Az oroszbarát Orbán hetek óta kötéltáncot jár, de ma az eddigi legnagyobb kihívásával szembesülhet a CNN cikke szerint
Magyarország minden választással egyre illiberálisabb, a választás pedig egyre igazságtalanabb. Már csak ezért is óriási ma a tét – vélekednek a szakértők.
Hat héttel ezelőtt egészen másképp nézett ki a magyar választási kampány - írja elemzői cikkében a CNN.
A tét akkor is óriási volt, hiszen Orbán, az Európai Unió leghosszabb ideje hivatalban lévő nemzeti vezetője már a második évtizedre kívánja kiterjeszteni a miniszterelnökségét. Ám a politikai fókuszban ekkor még határozottan a belföldi események álltak.
Mostanra azonban minden megváltozott: Putyin Ukrajna elleni inváziója átírta a verseny menetét és a főbb szereplők álláspontját is.
Most Orbán, akit az EU leginkább Kreml-párti vezetőjének tartanak, politikai kötéltáncot jár. Reflektorfénybe került az évek óta tartó szövetség közte és az orosz elnök között, akivel az útjuk jelentős hasonlóságot mutat.
„Ha elemezni akarjuk a választási kampányt, február 24-énél kell meghúzni a határt” – mondja Virág Andrea, a Republikon Institute budapesti agytröszt stratégiai igazgatója. – "A háború kitörése óta teljesen más a helyzet."
A vasárnapi választáson kicsúcsosodó versenyt az ellenzék Magyarország keleti és nyugati horizontja közti küzdelemnek tekinti.
„Csak egy választásunk van: Európát kell választanunk a kelet helyett” – mondta támogatóinak ebben a hónapban Márki-Zay Péter ellenzéki jelölt, aki jelenleg minden Orbán-kritikus egyetlen reménysége. Márki-Zay vezeti a nagyobb ellenzéki pártok alkotta "törékeny" koalíciót, ami az utolsó esélyt jelenti az ellenzék számára.
A magyar határon zajló háború tovább terhelte a kormány és az EU között amúgy is évek óta feszült viszonyt. Míg Orbán támogatta az Oroszország elleni szankciók nagy részét, addig itthon arra koncentrált, hogy Magyarországot távol tartsa a konfliktustól, és még a jelen helyzetben sem tagadta meg teljes körűen Putyint.
Most Orbán politikai jövője azon múlik, sikerül-e az eddigi legbonyolultabb alakváltása: előléphet-e önjelölt békefenntartóvá, aki mégsem hagyja cserben Oroszországot?
"Orbán Magyarországa nagyon távol áll Putyin Oroszországától, de Orbán már említette, hogy Oroszország az egyik példaképe" - mondja Krékó Péter, a budapesti Political Capital Institute vezetője.
"Ez a nyugatellenes, ultrakonzervatív, LMBTQ-ellenes világnézet és az államilag támogatott információkon alapuló ideológia meglehetősen hasonló Putyin korai lépéseihez" - tette hozzá. "Orbán a leginkább Putyin-párti miniszterelnök az EU-ban, és egyáltalán nem számított az invázióra."
Míg a legtöbb uniós ország összefogott Ukrajnáért, Orbán kapcsolata Kijevvel megromlott az évek során. Megakadályozta az ország NATO-val való szorosabb kapcsolatteremtési kísérleteit, és összeütközésbe került a Kijevben egymást követő kormányokkal. Külügyminisztere szerdán azzal vádolta meg Ukrajna kormányát, hogy egyeztet a magyar ellenzéki pártokkal, ám erre nézve semmilyen bizonyítékot nem tudott felmutatni.
Magyarország támogatta a legtöbb eddig hozott szankciót, ám Orbán határozottan kitart amellett, hogy az intézkedéseket nem terjesztik ki az orosz olaj- és gázimportra. Magyarország olaj- és földgázimportjának nagy része Oroszországból érkezik, és a magyar családok 90 százaléka gázzal fűti otthonát – mondta legutóbbi londoni látogatása során.
Párhuzamos valóságok léteznek
"A miniszterelnök tündököl az ilyen helyzetekben" - mondja Virág. „Nagyon szereti magát Magyarország védelmezőjeként pozícionálni – ezért a kampánystratégiájuk mindig is az volt, hogy ellenségeket és veszélyeket kreáljanak Magyarországra nézve. Ez már teljesen más ország, mint 12 évvel ezelőtt volt: az állam teljes szerkezete megváltozott, és az intézmények úgy viselkednek, mintha a kormány részei lennének."
