prcikk: Az oltásra hajlandók fele nem fogadná el a Sinopharmot egy új kutatás szerint | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Az oltásra hajlandók fele nem fogadná el a Sinopharmot egy új kutatás szerint

A lakosság 15%-a, nagyjából 1 millió 210 ezer ember pedig semmilyen oltást nem fogadna el.


Az oltásra még hajlandó felnőtt magyarok valamivel több mint a fele nem fogadná el a Sinopharm vakcináját, 15 százalék pedig semmilyen oltóanyagot nem fogadna el - derül ki a Napi.hu és a Pulzus Kutató reprezentatív kutatásából.

A felmérés szerint egyelőre az oltatlanok - a felnőttek 46 százaléka - kevesebb mint a fele (17 százalék) fogadná el a Sinopharm-vakcinát, míg a szűk többség inkább más oltóanyagra vár.

A felnőtt lakossg 12 százaléka kapott eddig a Kínában gyártott oltóanyagból, 37% pedig más készítménnyel oltatta be magát. A 60 év felettiek 28 százalékát oltották Sinopharmmal, míg a 40-59 évesek 45, a 60 év felettiek 46 százaléka más készítményt kapott.

19% válaszolta azt, hogy ha felajánlanák, nem fogadná el a Sinopharm-oltást. A lakosság 15%-a, nagyjából 1 millió 210 ezer ember mondta, hogy semmilyen oltást nem fogadna el.

A legkevésbé a fiatalok elutasítók a Sinopharm-vakcinával szemben: 19 százalékuk elfogadná, és hasonló arányban vannak ezzel így a 40-59 évesek is, akiknek 17 százalékának felelne meg. A nyugdíjas korúak 13 százaléka fogadná el a kínai oltóanyagot.

A fiatalok egyben a legelutasítóbbak is: 29 százalékuk nem fogadná el a Sinopharmot, a 40-59 éveseknél ez az arány már csak 19, az idősebbeknél pedig csak 7 százalék. A fiatalok vannak többségben az oltáselleneseknél is, 22 százalékuk nem venne fel semmilyen készítményt, a középkorúaknál már csak 16, a nyugdíjasoknál pedig csak 6 százalék van ezzel így.

A felmérés szerint a leginkább nyitottak a középfokú végzettséggel bírók, 20 százalékuknak venné fel a Sinopharm vakcináját, míg a felsőfokú végzettséggel bírók 22 százaléka elutasítaná, 16 százaléka beadatná magának. A legjobban a két alsóbb iskolázottsági réteg elutasító (16-16 százalék) bármilyen oltóanyaggal szemben.

A megyeszékhelyeken élők mindösze két százalékát oltották Sinopharmmal, Budapestre és a vidéki városokra jutott a legtöbb a szerből. A fővárosiak 22, a megyeszékhelyeken élők 27 százaléka nem fogadná el, míg a községekben csak 15, a városokban 16 százalék van ezzel így.

Az oltásokkal szemben szkeptikusak 18 százaléka él falun, míg 15-15 százalék vidéki városban vagy megyeszékhelyen, 12 százalékuk pedig fővárosi.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Megvan a Fidesz–KDNP hivatalos eredményváró helyszíne
A Fidesz–KDNP szerda este jelentette be, hogy a Bálna Kulturális Központban tartja a vasárnapi választás eredményváróját. Ezzel szemben a Tisza Párt már hétfőn tudatta, hogy a Parlamenttel szemben, a budai rakparton várja a szimpatizánsokat.


A kormánypártok közölték, hogy a Bálna Kulturális Központban tartják a közös eredményvárójukat – írta a HVG. A sajtóinformációk szerint a Bálna honlapján az is megjelent, hogy az épület csütörtöktől vasárnapig zárt körű rendezvény miatt nem látogatható.

A Fidesz immár negyedik alkalommal választotta az épületet az eredményváró helyszínéül, amely 2014 óta ad otthont a párt választási rendezvényeinek.

A Tisza Párt már hétfőn bejelentette, hogy a Parlamenttel szemben, a budai oldalon, központi helyszínként a Batthyány téren és a rakpartokon várják az eredményeket.

A felfokozott hangulat miatt elemzők rekordközeli részvételre számítanak vasárnap.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
27 milliárdot szántak idén a csádi misszióra, ami a kormány szerint nem is létezik
Bár a kormányzat tagadja, hogy egyáltalán lenne csádi misszió, a 444 kiderítette, hogy tavaly ősszel még 2026 végéig terveztek vele, és a Honvédelmi Minisztérium úgy számolt, csak ebben az évben 27 milliárd forintot költenek rá.


A Honvédelmi Minisztérium 2025 őszén 2026. december 31-ig meghosszabbította az esetleges csádi katonai misszió mandátumát, és 27 milliárd forintos költségkerettel számolt a 2026-os évre – írta a 444. A lap birtokába került dokumentumok szerint

a keretösszegből négymilliárd forintot személyi jellegű és pénzügyi-dologi kiadásokra, 21,8 milliárdot logisztikára, 1,1 milliárdot pedig nemzetbiztonsági feladatokra szántak.

A tervezetet november végén továbbították jóváhagyásra egy közigazgatási államtitkári értekezletre, de az „aktuális helyzetre való tekintettel” végül nem került a kormány elé.

A csádi katonai szerepvállalás tervét az Országgyűlés még 2023 novemberében támogatta, amely alapján kétszáz magyar katonát telepítettek volna az afrikai országba. Bár az előkészületek zajlottak, 2025 júniusában nemzetközi sajtóhírek szerint a csádi fél felfüggesztette a tárgyalásokat a haderők jogállásáról, októberben pedig a Honvédelmi Minisztérium nyilvános tervei között már nem szerepelt a misszió.

