Az oroszbarát Orbán hetek óta kötéltáncot jár, de ma az eddigi legnagyobb kihívásával szembesülhet a CNN cikke szerint
Magyarország minden választással egyre illiberálisabb, a választás pedig egyre igazságtalanabb. Már csak ezért is óriási ma a tét – vélekednek a szakértők.
Hat héttel ezelőtt egészen másképp nézett ki a magyar választási kampány - írja elemzői cikkében a CNN.
A tét akkor is óriási volt, hiszen Orbán, az Európai Unió leghosszabb ideje hivatalban lévő nemzeti vezetője már a második évtizedre kívánja kiterjeszteni a miniszterelnökségét. Ám a politikai fókuszban ekkor még határozottan a belföldi események álltak.
Mostanra azonban minden megváltozott: Putyin Ukrajna elleni inváziója átírta a verseny menetét és a főbb szereplők álláspontját is.
Most Orbán, akit az EU leginkább Kreml-párti vezetőjének tartanak, politikai kötéltáncot jár. Reflektorfénybe került az évek óta tartó szövetség közte és az orosz elnök között, akivel az útjuk jelentős hasonlóságot mutat.
„Ha elemezni akarjuk a választási kampányt, február 24-énél kell meghúzni a határt” – mondja Virág Andrea, a Republikon Institute budapesti agytröszt stratégiai igazgatója. – "A háború kitörése óta teljesen más a helyzet."
A vasárnapi választáson kicsúcsosodó versenyt az ellenzék Magyarország keleti és nyugati horizontja közti küzdelemnek tekinti.
„Csak egy választásunk van: Európát kell választanunk a kelet helyett” – mondta támogatóinak ebben a hónapban Márki-Zay Péter ellenzéki jelölt, aki jelenleg minden Orbán-kritikus egyetlen reménysége. Márki-Zay vezeti a nagyobb ellenzéki pártok alkotta "törékeny" koalíciót, ami az utolsó esélyt jelenti az ellenzék számára.
A magyar határon zajló háború tovább terhelte a kormány és az EU között amúgy is évek óta feszült viszonyt. Míg Orbán támogatta az Oroszország elleni szankciók nagy részét, addig itthon arra koncentrált, hogy Magyarországot távol tartsa a konfliktustól, és még a jelen helyzetben sem tagadta meg teljes körűen Putyint.
Most Orbán politikai jövője azon múlik, sikerül-e az eddigi legbonyolultabb alakváltása: előléphet-e önjelölt békefenntartóvá, aki mégsem hagyja cserben Oroszországot?
"Orbán Magyarországa nagyon távol áll Putyin Oroszországától, de Orbán már említette, hogy Oroszország az egyik példaképe" - mondja Krékó Péter, a budapesti Political Capital Institute vezetője.
"Ez a nyugatellenes, ultrakonzervatív, LMBTQ-ellenes világnézet és az államilag támogatott információkon alapuló ideológia meglehetősen hasonló Putyin korai lépéseihez" - tette hozzá. "Orbán a leginkább Putyin-párti miniszterelnök az EU-ban, és egyáltalán nem számított az invázióra."
Míg a legtöbb uniós ország összefogott Ukrajnáért, Orbán kapcsolata Kijevvel megromlott az évek során. Megakadályozta az ország NATO-val való szorosabb kapcsolatteremtési kísérleteit, és összeütközésbe került a Kijevben egymást követő kormányokkal. Külügyminisztere szerdán azzal vádolta meg Ukrajna kormányát, hogy egyeztet a magyar ellenzéki pártokkal, ám erre nézve semmilyen bizonyítékot nem tudott felmutatni.
Magyarország támogatta a legtöbb eddig hozott szankciót, ám Orbán határozottan kitart amellett, hogy az intézkedéseket nem terjesztik ki az orosz olaj- és gázimportra. Magyarország olaj- és földgázimportjának nagy része Oroszországból érkezik, és a magyar családok 90 százaléka gázzal fűti otthonát – mondta legutóbbi londoni látogatása során.
Párhuzamos valóságok léteznek
"A miniszterelnök tündököl az ilyen helyzetekben" - mondja Virág. „Nagyon szereti magát Magyarország védelmezőjeként pozícionálni – ezért a kampánystratégiájuk mindig is az volt, hogy ellenségeket és veszélyeket kreáljanak Magyarországra nézve. Ez már teljesen más ország, mint 12 évvel ezelőtt volt: az állam teljes szerkezete megváltozott, és az intézmények úgy viselkednek, mintha a kormány részei lennének."
"Magyarországon jelenleg is párhuzamos valóságok léteznek" - teszi hozzá Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró, egyike azoknak, akinek a telefonjait a Pegasus kémszoftverével hallgatták le. "Az állami médiát fogyasztó magyar társadalom egyik fele megváltónak tekinti Orbánt, aki megvédi Magyarországot a nyugati globális liberális elittől. Elképzelhető, hogy ezt a Magyarországon bevált propagandagépezetet a hasonló gondolkodású jobboldali vezetők más országokban is átveszik" - mondja.
A kormánybarát médiát fogyasztók Magyarországon ma gyakran látnak "oroszbarát narratívát", többek közt olyan felvetéseket, amelyek szerint az ukrán agresszió váltott ki konfliktust. Ez segíti Orbán beavatkozásellenes üzenetét. Az egységes ellenzéki front kudarca újabb bizonyíték lenne Orbán dominanciájára, és ha kormánya jelentős többséget szerezne, akkor gyors lépésekre számíthatnánk a helyzet megszilárdítása érdekében - teszi hozzá Panyi.
"Magyarország minden választással egyre illiberálisabb. A választás egyre igazságtalanabb" - mondja Krékó. "Ha az ellenzék nem tud többséget szerezni, vagy nagyon szűk többségbe szorítja vissza Orbán kormányát, négy év múlva még nehezebb lesz."
Hat héttel ezelőtt egészen másképp nézett ki a magyar választási kampány - írja elemzői cikkében a CNN.
A tét akkor is óriási volt, hiszen Orbán, az Európai Unió leghosszabb ideje hivatalban lévő nemzeti vezetője már a második évtizedre kívánja kiterjeszteni a miniszterelnökségét. Ám a politikai fókuszban ekkor még határozottan a belföldi események álltak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Reagált a Fehér Ház arra, hogy tényleg Budapestet nézték-e ki a Trump-Putyin-Zelenszkij csúcstalálkozó helyszínének
A kétoldalú orosz-ukrán csúcstalálkozó azt követően került napirendre, hogy mindkét vezető hajlandóságát fejezte ki erre, az előkészítésben pedig az Egyesült Államok nemzetbiztonsági illetékesei vesznek részt.
Sok helyszín szerepel a lehetőségek között Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tervezett találkozójának megtartására – jelentette ki Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára kedden az elnöki hivatal napi sajtótájékoztatóján.
A szóvivő arra az értesülésre miszerint a Fehér Ház Budapestet javasolja egy háromoldalú ukrán-orosz-amerikai találkozó helyszíneként azt válaszolta, hogy
„egyetlen helyet sem tud cáfolni, sem megerősíteni”.
Egy másik kérdés válaszolva Karoline Leavitt azt mondta, hogy „sok opcióról egyeztetnek” az Egyesült Államok nemzetbiztonsági illetékesei, a két oldal, azaz Ukrajna és Oroszország képviselőivel.
Vlagyimir Putyin orosz elnök állítólag elhangzott javaslatára, miszerint Moszkva is helyet adhatna egy magas szintű találkozónak, a fehér házi sajtótitkár úgy reagált, hogy
nem fogja „kiteregetni” Trump elnök és Putyin elnök magánbeszélgetésének tartalmát, azon kívül, amiről maga az amerikai elnök beszámolt.
Karoline Leavitt megjegyezte, hogy a kétoldalú orosz-ukrán csúcstalálkozó azt követően került napirendre, hogy mindkét vezető hajlandóságát fejezte ki erre, az előkészítésben pedig az Egyesült Államok nemzetbiztonsági illetékesei vesznek részt.
Az amerikai médiumok közül a CBS jelentette meg azt az értesülést kedden, fehér házi forrásokra hivatkozva, miszerint egy lehetséges orosz-ukrán-amerikai elnöki találkozó helyeként az amerikai elnöki hivatal a magyar fővárost szeretné, az előkészítésen pedig már dolgozik az elnök biztonságáért felelős szolgálat.
Sok helyszín szerepel a lehetőségek között Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tervezett találkozójának megtartására – jelentette ki Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára kedden az elnöki hivatal napi sajtótájékoztatóján.
A szóvivő arra az értesülésre miszerint a Fehér Ház Budapestet javasolja egy háromoldalú ukrán-orosz-amerikai találkozó helyszíneként azt válaszolta, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Geszti Péter is reagált a magyar előadókat listázó Deutsch Tamásnak
A zenész szerint közönségében kormánypártiak és nem kormánypártiak is helyet kapnak. Hozzátette azt is, hogy a színpadon inkább iróniát használ, nem politikai üzeneteket.
Geszti Péter a Vásárhelyi Televíziónak adott interjút, ahol arról beszélt, hogyan viszonyul a politikához a színpadon. Elmondta, hogy van elképzelése egy jól működő demokráciáról, de ebből nagyon keveset visz bele a fellépéseibe.
A zenész beszélt arról, hogy számára megtiszteltetés számára azok között szerepelni, akiket Deutsch Tamás felsorolt a Facebookon közzétett listáján.
„Megtiszteltetés abban a klubban szerepelni, ahol ilyen nevek közt szerepelhetek. Egyébként pedig természetesen ez is egy butaság, hát az én koncertjeimen soha nem hangzott el ilyen skandálás. Nem is fog valószínűleg. Nem is ez a cél.”
Az énekes-dalszerző az interjúban kiemelte azt is, hogy a koncertjein inkább ironikus megjegyzések szoktak elhangzani:
„Inkább ironikus megjegyzéseket szoktam csak tenni. És hogyha éppen nem ez a rezsim lenne, hanem valamelyik másik, ami esetleg mondjuk visszaél a hatalmával, ugyanígy megtenném ezeket a megjegyzéseket. De soha nem volt cél az, hogy az ember hergeljen bárkit is. Ez nem jellemző az én egész életemre sem” – fogalmazott.
Hozzátette, hogy szerinte a közönség soraiban kormánypárti és nem kormánypárti szavazók is helyet kaphatnak.
„Pont az a lényeg, hogy nem szabad hagyni a politikának, hogy behúzzon minket olyan dialógusokba és olyan terekbe, olyan lápi mocsárba, ahol egyébként nincs dolgunk.”
Deutsch Tamás a posztban azokat a magyar előadókat gyűjtötte össze, akik szerinte az elmúlt 35 évben kivették a részüket a „mocskos Fidesz” skandálásából.
Geszti néhány nappal az interjú előtt Hódmezővásárhelyen lépett fel, ahol a színpadon Lázár Jánossal és Mészáros Lőrinccel kapcsolatban is elhangzottak ironikus megjegyzések.
Geszti Péter a Vásárhelyi Televíziónak adott interjút, ahol arról beszélt, hogyan viszonyul a politikához a színpadon. Elmondta, hogy van elképzelése egy jól működő demokráciáról, de ebből nagyon keveset visz bele a fellépéseibe.
A zenész beszélt arról, hogy számára megtiszteltetés számára azok között szerepelni, akiket Deutsch Tamás felsorolt a Facebookon közzétett listáján.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter augusztus 20-án Pannonhalmán, a „Szent István nyomában” című rendezvényen hirdette meg a Tisza Párt 10 pontos Szent István-programját. A politikus beszédében elmondta, hogy a terv nem négy évre, hanem egy nemzedékre szól, és minden pont mögé forrást, határidőt és felelőst rendelnek. Hozzátette, hogy a program végrehajtását a kormány megalakulásának első napjától kezdve nyilvánosan, negyedéves bontásban teszik követhetővé, derül ki a 444 összefoglalójából.
A program szerint 2035-ig megállítanák a népességfogyást, és azt célozzák, hogy 2050-től ismét tízmillió fölé emelkedjen a magyarság létszáma.
A születéskor várható élettartamot 80 évre növelnék, a tömeges elvándorlást pedig 2030-ig állítanák meg.
A „Vár a hazád!” program keretében nyolc év alatt kétszázezer magyar hazatérését szeretnék elérni.
Emellett tíz falunként egymilliárd forintos közösségi fejlesztési keretet adnának.
Az elképzelések között szerepel, hogy 2035-ig minden régióban épüljön egy 21. századi szuperkórház.
Az oktatás pedig Klebelsberg Kunó szellemében visszakerüljön a közép-európai régió élére.
A megújuló energia arányát 2040-ig megdupláznák, 2035-ig pedig megszüntetnék az orosz energiafüggőséget.
A kritikus aszályhelyzet azonnali kezelését is bejelentette.
2030-ra a levegőszennyezést az év 95 százalékában az egészségügyi határérték alá szorítanák.
Visszaadnák az önkormányzatok szabadságát, függetlenségét, hatásköreit és forrásait is.
A politikus szerint a jövő nemcsak Budapesten és a megyeszékhelyeken dől el, hanem azon is áll, hogy a legkisebb falvakban megmarad-e az óvoda, a bolt, a háziorvos, a közösségi tér, a buszjárat, a tiszta levegő, az ivóvíz, az internet és a remény.
A programot Magyar Szent István ígéreteivel állította párhuzamba. Felidézte, hogy első királyunk templomot és iskolát, megyét és szervezetet, hidat és várost épített. „Mi ma azt mondjuk: építs kórházat, és mellé alapellátást; építs iskolát, és mellé tanári megbecsülést; építs víztározót, és mellé talajvédelmet; építs naperőművet, és mellé tárolókapacitást; építs önkormányzatot, és mellé szabadságot.”
Azt mondta, ha megvalósítják a 10 pontos tervet, akkor Magyarország nemcsak túlélni, hanem gyarapodni is fog.
„Nemcsak múltja, hanem jövője is lesz Európában. Mert mi nem Európa peremén akarunk álldogálni, hanem Európa szívéhez akarunk tartozni – úgy, ahogy Szent István is akarta.”
Beszédében egyszer sem említette Orbán Viktort vagy a Fideszt. Ehelyett a megbékélés fontosságáról beszélt: „Nem az a dolgunk, hogy gyűlöletet növesszünk a szívekben, hanem az, hogy rendet tegyünk a fejekben. Nem azért mondjuk ki, mi romlott el, hogy valakit megalázzunk, hanem hogy mindent helyreállítsunk. A magyar a bajban nem szavakat, hanem kezeket keres. A magyar nem fél a munkától, csak attól, hogy nem látja értelmét. Mutassunk értelmet, adjunk értelmet – és meg fog jönni a munkakedv.”
Közvetett módon azonban a Fideszre is utalt. A NER-ről és a valóságról szóló mondatai nagy tapsot kaptak.
„Aki Magyarországon kormányoz, az nem uralkodhat a népen. A hatalom nem kiváltság, hanem munka; nem zsákmány, hanem számonkérhető szolgálat. A kényes kérdésekre egyértelmű válaszokat kell adni: amikor a közpénz magánpénzzé válik, az nem a tehetség jele, hanem bűn. Amikor a keleti függőségből erényt faragunk, az nem okosság, hanem árulás. Amikor a kultúrát megosztásra használjuk, az nem ízlés, hanem méltatlanság. Aki Magyarországot szereti, annak az ország valódi szükségleteit kell szolgálnia. Minden rendszer fennmarad, amíg a valóság megkíméli; a valóság azonban előbb-utóbb benyit a díszterembe, a palotákba és az uradalmi birtokokba is. És amikor benyit, akkor számonkér.”
Magyar Péter tavaly is tartott augusztus 20-i rendezvényt, akkor a Margitszigeten Tisza-pikniket szervezett. Orbán Viktor legutóbb öt éve mondott ünnepi beszédet ezen a napon, korábban azonban többször is főszereplője volt az állami megemlékezéseknek.
Magyar Péter augusztus 20-án Pannonhalmán, a „Szent István nyomában” című rendezvényen hirdette meg a Tisza Párt 10 pontos Szent István-programját. A politikus beszédében elmondta, hogy a terv nem négy évre, hanem egy nemzedékre szól, és minden pont mögé forrást, határidőt és felelőst rendelnek. Hozzátette, hogy a program végrehajtását a kormány megalakulásának első napjától kezdve nyilvánosan, negyedéves bontásban teszik követhetővé, derül ki a 444 összefoglalójából.
A program szerint 2035-ig megállítanák a népességfogyást, és azt célozzák, hogy 2050-től ismét tízmillió fölé emelkedjen a magyarság létszáma.
A születéskor várható élettartamot 80 évre növelnék, a tömeges elvándorlást pedig 2030-ig állítanák meg.
A „Vár a hazád!” program keretében nyolc év alatt kétszázezer magyar hazatérését szeretnék elérni.
Emellett tíz falunként egymilliárd forintos közösségi fejlesztési keretet adnának.
Az elképzelések között szerepel, hogy 2035-ig minden régióban épüljön egy 21. századi szuperkórház.
Az oktatás pedig Klebelsberg Kunó szellemében visszakerüljön a közép-európai régió élére.
A megújuló energia arányát 2040-ig megdupláznák, 2035-ig pedig megszüntetnék az orosz energiafüggőséget.
A kritikus aszályhelyzet azonnali kezelését is bejelentette.
2030-ra a levegőszennyezést az év 95 százalékában az egészségügyi határérték alá szorítanák.
Visszaadnák az önkormányzatok szabadságát, függetlenségét, hatásköreit és forrásait is.
A politikus szerint a jövő nemcsak Budapesten és a megyeszékhelyeken dől el, hanem azon is áll, hogy a legkisebb falvakban megmarad-e az óvoda, a bolt, a háziorvos, a közösségi tér, a buszjárat, a tiszta levegő, az ivóvíz, az internet és a remény.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Farkas Bertalan és Kapu Tibor kutatóűrhajósok vehették át a Magyar Szent István Rend kitüntetést az augusztus 20-i állami ünnepen Sulyok Tamás köztársasági elnöktől a Sándor-palotában, írja az MTI.
A Magyar Szent István Rendet évről évre Magyarország legmagasabb rangú elismeréseként adjuk át, az idei évben pedig a magyar űrhajózás két kiválóságának szeretnénk kifejezni, hogy teljesítményükkel nemcsak az űrkutatás históriájába és a világ tudománytörténetébe, hanem a magyarság szívébe is beírták a nevüket
- emelte ki az államfő.
Ahogyan sportolóink sikerei, feltalálóink világszenzációi is minden magyar öröme és büszkesége, úgy a mai nap kitüntetettjeinek fantasztikus űrmisszióit is méltán övezi magyarok millióinak nagyrabecsülése - hangsúlyozta az államfő.
Farkas Bertalan és Kapu Tibor kutatóűrhajósok vehették át a Magyar Szent István Rend kitüntetést az augusztus 20-i állami ünnepen Sulyok Tamás köztársasági elnöktől a Sándor-palotában, írja az MTI.
A Magyar Szent István Rendet évről évre Magyarország legmagasabb rangú elismeréseként adjuk át, az idei évben pedig a magyar űrhajózás két kiválóságának szeretnénk kifejezni, hogy teljesítményükkel nemcsak az űrkutatás históriájába és a világ tudománytörténetébe, hanem a magyarság szívébe is beírták a nevüket
- emelte ki az államfő.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
