Az oroszbarát Orbán hetek óta kötéltáncot jár, de ma az eddigi legnagyobb kihívásával szembesülhet a CNN cikke szerint
Magyarország minden választással egyre illiberálisabb, a választás pedig egyre igazságtalanabb. Már csak ezért is óriási ma a tét – vélekednek a szakértők.
Hat héttel ezelőtt egészen másképp nézett ki a magyar választási kampány - írja elemzői cikkében a CNN.
A tét akkor is óriási volt, hiszen Orbán, az Európai Unió leghosszabb ideje hivatalban lévő nemzeti vezetője már a második évtizedre kívánja kiterjeszteni a miniszterelnökségét. Ám a politikai fókuszban ekkor még határozottan a belföldi események álltak.
Mostanra azonban minden megváltozott: Putyin Ukrajna elleni inváziója átírta a verseny menetét és a főbb szereplők álláspontját is.
Most Orbán, akit az EU leginkább Kreml-párti vezetőjének tartanak, politikai kötéltáncot jár. Reflektorfénybe került az évek óta tartó szövetség közte és az orosz elnök között, akivel az útjuk jelentős hasonlóságot mutat.
„Ha elemezni akarjuk a választási kampányt, február 24-énél kell meghúzni a határt” – mondja Virág Andrea, a Republikon Institute budapesti agytröszt stratégiai igazgatója. – "A háború kitörése óta teljesen más a helyzet."
A vasárnapi választáson kicsúcsosodó versenyt az ellenzék Magyarország keleti és nyugati horizontja közti küzdelemnek tekinti.
„Csak egy választásunk van: Európát kell választanunk a kelet helyett” – mondta támogatóinak ebben a hónapban Márki-Zay Péter ellenzéki jelölt, aki jelenleg minden Orbán-kritikus egyetlen reménysége. Márki-Zay vezeti a nagyobb ellenzéki pártok alkotta "törékeny" koalíciót, ami az utolsó esélyt jelenti az ellenzék számára.
A magyar határon zajló háború tovább terhelte a kormány és az EU között amúgy is évek óta feszült viszonyt. Míg Orbán támogatta az Oroszország elleni szankciók nagy részét, addig itthon arra koncentrált, hogy Magyarországot távol tartsa a konfliktustól, és még a jelen helyzetben sem tagadta meg teljes körűen Putyint.
Most Orbán politikai jövője azon múlik, sikerül-e az eddigi legbonyolultabb alakváltása: előléphet-e önjelölt békefenntartóvá, aki mégsem hagyja cserben Oroszországot?
"Orbán Magyarországa nagyon távol áll Putyin Oroszországától, de Orbán már említette, hogy Oroszország az egyik példaképe" - mondja Krékó Péter, a budapesti Political Capital Institute vezetője.
"Ez a nyugatellenes, ultrakonzervatív, LMBTQ-ellenes világnézet és az államilag támogatott információkon alapuló ideológia meglehetősen hasonló Putyin korai lépéseihez" - tette hozzá. "Orbán a leginkább Putyin-párti miniszterelnök az EU-ban, és egyáltalán nem számított az invázióra."
Míg a legtöbb uniós ország összefogott Ukrajnáért, Orbán kapcsolata Kijevvel megromlott az évek során. Megakadályozta az ország NATO-val való szorosabb kapcsolatteremtési kísérleteit, és összeütközésbe került a Kijevben egymást követő kormányokkal. Külügyminisztere szerdán azzal vádolta meg Ukrajna kormányát, hogy egyeztet a magyar ellenzéki pártokkal, ám erre nézve semmilyen bizonyítékot nem tudott felmutatni.
Magyarország támogatta a legtöbb eddig hozott szankciót, ám Orbán határozottan kitart amellett, hogy az intézkedéseket nem terjesztik ki az orosz olaj- és gázimportra. Magyarország olaj- és földgázimportjának nagy része Oroszországból érkezik, és a magyar családok 90 százaléka gázzal fűti otthonát – mondta legutóbbi londoni látogatása során.
Párhuzamos valóságok léteznek
"A miniszterelnök tündököl az ilyen helyzetekben" - mondja Virág. „Nagyon szereti magát Magyarország védelmezőjeként pozícionálni – ezért a kampánystratégiájuk mindig is az volt, hogy ellenségeket és veszélyeket kreáljanak Magyarországra nézve. Ez már teljesen más ország, mint 12 évvel ezelőtt volt: az állam teljes szerkezete megváltozott, és az intézmények úgy viselkednek, mintha a kormány részei lennének."
"Magyarországon jelenleg is párhuzamos valóságok léteznek" - teszi hozzá Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró, egyike azoknak, akinek a telefonjait a Pegasus kémszoftverével hallgatták le. "Az állami médiát fogyasztó magyar társadalom egyik fele megváltónak tekinti Orbánt, aki megvédi Magyarországot a nyugati globális liberális elittől. Elképzelhető, hogy ezt a Magyarországon bevált propagandagépezetet a hasonló gondolkodású jobboldali vezetők más országokban is átveszik" - mondja.
A kormánybarát médiát fogyasztók Magyarországon ma gyakran látnak "oroszbarát narratívát", többek közt olyan felvetéseket, amelyek szerint az ukrán agresszió váltott ki konfliktust. Ez segíti Orbán beavatkozásellenes üzenetét. Az egységes ellenzéki front kudarca újabb bizonyíték lenne Orbán dominanciájára, és ha kormánya jelentős többséget szerezne, akkor gyors lépésekre számíthatnánk a helyzet megszilárdítása érdekében - teszi hozzá Panyi.
"Magyarország minden választással egyre illiberálisabb. A választás egyre igazságtalanabb" - mondja Krékó. "Ha az ellenzék nem tud többséget szerezni, vagy nagyon szűk többségbe szorítja vissza Orbán kormányát, négy év múlva még nehezebb lesz."
Hat héttel ezelőtt egészen másképp nézett ki a magyar választási kampány - írja elemzői cikkében a CNN.
A tét akkor is óriási volt, hiszen Orbán, az Európai Unió leghosszabb ideje hivatalban lévő nemzeti vezetője már a második évtizedre kívánja kiterjeszteni a miniszterelnökségét. Ám a politikai fókuszban ekkor még határozottan a belföldi események álltak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vucic öt tonna marihuána miatt magyarázkodik, közben sorra rúgják ki a nyomozókat
Rekordfogásként értékelte a szerb belügyminiszter a 7-10 millió euró értékű kábítószer lefoglalását. Közben a parlament elfogadta a vitatott Mrdic-törvényt, amely korlátozza az ügyészség függetlenségét.
Magyarázkodásra kényszerül Aleksandar Vucic szerb elnök, miután Észak-Macedóniában felmerült, hogy a kormányzó Szerb Haladó Párthoz köthető körök állami segítséggel csempészhettek több tonna marihuánát Szerbiába. A hatalmas mennyiségű kábítószerre január végén a párt egyik politikusának, Rade Spasojevicnek a krusevaci raktárában bukkantak rá a hatóságok. Ivica Dacic szerb belügyminiszter rekordfogásról beszélt, amely Szerbia történetében is a legnagyobb; a lefoglalt drog értékét 7 és 10 millió euró (2,67–3,82 milliárd forint) közé becsülte – írta a hvg.hu.
A példátlan mennyiség ellenére a nyomozást beárnyékolja, hogy az ügyön dolgozó több kulcsfigurát is gyors egymásutánban menesztettek:
leváltották Irena Bjelos ügyésznőt, valamint a kábítószer-ellenes szolgálat vezetőjét, Rasa Popovicot és helyettesét is. Mindeközben a szerb törvényhozás elfogadta az úgynevezett Mrdic-törvényt, amely korlátozza az ügyészség függetlenségét, és megteremti a politikai ellenőrzés lehetőségét.
Egy szerbiai magyar portál szerint a rendőri állományban egyre nagyobb az elégedetlenség a Vucic-rezsimmel szemben a politikai érdekek alapján történő kinevezések miatt.
