Az Orbán család meggazdagodásáról filmet készítő Direkt 36 neve fel sem merült a titkosszolgálat tájékoztatóján
Nem hangzott el a parlament nemzetbiztonsági bizottságának legutóbbi, múlt kedden tartott ülésén a titkosszolgálati vezetők részéről, hogy a Direkt36 tényfeltáró központ bármilyen módon érintett lenne abban a titkosszolgálati műveletben, amelynek célja Orbán Viktor miniszterelnök lejáratása - tudta meg a Telex több, egymástól független, de a bizottsági ülésen elhangzottakat ismerő forrásból.
Sas Zoltán, a bizottság jobbikos elnöke is elmondta a lapnak, hogy
Azt viszont megerősítette, hogy
Annak ellenére, hogy a Direkt36-tal kapcsolatban nem is merült fel, hogy az ukrán művelet része lenne, a nemzetbiztonsági ülés után a Fidesz egyből lőni kezdett a független sajtóra, azon belül is a Direkt36-ra. A portál a múlt héten, de már a bizottsági ülés után mutatta be azt a dokumentumfilmet, amely Orbán Viktor családjának gazdasági birodalmát járja körül, és azóta több mint kétmillió megtekintést ért el.
A kormányközeli Magyar Nemzet az ülés után azt írta, hogy a Direkt36 „már el is kezdett készíteni egy lejárató videót” az ukrán titkosszolgálati akció részeként.
Az oknyomozó portál közleményben reagált a vádakra. Azt írták, hogy „a kormánypárti újság állításaiból egy szó sem igaz”. Hangsúlyozták, hogy a dokumentumfilm a szerkesztőség saját munkájának eredménye, ahogyan az összes cikkük és egyéb tartalmuk is.
Később Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója is megszólalt az ügyben. Azt állította, hogy „a Direkt36 Orbán Viktort támadó filmje az ukrán állam lejárató kampányának első eleme”. A Direkt36 ismételten cáfolta ezt.
A nemzetbiztonsági bizottsági ülésen elhangzottakról kevés információ kerülhet nyilvánosságra, ezért a részletek nem ismertek.
Sas Zoltán a január 14-i ülés után arról beszélt a Telexnek, hogy a titkosszolgálatok észlelése szerint vannak olyan szereplők, akik igyekeznek még az új amerikai adminisztráció hivatalba lépése előtt beárnyékolni az amerikai–magyar kapcsolatokat, és azok hatékonyságát rontani. Sas bővebben akkor sem beszélhetett erről, a lap szerint ugyanakkor ki lehetett következtetni, hogy a régióban van olyan állam, vagy vannak olyan államok, amelyek nem érdekeltek az amerikai–magyar politikai kapcsolatok javulásában egy Trump-adminisztráció esetén, ezért még a titkosszolgálataikat is bevethetik annak érdekében, hogy ezt a kapcsolatot megfúrják.
A január 14-i ülésen azonban még nem nevezték meg az országot, a mostanin viszont már igen. A Telex szerint ez a lépés akár arra is utalhat, hogy az ukránok nem álltak le a művelettel. Ugyanakkor a lap megjegyzi:
Ami egyelőre kérdéses, hogy mi volt az előrébb való: az, hogy a közvélemény értesüljön az ukrán műveletről, amit ezáltal pártcélokra is fel lehessen használni, vagy az, hogy az ukránok kapjanak egy erős jelzést? - jegyzik meg.
Fotó: Marc Atkins/Getty Images
Fotó: Thierry Monasse/Getty Images