Ehhez képest a belső minisztériumi dokumentumok alapján a tervezés a háttérben még hónapokig folytatódott.

A kormány azonban idén áprilisban már egyértelműen azt  kommunikálta, hogy „csádi misszió nincs, katonák Csádba nem mennek”.

Azután reagáltak így, hogy Pálinkás Szilveszter százados, a honvédség korábbi toborzóarca egy interjúban arról beszélt, hogy a misszió ötlete Orbán Gáspártól, a miniszterelnök fiától származott, aki „isteni sugallatra” kezdett a tervezésbe. Pálinkás szerint a tervben ötven százalékos „harcértékveszteséggel” számoltak.

„Ami azt jelenti, hogy az ő általa vezetett misszióban az ötven százaléka a katonáknak meg fog halni”.

A százados állításaira a kormányoldalról és a katonai vezetésből is érkeztek reakciók. A vezérkari főnök közleményben cáfolta, hogy politikai döntés született volna a műveletről. Orbán Viktor miniszterelnök pedig a még állományban lévő katonáról azt mondta, rá a katonai szabályok vonatkoznak: „Nem lennék a helyében”.

Az ellenzék élesen bírálta a terveket. Magyar Péter szerint a magyar katonák nem Orbán Gáspár kalandregényének statisztái, Fekete-Győr András pedig azzal vádolta a kormányt, hogy vágóhídra küldte volna a katonákat. Pálinkás Szilveszter később arról is beszélt, hogy a honvédelmi miniszter három ajánlatot is tett neki azért, hogy ne nyilatkozzon.

A misszió előkészületeinek részletei továbbra sem nyilvánosak. 

2025 novemberében a bíróság jogerősen kimondta, hogy a külügyminiszter véleményére hivatkozva a kormánynak nem kell kiadnia a misszió előkészítéséhez kötődő szerződéseket.

Képünkön: Orbán Viktor miniszterelnök 2024 szeptemberében fogadta Mahamat Idriss Déby Itno csádi elnököt a Szent György téren.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Szijjártó Péter: Magyar Péter szerint g.ci nagy háború lesz Európában
A külügyminiszter a Patrióta által nyilvánosságra hozott hangfelvételre reagált, amelyen állítólag a Tisza Párt vezetője ezt mondta volt barátnőjének, Vogel Evelinnek. Szijjártó szerint Brüsszel és Kijev egész Európát a háború lángjába akarja borítani.


Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebookon reagált a Patrióta csütörtökön közzétett hangfelvételére, amelyen állítólag Magyar Péter és volt barátnője, Vogel Evelin beszélgetnek. A felvételen Vogel azt mondja: „lehet, jobb lenne a világ, ha a humoristák lennének politikusok. Csak színészek ne legyenek, mert akkor háború lesz”. Magyar Péter erre ezt válaszolta: „Így is az lesz, g*ci nagy háború lesz”. 

Szijjártó szerint ez a kijelentés azt a kormányzati álláspontot igazolja, amelyet már évek óta hangoztatnak. Úgy fogalmazott:

„A Tisza Párt elnöke szerint »g*ci nagy háború« lesz Európában. Erről beszélünk évek óta: Brüsszel és Kijev egész Európát a háború lángjába akarja borítani. Nekünk egy feladatunk van: kimaradni a háborúból! Az elmúlt négy évben ez sikerült, mert nap mint nap nemet mondtunk Brüsszelnek és Kijevnek”.

A miniszter a bejegyzését azzal a gondolattal zárta, hogy egyedül a jelenlegi vezetés képes megvédeni az országot a háborútól, mert ehhez „szuverén nemzeti kormányra van szükség”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Csalódtam a tiszásokban” – Gáspár Evelin kiosztotta a Szijjártó fórumán sípoló ellentábor tagjait
A külügyminisztérium sajtóreferense egy Instagram-videóban bírálta a Tisza Párt szimpatizánsait. Az ellentüntetők Szijjártó Péter hajdúböszörményi politikai fórumán jelentek meg.


Sípszóval és bekiabálásokkal zavarta meg egy kisebb csoport Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerda délutáni hajdúböszörményi fórumát. Az eseményről Gáspár Evelin, a miniszter stábjának munkatársa számolt be egy Instagram-videóban, amelyben arról beszélt, csalódott a Tisza Párt szimpatizánsaiban.

A sajtóreferens szerint a tiszások online jelenléte nincs arányban azzal, ahányan egy-egy eseményen személyesen is megjelennek.

„Én is tapasztalom, hogy az interneten nagyon nagy a hangjuk, de amikor személyesen kell képviselni a gyűlöletkeltést, akkor fogyatkozik a létszámuk” – fogalmazott a videóban.

Hozzátette, a provokációt a tiszások előre meghirdették a Facebookon, ehhez képest szerinte mindössze 5-6 fő jelent meg.

A beszámoló szerint Szijjártó Péter nyugodtan kezelte az ellentüntetőket.

„Péter intelligensen kezelte őket, és kiemelte, hogy mindenkinek joga van idejönni. Sőt, megdicsérte az ízlésüket is, hiszen a mi rendezvényünkre jöttek el”

– mondta Gáspár.

Becslése szerint a fórumon mintegy 300 Fidesz-szimpatizáns vett részt, és az esemény a „szájkaratézáson” kívül rendben lezajlott.

A videó végén Gáspár Evelin a választások utáni időszakra is utalt: „Fontos megérteni, hogy április 13-án is fel fog kelni a Nap, és nem lehet ilyen gyűlöletkeltésben élni”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk