HÍREK
A Rovatból

Az oroszok Moldova irányába is kijáratot szeretnének, mert ott is „elnyomásra utaló jelek mutatkoznak”

Először beszélt orosz katonai vezető hivatalosan a háború második szakaszának terveiről.
MTI, Fotó: MTI/EPA - szmo.hu
2022. április 22.



Az orosz hadseregnek a „különleges hadművelet” (vagyis a háború) második szakaszában teljes ellenőrzése alá kell vonnia a Donyec-medencét és Dél-Ukrajnát – jelentette ki Rusztam Minnyekajev vezérőrnagy, az orosz központi katonai körzet megbízott parancsnokhelyettese szerdán, a Szverdlovszk megyei hadiipari szövetség éves ülésén.

„A különleges művelet második szakaszának kezdete óta, amely most kezdődött, szó szerint két nappal ezelőtt, az orosz hadsereg egyik feladata, hogy megvalósítsa a teljes ellenőrzést a Donyec-medence és Dél-Ukrajna felett”

– mondta Minnyekajev a jekatyerinburgi tanácskozáson.

A tábornok az első hivatalos személy orosz részről, aki nyilvánosan megnevezte az invázió második fázisának céljait, elmondta, hogy a Donyec-medence feletti ellenőrzés szárazföldi folyosót nyit a Krím felé, és érinti az ukrán hadsereg létfontosságú létesítményeit, valamint az ukrán agrár- és kohászati export jó részét megvalósító Fekete-tengeri kikötőket. A Dél-Ukrajna feletti ellenőrzés kijáratot biztosítana az orosz fegyveres erők számára a moldovai Dnyeszter-mentéhez, ahol szerinte „az oroszajkú lakosság elnyomására utaló jelek mutatkoznak”.

„Úgy tűnik, most az egész világ ellen harcolunk, csakúgy mint a nagy honvédő háborúban, amikor egész Európa, az egész világ ellenünk volt. És ez most is így van, ők soha nem szerették Oroszországot” – hangoztatta a tábornok.

Minnyekajev szerint az orosz hadsereg technikai fölénye az ukrán fegyveres erők fölött a szárazföldön, a tengeren és a légtérben is nyilvánvaló.

„Az orosz fegyveres erők nem szenvednek veszteségeket a csapások végrehajtása során. Ez gyilkolja mindennél jobban az ukrán fegyveres erők harci morálját”

– mondta a tábornok, aki szerint a „különleges hadműveletet” sikeresen el kell vinni „a logikus végkifejletig”. Ígéretet tett az összes kitűzött feladat elvégzésére. „Nem mi kezdtük ezt a háborút, de mi fogjuk befejezni” – mondta Minnyekajev.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivőjének összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 140 repülőgépet, 106 helikoptert, 520 drónt, 257 föld-levegő rakétarendszert, 2448 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 271 rakéta-sorozatvetőt, 1062 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2289 speciális katonai járművet veszített.

A Rosszija 24 hírtelevízió pénteken a mariupoli Azovsztal acélmű igazgatósági épületének bevételéről sugárzott felvételeket. Ezzel a harcálláspontnak használt épületnek a bevételével a tudósítás szerint befejeződött az 11 négyzetkilométernyi üzemi terület bekerítése, amelynek területén eltérő becslések szerint mintegy 1500-2000 ukrán és külföldi fegyveres található. A luhanszki "népköztársaság" vezetése közölte, hogy sikerült ellenőrzése alá vonni az entitás területének mintegy 90 százalékát.

A donyecki hatóságok beszámolója szerint a "népköztársaságban" kilenc civil sebesült meg és 17 lakóépület sérült meg ukrán belövések következtében. A tájékoztatásban 59 ukrán "nacionalista" is szerepelt.

Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős orosz tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője csütörtök esti tájékoztatója során arra figyelmeztetett, hogy az ukrán fegyveres erők megrendezett forgatással újabb lejáratásra szánt "provokációt" készítettek elő. Azt mondta, hogy az ukrán hadsereg információs és pszichológiai műveleti szakemberei a Mikolajiv megyei Voszkreszenszke faluban orosz egyenruhába öltöztették át az ukrán 123. területvédelmi dandár 191. zászlóaljának katonáit és járműveikre Z jelet festettek fel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fellázadt az Alkotmánybíróság: Polt Péter levette Sulyok Tamás elmozdítási ügyét napirendről, miután hét bíró kizáratta magát a döntéshozatalból
Levette a hétfői napirendről Sulyok Tamás köztársasági elnök ügyét Polt Péter alkotmánybírósági elnök. Hét alkotmánybíró lépett hátra egyszerre, határozatképtelenné téve az Alkotmánybíróságot.


A köztársasági elnök azért fordult az Alkotmánybírósághoz (AB), hogy állásfoglalást kapjon az Alaptörvény-módosítás korlátairól. Feltehetően azzal a szándékkal, hogy bevédje magát a Tisza-kormánnyal szemben, amely jelenleg is az eltávolításán dolgozik. A testület hétfőn tárgyalta volna beadványát.

Azonban péntek délelőtt hét alkotmánybíró érintettségre hivatkozva írásban kizáratta magát a köztársasági elnök beadványának tárgyalásából

értesült korábban a 444.hu. Lépésükkel a 15 tagú testület határozatképtelenné vált, mivel a teljes üléshez legalább tíz bíró jelenléte szükséges. A kizáró nyilatkozatot nem lehet visszavonni, és az elnök sem bírálhatja felül, így a hétfőre tervezett sürgősségi tárgyalás meghiúsult.

A lap szerint napok óta tartott a belső vita az AB-nál. A folyamatot Szabó Marcel alkotmánybíró indította el egy feljegyzéssel, amelyben amellett érvelt, hogy Sulyok beadványát napirendre sem lehet venni, mert az érdemi elbírálásra alkalmatlan. Úgy vélte, az indítvány nem jelöl meg konkrét alkotmányjogi problémát, egy be nem nyújtott normaszövegről szól, és egy új alkotmányjogi hatáskör megteremtését célozza.

A politikai semlegesség kérdését is felvetette, mondván, a testület nem léphet be a politikai erőtérbe, mert az új szerepfelfogás „olyan vörös vonal, amit az AB semmilyen körülmények között nem léphet át”.

Szabó Marcel álláspontjához további hat bíró csatlakozott. Ezzel szemben Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és még két bíró amellett érvelt, hogy a beadványt lehet tárgyalni.

A vita közben elkészült egy határozati tervezet is, amely mindenben Sulyok Tamásnak adott volna igazat.

A tervezet szerint a testületnek van hatásköre eldönteni, hogy egy módosítás valóban Alaptörvény-módosításnak tekinthető-e, és kimondta volna, hogy nem lehet úgy módosítani az Alaptörvényt, hogy annak célja egy konkrét személyre szabott joghatás kiváltása legyen. Egy ilyen módosítást a tervezet az eljárási követelmények megsértésének minősített volna.

A magukat kizáró bírák a portál forrása szerint ebbe a vitába nem akartak belemenni, ezért döntöttek a távolmaradás mellett.

A cikk megjelenése után az AB hivatalosan is bejelentette, hogy levették a napirendről a köztársasági elnök beadványát.

Közleményük ügy fogalmaz, hogy Sulyok Tamás beadványával kapcsolatban „hét alkotmánybíró az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettségére hivatkozással (...) kizárási okot jelentett be. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság elnöke az ügyet az Alkotmánybíróság teljes ülésének napirendjéről levette”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter üzent az osztrákoknak: ha nem viszik vissza az azbesztet, óriási árat fizethetnek
A kormányfő szerint egyértelmű az alapelv: aki szennyező anyagot hozott egy másik országba, annak azt vissza kell vennie. Ha Ausztria ezt nem teszi meg, egy sokkal drágább eljárás végén kell majd állnia a költségeket.
MTI - szmo.hu
2026. június 19.



A magyar miniszterelnök pénteken Brüsszelben üzenet Bécsnek:

„valódi választ, valódi egyeztetést, valódi vizsgálatot” vár az osztrák féltől a nyugat-magyarországi azbesztszennyezés ügyében, ellenkező esetben Magyarország maga lép, és akár az Európai Unióhoz is fordulhat.

Magyar Péter egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy bár a kormány preferálná a közös munkát, felkészült az önálló lépésekre is.

A lehetséges vizsgálatokról azt mondta: „el tudjuk végezni magunk is ezeket és mi is tudunk akár az Európai Unióhoz, akár bárkihez fordulni, de én még adnék egy esélyt annak, hogy ezt közösen megtegyük”.

A kormányfő szerint az alapelv az, hogy ha valaki szennyező anyagot hozott egy másik országba, akkor azt vissza kell vennie.

Amennyiben erről nem sikerül gyorsan megállapodni az osztrák féllel, a szennyezett anyagot Magyarországon egy veszélyes hulladék tárolóba kell helyezni, majd onnan később elszállítani, ami óriási költséget jelent.

A pénzügyi felelősséget a károkozóra terhelné: „Úgyhogy ha én lennék a károkozó, akkor nem akarnék kétszer-háromszor fizetni, de mindenesetre a magyar állam lépni fog”.

A probléma korábban a legmagasabb szintű diplomáciai egyeztetések tárgya is volt. Magyar Péter korábban Bécsben tárgyalt Christian Stocker osztrák kancellárral. A miniszterelnök már ott rögzítette, hogy a kormány a „szennyező fizet” elvét fogja alkalmazni, és a felek egy közös vizsgálóbizottság felállítását jelentették be.