"Magyarországon jelenleg is párhuzamos valóságok léteznek" - teszi hozzá Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró, egyike azoknak, akinek a telefonjait a Pegasus kémszoftverével hallgatták le. "Az állami médiát fogyasztó magyar társadalom egyik fele megváltónak tekinti Orbánt, aki megvédi Magyarországot a nyugati globális liberális elittől. Elképzelhető, hogy ezt a Magyarországon bevált propagandagépezetet a hasonló gondolkodású jobboldali vezetők más országokban is átveszik" - mondja.
A kormánybarát médiát fogyasztók Magyarországon ma gyakran látnak "oroszbarát narratívát", többek közt olyan felvetéseket, amelyek szerint az ukrán agresszió váltott ki konfliktust. Ez segíti Orbán beavatkozásellenes üzenetét. Az egységes ellenzéki front kudarca újabb bizonyíték lenne Orbán dominanciájára, és ha kormánya jelentős többséget szerezne, akkor gyors lépésekre számíthatnánk a helyzet megszilárdítása érdekében - teszi hozzá Panyi.
"Magyarország minden választással egyre illiberálisabb. A választás egyre igazságtalanabb" - mondja Krékó. "Ha az ellenzék nem tud többséget szerezni, vagy nagyon szűk többségbe szorítja vissza Orbán kormányát, négy év múlva még nehezebb lesz."
Hat héttel ezelőtt egészen másképp nézett ki a magyar választási kampány - írja elemzői cikkében a CNN.
A tét akkor is óriási volt, hiszen Orbán, az Európai Unió leghosszabb ideje hivatalban lévő nemzeti vezetője már a második évtizedre kívánja kiterjeszteni a miniszterelnökségét. Ám a politikai fókuszban ekkor még határozottan a belföldi események álltak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lannert Judit: Nem fogunk két iskolát fenntartani egy iskolányi gyerek számára
Az oktatási miniszter egy interjúban beszélt az állami és egyházi iskolák párhuzamos finanszírozásának problémájáról. A tárcavezető szerint a kormányzat egyeztetni fog az egyházakkal a hálózat racionalizálásáról.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a Qubitnek adott interjújában arról beszélt, hogy az első száz napban a kormányzat célja a pedagógusok és az iskolai légkör megnyugtatása. „Azt remélem, hogy egy kicsit megnyugodnak a pedagógusok, és ettől kicsit nyugodtabb lesz az iskolai hangulat is. Tényleg azt gondolom, hogy ez nagyon fontos” – fogalmazott a tárcavezető.
Ennek érdekében több, azonnali hatállyal bevezetendő intézkedést is bejelentett.
„Például a kompetenciamérés-cunamit leállítjuk, a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét megszüntetjük. Minden, ami túl sok adminisztrációval jár, azon változtatunk, és a sztrájkjogokat visszaállítjuk” – sorolta Lannert.
A tanárok mindennapi munkáját érintő könnyítések mellett a kormány az oktatás egyik legfontosabb eszközéhez, a tankönyvekhez is hozzányúl. A miniszter lépéseket ígért a szabad tankönyvválasztás visszaállítása felé, és jelezte, hogy felülvizsgálják a korábbi kormánytól megörökölt, áprilisban kötött szerződést, amelyet az állami tankönyvellátó, a KELLO írt alá.
A Nemzeti alaptanterv átalakítása hosszabb folyamat lesz, de az új irány már körvonalazódik: az új tartalmak integráltabban jelennének meg. Lannert Judit szerint be kellene emelni az állampolgári ismereteket, az egészséges életre nevelést, a pénzügyi ismereteket és a médiaműveltséget is.
A miniszter a tanítási módszerek rugalmasságát is szorgalmazza, példaként említette, hogy a kis alsósok, ha elfáradnak, kimehessenek az udvarra játszani, vagy akár az erdőben is lehessen órát tartani.
A helyi szintű rugalmasság megteremtéséhez azonban a központi irányítás átalakítása is szükséges. A miniszter bejelentette a Klebelsberg Központ és a tankerületek teljes átvilágítását, ami akár azonnali személyi következményekkel is járhat.
