Mi is megírtuk, hogy Ókovács Szilveszter főigazgató úgy döntött, hogy a Carmina Buranát kettévágva, félórás szünettel kell tartani, hogy növeljék a büfé bevételét. Erre válaszul Bogányi Tibor rendező-karmester közölte, hogy nem vezényli tovább az előadást.
„Végtelenül elszomorít a döntés, hogy a 70 perces Carmina Burana öt éve futó – sikeres, telt házas – előadását »kettévágják« egy szünettel a Magyar Állami Operaházban egy főigazgatói utasításra.
Az nem szakmai indok, hogy a büfé bevételét növelni kell a szünetben. Nem a büfének van Operaháza”
Bogányi Tibor alkotótársa és felesége, Zászkaliczky Ágnes is, aki az előadás művészeti vezetője az ügygel kapcsolatban elmondta, a Carmina Burana nem opera, hanem szcenikus kantáta, ők alkottak belőle operaházi produkciót.
„A zene és a látvány egymásra épülő elemekből, jelenetekből áll, dilettáns dolog közben behúzni a függönyt”
„Az állítással ellentétben volt egyeztetés a karmester és az OPERA vezetése között. Az intézmény kifejezett kérését saját előadásával kapcsolatban két igazgató is tolmácsolta a karmesternek, aki a végrehajtást megtagadta, és egy 22.00-kor kézhez vett levélben lemondta a másnapi 11-es előadást."
Orff műve négy nagy részből áll, ennek a felénél tartunk szünetet, az In taberna fejezet előtt. Az előadás nettó játékideje – a középkori vágáns verseket és dalokat tartalmazó előjátékkal együtt – mintegy 75 perc, számos olyan opera és balett van műsoron, amelynek egyes felvonásai 30-40 percesek - tette hozzá.
"A Magyar Állami Operaház elítéli Bogányi Tibor vendégkarmester súlyosan szerződésszegő magatartását, és érdekeinek védelme miatt a szükséges jogi lépeseket megteszi.
Ugyanakkor az intézmény biztosítja arról nézőit, hogy az előadások megtartása egyetlen pillanatig sem forgott veszélyben, az OPERA saját karmestere, Erdélyi Dániel a művet avatottan, feltűnő sikerrel tolmácsolta vasárnap délelőtt, és így fog tenni a következő előadásokon is" – válaszolta a Blikknek a főigazgató.
Mi is megírtuk, hogy Ókovács Szilveszter főigazgató úgy döntött, hogy a Carmina Buranát kettévágva, félórás szünettel kell tartani, hogy növeljék a büfé bevételét. Erre válaszul Bogányi Tibor rendező-karmester közölte, hogy nem vezényli tovább az előadást.
„Végtelenül elszomorít a döntés, hogy a 70 perces Carmina Burana öt éve futó – sikeres, telt házas – előadását »kettévágják« egy szünettel a Magyar Állami Operaházban egy főigazgatói utasításra.
Az nem szakmai indok, hogy a büfé bevételét növelni kell a szünetben. Nem a büfének van Operaháza”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor az ATV-s Orbán-interjúról: A miniszterelnök egyik legtanulságosabb, gondolkodásáról és jelenlegi helyzetéről nagyon sokat eláruló interjúja
A politológus szerint Rónai Egon jó munkát végzett az interjúval. Úgy véli, többek között ennek köszönhető, hogy beleláttunk kicsit a kormányfő gondolkodásmódjába.
Rövid helyzetértékelést adottOrbán Viktor keddi ATV-s interjújáról Török Gábor. A politológus előre bocsátotta, hogy bővebben a 24.hu Törökülés podcastjában elemzik majd a miniszterelnöki interjút, ezúttal hosszabban kitért a kérdező, Rónai Egon szerepére. Mint írta: „Sokféle újságírói szerepfelfogás és habitus létezik, nyilván mások másképp kérdeztek volna – a magukat újságíróknak nevező propagandisták (innen vagy onnan) pedig különösen. Azt azonban szerintem nem lehet állítani, hogy Rónai Egon ne végzett volna jó munkát.”
Szerinte:
„Ha nem így lett volna, ez a másfél óra nem lehetett volna a miniszterelnök egyik legtanulságosabb, gondolkodásáról és jelenlegi helyzetéről nagyon sokat eláruló interjúja.”
Ahogy arról korábban is írtunk, Orbán Viktor 15 év után adott interjút az ellenzéki véleményeket is felvonultató, de több szálon a kormányhoz köthető csatornának. Ebben beszélt többek között az amerikai kormányzattal történt megállapodásról, arról, hogy „Magyarország mindig bajban van” és a felmerült, de végül elvetett elnöki rendszer bevezetéséről hazánkban.
Rövid helyzetértékelést adottOrbán Viktor keddi ATV-s interjújáról Török Gábor. A politológus előre bocsátotta, hogy bővebben a 24.hu Törökülés podcastjában elemzik majd a miniszterelnöki interjút, ezúttal hosszabban kitért a kérdező, Rónai Egon szerepére. Mint írta: „Sokféle újságírói szerepfelfogás és habitus létezik, nyilván mások másképp kérdeztek volna – a magukat újságíróknak nevező propagandisták (innen vagy onnan) pedig különösen. Azt azonban szerintem nem lehet állítani, hogy Rónai Egon ne végzett volna jó munkát.”
Szerinte:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor megmutatta, mit rajzolt a Rónai Egon-interjú közben
Nonfiguratívnak és modernnek jellemezték a művet, amiről kiderült: absztrakt módon az egész interjú témakörét ábrázolja. A rajzot végül oda is adta Rónai Egonnak.
Orbán Viktor keddi ATV-s interjúja közben sokaknak feltűnhetett, hogy a miniszterelnök beszéd közben tollat ragadott, és az előtte lévő papírra jegyzetelt. Azonban, mint kiderült, valójában nem írogatott, hanem rajzolt. Ezt pedig egy általa megosztott videóból tudhatjuk.
Orbán a Facebook-oldalán megosztott egy rövid felvételt arról, hogy mi történt az interjú előtt és után. Mint kiderült, a miniszterelnök által „bongyor hajúnak” leírt (valójában erősen kopaszodó) Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ vezetője többször javasolta már, hogy menjen el Rónai Egon műsorába, és hogy beszélgessenek Európáról.
Az interjú után Rónai kölcsönkérte Orbán papírját, hogy lefényképezze, amit a kormányfő az interjú alatt rajzolt. Ő azonban végleg oda is adta neki a papírt, mondván neki már nem kell.
A rajzot Rónai Egon és Orbán nonfiguratívnak és modernnek nevezte.
Ekkor egy érdekes jelenet is lezajlott: Orbán Viktor megmagyarázta, hogy az egyes ábrákat az interjú melyik részében rajzolta, és mit ábrázoltak. Mint kiderült, illusztrálta magának az új gazdasági rendszert, a munkaügyi szabályozást és a közmunkarendszert. Orbán Viktor a magyarázathoz hozzátette:
„Ebből én fel tudom mondani a teljes interjút úgy, mintha mi sem történt volna.”
Mindez egyébként így néz ki:
A rajzolgatáson kívül egyébként Orbán beszélt többek között a gazdaság helyzetéről, az MNB gazdálkodásáról és az Amerikával kötött megállapodásról is.
Orbán Viktor keddi ATV-s interjúja közben sokaknak feltűnhetett, hogy a miniszterelnök beszéd közben tollat ragadott, és az előtte lévő papírra jegyzetelt. Azonban, mint kiderült, valójában nem írogatott, hanem rajzolt. Ezt pedig egy általa megosztott videóból tudhatjuk.
Orbán a Facebook-oldalán megosztott egy rövid felvételt arról, hogy mi történt az interjú előtt és után. Mint kiderült, a miniszterelnök által „bongyor hajúnak” leírt (valójában erősen kopaszodó) Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ vezetője többször javasolta már, hogy menjen el Rónai Egon műsorába, és hogy beszélgessenek Európáról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar PéterFacebook-posztban bírálta Orbán Viktor miniszterelnököt, aki szerinte egy propagandainterjút adott, ahol előre leírt kérdésekre kellett válaszolnia. A politikus állítja, az interjúban szó esett a fociról és a milliárdos haverokról, de amikor a gyermekszegénység került szóba, a miniszterelnök nem adott érdemi választ.
Magyar Péter azt írta: „Amikor azt kérdezte a műsorvezető, hogy mit szól ahhoz, hogy minden ötödik magyar gyermek mélyszegénységben él, akkor Orbán Viktor ezt válaszolta: "Szegénység ügyben jó pályán vagyunk…"”
Erre visszakérdezett a műsorvezető, hogy akkor miért él több százezer szegény gyermek az országban. Orbán Viktor ezt válaszolta: "… szívesen felkészülök, és a következő alkalommal térjünk erre vissza."
„Döbbenet. Egy ilyen ember nem lehet tovább miniszterelnök. És nem is lesz”
– fogalmazott a Tisza Párt elnöke.
Az ATV interjújában Rónai Egon kérdezte Orbán Viktort. A miniszterelnök 15 év után adott ismét interjút a csatornának. A beszélgetés során a kormányfő vitatta a műsorvezető által említett, minden ötödik gyereket érintő szegénységfenyegetettségről szóló statisztikát, és azt állította, nincs olyan gyermek Magyarországon, akit a családtámogatás ne érne el. Arra a kérdésre, hogy ez jó pálya-e, a miniszterelnök úgy fogalmazott: „szegénységügyben abszolút”, majd hozzátette, hogy a következő interjúban térjenek vissza a témára.
Korábban a miniszterelnök több témát is érintett, beszélt például arról, hogy – korábbi állításával ellentétben – nem „korlátlan időre” kapott Magyarország felmentést az orosz energiahordozók elleni szankciók alól. Szerinte addig él a felmentés lehetősége, amíg Donald Trump az elnök és ő a magyar miniszterelnök.
Magyar PéterFacebook-posztban bírálta Orbán Viktor miniszterelnököt, aki szerinte egy propagandainterjút adott, ahol előre leírt kérdésekre kellett válaszolnia. A politikus állítja, az interjúban szó esett a fociról és a milliárdos haverokról, de amikor a gyermekszegénység került szóba, a miniszterelnök nem adott érdemi választ.
Magyar Péter azt írta: „Amikor azt kérdezte a műsorvezető, hogy mit szól ahhoz, hogy minden ötödik magyar gyermek mélyszegénységben él, akkor Orbán Viktor ezt válaszolta: "Szegénység ügyben jó pályán vagyunk…"”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor: A főváros nem megy csődbe, már csődben van
A miniszterelnök az ATV-n beszélt még a hiánycél elengedéséről, az MNB gazdálkodásáról és élesen bírálta Budapest vezetését is, akik szerinte csődbe vitték a fővárost.
A kormány hivatalosan is elengedi a korábbi, 3,7 százalékos hiánycélt, és a következő két évben 5 százalékos költségvetési pályára áll. A fordulatot Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jelentette be, részletezve, hogy a hiány tartásához 192 milliárd forintnyi általános tartalékot zárolnak, és 185 milliárd forint többletbevételt várnak a banki extraprofitadó megemelésétől, miközben 2026-ban elindítják a 14. havi nyugdíj első heti részletének kifizetését is.
A terveket Orbán Viktor az ATV Mérleg című műsorában erősítette meg, a magasabb hiányt a háborús helyzettel és a gyenge gazdasági növekedéssel indokolva. A miniszterelnök egyfajta „ökölszabályról” beszélt, miszerint „ha nincs háború, akkor a növekedésünk körülbelül háromszor nagyobb”. Kifejtette, hogy egy százalékpontnyi GDP-növekedés nagyjából 400 milliárd forintot hoz a költségvetésnek, ennek hiánya pedig százmilliárdos bevételkiesést okoz.
Orbán Viktor szerint a magasabb hiánycél ára annak, hogy a kormány nem adja fel korábbi vállalásait. Példaként említette a kis- és középvállalkozásokat célzó programokat, köztük egy, a Kereskedelmi és Iparkamarával tárgyalt 70-80 milliárdos adócsökkentési csomagot, a Széchenyi Kártya Program 300 milliárd forintos kamattámogatását, valamint a Demján Sándor Program 130 milliárdos fejlesztési keretét.
Az interjúban a miniszterelnök élesen bírálta Budapest vezetését, kijelentve, hogy „a főváros nem megy csődbe, már csődben van”. Szerinte a helyzetet „trükkök százaival” oldják meg, miközben a város az elmúlt évtized legnagyobb nyertese az állami beruházásoknak köszönhetően. A fővárosi vezetés ezzel szemben folyamatosan arra panaszkodik, hogy a 2025-ben 89,1 milliárd forintot kitevő szolidaritási hozzájárulás fenntarthatatlan terhet ró rájuk.
Orbán Viktor elutasította a Magyar Péterrel való nyilvános vita lehetőségét, a Tisza Pártot „brüsszeli projektnek” nevezve, amelyet külföldről finanszíroznak.
„Ennek a kígyónak a feje Brüsszelben van. Én Brüsszellel vitatkozok”
– fogalmazott, utalva a győri polgármester által a napokban felajánlott vitalehetőségre. Arról sem volt hajlandó beszélni, hogy méltó ellenfélnek tartja-e Magyart, erre csak annyit mondott: „Kérdezzék meg a volt feleségét” (azaz Varga Juditot).
A kormányfő Matolcsy György jegybanki örökségét elismerte, mondván, nélküle nem tudták volna felépíteni a 2010 utáni gazdasági modellt, ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) gazdálkodásáról úgy fogalmazott: „nem néz ki jól”. Hozzátette, megvárja a folyamatban lévő vizsgálatok végét, mielőtt végleges ítéletet alkotna. A jegybank élén 2025 márciusában Varga Mihály vette át az irányítást.
A kegyelmi üggyel kapcsolatban Orbán Viktor az „ítélőképesség kicsorbulásáról” beszélt, Novák Katalin és Varga Judit távozását pedig „óriási veszteségnek” és az „építményből kiütött tartóoszlopoknak” nevezte.
A kormány hivatalosan is elengedi a korábbi, 3,7 százalékos hiánycélt, és a következő két évben 5 százalékos költségvetési pályára áll. A fordulatot Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jelentette be, részletezve, hogy a hiány tartásához 192 milliárd forintnyi általános tartalékot zárolnak, és 185 milliárd forint többletbevételt várnak a banki extraprofitadó megemelésétől, miközben 2026-ban elindítják a 14. havi nyugdíj első heti részletének kifizetését is.
A terveket Orbán Viktor az ATV Mérleg című műsorában erősítette meg, a magasabb hiányt a háborús helyzettel és a gyenge gazdasági növekedéssel indokolva. A miniszterelnök egyfajta „ökölszabályról” beszélt, miszerint „ha nincs háború, akkor a növekedésünk körülbelül háromszor nagyobb”. Kifejtette, hogy egy százalékpontnyi GDP-növekedés nagyjából 400 milliárd forintot hoz a költségvetésnek, ennek hiánya pedig százmilliárdos bevételkiesést okoz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