Ezzel párhuzamosan Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter megállapodott az érintett osztrák bányatulajdonossal a további szállítások leállításáról. Azóta kiderült, hogy a szennyezés a korábban gondoltnál is nagyobb lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt a Tisza Párt javaslata: Befagyasztanák a polgármesterek fizetését és megszüntetnék a költségtérítésüket is
A Tisza Párt egy törvényjavaslattal a 2024-es szinten rögzítené a polgármesterek illetményét. A benyújtott módosítás megszüntetné a havi 15 százalékos költségtérítést is.
MTI - szmo.hu
2026. június 19.



A 2024-es szinten fagyasztaná be a főpolgármester, a polgármesterek és a vármegyei közgyűlési elnökök fizetését a Tisza Párt, egy pénteken benyújtott törvényjavaslat szerint pedig a jövőben a havi, illetményük 15 százalékának megfelelő költségtérítéstől is elesnének. A javaslatot Szabó Tibor, a Vidék- és Településfejlesztési Bizottság Tisza-párti elnöke nyújtotta be az Országgyűlésnek.

Az új szabályozás szerint a javadalmazás alapja tartósan a Központi Statisztikai Hivatal által 2024-re megállapított nemzetgazdasági átlagkereset lenne, ezzel megakadályozva a bérek automatikus, évről évre történő emelését.

A módosítás a vármegyei közgyűlés elnökének illetményét a jelenlegi mérték felére, a nemzetgazdasági átlagkereset négyszereséről a kétszeresére csökkentené.

A törvény indoklása szerint a lépésre „nemzetgazdasági érdekből, a közpénzekkel való takarékos gazdálkodás és a helyi közszolgáltatások elsődlegessége érdekében” van szükség.

A törvénymódosítás 2026. július 1-jén lépne hatályba, amivel a Tisza Párt pontosan azt az automatikus illetményemelést akadályozná meg, amely a 2025-ös átlagkereset alapján éppen ezen a napon járt volna az érintett önkormányzati vezetőknek. A javaslat a főpolgármestert, a megyei jogú városok, a fővárosi kerületek és a települések polgármestereit, valamint a vármegyei közgyűlés elnökét és helyetteseiket egyaránt érinti.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Fellázadt az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök ellen, itt a történet vége
Magyar Péter miniszterelnök szerint az Alkotmánybíróság fellázadt az államfő ellen. A kormányfő úgy vélte, ez példátlan eset, és Sulyok Tamásnak azonnal le kéne mondania.


„Fellázadt a deep state, Orbán Viktor bábjai is fellázadtak”

– így reagált Magyar Péter miniszterelnök pénteken, miután arról beszélt Brüsszelben egy sajtótájékoztatón, hogy az Alkotmánybíróság mégsem tárgyalja Sulyok Tamás államfő beadványát. A kormányfő szerint az államfő lépése kudarcba fulladt.

„Bemutatta felcsúti módon, hogyan kell öngólt lőni: beállni a kör közepére, teli rüszttel kezdőrúgásból a felső ficakba belőni a saját kapujába”

– fogalmazott.

Magyar Péter szerint hétnél is több alkotmánybíró záratta ki magát az eljárásból, a történteket pedig példátlannak nevezte.

„Fellázadt az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök ellen. Én azt gondolom, hogy itt a vége a történetnek. Ha eddig nem lett volna közjogi válság és eddig nem kellett volna lemondania Sulyok Tamásnak, akkor ma szerintem ő is érzi, hogy haladéktalanul távoznia kell”.

„Várjuk az elnök úr lemondását” – tette hozzá a miniszterelnök. Szerinte a rendszerváltás óta nem került még ilyen helyzetbe köztársasági elnök. Úgy vélte, hogy az alkotmánybírók ezzel azt mondták ki, hogy Sulyok távozzon.

A testület a honlapján közzétett napirend szerint hétfőn tárgyalta volna a köztársasági elnök június 11-én benyújtott indítványát. Sulyok Tamás azután fordult a testülethez, hogy a kormány jelezte, Alaptörvény-módosítással távolítaná el a korábbi rendszer kulcsfiguráinak tartott közjogi méltóságokat. Az államfő beadványában azt kérte, mondják ki, hogy az ilyen, személyre szabott jogalkotás alkotmányellenes.

A miniszterelnök szerint azonban az államfő saját pozícióját kívánta a beadványával megerősíteni, de abból az derült ki, hogy korábban az Alkotmánybíróság elnöki posztjára is alkalmatlan volt, hiszen "egy nem létező jogszabályról, jogalkotásról kérdezett, előre, ráadásul egy esetleges alaptörvény-módosításról, amihez semmi köze az Alkotmánybíróságnak".

Magyar Péter a sajtótájékoztatója után azt írta a közösségi oldalára:

"Az Alkotmánybíróság tagjai a mai döntésükkel kimondták, hogy Sulyok Tamásnak és az AB elnökének is távoznia kell. Elnök urak, innen nincs visszaút, ideje lemondani."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk