A beoltottaknak és a koronavírus-fertőzésből felgyógyultaknak is kötelezően 14 nap karanténba kell vonulniuk Horvátországban, ha fennáll a gyanúja annak, hogy olyan személlyel érintkeztek, aki megfertőződött vagy megfertőződhetett a koronavírus új, először Afrika déli részén azonosított omikron változatával - közölte kedden a horvát közegészségügyi intézet (HZJZ).
Az érintetteknek a karanténba vonulás első és utolsó napján is PCR-tesztet kell végeztetniük - tették hozzá.
Kiemelték: amennyiben a koronavírus-fertőzöttről kiderül, hogy mégsem az omikron variánssal fertőződött meg, az oltott és a felgyógyult kontaktszemélyek számára megszüntetik a karanténkötelezettséget. Azok pedig, akik nem kaptak oltást, és nem estek át korábban a fertőzésen, a hatályos törvények szerint tíz napig karanténban maradnak.
A HZJZ még hétfőn közölte, hogy Horvátországban is megjelent az új vírustörzs. Két horvát állampolgárnál azonosították az új variánst, mindketten részt vettek egy üzleti találkozón, amelyen külföldi állampolgárok is voltak. Késő este egy újabb közleményt is kiadtak, amelyben egy harmadik omikronfertőzöttről is tájékoztattak. Ő egyike annak a 16 személynek, akiket azért teszteltek, mert érintkeztek a fertőzöttekkel.
A valamivel több mint négymilliós Horvátországban az elmúlt 24 órában 3858 új koronavírus-fertőzöttet azonosítottak, és a vírus okozta Covid-19 betegségben 60-an haltak meg. Kórházban 2436 beteget ápolnak, közülük 319-en vannak lélegeztetőgépen. Az országban eddig 2 210 635-en kaptak védőoltást, közülük 1 989 027-en már a második adagot is felvették.
A beoltottaknak és a koronavírus-fertőzésből felgyógyultaknak is kötelezően 14 nap karanténba kell vonulniuk Horvátországban, ha fennáll a gyanúja annak, hogy olyan személlyel érintkeztek, aki megfertőződött vagy megfertőződhetett a koronavírus új, először Afrika déli részén azonosított omikron változatával - közölte kedden a horvát közegészségügyi intézet (HZJZ).
Az érintetteknek a karanténba vonulás első és utolsó napján is PCR-tesztet kell végeztetniük - tették hozzá.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Így likvidálták az iráni diktátort: Éveken át figyelték Teherán minden kameráján, majd 30 bombával lecsaptak Ali Hámeneire
A Moszad és a CIA segítségével dobtak néhány tonna bombát az iráni legfőbb vezetőre teheráni irodájában. A támadást többéves adatgyűjtés és egy beépített ember utolsó pillanatos megerősítése tette lehetővé.
Évekig tartó, aprólékos hírszerzői munka, Teherán szinte összes térfigyelő kamerájának feltörése, a mobilhálózat megbénítása és egy CIA-informátor is kellett ahhoz, hogy Izrael likvidálja Ali Hámenei iráni legfőbb vezetőt – derül ki a Financial Times részletes háttércikkéből. A Moszad éveken át állított össze részletes dossziékat Hámenei teljes biztonsági személyzetéről. Megszerezték a testőrök lakcímét, beosztását, bejáratott útvonalait, és azt is feltérképezték, kit védenek a legfőbb vezető mellett.
Az izraeli hírszerzés szinte mindegyik térfigyelő kamerát feltörte Teheránban, a felvételeket pedig titkosítva továbbították Tel-Avivba és más dél-izraeli városokba. Egy kamera kulcsfontosságúnak bizonyult: a felvételei alapján az izraeli elemzők meg tudták állapítani, hol parkol Hámenei biztonsági személyzete, és betekintést nyertek a legfelsőbb vezető komplexumának mindennapjaiba.
„Jóval azelőtt, hogy az első bombák becsapódtak volna, úgy ismertük Teheránt, ahogy Jeruzsálemet. És ha olyan jól ismersz egy helyet, mint azt az utcát, ahol felnőttél, észreveszel olyan dolgot is, ami nincs a helyén” – mondta egy izraeli hírszerzési tisztviselő.
A Moszad munkáját a 8200-as számú felderítőegység, helyi kémek, valamint a katonai hírszerzés napi jelentései is támogatták. A több száz különböző információs csatornáról beérkező óriási adatmennyiséget egy matematikai módszerrel dolgozták fel, így azonosították az új megfigyelési célpontokat. „Az izraeli hírszerzési kultúrában a célpont-meghatározás a legfontosabb taktikai kérdés – ez teszi lehetővé a stratégia megvalósítását” – mondta Itai Sapira dandártábornok, katonai hírszerző, majd hozzátette: „Ha a döntéshozó úgy dönt, hogy valakit likvidálni kell, Izraelben az a kultúra: »Mi biztosítjuk a célmeghatározási információkat.«”
Az izraeli katonai doktrína szerint két, egymástól független hírszerzői forrásnak kell megerősítenie, hogy a célpont valóban a támadásra kijelölt helyszínen tartózkodik, és azt is, hogy kik vannak vele. Ebben az esetben a végső megerősítést az Egyesült Államoktól kapták: a CIA-nak volt egy beépített embere Ali Hámenei környezetében, aki megerősítette, hogy a vezető február 28-án, szombat reggel a Pasteur utca melletti irodájában tart megbeszélést Irán felső vezetésének nagy részével.
A támadás előtt Izrael körülbelül egy tucat mobiltelefon-tornyot is megbénított a környéken. A készülékek foglaltat jeleztek, ha valaki hívást kezdeményezett, ezzel pedig megakadályozták, hogy a testőrök riasztást kapjanak. A megerősítés után az izraeli repülőgépek mintegy 30 precíziós bombát dobtak le a helyszínre. A hadsereg szerint a reggeli támadás taktikai előnyt biztosított számukra, amellyel meglepetést okoztak az iráni vezetésnek.
Szakértők szerint ha a konfliktus hamarabb eszkalálódik, sokkal nehezebb lett volna megtalálni a legfelsőbb vezetőt, mert olyan bunkerekbe vitték volna, amelyek ellen Izraelnek nincsenek megfelelő bombái. Hámenei a Hezbollah vezérével, Hasszán Naszrallahhal ellentétben sosem bujkált. A libanoni szervezet vezetője éveket töltött föld alatti bunkerekben, és több izraeli merényletkísérletet is túlélt egészen 2024 szeptemberéig, amikor izraeli vadászgépek lebombázták bejrúti rejtekhelyét. Ezzel szemben Ali Hámenei a szakértők szerint mártírhalálra készült.
Évekig tartó, aprólékos hírszerzői munka, Teherán szinte összes térfigyelő kamerájának feltörése, a mobilhálózat megbénítása és egy CIA-informátor is kellett ahhoz, hogy Izrael likvidálja Ali Hámenei iráni legfőbb vezetőt – derül ki a Financial Times részletes háttércikkéből. A Moszad éveken át állított össze részletes dossziékat Hámenei teljes biztonsági személyzetéről. Megszerezték a testőrök lakcímét, beosztását, bejáratott útvonalait, és azt is feltérképezték, kit védenek a legfőbb vezető mellett.
Az izraeli hírszerzés szinte mindegyik térfigyelő kamerát feltörte Teheránban, a felvételeket pedig titkosítva továbbították Tel-Avivba és más dél-izraeli városokba. Egy kamera kulcsfontosságúnak bizonyult: a felvételei alapján az izraeli elemzők meg tudták állapítani, hol parkol Hámenei biztonsági személyzete, és betekintést nyertek a legfelsőbb vezető komplexumának mindennapjaiba.
„Jóval azelőtt, hogy az első bombák becsapódtak volna, úgy ismertük Teheránt, ahogy Jeruzsálemet. És ha olyan jól ismersz egy helyet, mint azt az utcát, ahol felnőttél, észreveszel olyan dolgot is, ami nincs a helyén” – mondta egy izraeli hírszerzési tisztviselő.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Aranykoporsóban temették el a 15 millió dolláros drogbárót – Mexikó lángokban áll a bosszú miatt
A Jalisco Új Nemzedék kartell vezetője, Nemesio Oseguera Cervantes, vagyis El Mencho egy február végi katonai rajtaütés után halt meg. Halálát követően a kartell erőszakhullámot indított, amiben több mint hetvenen haltak meg.
Aranykoporsóban, drogkartelleket éltető zenére és hatalmas katonai készültség mellett temették el március 2-án, hétfőn Mexikó egyik legkeresettebb és legerőszakosabb drogbáróját, az El Mencho néven ismert Nemesio Oseguera Cervantest – írta a BBC. A Guadalajara melletti Zapopan temetőjébe öt teherautóra volt szükség, hogy elszállítsák a több száz virágcsokrot, köztük egy hatalmas, kakast ábrázoló kompozíciót, ami a drogbáró kakasviadalok iránti szenvedélyére utalt. A gyászolók közül sokan maszkokkal takarták el az arcukat, miközben a menetet kísérték.
A Jalisco Új Nemzedék kartell 59 éves vezetőjét február 22-én egy katonai rajtaütés során sebesítették meg súlyosan Jalisco állam Tapalpa nevű településén. A mexikói hadsereg amerikai hírszerzési információk alapján csapott le rá, a tűzharc után pedig légi úton akarták Mexikóvárosba szállítani, de belehalt sérüléseibe.
„Ez jelentős csapás Mexikó egyik legerőszakosabb bűnszervezetére” – nyilatkozta Luis Cresencio Sandoval védelmi miniszter a sikeres akciót követően.
El Mencho halálhírére a kartell azonnal lángba borította Közép-Mexikót. Közel húsz államban indult erőszakhullám, a fegyveresek utakat zártak le, járműveket gyújtottak fel és fegyveres támadásokat indítottak. A megtorlásokban több mint hetvenen vesztették életüket, köztük a Nemzeti Gárda legalább huszonöt tagja. A kialakult káosz miatt az Egyesült Államok arra kérte az érintett területeken tartózkodó állampolgárait, hogy maradjanak biztonságos helyen.
A hatóságok a holttestet Mexikóvárosban DNS-vizsgálattal azonosították, majd ezt követően adták át a családnak, akik megszervezték a temetést. A vezér halálával hatalmi vákuum keletkezett a kartell élén, ami elemzők szerint belső harcokhoz és az erőszak további eldurvulásához vezethet. „Az amerikaiaknak nagyon óvatosnak kell lenniük, ha most Mexikóba utaznak. A kartell bosszút fog állni, és nem érdekli őket, ki kerül a kereszttűzbe” – figyelmeztetett Derek Maltz, az amerikai kábítószer-ellenes hivatal korábbi különleges műveleti vezetője.
Nemesio Oseguera Cervantes a 2010-es évek elején emelkedett fel a Jalisco Új Nemzedék kartell élén, amely azóta Mexikó egyik legkiterjedtebb és legbrutálisabb hálózatává nőtte ki magát.
A szervezet kegyetlen módszereiről és komoly fegyverzetéről volt ismert; 2015-ben például egy rakétavetővel lőttek le egy katonai helikoptert. Az Egyesült Államok 15 millió dolláros nyomravezetői díjat tűzött ki El Mencho fejére.
Aranykoporsóban, drogkartelleket éltető zenére és hatalmas katonai készültség mellett temették el március 2-án, hétfőn Mexikó egyik legkeresettebb és legerőszakosabb drogbáróját, az El Mencho néven ismert Nemesio Oseguera Cervantest – írta a BBC. A Guadalajara melletti Zapopan temetőjébe öt teherautóra volt szükség, hogy elszállítsák a több száz virágcsokrot, köztük egy hatalmas, kakast ábrázoló kompozíciót, ami a drogbáró kakasviadalok iránti szenvedélyére utalt. A gyászolók közül sokan maszkokkal takarták el az arcukat, miközben a menetet kísérték.
A Jalisco Új Nemzedék kartell 59 éves vezetőjét február 22-én egy katonai rajtaütés során sebesítették meg súlyosan Jalisco állam Tapalpa nevű településén. A mexikói hadsereg amerikai hírszerzési információk alapján csapott le rá, a tűzharc után pedig légi úton akarták Mexikóvárosba szállítani, de belehalt sérüléseibe.
„Ez jelentős csapás Mexikó egyik legerőszakosabb bűnszervezetére” – nyilatkozta Luis Cresencio Sandoval védelmi miniszter a sikeres akciót követően.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Berobbant a háború, 381-ig ugrott az euró – az ING szerint a forint lehet a helyzet legnagyobb vesztese
Az ING Bank friss elemzése a hétvégi közel-keleti konfliktus gazdasági hatásait vizsgálja a közép-kelet-európai régióban. A dráguló energia megtorpedózhatja a kamatvágásokat és 0,45 százalékponttal dobhatja meg a magyar inflációt.
A hétvégén kirobbant közel-keleti konfliktus hétfő reggelre azonnal az egekbe lökte az olaj és a földgáz árát, az euró jegyzése pedig 381 forintig ugrott. Ha a feszültség tartós marad, a közép-kelet-európai gazdaságokat több csatornán keresztül is komoly sokk érheti, az ING Bank friss elemzése szerint pedig hosszabb távon is a forint lehet a helyzet legnagyobb vesztese. A cikket a 24.hu kivonatozta.
Az ING elemzői szerint a háború alapvetően három csatornán keresztül rontja a régió gazdasági kilátásait: a megugró energiaárak begyűrűznek az inflációba, a jegybankok óvatosabbá válnak a kamatcsökkentésekkel, a devizapiacon pedig a kockázatkerülés miatt gyengülhetnek a feltörekvő piaci fizetőeszközök.
A hatások mértéke attól függ, meddig eszkalálódik a háború, mivel az áremelkedés viszonylag lassan gyűrűzik be a gazdaságba. A Világbank egy korábbi elemzése szerint egy súlyos közel-keleti kínálati sokk akár 140–157 dollárig is emelheti a Brent hordónkénti árát.
A hatás elsősorban az energiaimportra szoruló országokat érintheti. Egy tízszázalékos tartós olajár-emelkedés Romániában 0,5, Magyarországon pedig 0,45 százalékponttal emelheti meg az inflációt. Magyarország helyzetét súlyosbítja az erős importkitettség, emellett az inflációs várakozások is emelkedhetnek.
A háború a régiós jegybankok döntéseire is hatással lehet. A lengyel jegybank szerdán tart kamatdöntő ülést. A konfliktus előtt még 25 bázispontos vágást várt a piac, most viszont valószínűbb a tartás. A cseh jegybank legközelebb március 19-én dönt, de a szakemberek szerint a következő napokban nyilatkozatokkal hűthetik a kamatcsökkentési várakozásokat.
A Magyar Nemzeti Bank a múlt héten csökkentette 6,25 százalékra az alapkamatot, és az elemzők márciusban újabb lazításra számítottak, azonban az ING szerint „a várhatóan gyengébb forint és magasabb energiaárak ezt megtorpedózhatják”.
Az elemzés szerint a devizapiacon a forint lehet a legsebezhetőbb. A globális kockázatvállalási hajlandóság gyengülése a feltörekvő piacokat sújtja, de a régió megítélése nem egységes. A forint sérülékenységét az adja, hogy az elmúlt egy évben a magas kamat és a közelgő parlamenti választásokkal kapcsolatos várakozások miatt nagyon komoly carry trade-pozíciók épültek fel a forint javára. Az elemzők szerint „ezek a pozíciók most nyomás alá kerülhetnek, így újra 380 fölé gyengülhet vissza a forint az euróval szemben”.
Az ING elemzői a Brent olaj esetében első lépcsőben 80–90 dollár közötti árfolyamra számítanak, de akár a 100 dolláros olajár is eljöhet. A legrosszabb forgatókönyv szerint pedig 140 dollárig is rakétázhat a világpiaci ár, ha komolyabb fennakadások lesznek a szállításokban.
A hétvégén kirobbant közel-keleti konfliktus hétfő reggelre azonnal az egekbe lökte az olaj és a földgáz árát, az euró jegyzése pedig 381 forintig ugrott. Ha a feszültség tartós marad, a közép-kelet-európai gazdaságokat több csatornán keresztül is komoly sokk érheti, az ING Bank friss elemzése szerint pedig hosszabb távon is a forint lehet a helyzet legnagyobb vesztese. A cikket a 24.hu kivonatozta.
Az ING elemzői szerint a háború alapvetően három csatornán keresztül rontja a régió gazdasági kilátásait: a megugró energiaárak begyűrűznek az inflációba, a jegybankok óvatosabbá válnak a kamatcsökkentésekkel, a devizapiacon pedig a kockázatkerülés miatt gyengülhetnek a feltörekvő piaci fizetőeszközök.
A hatások mértéke attól függ, meddig eszkalálódik a háború, mivel az áremelkedés viszonylag lassan gyűrűzik be a gazdaságba. A Világbank egy korábbi elemzése szerint egy súlyos közel-keleti kínálati sokk akár 140–157 dollárig is emelheti a Brent hordónkénti árát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Marad a közel félmillió határon túli szavazati joga – a Fidesz és a Mi Hazánk elkaszálta a DK javaslatát
A DK kezdeményezése elbukott a parlamenti bizottságban, miután a kormánypárt és a Mi Hazánk is nemmel szavazott. A párt a rekordszámú külhoni regisztrációval indokolta a javaslatot.
Marad a határon túli magyarok szavazati joga, miután az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága kedden elutasította a Demokratikus Koalíció erre vonatkozó javaslatát. A kezdeményezést a Fidesz és a Mi Hazánk is leszavazta – írja az Mfor.
Rónai Sándor, a DK országgyűlési képviselője a döntés után a sosem látott mértékű külhoni regisztrációval indokolta a pártja javaslatát.
„Idén több mint kétszer annyian regisztráltak országgyűlési választásra határon túlról, mint korábban bármikor, így közel félmillió határon túli vehet részt a magyarországi választásokon”
– fogalmazott a politikus.
A párt jelezte: kormányváltás esetén is napirenden tartaná a kérdést, és ismét kezdeményezné a szabályozás megváltoztatását.
A magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgárok 2014 óta szavazhatnak levélben pártlistára. A korábbi választásokon a levélszavazatok elsöprő többségét, több mint 90 százalékát a Fidesz–KDNP szerezte meg, ami 2022-ben egy listás mandátumot is jelentett a kormánypártnak. A Nemzeti Választási Iroda decemberi adatai szerint már 450 071-en szerepeltek a levélszavazók névjegyzékében.
Marad a határon túli magyarok szavazati joga, miután az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága kedden elutasította a Demokratikus Koalíció erre vonatkozó javaslatát. A kezdeményezést a Fidesz és a Mi Hazánk is leszavazta – írja az Mfor.
Rónai Sándor, a DK országgyűlési képviselője a döntés után a sosem látott mértékű külhoni regisztrációval indokolta a pártja javaslatát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