A drog a jelek szerint Észak-Macedóniából érkezett, ahol 2016 óta legális az orvosi célú marihuánatermesztés. A szerb nyomozással párhuzamosan ott is vizsgálódnak: a szkopjei Ohis vegyi gyár környékén tartott razzia során további tíz tonna marihuánát találtak. A macedón rendőrség az Alfafarm nevű cég több munkatársát is körözi. A vállalat 2023-ban alakult, és 2024 márciusától rendelkezik termesztési engedéllyel.
A januári fogás ügyében Aleksandar Vucic is megszólalt, aki határozottan tagadta, hogy állami alkalmazottaknak közük lenne az ügyhöz. Ezzel szemben a Macedóniai Szociáldemokrata Unió közleményben tudatta:
szerintük ekkora mennyiségű kábítószer csak úgy juthatott át a szerb–macedón határon, ha a csempészeket mindkét oldalon kormányzati szereplők segítették.
Nem ez az első eset, hogy Aleksandar Vucic neve illegális marihuánatermesztéssel kapcsolatban merül fel. 2021-ben a szerb államfő védelmébe vette Predgrag Koluvját, akit az ügyészség több tonna marihuána termesztésével vádolt, ám végül csupán 88 gramm kannabisz birtoklásáért indult ellene eljárás. Koluvját a szerb sajtó drogbáróként emlegeti, noha hivatalosan biokertészettel foglalkozott. A farmján – ahol 2015-ben Aleksandar Vulin akkori belügyminiszter is megfordult – a rendőrök 65 ezer tő marihuánát foglaltak le.
Magyarázkodásra kényszerül Aleksandar Vucic szerb elnök, miután Észak-Macedóniában felmerült, hogy a kormányzó Szerb Haladó Párthoz köthető körök állami segítséggel csempészhettek több tonna marihuánát Szerbiába. A hatalmas mennyiségű kábítószerre január végén a párt egyik politikusának, Rade Spasojevicnek a krusevaci raktárában bukkantak rá a hatóságok. Ivica Dacic szerb belügyminiszter rekordfogásról beszélt, amely Szerbia történetében is a legnagyobb; a lefoglalt drog értékét 7 és 10 millió euró (2,67–3,82 milliárd forint) közé becsülte – írta a hvg.hu.
A példátlan mennyiség ellenére a nyomozást beárnyékolja, hogy az ügyön dolgozó több kulcsfigurát is gyors egymásutánban menesztettek:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Nem, nem hibáztam” - Trump nem kér bocsánatot az Obamáékat majomként ábrázoló videó után
Egy 62 másodperces, AI-manipulált videót tettek közzé Donald Trump Truth Social-oldalán. A posztot a Fehér Ház előbb védte, majd a kétpárti felháborodás nyomására 12 óra múlva eltávolították.
„Nem, nem hibáztam” – mondta Donald Trump újságíróknak, miután a Fehér Ház eltávolította azt a videót a Truth Social oldaláról, amelynek végén Barack és Michelle Obamát majomként ábrázolták. Az elnök azzal védekezett, hogy csak a klip elejét látta, amely a választási csalásról szólt, a rasszista részt nem, és bár elítéli azt, bocsánatot nem kér.
A 62 másodperces videó csütörtök késő este került ki Trump közösségi oldalára. Az összeállítás nagyrészt a 2020-as választásokkal kapcsolatos, már többször cáfolt állításokat sorolta,
a végén azonban egy rövid, mesterséges intelligenciával manipulált betét jelent meg, amely a volt elnöki párt majomtestekre montírozva mutatta, miközben a The Lion Sleeps Tonight című dal szólt.
A posztot a közzététel után nagyjából 12 órával, pénteken vették le. A Fehér Ház kommunikációja is fordulatot vett: Karoline Leavitt szóvivő először „internetes mémként” védte a klipet, és arra kérte a kritikusokat, „hagyják abba az álmérgelődést”, később azonban egy másik hivatalos közlemény már egy stábtag tévedésére hivatkozott, és bejelentette a törlést.
A videó republikánus oldalon is kritikát váltott ki. „Imádkoztam, hogy hamis legyen, mert ez a leginkább rasszista dolog, amit láttam ettől a Fehér Háztól” – mondta az Axiosnak Tim Scott dél-karolinai szenátor. John Curtis utahi szenátor pedig „nyíltan rasszistának és megbocsáthatatlannak” nevezte a megosztást. „Donald Trump videója vállaltan rasszista, undorító és teljesen elvetemült” – közölte az NAACP, az Egyesült Államok legnagyobb fekete polgárjogi szervezete, kiemelve, hogy a bejegyzés a Fekete Történelem Hónapjában jelent meg. Hakeem Jeffries, a képviselőház demokrata vezetője egy videóüzenetben „rosszindulatú dögnek” nevezte Trumpot.
A The Washington Post részletes cikke szerint a klipben felhasznált betét egy Trump-párti mémkészítő anyagából származik, a megosztott verzión az @XERIAS_X vízjel látható. A feketéket majomként ábrázoló toposz egy évszázados, dehumanizáló rasszista eszköz. A volt elnöki pár egyelőre nem reagált a történtekre.
„Nem, nem hibáztam” – mondta Donald Trump újságíróknak, miután a Fehér Ház eltávolította azt a videót a Truth Social oldaláról, amelynek végén Barack és Michelle Obamát majomként ábrázolták. Az elnök azzal védekezett, hogy csak a klip elejét látta, amely a választási csalásról szólt, a rasszista részt nem, és bár elítéli azt, bocsánatot nem kér.
A 62 másodperces videó csütörtök késő este került ki Trump közösségi oldalára. Az összeállítás nagyrészt a 2020-as választásokkal kapcsolatos, már többször cáfolt állításokat sorolta,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elfogatóparancsot adtak ki a Magyarországon bujkáló volt lengyel miniszter ellen
Zbigniew Ziobrót bűnszervezet irányításával és közpénzek elsikkasztásával gyanúsítják a lengyel hatóságok. A volt miniszter ellen 26 bűncselekmény miatt adtak ki körözést, de kiadatása bizonytalan.
Országos elfogatóparancsot adott ki péntek este a lengyel ügyészség Zbigniew Ziobro, a Jog és Igazságosság (PiS) volt igazságügyi minisztere ellen, aki saját közlése szerint Magyarországon tartózkodik, miután januárban politikai menedékjogot kapott. A varsói rendőrség hivatalos oldalán közzétette a körözést Ziobro fényképével és adataival,
mert a politikus az ügyészség szerint bujkál a hatóságok elől.
A pénteki elfogatóparancsot egy nappal korábbi bírósági döntés előzte meg, amely elrendelte a volt miniszter ideiglenes letartóztatását. A vádhatóság azzal érvelt, hogy fennáll a szökés, az elrejtőzés és az eljárás befolyásolásának veszélye. „A bíróság elismerte a bűncselekmények elkövetésének magas valószínűségét” – mondta Piotr Woźniak helyettes főügyész a döntés után.
A Tusk-kormány által felállított új ügyészség összesen 26 bűncselekménnyel gyanúsítja Ziobrót, köztük bűnszervezet irányításával, valamint a bűncselekmények áldozatainak szánt Igazságosság Alap pénzeinek politikai célú felhasználásával. A vádak szerint ebből a keretből finanszírozták többek között a Pegasus kémszoftver beszerzését is. A lengyel ügyészség több mint 143 millió zloty, átszámítva körülbelül 13,1 milliárd forintnyi közpénz politikai célú felhasználását vizsgálja.
Ziobro januárban maga jelentette be, hogy Magyarországon tartózkodik, miután a magyar kormány menedékjogot biztosított számára. „Úgy döntöttem, külföldön maradok, amíg Lengyelországban vissza nem állnak a jogállamiság valódi garanciái” – közölte Ziobro a The Guardian szerint. Donald Tusk lengyel miniszterelnök a hírre szarkasztikusan csak annyit írt: „Logikus döntés.” A magyar kormány részéről Szijjártó Péter külügyminiszter akkor megerősítette, hogy „több” olyan személy is kapott menedéket, aki Lengyelországban „politikai üldöztetésnek” lenne kitéve.
Országos elfogatóparancsot adott ki péntek este a lengyel ügyészség Zbigniew Ziobro, a Jog és Igazságosság (PiS) volt igazságügyi minisztere ellen, aki saját közlése szerint Magyarországon tartózkodik, miután januárban politikai menedékjogot kapott. A varsói rendőrség hivatalos oldalán közzétette a körözést Ziobro fényképével és adataival,
mert a politikus az ügyészség szerint bujkál a hatóságok elől.
A pénteki elfogatóparancsot egy nappal korábbi bírósági döntés előzte meg, amely elrendelte a volt miniszter ideiglenes letartóztatását. A vádhatóság azzal érvelt, hogy fennáll a szökés, az elrejtőzés és az eljárás befolyásolásának veszélye. „A bíróság elismerte a bűncselekmények elkövetésének magas valószínűségét” – mondta Piotr Woźniak helyettes főügyész a döntés után.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az adatvédelmi hatóság nem vizsgálja, hogyan kerültek a kormányhoz a gyöngyösi tüntetők személyes adatai
A NAIH elnöke szerint a gyöngyösi tüntetők a demonstráción való részvétellel a közéleti viták alakítóivá váltak. A hatóság így nem vizsgálja, hogyan kerülhettek a tüntetők különleges bűnügyi adatai a kormánypártokhoz.
Hivatalból nem vizsgálja a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, hogyan kerülhettek a kormányhoz a Lázár János gyöngyösi fórumán tüntető romák állítólagos bűnügyi adatai – írja a 24.hu. A hatóság elnöke szerint az érintetteknek maguknak kell eljárniuk az ügyben, és azokhoz kell fordulniuk, akik a felvételeket nyilvánosságra hozták.
Péterfalvi Attila, a hatóság elnöke a lap kérdéseire azt válaszolta, hogy az adatkezelés érintettjei „érintetti joggyakorlással élhetnek a videót nyilvánosságra hozó adatkezelők felé, melyben tájékoztatást kérhetnek az általuk kifogásolt adatkezeléssel kapcsolatos információkról”. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bűncselekményekkel vádolt tüntetőknek Lázár Jánoshoz kellene fordulniuk felvilágosításért.
Az ügy azért is kényes, mert a bűnügyi személyes adatok különleges védelem alatt állnak, és az állítólagos priuszok még Orbán Viktorhoz sem juthattak volna el jogszerűen. Péterfalvi ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy „a bűnügyi személyes adatok kezelésére vonatkozó előírásokat konkrét jogszabályok rögzítik, beleértve azt is, hogy ezeket a különleges személyes adatokat ki, hogyan, milyen körülmények között ismerheti meg.”
A hatóság elnöke szerint az ügyben két alapjog, a véleménynyilvánítás szabadsága és a személyes adatok védelme ütközik.
Álláspontja szerint azzal, hogy a tüntetők részt vettek a demonstráción, a közéleti viták aktív alakítójává váltak, ezért „az őket érintő vagy minősítő, a személyüket támadó véleménynyilvánításokat nagyobb türelemmel kell tűrniük.”
A hatóság gyakorlata szerint az ilyen alapjog-ütközést megvalósító esetekben csak kérelemre járnak el.
Mindeközben az Amnesty International már beadvánnyal fordult az adatvédelmi hatósághoz és a Legfőbb Ügyészséghez is a tüntetők adatainak politikai célú felhasználása miatt. A jogvédő szervezet vitatja, hogy a bűnügyi adatok megszerzése és nyilvánosságra hozatala jogszerű lett volna.
Hivatalból nem vizsgálja a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, hogyan kerülhettek a kormányhoz a Lázár János gyöngyösi fórumán tüntető romák állítólagos bűnügyi adatai – írja a 24.hu. A hatóság elnöke szerint az érintetteknek maguknak kell eljárniuk az ügyben, és azokhoz kell fordulniuk, akik a felvételeket nyilvánosságra hozták.
Péterfalvi Attila, a hatóság elnöke a lap kérdéseire azt válaszolta, hogy az adatkezelés érintettjei „érintetti joggyakorlással élhetnek a videót nyilvánosságra hozó adatkezelők felé, melyben tájékoztatást kérhetnek az általuk kifogásolt adatkezeléssel kapcsolatos információkról”. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bűncselekményekkel vádolt tüntetőknek Lázár Jánoshoz kellene fordulniuk felvilágosításért.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