Az állami fenntartású intézményrendszer átvilágításával párhuzamosan a kormány az egyházi iskolák helyzetét is napirendre tűzi, amelyekkel kapcsolatban egyeztetéseket kezdeményeznek, a miniszter ezzel összefüggésben fogalmazott úgy: „az adófizetők forintjaiból nem fogunk két iskolát fenntartani egy iskolányi gyerek számára”.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a Qubitnek adott interjújában arról beszélt, hogy az első száz napban a kormányzat célja a pedagógusok és az iskolai légkör megnyugtatása. „Azt remélem, hogy egy kicsit megnyugodnak a pedagógusok, és ettől kicsit nyugodtabb lesz az iskolai hangulat is. Tényleg azt gondolom, hogy ez nagyon fontos” – fogalmazott a tárcavezető.
Ennek érdekében több, azonnali hatállyal bevezetendő intézkedést is bejelentett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hodász András a miniszterelnök szavai után vallotta be, megbánta amit a meleg párokról mondott
Az egykori pap bejelentette, hogy megváltoztatta a véleményét a meleg párok örökbefogadásáról. Hodász Magyar Péter hétfői parlamenti felszólalására reagált, amely a szerető család fontosságát hangsúlyozta.
A hétfői parlamenti ülésen a gyermekvédelem reformjáról beszélt Magyar Péter miniszterelnök, aki a bicskei és a Szőlő utcai intézményekben feltárt súlyos visszaélések után azonnali lépéseket ígért. A kormányfő hangsúlyozta a gyerekek mielőbbi családi elhelyezésének elsődlegességét, és egy ponton az érvelése középpontjába a „szerető család” elvét állította, jelezve, hogy a gyermek érdeke mindenek felett áll.
Erre a felszólalásra reagált kedden egy Facebook-posztbanHodász András, influenszer és egykori pap.
Bejegyzését egy hat évvel ezelőtti fotó bemutatásával indította, amely egy 777Offline eseményen készült, ahol a meleg párok örökbefogadási jogairól vitatkoztak.
Felidézte, akkor még amellett érvelt, hogy egy árva gyereknek jobb állami gondozásba kerülnie, mint egy meleg párnál felnőnie.
„Mondtam ezt azért, mert akkor úgy gondoltam, hogy a hitbeli meggyőződésem ezt kívánja tőlem, és nem vettem kellően figyelembe a rendelkezésre álló tudományos és emberi tapasztalatokat” – írta.
Hodász azt is elismerte, hogy talán a túlbuzgósága és az a tévhit mondatta vele, hogy a szülők szexuális orientációja meghatározza a gyerekét. Mindezt annak ellenére tette, hogy az Egyháznak nincs erre vonatkozó normatív tanítása.
Majd a posztot az alsó, a miniszterelnök hétfői parlamenti felszólalásán készült képpel folytatta, és azt írja, hogy mára a kormányfő üzenetével azonosul.
„Azt mondta, hogy egy gyereknek elsősorban szerető családra van szüksége. Ma már vele értek egyet, és bánom, amit 18-ban mondtam.”
Azt is kifejtette, hogy nemcsak a bicskei és a Szőlő utcai botrányok miatt változott meg a véleménye, hanem azért is, mert azóta sok meleg párral találkozott, akik nagy szeretetben nevelik a gyerekeiket. Hozzátette, a tudományos kutatások is ezt támasztják alá, és ma már teológiailag sem látja indokolhatónak a korábbi álláspontját. Hodász azzal zárta sorait, hogy jó látni, minden jel szerint ezen a téren is változások lesznek idehaza.
Hodász Andrást 2022-ben saját kérésére mentették fel a papi szolgálat alól, miután nyilvánosságra hozta, hogy gyermekkorában őt is molesztálta egy pap. Azóta a gyermekvédelem ügyének egyik aktív szószólója lett.
Hétfőn a parlamentben éles vita alakult ki, miután az ellenzéki Rétvári Bence a kormány álláspontját próbálta megtudni a melegházasság és a meleg párok örökbefogadásának kérdésében. A miniszterelnök úgy válaszolt, hogy szerinte mindez csak terelés, és a Fidesz-KDNP nem az emberek valódi problémáival foglalkozik, majd feltette a kérdést, hol lenne jobb helyen egy gyerek: meleg pároknál, vagy drogkartelleknél és emberkereskedőknél?
Magyar kedden az álláspontját valamelyest árnyalta a kérdésben, azt mondta, hogy a melegházasság- és örökbefogadás-kérdést a magyar társadalomnak kell eldöntenie, és nem a miniszterelnöknek.
A hétfői parlamenti ülésen a gyermekvédelem reformjáról beszélt Magyar Péter miniszterelnök, aki a bicskei és a Szőlő utcai intézményekben feltárt súlyos visszaélések után azonnali lépéseket ígért. A kormányfő hangsúlyozta a gyerekek mielőbbi családi elhelyezésének elsődlegességét, és egy ponton az érvelése középpontjába a „szerető család” elvét állította, jelezve, hogy a gyermek érdeke mindenek felett áll.
Erre a felszólalásra reagált kedden egy Facebook-posztbanHodász András, influenszer és egykori pap.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Távozik Győrfi Pál, már be is mutatták a mentők új szóvivőjét
Az Országos Mentőszolgálat megbízott főigazgatója kedden bejelentette, hogy Szűcs Brigitta mentőtiszt veszi át a szóvivői feladatokat. A szervezet közleménye szerint a váltás a megújulási folyamat része, Győrfi Pál pedig a mentőszolgálat kötelékében marad.
Új korszak kezdődött az Országos Mentőszolgálat kommunikációjában: kedden bejelentették, hogy hosszú évek után már nem Győrfi Pál a szervezet szóvivője. A feladatot Szűcs Brigitta mentőtiszt vette át, miközben Győrfi a szervezet kötelékében marad. A döntést Constantinovits Miklós megbízott főigazgató hozta meg, a lépést pedig a szervezet megújulási folyamatának fontos állomásaként kommunikálták – írta az Index.
„Az Országos Mentőszolgálat a megújulás időszakát éli” – közölte a szervezet a hivatalos oldalán.
A közleményben kitértek a leköszönő szóvivőre is, akinek megköszönték az eddigi munkáját, és jelezték, hogy Győrfi Pál a mentőszolgálat állományában marad.
Győrfi Pál is üzent a nyilvánosságnak, bemutatva utódját.
„Előttem az utódom. Fogadjátok szeretettel Szűcs Brigitta szóvivő bajtársnőt! 43 éve csatlakoztam az Országos Mentőszolgálathoz, számomra ez Hivatás az Életért!” – búcsúzott a pozíciótól.
Az új szóvivő, Szűcs Brigitta komoly szakmai háttérrel érkezik a pozícióba. 2018-ban, az első női mentőápolók között csatlakozott a mentőszolgálathoz. A Központi Mentőállomáson teljesített szolgálatot, később mentőtiszti diplomát szerzett.
A terepmunka mellett a háttérfeladatokból is kivette a részét: a Központi Irányító Csoportban segélyhívásokat fogadott, a Közép-magyarországi régió oktatásszervezőjeként pedig az új belépők felkészítését és a bajtársak továbbképzését is támogatta. Szakmai elhivatottságát mutatja, hogy idén a HUNOR mentőszervezet egészségügyi komponensének is tagja, és jelenleg egyetemi mesterképzésre készül.
Új korszak kezdődött az Országos Mentőszolgálat kommunikációjában: kedden bejelentették, hogy hosszú évek után már nem Győrfi Pál a szervezet szóvivője. A feladatot Szűcs Brigitta mentőtiszt vette át, miközben Győrfi a szervezet kötelékében marad. A döntést Constantinovits Miklós megbízott főigazgató hozta meg, a lépést pedig a szervezet megújulási folyamatának fontos állomásaként kommunikálták – írta az Index.
„Az Országos Mentőszolgálat a megújulás időszakát éli” – közölte a szervezet a hivatalos oldalán.
A közleményben kitértek a leköszönő szóvivőre is, akinek megköszönték az eddigi munkáját, és jelezték, hogy Győrfi Pál a mentőszolgálat állományában marad.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Brutális áremelkedés jöhet a fehérjeporoknál a népszerű fogyókúrás szerek miatt
A GLP-1 gyógyszereket használók által fűtött keresletnövekedés történelmi csúcsra lökte a tejsavófehérje árát. A helyzet különösen a kisvállalkozásokat sújtja, akik a készletekért küzdenek, és gyakran dupla árat fizetnek az alapanyagért.
A tejsavófehérje ára az ötszörösére drágult, és egyes beszállítók már az év végéig kifogytak a készletekből, miután a fogyókúrás gyógyszerek és a fehérjedús étrendek iránti globális kereslet az egekbe lökte az igényeket. A piacot olyan nyomás alá helyezte a helyzet, hogy több gyártó kénytelen olcsóbb keverékeket használni.
A 80%-os koncentrációjú tejsavófehérje tonnánkénti ára a 2023. júniusi 4302 fontról idén júniusra 23 751 fontra nőtt – írja a The Guardian. Északnyugat-Európában az élelmiszeripari minőségű savópor ára tonnánként 1700 eurót közelíti, ami történelmi csúcsnak számít, az év eleje óta pedig több mint 50 százalékkal emelkedett.
A helyzetet súlyosbítja, hogy több beszállító már a teljes évre eladta a készleteit, egy gyártó pedig a nyár után várhatóan leállítja az egyik népszerű, 34%-os koncentrátum előállítását.
A robbanásszerű kereslet egyik fő motorja a GLP-1 típusú, Mounjaróhoz hasonló gyógyszerek terjedése. Mivel ezek a szerek csökkentik az étvágyat, az orvosok gyakran javasolnak megnövelt fehérjebevitelt az izomtömeg megőrzése érdekében.
Erika Tamayo, a Hermosa fehérjemárka alapítója szerint amint a GLP-1 készítmények népszerűek lettek, az emberek rájöttek a fehérje fontosságára. „Aztán a nagy szupermarketekben rengeteg termékhez kezdtek tejsavófehérjét adni – a popcornhoz, a chipsekhez, még a fehérjés fánkokhoz is. Mostanra szinte minden tartalmaz fehérjét, mert a diéták kerültek a fókuszba” – tette hozzá.
A kínálat azonban nem tud lépést tartani, mivel a tejsavófehérje a sajtkészítés mellékterméke, így a mennyisége a sajtpiac alakulásától függ.
A kialakult hiány miatt a kisvállalkozások különösen nehéz helyzetbe kerültek. Tamayo tapasztalatai szerint az elmúlt két évben negyedévről negyedévre nőttek az árak, a nagyobb cégek pedig könnyebben elnyelik a drágulást, miközben piaci részesedést szereznek.
„Tudunk ugyan fehérjét beszerezni, de a múlt negyedévhez képest dupla áron vásárolunk. Még van készletünk az előző rendelésből, és ezt nem azonnal hárítjuk át az ügyfeleinkre, de egy ponton muszáj lesz” – mondta.
A piac ugyanakkor reagál a kihívásokra. Jasper Endlich, a Vesper nevű piaci elemző platform munkatársa szerint bár egyértelmű a hiány, a megoldások már látszanak.
„A jó hír, hogy a piac reagál… Új üzemek nyílnak… Ahol korábban csak tejsavófehérjét tartalmaztak a termékek, ott most egyesek kisebb mennyiségű tejfehérjével kevert keverékeket használnak. Az összes fehérjetartalom nagyjából hasonló marad, miközben az összetevők költsége akár a felére vagy a harmadára is csökkenhet” – magyarázta az elemző.
A globális trendre Magyarországon is van már válasz: Szekszárdon a Tolnatej egy 26,1 millió eurós beruházás keretében épít új, automatizált tejsavófehérje-feldolgozó üzemet – közölte a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA).
A tejsavófehérje ára az ötszörösére drágult, és egyes beszállítók már az év végéig kifogytak a készletekből, miután a fogyókúrás gyógyszerek és a fehérjedús étrendek iránti globális kereslet az egekbe lökte az igényeket. A piacot olyan nyomás alá helyezte a helyzet, hogy több gyártó kénytelen olcsóbb keverékeket használni.
A 80%-os koncentrációjú tejsavófehérje tonnánkénti ára a 2023. júniusi 4302 fontról idén júniusra 23 751 fontra nőtt – írja a The Guardian. Északnyugat-Európában az élelmiszeripari minőségű savópor ára tonnánként 1700 eurót közelíti, ami történelmi csúcsnak számít, az év eleje óta pedig több mint 50 százalékkal emelkedett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
