SZEMPONT

„Az orosz válasz: nyet-nyet-nyet-nyet” – ezért hiúsult meg a budapesti Trump-Putyin csúcs Gyarmati István szerint

Az oroszok megijedtek, de végül kijátszották Trumpot – mondja a szakértő. Amíg nem lesz komoly és hihető az amerikai elnök elszántsága a szankciókra vagy a fegyverszállításokra, addig az oroszok egyetlen lépést sem tesznek.

Fischer Gábor, Címlapkép: MTI/EPA - szmo.hu
2025. október 26.

Egy hét alatt hatalmasat fordult Trump orosz-politikája. Nemrég még Orbán Viktor arra számított, hogy történelmi békecsúcsot tartanak Budapesten Ukrajna ügyében, az orosz és az amerikai külügyminiszter előkészítő telefonbeszélgetése után azonban mindez teljesen lekerült a napirendről. Sőt, Trump a korábbiaknál sokkal erősebb szankciókat jelentett be a Lukoil és a Rosznyeft ellen, ami Magyarország energiaellátását is érzékenyen érintheti. A Bloomberg azóta kiderítette, hogy az oroszok arra számítottak, Trump megenyhült a Donbász teljes átengedése ügyében, az amerikaiak viszont ragaszkodtak a tűzszünethez a jelenlegi frontvonalak mentén.

Mi okozhatta ezt a hatalmas féleértést? Mi motiválta Trump lépéseit, és mire játszottak az oroszok, amikor először lelkesen üdvözölték a békecsúcsot, majd hajthatatlannak bizonyultak az alapvető kérdésekben? Erről beszélgettünk Gyarmati István volt diplomatával, biztonságpolitikai szakértővel.

– A fejlemények tükrében megalapozott volt-e egyáltalán a budapesti csúcstalálkozó terve?

– Ha az amerikai elnök bejelent valamit, azt komolyan veszi, akkor igen. Donald Trumpnál viszont más a helyzet, ezek szerint nem kell mindent komolyan venni, amit mond. Persze ő komolyan gondolta, csak aztán az események talán elgondolkoztatták, meg beléptek a tanácsok is a történetbe. Trump esetében úgy működnek a dolgok, hogy a nagy bejelentéseket nem feltétlenül egy előre megtervezett sajtóértekezleten teszik, ahol a sajtóközleményt 25 szakértő átnézi előzetesen, hanem, mondjuk adott esetben Donald Trump ott ül az irodában, vagy az ágyában a számítógép mellett, és úgy érzi, csinálni kéne valami nagyon fontosat, mint ahogy Malacka érezte a bizonyos dalban, ezért beírja valamelyik közösségi médiára, hogy mit gondolt éppen, és abból máris politikai bejelentés lesz. Szerintem ebben az esetben is ez történt.

Meggondolatlanul fellelkesedett azon, hogy ez a drága Vlagyimir milyen szépen beszélt vele, és bejelentette, hogy most lesz egy csúcstalálkozó, anélkül, hogy átgondolta volna, mivel jár ez.

Aztán ebből amerikai politika lett, mert ha az elnök valamit bejelent, akkor az úgy van. El is kezdődtek a biztonsági szolgálatok előkészületei. Szerencsére Marco Rubiot jelölte ki Trump, hogy előkészítő tárgyalásokat folytasson, nem azt az idióta Steve Witkoffot. Rubio, aki szerintem talán a legjobb külpolitikusa Trump környezetének, két és fél órát telefonált Szergej Lavrovval, és Lavrov meg azt csinálta, amit régen Gromiko szokott, az egykori „Mr. Nyet”, és elmondta, hogy szó sincs megegyezésről. Rubio visszament, és elmondta ezt az elnöknek. Közben az is kiderült, amikor Volodimir Zelenszkij ott volt, hogy ő sem hajlandó elfogadni ezeket a feltételeket, és nyilvánvalóan az európai vezetők is mind interveniáltak Trumphoz. Ez még neki is sok volt, így elhalasztották a csúcstalálkozót.

– Nyilván az orosz tárgyalási pozíció egy hatalmas nagy „nem”-mel kezdődik.

– És azzal is végződik.

– A diplomáciában szokás, hogy mindenki először megteszi a maga tétjeit, aztán valahol középen találkoznak. Tehát ha az oroszok az elején azt mondják, hogy „nem”, abból – ellentétben sok más esettel – a végén is csak egy „nem” lehet?

– Az oroszoknál általában igen, most különösen. Donald Trump sajnos azt a hibát követte el, és nem először, hogy nyerő helyzetből vereséget szenvedett. Az egész csúcstalálkozó ötlete Putyin részéről azért merült fel, mert megijedt attól, hogy Trump és az európaiak bevezetik az úgynevezett másodlagos szankciókat. Trump rábeszélte Indiát, ami óriási dolog, hogy álljon be a sorba és ne vegyen orosz olajat, Japánt is rábeszélte, az új miniszterelnök is támogatni fogja ezt. Kína nem tudja pótolni: vesz ugyan orosz olajat és gázt, de nem tudja átvenni azt a mennyiséget, amit India nem vesz meg; nincs hozzá sem szállítási kapacitása, sem igénye. Szívességből nem fogja a Jangce folyóba önteni az orosz olajat. A másik, amitől az oroszok megijedtek, az a Tomahawk. Trump „készenlétbe helyezte” őket. Putyin egész akciója arról szólt, hogy ezt a két veszélyt elhárítsa, és úgy tűnik, sikerült is neki, legalábbis egyelőre „bepaliznia” Trumpot, hogy ne tegye meg azt, amit kilátásba helyezett.

Pedig ez nyerő helyzet volt, hiszen Putyin megijedt tőle.

Ez a vesztes amerikai pozíció így is marad mindaddig, amíg nem lesz komoly és hihető Trump elszántsága a szankciókra vagy fegyverszállításokra. Addig az oroszok egyetlen lépést sem tesznek.

– Trump már többször is belesétált ebbe a csapdába.

– Igen, többször. A leglátványosabban Alaszkában, ott szó szerint sétált bele, de volt több telefonos megbeszélés is. Valaki csinált egy grafikont arról, hogyan alakultak az orosz légitámadások Ukrajna ellen, és bejelölte azokat az időpontokat, amikor Putyin találkozott vagy telefonon beszélt Donald Trumppal. Kivétel nélkül mindegyik alkalom után megugrottak az orosz légitámadások. Trump nem külpolitikus, másrészt azzal dicsekszik, hogy életében egyetlen könyvet sem olvasott el, valószínűleg Kennan már túl hosszú lenne neki.

– Meg kell-e annyira ijedni a Tomahawkoktól, amikor Ukrajna hónapról-hónapra fejleszt ki elég komoly robotrepülőgép-kapacitást Amerika nélkül is?

– Az ukrán stratégia most úgy néz ki, bár nem hirdették meg, hogy orosz olajipari létesítményeket támadnak. Egyes számítások szerint az orosz finomítói kapacitás 18%-a már működésképtelen, és már ez is elég ahhoz, hogy komoly üzemanyaghiány lépjen fel Oroszországban. Megtiltották a benzinexportot, de egyes területeken így sem lehet benzint kapni, hosszú sorok vannak, sok idő után ismét a kutaknál. Ezt valahogy elviseli az orosz gazdaság, az ukránok pedig ezt akarják tovább folytatni. A Tomahawkok erre jók: mélységi csapásmérésre alkalmasak, nagyon pontosak, nagy robbanóerejűek, pontosan erre a célra valók. Azt szokták mondani, helytelenül, hogy az orosz nép mindent elvisel. Talán ezt még igen, de a gazdaságnak, a fegyvergyártásnak probléma lesz, és igazán nagy gond akkor lesz Oroszországban, amikor a hadsereg üzemanyag-ellátása válik problémássá. Ezt szeretnék elérni az ukránok nagyon helyesen, jó taktika, és ehhez kellenek a Tomahawkok.

– Ha Trump végül rájön, mire használták fel, elképzelhető, hogy a Tomahawkok mégis megérkeznek Ukrajnába?

– Abszolút, erre várunk. Kérdés, eljött-e már ez a pillanat: Trumpot már többször átverték. Normális ember egy átverés után felismeri a mintát, kettő-három-négy-öt után pedig muszáj lenne. Ráadásul fokozódik rajta a nyomás otthon. Nem gondolom, hogy például a külügyminisztere most már szó nélkül helyeselne neki, különben nem úgy tárgyalt volna, ahogy tárgyalt.

– Vajon még mi lehetett a két külügyminiszter beszélgetésében? Elképzelhető, hogy az oroszok a NATO-val kapcsolatos követeléseikhez is ragaszkodtak, hogy vonuljon vissza az 1997-es határai mögé? Ez még napirenden van?

– Abszolút napirenden van. A beszélgetés két és fél órás volt, de felezzük meg a tolmácsolással miatt. Akkor is jó másfél óra érdemi beszélgetés. Lavrovval nagyon nehéz tárgyalni, mert nem tud igent mondani; főleg semmit sem mond, csak nemet. Szerintem Rubióék idáig biztos nem jutottak el. Úgy gondolom, kizárólag az orosz–ukrán háborúról beszéltek; ott adta elő az elvárásait az amerikai külügyminiszter: azonnali tűzszünet ott, ahol a csapatok vannak, területcserével és így tovább azok, amiket szoktak, amik talán még mindig túl engedékenynek tűnhetnek, de már lehetett volna velük mit kezdeni. Biztonsági garanciákról is biztosan szó volt, de erről az oroszok hallani sem akarnak, és még néhány más dologról. Az orosz válasz pedig: nyet-nyet-nyet-nyet.

– Mikor kerülhet sor valódi tárgyalásra, akár amerikaiak és oroszok, de leginkább oroszok és ukránok között? Hány évig lehet húzni még egy ilyen háborút?

– Attól függ, mi történik a háborúban. Ha Trump „durcáskodik”, és az amerikaiak kivonulnak az egészből, az egy dolog. Ha odaadja a Tomahawkokat, az meg egy másik. Hetek alatt lehetne fegyverszünetet teremteni, ha Trump valóban beizzítja ezeket a fenyegetéseket vagy lehetőségeket. De ha minden így marad, még évekig is eltarthat.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Hegyoldalnak csapódott egy orosz katonai gép a Krímben, 29-en meghaltak

Egy Antonov An-26 típusú gép a Krím félsziget hegyvidéki részén, Bahcsiszaraj térségében zuhant le. Az orosz Nyomozó Bizottság a repülési szabályok megsértése miatt indított eljárást.

KÉK HÍREK

Megtalálták Borbás Marcsi januárban eltűnt munkatársának holttestét

A rendőrség megerősítette, hogy megtalálták a Gasztroangyal című műsor stábtagjának maradványait. A 36 éves férfi január végén tűnt el, ruháit Leányfalu közelében, a Duna-parton találták meg.

KULT

„Pjotr és én barátok vagyunk” – dalt írt a Carson Coma Szijjártóról és Lavrovról

A Carson Coma a Peti és én című slágerét dolgozta át a magyar és orosz külügyminiszter kapcsolatáról. A Pjotr és én című új verzióban a kémkedési ügyben emlegetett Gundalf is felbukkan.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Megnevezte az Információs Hivatal volt főigazgató-helyettese, hogy kik állhatnak a Tisza Párt elleni titkosszolgálati akció mögött

Telkes András szerint egészen bizonyosnak tűnik, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal volt a „karmester” az egész történetben, és mindent előre tudtak. Szerinte a politikai ellenzék megfigyelése azt jelzi, hogy a hatalom megrendeléseit teljesítik.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. március 31.

Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese a HVG-nek adott interjúban teljesen életszerűnek nevezte azt, amit Szabó Bence, a Nemzeti Nyomozóiroda (NNI) volt főnyomozója a Tisza Párt elleni titkosszolgálati akciókról mondott.

A volt hírszerző szerint egészen bizonyosnak tűnik, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) volt a „karmester” az egész történetben, és mindent előre tudtak. Ezt szerinte az is bizonyítja, hogy az AH főigazgatójának levele, amelyben hosszabb ideje tartó nyomozásról írt, lényegében lebuktatta a szolgálatot.

„Én nem tudom, mit lehet évekig nyomozni egy most 19 éves fiú után. Egy ilyen levelet egy felkészült elemző bármelyik szolgálatnál megír fél óra alatt” – fogalmazott Telkes, aki szerint a levél egy „nagy halom üres állítás, ami semmivel sincs alátámasztva”.

Szerinte egyetlen titkosszolgálat sem kezdene magától egy ilyen akcióba.

„Nincs olyan szolgálat, amely önmagától egy ilyen akcióba belekezdene, ilyet csak politikai utasításra indítanak el”

– jelentette ki. Úgy véli, ez azért lehetséges ma Magyarországon, mert a szolgálatok már nem nemzetbiztonsági, hanem állambiztonsági jelleggel működnek, amelyeket mindig a politika irányít. Ezzel szemben egy nemzetbiztonsági szolgálatot hagynak önállóan tevékenykedni, mert feltételezik róla, hogy képes felmérni a kockázatokat.

„Ebben az esetben is azért gondolom, hogy ezek állambiztonsági jellegű szolgálatok, mert egy demokráciában a politikai ellenzék nem lehet tárgya a titkosszolgálatok munkájának”

– mondta. Hozzátette, a titkosszolgálat akkor avatkozik be, amikor a rendszer már nem demokrácia, és a kormány egyenlőségjelet tesz az ellenzék és az ellenség közé.

„A magyar szolgálatok elsőszámú célpontja a hazai ellenzék lett”

– állítja a volt főigazgató-helyettes, aki szerint az akció a nemzetbiztonsági törvény lábbal tiprása.

Telkes András egyértelmű parancsnoki láncot feltételez az ügy mögött, szerinte egy ilyen akcióról a legfelső szinten is tudniuk kell.

Úgy gondolja, az ügyben érintett lehet a miniszterelnök, Rogán Antal miniszter, Bíró Marcell nemzetbiztonsági főtanácsadó, Farkas Örs államtitkár, valamint a szolgálatok vezetői.

A volt hírszerző szerint bár a titkosszolgálati és rendőrségi állomány döntő többsége az esküjéhez hű, és nem venne részt ilyesmiben, a parancsuralmi rendszerből nehéz kilépni. Úgy véli, valószínűleg kiválogattak egy lojális munkatársi csoportot a feladatra, akiknél nem kellett tartani kiszivárogtatástól. Felvetette, hogy az akciót fedőcégek vagy „baráti” biztonságtechnikai cégek bevonásával is végezhették.

„Az egész emlékeztet engem arra, ahogy az orosz szolgálatok – az SZVR, a GRU és az FSZB – használják a hackercsoportokat”

– tette hozzá, párhuzamot vonva az orosz módszerekkel, ahol bűnözői csoportokat is bevonnak a műveletekbe.

Az akció lebukását Telkes a dilettantizmusnak és a koordináció hiányának tulajdonítja. Úgy látja, a végrehajtók „egymásra futottak”, és nem volt megfelelő jogi felkészültség sem. A gyermekpornó vádját például semmivel nem alapozták meg, miközben szerinte léteznek olyan szoftverek, amelyekkel könnyedén elhelyezhettek volna ilyen tartalmakat a célpontok gépére.

„A dilettantizmus végigkísérte az egész folyamatot, állandóan keresték a megfelelő gyanúsításokat és azután azokhoz próbálták az »bizonyítékokat« összelapátolni”

– fogalmazott.

A „Henry” néven futó ügynököt szerinte ugyanaz a „hatalmi arrogancia” jellemezte, mint a Fideszt, és a beszervezés minden szakmai szabályát megszegték. Nem térképezték fel a célpont személyiségét, és a bratyizás is hiba volt. „Az ügynökkel nem lehet bratyizni” – szögezte le. A legsúlyosabb hibának mégis azt tartja, hogy Henry kulcsfontosságú információkat fecsegett ki a még nem megbízhatónak tartott célpontnak.

Az ukránkém-vádat bizonyítani hivatott videóval kapcsolatban Telkes azt mondta, „folyik a szerecsenmosdatás”, és megpróbálják elsikálni a szolgálatok saját szerepét. Szerinte ha az AH valóban külföldi kémtevékenységet észlelt volna, kötelessége lett volna értesíteni a Tisza Pártot.

„Az igazán gusztustalan azonban a 19 éves Gundalf kihallgatása”

– mondta, hozzátéve, hogy az AH-nak nincs rendőrségi jogosítványa, így a fiatalembernek nem lett volna kötelező részt vennie a kihallgatáson, ahol hatalmas pszichés nyomás alá helyezték. A volt hírszerző szerint a videóból egyértelműen kiderül, hogy Gundalf nem ügynök, és a kihallgatás célja a „gyanakvás csírájának elültetése” volt. Hősiesnek nevezte Gundalf és társa, Buddha tettét, akik bizonyítékot akartak szerezni, de lehallgatták őket. „Micsoda stresszhelyzet lehetett, hogy nincs kihez fordulni, mert nincs olyan hatóság, amely meghallgatná és megvédené őket?” – tette fel a kérdést.

Telkes András szerint a kormányzat politikája a Tiszával szemben két szálon futott: egy titkos és egy nyilvános szálon. Utóbbi része volt az eszkaláció, amelynek során a szolgálatokkal írattak meg olyan jelentéseket, melyek szerint Ukrajna fenyegeti a magyar kritikus infrastruktúrát vagy finanszírozza a pártot.

Úgy látja, később az orosz szál is megjelent, amikor „minden bizonnyal orosz segítséggel” megvágtak egy nyilatkozatot, hogy az Orbán-család elleni fenyegetésként lehessen bemutatni. Ebbe a láncba illesztette az ukrán pénzszállítók elleni akciót is, ami szerinte több bűncselekmény gyanúját is felveti. „Ennek lett volna a következő logikus lépése az Orbán elleni merénylet” – vázolta fel a lehetséges eszkalációs láncot.

A volt hírszerző szerint sok jel utal arra, hogy az oroszok beavatkoznak a magyar választási kampányba, de nem gondolja, hogy ez szolgálat-szolgálat szintű együttműködés lenne. Inkább azokkal léphetnek kapcsolatba, akik a propagandát és a kampányt irányítják. Úgy véli, a nyugati szolgálatok azóta figyelik Szijjártó Péter és más, orosz kapcsolattal gyanúsított személyek telefonjait, amióta kiderült, hogy Magyarország Szlovákia belügyeibe avatkozott. „Most pedig megkezdődött a csepegtetés, és valószínűnek tartom, hogy még előkerülnek hasonló dokumentumok” – jósolta.

Az akcióban a gyermekprostitúciós részleg bevonását azzal magyarázta, hogy a lehallgatásból kiderült, Henry megbukott, és gyorsan kellett cselekedni. „Ezért kérték ész nélkül az NNI-t hogy intézkedjen, nem akarták, hogy az egész nyilvánosságra kerüljön” – mondta. A cél szerinte a számítógépek gyors megszerzése volt, hogy bejussanak a Tisza rendszereibe, de ez a titkosítás miatt nem sikerült.

A Tisza Világ applikáció feltörésével kapcsolatban is valószínűnek tartja az AH közreműködését.

Egy esetleges rendszerváltás esetén egy független bizottság felállítását javasolja a törvénytelenségek feltárására, és a szolgálatok megtisztítását. Bár szerinte a papíralapú bizonyítékokat megpróbálhatják megsemmisíteni, a többszörösen tárolt dokumentumok eltüntetésének kicsi az esélye.

Telkes úgy látja, Pintér Sándor belügyminiszter „a partvonalra van szorítva” az ügyben, és valószínűleg nem is tudott róla. Szerinte a miniszterben nem bíznak, ezért vonnak be inkább olyan szerveket, mint a TEK vagy a NAV.

A jövővel kapcsolatban úgy vélekedett, ha a Fidesz nyeri a választást, Pintér távozik, és az ország tovább halad a „belaruszi úton”. „Ha a Fidesz győz, az egyben azt is jelenti, hogy tovább haladunk a belaruszi úton: a Nyugat bizalmát nem lehet visszaállítani, nincs más, mint menni ezen az úton, ami a szolgálatok szempontjából azt jelenti, hogy végleg bebetonozódik ez az állambiztonsági jellegük.”

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Holtan találták meg a márciusban eltűnt maglódi apát

A férfi felesége a közösségi médiában jelentette be férje halálhírét. Bejegyzésében arra kérte a nyilvánosságot, hogy a gyermekeikre való tekintettel ne firtassák a történteket.

KÉK HÍREK

17 millió forintja bánta egy magyar nyugdíjasnak, hogy elhitte, a Szulejmán sztárja írt neki

Egy magát Burak Özçivit török színésznek kiadó csaló összesen 43 ezer eurót csalt ki egy magyar nőtől. Az asszony a megtakarításain felül barátaitól is kért kölcsön a befizetésekhez.

KÉK HÍREK

Több mint 11 ezer vesztegetési ügy miatt emeltek vádat 50 határrendész és 3 civil ellen

A Központi Nyomozó Főügyészség szerint a vádlottak az ártándi és nagykereki határátkelőkhöz kapcsolódó ügyben szerepelnek, a nyomozás még 2022 áprilisában indult. A vádirat alapján a rendőrök egy része rendszeresen és összehangoltan vett részt a korrupciós cselekményekben.

SZEMPONT

Brutális elvonások, politikai alapon osztott pénzek: így nullázta le a Fidesz 16 év alatt a magyar önkormányzatokat

Gémesi György szerint egy polgármesternek minden év gyomorgörccsel indul, mert nem tudja, miből finanszírozza az év végét. A kormány ugyanis több pénzt vett el a településektől, mint feladatot. Az önkormányzatiságból nem sok maradt. Mérlegen az elmúlt 16 év.

Fischer Gábor, Címlapkép: MTI/Szigetváry Zsolt - szmo.hu
2026. április 01.

Az 1989-es rendszerváltás egyik nagy vívmánya az önkormányzati rendszer megteremtése volt. Kezdetben az önkormányzatok több forrásból, és sokkal több jogkörrel igazgatták a helyi ügyeket, melyeket fokozatosan üresítettek ki az egymást követő kormányzatok. Az Orbán-korszak alatt mindez felgyorsult, az önkormányzatiságról a közéleti kérdésekben tájékozott embereknek jó eséllyel a forráshiány jut eszébe. Holott nem kellene, hogy így legyen, végsősoron ez az a terep, ahol nap mindannyian a mindennapjainkat éljük.

Mi történt a NER évei alatt ezzel a rendszerrel, és hogyan tovább. Korszakértékelő sorozatunkban Gémesi Györgyöt, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnökét kérdeztük, aki 1990 óta, vagyis 36 éve áll Gödöllő élén.

— Mi volt a helyzet az önkormányzatoknál 2010-ben, a startvonalon? Milyen problémákat kellett volna megoldani?

— Már akkor is súlyos alulfinanszírozottság volt. Volt néhány olyan feladat, ami állami feladat lett volna, de az önkormányzatok látták el, és a megvalósításához szükséges pénznek csak a fele érkezett meg. Tipikusan ilyen volt a közoktatás. De a települések nem azért akartak a közoktatástól megszabadulni, mert nem tudták ellátni a feladatot, hanem azért, mert az állam nem finanszírozta azt, és ez feszültséghez vezetett. Ettől függetlenül a teljes államosítás megtörtént. Sajnos a közoktatás területén az állam nem tudta költséghatékonyabban ellátni a feladatot, mint korábban az önkormányzatok, holott vagy ötvenmilliárd forinttal több pénzt fordított rá.

— Volt valamilyen ígéret vagy program a Fidesz részéről 2010-ben az önkormányzatokkal kapcsolatban?

— Ígéret volt bőven, egy jól működő önkormányzati rendszert ígértek. Ehhez képest

nagyon erőteljes centralizáció következett.

Pozitívum volt az adósságkonszolidáció, mert a települések a forráshiány miatt kényszerültek hitelfelvételre. De ezzel párhuzamosan az állam egyre több feladatot vont magához az oktatásban, az egészségügyben, a szociális területen, az okmányirodai ügyintézésben, a gépjárműügyekben és az építéshatóságban. Ez szűkítette az önkormányzatok mozgásterét, miközben nem járt jobb feladatellátással.

— A feladatok elvonásakor pénzt is vitt el az állam?

— Igen. A szakértők szerint összességében több pénzt vitt el, mint amennyit korábban ezekre a feladatokra költöttek. Ezt ma már nehéz pontosan utánkövetni, de legalább annyit elvitt, mint amennyit a rendszerre fordított.

— Úgy tudom, már a rendszerváltozás óta folyamatos tendencia volt, hogy az állami költségvetés egyre kevesebb pénzt hagyott az önkormányzatoknál. Ez a probléma tehát nem 2010-ben indult.

— Ez mindig kézenfekvő tartalék volt a költségvetés számára. Az MDF-kormány idején még 100 százalékos SZJA-visszatérítéssel indult a rendszer, később pedig a gépjárműadó és az iparűzési adó is saját bevételi forrást jelentett. Aztán fokozatosan kevesebb forrás maradt helyben. A Bokros-csomag komoly megszorítást hozott, majd 2009-ben a Bajnai-csomag is. Igaz, 1998 és 2002 között volt némi többletforrás, de az inkább a bérekben jelent meg.

A rendszer így fokozatosan kiüresedett: folyamatos elvonások voltak, miközben új feladatokat is kaptak az önkormányzatok, forrás nélkül.

— 2010 után újabb feladatok és pénzek kerültek ki a rendszerből. Mi maradt egyáltalán az önkormányzatiságból?

— Nem sok. Sok hivatal már nem önálló, 2000 fő alatt társulásokban látják el a hivatali munkát. Maradtak a köztisztviselők, az utak, járdák, vízelvezetés fenntartása mint alapfeladat, a szociális feladatok egy része, valamint a kulturális feladatok, amelyek viszont nagyon alulfinanszírozottak: az állam ezek költségének 10–15 százalékát sem adja oda. Emellett maradt az államigazgatási feladatok egy része is.

— Egy önkormányzat tehetőssége korábban nagyban függött az iparűzési adóbevételektől, ami nagy különbségeket okozott. Törekedett a rendszer valamiféle kiegyenlítésre, vagy a különbségek végig megmaradtak?

— A különbségek megmaradtak, de a szolidaritási hozzájárulás eredetileg azt a célt szolgálta, hogy a kis települések közszolgáltatásait és fejlesztését segítse. Ezzel önmagában nem volt baj, hiszen a nagyobb, adóerőképesebb településektől vonták el.

Csakhogy ez a hozzájárulás az eredeti 45–60 milliárdról 5-6 év alatt 400 milliárdra nőtt.

Ez elfogadhatatlanul magas, és már az erősebb gazdaságú településeket is megkopasztja. A fő probléma a mértéke.

— Létezik máshol a világon a szolidaritási hozzájáruláshoz hasonló konstrukció?

— Nem nagyon. A finanszírozási rendszerek eltérnek, de az ritka, hogy a településeket ilyen módon adóztatják. Egy bizonyos határig ez még védhető lenne. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége azt javasolja, hogy egységesen az iparűzési adó 15 százaléka legyen, ami nagyjából 200 milliárdra csökkentené a jelenlegi 400 milliárdot. Ez már kezelhetőbb volna. Viszont

ez a pénz nem jut vissza a megjelölt célokra.

Azt feltételezzük, hogy a 400 milliárdból csak 10–15 százalék jut el ténylegesen a településekhez, a többi a központi költségvetés bevétele lesz.

— Gyakorlatilag akkor ez nem is szolidaritási hozzájárulás, hanem egyfajta...

— ...extra adó, amit az állam elvesz, és nem a megjelölt célra fordít.

— Ez mióta van ez a rendszer?

— 2017 óta létezik. A COVID idején viszont megfelezték a kis- és középvállalkozások iparűzési adóját, ami sok településnél gyakorlatilag a bevételek megfelezését jelentette. Voltak települések, amelyek kompenzációt kaptak, mások nem. A megyei jogú városok extra támogatást kaptak, a többi település nem. Visszatérő probléma, hogy

nem átlátható, mely települések kapnak támogatást.

Például a Magyar Falu Program esetében is inkább a kormánypárti települések jártak jól.

— Nem normatív alapon történnek ezek a támogatások?

— Így van. A finanszírozásban vannak anomáliák, és ezek hátterében a politikai hovatartozás áll. Korábban is létezett ilyen „csókos pénzrendszer”, de a Fidesz megjelenésével ez sokkal durvább lett.

— Létezik olyan önkormányzati lobbi vagy érdekképviseleti erő, ami tárgyalásra tudja bírni a központi hatalmat?

— Van az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa, de ez inkább kirakatszervezet. Érdemi egyeztetés alig van, inkább csak tájékoztatást kapunk. A tényleges befolyásunk nagyon csekély.

— Mit lehet mégis tenni?

— Nem tüntethetünk és nem is sztrájkolhatunk, mert választott tisztségviselők vagyunk. Nyilatkozunk, konferenciákat rendezünk, szövetségeket kötünk, civil szervezetekkel és szakszervezetekkel együtt lépünk fel. Van némi mozgástér, de a hatékonysága csekély.

— Amikor egy polgármester nem kormánypárti, de a képviselő-testület többsége igen, több helyen a fideszes testület polgármesteri jogköröket von magához. Hogyan lehetséges ez?

— A jogszabály bizonyos hatáskörök elvonását lehetővé teszi, de nem mindent. Az aláírási jogot és a település képviseletét nem lehet elvenni. Mégis vannak olyan helyzetek, amikor a kisebbségben lévő polgármestert így korlátozni tudják. Ez nem jó, mert a polgármester a település legközvetlenebb legitimációval rendelkező szereplője.

— Időnként felröppennek hírek arról, hogy bizonyos kistelepülések önkormányzatiságát megszüntetnék. Az biztos, hogy ahol mindenki mindenkit közelről ismer, probléma lehet a személyeskedés és az önkényeskedés. Ez lehet a megoldás?

— Ez létező probléma. Kellene egy erősebb szabályozás, ami ezt korlátozza. Nem egyszerű kérdés az sem, hogy jó-e ez a nagyon tagolt, 3100-3200 településes rendszer, de ezt a hatékonyság szempontjából végig kell gondolni. A településszám kérdése a jövőre nézve nem egyszerű.

— Mi a helyzet azokkal a településekkel, melyek az átlagnál gyorsabban növekednek? Ennek szabályozására fogadtatta el a parlamenttel Navracsics Tibor az identitásvédelmi törvényt.

— Ilyen például a közép-magyarországi régió, a balatoni övezet egy része és Nyugat-Magyarország is, ahol sokan külföldön dolgoznak, de itthon élnek. A települések nem bírják ezt szolgáltatásokkal. Megszületett ugyan ez a bizonyos identitásvédelmi törvény, de az

ezt a problémát nem tudta kezelni, viszont arra alkalmas volt, hogy adott esetben egy kisebbséget ki lehessen rekeszteni adott településről.

Ez így elfogadhatatlan, ezt a törvényt másképp kell megcsinálni, ha egyáltalán kell. Ha már törvényt alkotunk, akkor a túlnépesedést kellene kezelni vele. Mert az emberek odaköltöznek, ahova akarnak, ez önmagában rendben van, csak a településeknek ehhez infrastruktúrát kellene tudniuk biztosítani.

— Közben az önkormányzatok is hozzájárultak a túlnépesedéshez, amikor belterületbe vontak ingatlanokat.

— A külterületi telek és a belterületi telek ára között óriási különbség van, ezzel lehetett játszani. Ennek a következménye az lett, hogy egyes agglomerációs településeken már nem lehet normálisan élni, mert túlnépesedtek. Építési övezeteket hoztak létre, beköltöztek az emberek, de közben például bölcsődét már nem tudnak építeni, és nyaranta van olyan település, ahol még ivóvízkorlátozás is előfordul. Ha helyben maradna az adó, és azt fejlesztésre lehetne fordítani utakra, járdákra, oktatásra, szociális szolgáltatásokra, akkor a települések sokkal könnyebben tudnák kezelni a hirtelen megnövekedett lakosságszámot.

— Ha a választások után változások lennének, mi az, amit mindenképpen meg kellene oldani, milyen rendszer lenne ideális?

— A Magyar Önkormányzatok Szövetségének van egy elfogadott anyaga, ezt elküldtük a választáson induló pártoknak. A véleményünk szerint új önkormányzati törvényre van szükség. Ez nem dobná ki a régi rendszer értékeit, de újraszabályozná a feladat- és forrásmegosztást a települések és a kormány között, rendezné a középszintet, a régiót, és

visszaadna bizonyos feladatokat, például a közoktatás egy részét, a gyámügyet vagy az építéshatóságot.

Emellett a finanszírozást is újra kell gondolni. Vannak akut teendők 2026-ra, mert sok település nem fogja kibírni az év végéig, utána pedig a következő 5–10–15 év önkormányzati irányait kell kijelölni. A szolidaritási adó maradhat, csak ne ekkora összegben. A megyei közgyűlésekre pedig továbbra is szükség van, mert vannak olyan feladatok, amelyeket regionálisan lehet ellátni. Persze beszélni kell a kistérségekről, a járások együttműködéséről, a polgármesterek együttműködéséről és az önkormányzati középszintről. Itt a megfelelő nagyságrendet kell megtalálni.

— Volt valami visszajelzés bármelyik párt részéről ezzel az anyaggal kapcsolatban?

— Még nem, csak most küldtük el.

— Volt ráció abban, hogy öt évre hosszabbították az önkormányzatok mandátumát, így általában nem egyszerre vannak az önkormányzati és a parlamenti választások?

— Az ötéves ciklus jobb, mert az önkormányzati szint más mező, mint a parlamenti. Több idő, több körültekintés, több előkészítés kell, és kell idő arra is, hogy valaki bele tudjon nőni a feladatba.

— Ha a ’90-es évek elején felvázolt rendszert vesszük alapul, abból mennyi maradt meg az önkormányzatiságból, és mennyi lenne az ideális?

— Ma már másról szól a világ, ezért újra kell gondolni a rendszert. Vannak alapok, amelyeket nem lehet megváltoztatni, de sok mindent igen. Alapkérdés például, hogy az önkormányzati vagyon az államé-e. Ma az Alaptörvény szerint az önkormányzati vagyon a nemzeti vagyon része. Pedig 1990-ben külön önkormányzati vagyon volt: a községháza a községé volt, a település saját vagyonaként gyarapodott. Ha viszont minden az államé, akkor elvész az ösztönzés, hogy a helyiek a sajátjukból is fejlesszék a települést.

— Miben reménykedik az elkövetkezendő két-három évben? Mit szeretne látni egy év múlva, és mit öt év múlva?

— Azt, hogy a települések biztonságban tudjanak működni, az odatelepített feladatokat el tudják látni, és meglegyen ehhez az állami forrás.

Ne gyomorgörccsel kezdje az évet egy polgármester azért, mert nem tudja, miből finanszírozza az év végét.

Ezek pedig ne politikai alapon dőljenek el, hanem normatív forrásokból. Emellett annyi bevételt kellene helyben hagyni, amiből fejlődni is lehet. A mostani rendszerben a szolidaritási adó mellett minden iparűzési adótöbbletet is elvesz az állam. Ez valójában kettős adóztatás.

Korszakértékelő sorozatunk eddigi részei:

Kapcsolódó

Petschnig Mária Zita: A kormányzati politikában Orbán hatalommegtartási és vagyongyűjtési érdekei kerültek előtérbe

A Fidesz a legszegényebekkel egész egyszerűen nem törődött, miközben a gazdagok gyarapodása felgyorsult. A magyar társadalmat egyértelműen a dél-amerikai típusú fejlődési irányba vitték el – mondja a közgazdász. Mérlegen az elmúlt 16 év.

Kapcsolódó

Ez vezetett abba a zsákutcába, ahol most vagyunk - Bod Péter Ákos a Fidesz gazdaságpolitikájának 16 évéről

Erőltetett iparosítás, leépített oktatás, elfordulás az euró gondolatától, keleti nyitás, haveri kapitalizmus, konfliktus az Európai Unióval. A jegybank volt elnöke szerint egyik dolog következett a másikból, de innen már nem tud továbbmenni a rezsim. Mérlegen az elmúlt 16 év.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Súlyos autóbalesetet szenvedett Oszter Alexandra 16 éves fia, mentőhelikopterrel vitték kórházba

Egy személyautó és egy tehergépkocsi ütközött össze a 2-es főúton, a baleset egyetlen súlyos sérültje Oszter Sándor unokája. A 16 éves fiút három és fél órán át műtötték, majd két napot az intenzív osztályon töltött.

KÉK HÍREK

Fordulat Gálvölgyi János ügyében: Négy mentésirányítót gyanúsít a rendőrség

Lassan három évvel azután, hogy Gálvölgyi Jánoshoz nem küldtek mentőt, a rendőrség négy embert gyanúsítottként hallgatott ki. A gyanú foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés, vagyis azt vizsgálják, hogy a munkájuk során elkövetett mulasztással sodorták-e életveszélybe a színészt – számolt be róla kedd este az RTL Híradó.

KÉK HÍREK

„Miattad lesz jövőm, és lesznek gyerekeim” – Videón a mentés: Elsodorta a víz, majd egy 21 méteres sziklafalon rekedt egy nő San Franciscóban a Csendes-óceán partján

A helyi tűzoltóság egyik munkatársa kötélen ereszkedett le hozzá. Végül egy speciális hám segítségével biztonságban felhúzták a bajba jutott nőt, aki a megmentőjét megölelve mondott köszönetet neki.

SZEMPONT

Török Gábor: Az elmúlt időszakban a legpontosabb méréseket produkáló két intézet tévedhet ekkorát?

A politikai elemző a 21 Kutatóközpont és a Medián legfrissebb felméréseire reagált Facebook-posztjában. A két intézet egyaránt a Tisza Párt erősödését és közel 20 százalékpontos, vagy azt meghaladó előnyét mérte a Fidesszel szemben.

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 01.

Török Gábor a Facebookon reagált a 21 Kutatóközpont friss felmérésére. Mint írta, a kutatás tulajdonképpen ugyanazt mérte, mint pár napja a Medián: az elmúlt hetekben tovább erősödő Tiszát és közel 20 százalékpontos különbséget. A politikai elemző szerint az óriási kampányzaj, az állandó győzelmi jelentések és a kavargó hamisított eredmények közepette is érdemes realistának lenni.

Posztjában feltette a kérdést:

„De legyünk realisták: az elmúlt időszakban (a Medián évtizedek óta, a 21K a legutóbbi EP-választáson) a legpontosabb méréseket produkáló két intézet tévedhet ekkorát?”

Török Gábor szerint „ha ezeknek a kutatásoknak csak a fele igaz/pontos, akkor bizony már csupán a Tisza győzelmének a mértéke kérdéses”.

A 21 Kutatóközpont szerda reggel publikált felmérése a teljes mintában 12 százalékpontos Tisza-előnyt regisztrált. A Mi Hazánk 6 százalékon, a DK és az MKKP 1-1 százalékon áll.

Kapcsolódó

21 Kutatóközpont: már 900 ezerrel több szavazója van a Tiszának, mint a Fidesznek

A 21 Kutatóközpont március végi felmérése a teljes mintában 12 százalékpontos Tisza-előnyt regisztrált. A Mi Hazánk 6 százalékon, a DK és az MKKP 1-1 százalékon áll.

A kutatóintézet március 25-én nyilvánosságra hozott adatai szerint nemcsak országosan, de több, korábban fideszesnek számító választókerületben is a Tisza Párt jelöltje vezet, például a bajai központú Bács 6-os körzetben 49–45, illetve 50–45 arányban. A kutatásuk rekordmagas, 83 százalékos részvételi hajlandóságot is jelzett, a Tisza-tábor különösen mobilizáltnak tűnik.

A Medián egy hete publikált kutatása alapján a TISZA növelni tudta az előnyét a februári méréshez képest, a teljes népesség körében 46 százalék, a pártot választani tudóknál 56, a biztos szavazó pártválasztók körében pedig 58 százalék az eredményük. A Fidesznél ezek a számok 30, 36, illetve 35 százalék, ami azt is jelenti, hogy csökkent a szavazóik száma.

A 21 Kutatóközpont friss felmérésére már Magyar Péter is reagált:

Kapcsolódó

Magyar Péter: Elérkezett az a bizonyos megbillenés

A Tisza Párt vezetője politikai fordulatról beszélt a 21 Kutatóközpont legújabb felmérésére hivatkozva a választások előtt. Szerinte most jön a kampány legfontosabb időszaka, amikor minden segítség duplán számít.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Veszélybe került a pénisze a szúnyogok miatt, és 22 év után hagyta ott a feleségét egy fiatalabb színésznőért – 45 dolog, amit nem tudtál az 55 éves Ewan McGregorról

Danny Boyle rendező tette sztárrá, mégsem állt vele szóba 10 évig, annyira megsértődött, amiért Leonardo DiCapriónak adta A part főszerepét. Hasonló érdekességek következnek…

KÉK HÍREK

„Két bátor léleknek köszönhetem az életemet” – A Dancing with the Stars táncosa szerint a két elhunyt pilótának köszönheti, hogy túlélte a LaGuardia-i repülőgép-balesetet

Charlotte Jørgensen, a Dancing with the Stars profi táncosa is az Air Canada 8646-os járatának fedélzetén utazott. A New York-i balesetben a gép két pilótája meghalt, és 39 embert szállítottak kórházba.

KULT

Nagyon rossz előérzetem van – a hetedik részig érdemes türelmesnek lenni az új netflixes rémálom-horrorsorozattal!

Egy menyasszony rémálma, egy furcsa család és egyre nyomasztóbb a légkör. Minden adott egy erős horrorhoz. Mégis, a sorozat hosszú epizódokon át alig halad előre, mintha direkt húzná az időt. Aztán hirtelen magához tér, és amit kapunk, azt igencsak megköszönjük!

SZEMPONT

Magyar Péter napi három órát alszik, azt sem tudja, mikor volt utoljára szabadnapos – videón a Tisza Párt vezetőjének egy napja

A Telex stábja egy teljes napon át követte a TISZA Párt alelnökének országjárását. A három megyét érintő körúton a politikus a választási esélyekről is beszélt még szombaton.

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 01.

A Telex stábja két héttel a választás előtt egy teljes napot töltött Magyar Péterrel, végigkísérve országjárásának hat helyszínét három megyén keresztül. A nap hajnalban indult, és éjfél előtt ért véget.

A TISZA Párt elnöke elmondása szerint nem emlékszik, mikor volt utoljára szabadnapja. „Hát nem lesz már szünnap” – tette hozzá, jelezve, hogy a kampány hajrájában napi hat, hét, sőt akár nyolc-kilenc helyszínt is felkeresnek. A sűrű tempó megviseli, ezt maga is elismeri.

„Le vagyok amortizálódva, azt kell, hogy mondjam” – fogalmazott. A politikus azt is elárulja, hogy két hónapja tudott utoljára edzőterembe vagy futni menni.

Azt mesélte, hajnali kettőkkor feküdt le, de ötkor már fel is kelt. Ilyenkor szöveget ír, sajtót olvas, és néha már fél hétkor hívogatja a kollégáit.

A politikus még mindig maga kezeli a közösségi oldalait. Elmondása szerint a kormányoldalról már szinte mindenhonnan letiltották. „Egy év kellett nekik, hogy rájöjjenek, hogy amikor mindig odaszólok, akkor kiröhögik az oldalaikat több ezren” – mesélte, hozzátéve, hogy a miniszterelnök és a kormány hivatalos Facebook-oldala után nemrég az Instagram-oldalukról is letiltották.

A szombati nap első állomása Őrbottyán volt, ahol a helyi jelölt, Szimon Renáta nem kívánt nyilatkozni a stábnak. Magyar Péter ezzel kapcsolatban úgy reagált, hogy a jelöltjeik rengeteget nyilatkoztak már, de a párt kommunikációját a párt szervezi.

„Egyelőre még nem a sajtó szervezi a Tisza Pártnak a kommunikációját” – jelentette ki, majd hozzátette, hogy nem kellene a szabad sajtónak úgy tennie, mintha egy normálisan működő országban élnénk, ahol a médiafelületek 70 százalékát nem az állami propaganda tartja fenn. Ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy kormányra kerülésük esetén a megválasztott képviselők rendelkezésre fognak állni.

A nap folyamán robbant a hír, hogy a kormány nyilvánosságra hozott egy felvételt, amelyen a TISZA Párt egykori informatikusát hallgatják meg. Magyar Péter épp a kocsiban értesült a fejleményről.

„Pont maguk bizonyítják be, hogy mire használták a titkosszolgálatokat”

– reagált, felvetve a kérdést, ki oldotta fel a felvétel titkosítását, és hogyan kerülhetett az a kormány YouTube-csatornájára. Szerinte az ilyen anyagok kiszivárogtatása nevetségessé teszi a magyar titkosszolgálatokat.

A riport forgatása előtt három nappal jelent meg a Direkt36 interjúja Szabó Bencével, a Nemzeti Nyomozó Iroda egykori nyomozójával, aki arról beszélt, hogy a magyar titkosszolgálat próbálhatta meg bedönteni a TISZA Pártot. Magyar Péter ezt „game changernek”, fordulatot hozó pillanatnak nevezte.

Elmondása szerint több mint egy éve értesült a titkosszolgálati akcióról, de úgy döntöttek, kivárnak, és egy független igazságszolgáltatás és egy átvilágított nemzetbiztonság felállása után vizsgálják ki az ügyet. A fideszes vádra, hogy a pártjukban külföldi szolgálatoknak dolgozó emberek lehetnek, úgy reagált: „Minket nem a külföldi szolgálatok fenyegetnek, hanem a magyar szolgálatok jelenleg, akik pártutasításra járnak el.”

A kampány során Magyar többször is éles kritikával illette Orbán Viktort. A miniszterelnök győri kiabálásáról azt mondta: „ott látszott, hogy nála ott eltört valami.”

Szerinte a kormányfőt elzárták a valóságtól, és most szembesül azzal, hogy „már nagyon nincs vele az ország.”

A beszédeiben használt gúnynevekről, mint a „wannabe császár”, úgy vélekedett, hogy ezeket a politikai kommunikációban az emberek jobban megjegyzik, mint a milliárdos összegeket.

A nap során Gyálon, Tatabányán, Oroszlányban, Móron és Székesfehérváron is tartott lakossági fórumot, a helyszíneken támogatók és érdeklődők várták.

Magyar Péter a kampány érzelmi terhéről is beszélt. „Néha egyébként a bizalmat nehezebb elviselni lelkileg, mint az ordibálást, meg a gyűlöletet, mert az lepattan az emberről, de amikor egy ilyen nagy szeretetet, meg reményt érez az ember, az nagyon megható, és egyben megterhelő is” – mondta.

Amikor arról kérdezték, hogy vereség esetén beül-e majd a parlamentbe, magabiztosan válaszolt pártjai esélyeiről.

„Nem fog veszíteni a TISZA” – jelentette ki, hozzátéve, hogy szerinte a Fidesz „még csalással sem nagyon tud nyerni”, és lélekben már feladták a küzdelmet.

Úgy véli, a kormányváltás után az „iratmegsemmisítők még nagyobb kapacitásra kapcsolnak majd”.

A nap végén, Székesfehérváron Magyar megkérdezte a stábtól, hogy a miniszterelnökhöz is mennek-e egy hasonló egynapos forgatásra. A riporter elmondta, hogy keresték Orbán Viktor stábját, de visszautasították a kérésüket. „Sad story” – reagált Magyar Péter éjfél előtt nem sokkal.