SZEMPONT

„Az igazán erős az, aki tud a gyengeségeiről beszélni” – interjú Jakupcsek Gabriellával

Új könyve „második 40 évünk” kulcskérdéseit veti fel.

Göbölyös N. László - szmo.hu
2023. május 10.

A B-oldal, ha hagyományos lemezekben gondolkodunk, egy kicsit mindig mostoha, mert az A oldal, a várható slágerekkel rendszerint nagyobb figyelmet kap, holott sokszor éppen a B-oldalra kerülnek a tartósabb értékek. Így van ez az életben is, hogy az ifjú, korai felnőtt évtizedek sokkal inkább előtérben vannak, pedig egyáltalán nem mindegy, hogy miként éljünk le 40 utáni életünket. Erről is szól Jakupcsek Gabriella új könyve, A napos B-oldal.

Egy természetes kisugárzású, laza eleganciájú hölggyel találkozom a MOM Parkban, személyesen eddig még nem ismertük egymást, de egy kis bevezető párbeszéd után világossá válik, hogy egy hullámhosszon vagyunk, és nemcsak azért, mert nagyjából egy korosztályt képviselünk. Például éppen a „B-oldal” hasonlat ügyében.

– Én is a B-oldalt szeretem, mert ott vannak a kedvenc dalok. És zavar, hogy a társadalom gyakran legyint rájuk, lemond azokról, akik túl vannak a fiatal éveiken. Ezért is döntöttem úgy, hogy ledöntöm az idősödéssel kapcsolatos tabukat. Ez a könyv csak a kezdet, de az üggyel hosszan és mélyen szeretnék foglalkozni még.

Az embernek a legnehezebb döntéseit 40 felett kell meghoznia És ezek általában hosszabb távra, akár a következő negyvenre szólnak

– Úgy húszéves korunkig általában szüleink befolyása alatt állunk, utána kezdünk a saját utunkra lépni, de 40 körül szerezzük meg azt a magabiztosságot, ami előrevisz a karrierben és, a párkapcsolatokban is. És ez időtájt kerülünk ismét fókuszba önmagunknál. A gyerekek már nagyobbak, van időnk másra is. Így jöhet a kérdés: Mi az, amit meg tudok tenni magamért? Az egészségeméért, a testeméért, a külsőmért, az mindennapjaimért, a családomért, a saját békémért. Van és lesz is miről beszélgetnünk…

– Mert mindenkit érintenek, de csak kevesen vallják be…

Ezekről a dolgoktól nem szoktunk beszélni, mert mindenki azt gondolja, hogy ha a gyengeségeiről beszél, ő maga is gyengének tűnik. Én meg éppen az ellenkezőjét gondolom: az az igazán erős, aki tud a gyengeségeiről beszélni és tud valamit kezdeni felismeréseivel. Ezen alapul a könyv.

Le kell számolni azzal a téves női fiatalságkultusszal, ami annyi nőnek okoz frusztrációt.

Ehhez őszintén kell beszélni a problémákról, hogy senki se érezze magát velük egyedül. És beszélni az örömökről, a lehetőségekről, az idő múlásának pozitív oldaláról, mert van olyan is.

– Tévéműsoraiban is számos fontos kérdés merül fel a vendégei révén, de az egyes adások keretein belül kevés idő van azok kibontására.

- A talk show alkalmas egy-egy téma, probléma bemutatására, az együtt gondolkodásra, de nem alkalmas arra, hogy valódi megoldást adjon. Nem is ez a célja. Inkább érzékenyít, és segít azoknak, akik hasonló gondokkal találják szembe magukat. A könyvben is kerülöm a „megmondó” szerepet. Ez egy „megkérdező” könyv, kiegészítve a saját személyes tapasztalataimmal, illetve kiváló szakemberek véleményével minden területen

– Korunk előre haladtának egyik előnye, hogy egyre kevesebb lesz rajtunk a megfelelési kényszer, merünk önmagunk lenni.

– Én ezt egy óriási lehetőségnek tartom. Kellő önismerettel, önreflexióval és lazasággal le tudjuk tenni ezeket a felesleges terheket. De muszáj hinni a tükörnek, mert nem élhetjük egy másik ember életét, csak a sajátunkat tehetjük jobbá, szebbé. De ennek a szembenézés, az őszinteség az alapja.

– És ehhez célokra, tervekre van szükségünk.

– A mi szüleink még alig várták, hogy elmehessenek nyugdíjba. A mi korosztályunk és a fiatalabbak tudják, hogy alig lesz nyugdíjuk, ha egyáltalán lesz. De aki anyagilag megteheti, hogy kényelmesen élje utolsó évtizedeit, annál is kérdés, hogy elsajátította-e az élet élvezetének tudományát.

A gyűjtés, a felhalmozás sok energiát és pénzt elvisz. A státuszszimbólumok csak ürességet hagynak maguk után. De is fontos, hogy kellő időben elkezdjünk azon gondolkodni: milyen lesz az öregkorunk.

Miért van az, hogy egy lány arról ábrándozik, hogy milyen menyasszony lesz, milyen házasságot köt, de arról nem, hogy milyen lesz 65 évesen, milyen lesz, amikor már nem kell bemennie dolgozni. Itt az ideje terveket szőni arra az időszakra is, amikor már nem nyomasztanak a kötelezettségeink. Én egyelőre még nem tudok megállni. Éppen az a gondom, hogy több privát időre van szükségem, de még mindig túl sok minden jár a fejemben. Lehet, hogy azért, mert mindig napi adást készítettem, van egy ingerküszöböm, amit át kell lépnem.

– A könyvben ír arról is, hogy mára teljesen megváltozott a nemzedékek közti kapcsolat. Nekünk is vannak már unokáink, de még aktív dolgozók vagyunk. Szeretnénk, ha számíthatnának ránk, miközben saját életünket is élnénk, ezt egyensúlyba hozni nem is kis kihívás.

– Megváltoztak a szerepek a családon belül is. Miközben a médiából ömlik „a család éve, a család hónapja” és a többi hasonló szöveg, azzal kellene kezdeni, hogy meghatározzuk: mit jelent ma Magyarországon az, hogy család. Például önmagában már biztosan család-e az, ami a rokoni kapcsolatokon nyugszik? Vannak családok, ahol nem állnak szóba egymással, mégis annak hívják magukat.

Számomra egy baráti kör vagy más közösség is betöltheti a család szerepét.

Nekem is van két unokám, hamarosan jön a harmadik, és be kell vallanom, nem tudom megadni a gyerekeimnek azt, amit én kaptam a nagyszüleimtől. Egy másfajta világrend volt, amelyben ők nem dolgoztak napi 10-12 órát, korábban mentek nyugdíjba, és lényegesen kevesebb impulzus érte őket, tehát jobban tudtunk egymásra figyelni. Számunkra még evidens volt, hogy ha beteg vagyok, vihetnek a nagymamához, aki mindig ráér. Ma már nem így él ez a korosztály, a többség még dolgozik, és a gyerekeikre nincs korlátlan idejük és energiájuk, ráadásul már nem él együtt egy család több nemzedéke.

– Szüleink nemzedékének át kellett élnie a II. világháborút, 56-ot, a rendszerváltást, de a társadalmi és értékrend-változások bennünket sem kíméltek meg. Már mi sem tervezhettünk hosszú távra a munkában, a mi gyerekeinkre ez fokozottabban érvényes…

– Kimondta a két kulcsszót: az értékrendváltozást és az újratervezést. Szüleink generációja igazi túlélő nemzedék. Azonnal tudtak új helyzetekhez alkalmazkodni, nem is volt más választásuk, jutott nekik belőle bőven. Pillanatok alatt kellett átgondolniuk, hogy mi az, ami az életben maradáshoz fontos és mi az, ami nem. A lemondás pedig természetessé vált számukra. A nagymamám magától értetődően mondott le mindenről, amikor megöregedett, és adta át nekem meg az édesanyámnak. Eladta a lakását, amikor meghalt a nagypapa és segített minket még életében, nem ragaszkodott ahhoz, amije volt. Most, hogy édesanyám meghalt és pakolom a lakást, nézem át a levelezését, és ott állok a tárgyak felett, rájövök, hogy ezek a dolgok csak neki számítottak, senki másnak nem.

Nem marad utánunk semmi, csak az, amit mondtunk és amit csináltunk….

– „Magyarországon nincs kultúrája annak, hogy kimondjuk, ha valami sikertelen vagy elromlott” – írja. Ez nemcsak a közösségi médiából, vagy a nagypolitikából áradó sikerkultuszban nyilvánul meg, hanem az önmagunkkal való szembenézésnek sincs kultúrája a történelmi távlatoktól a legszemélyesebb ügyekig. Már pedig a nagy gondolkodók is arra tanítanak, hogy az igazi sikerhez kudarcokon keresztül vezet az út…

– Én sokkal többre tartom azokat az embereket, akik képesek szembenézni a kudarcokkal és újrakezdeni. Hét éve készítek a Richter számára egy online filmsorozatot, amely olyan nőkről szól, akik képesek voltak egy nagy törés után felállni, teljesen újraépíteni az életüket és elmondják, hogy mit tanultak belőle. Nemhiába hívjuk őket Főnixeknek, csodálatos élettörténetek.

Ezért is mondom, hogy az igazi hősök az egykori gyengék, akik már meg tudják mondani, hogyan jöttek ki a bajból.

Magam is tudom, hogy ha valamit elrontok, vagy a legnagyobb fájdalmam van, én sem szeretem, ha firtatják. De ha túl vagyunk rajta, ki kell tudni állni vele. Mindenkit nem lehet meggyőzni arról, hogy ez a jó, de könnyebb vele élni, mint hazugságokkal, a frusztrációval és állandó színjátékkal.

– Ezt pontosan tudom, én is átestem egy súlyos függőségen, amelyből Párom vezetett ki, és a családban nem mindenki értette, hogy miért beszélek erről…

– Műsoraimban nagyon bátor emberek ültek velem szemben. Nagyon érdekelnek a szenvedélybetegségek, mert egyike azoknak a témáknak, amelyet maximálisan a szőnyeg alá söprünk, a női alkoholizmust és gyógyszerfüggést különösen. Pedig 40 felett mindkét nemnél komoly problémák vannak e téren. A Főnix-sorozatban volt alkoholbeteg riportalanyom, akit környezete nagyon gonosz módon kiközösített, amikor beszélt róla. Mert azokat, akiknek szembesülniük kellett volna saját gyengeségükkel, idegesítette a téma.

– „Soha ne tekintsük semmit adottnak” – írja a párkapcsolatok ápolásával kapcsolatban. Megint egy olyan dolog, amiről rendre elfeledkezünk. Sok házasság éppen emiatt megy tönkre vagy azért, mert nem értjük egymás „szeretetnyelvét.”

– Mert az is változik, mint minden. Megőrülök attól, amikor azt mondják, hogy „mennyit változtál.”. Régen rossz, aki soha nem változik. Olyan nincs is, csak van, aki nem veszi észre. A változással azonban a párunknak is tartania kell a lépést és nekünk is az ő változásával. Nehéz feladat, mert egyáltalán nem magától értetődő, hogy 50-60 éveket együtt éljünk valakivel. Száz évvel ezelőtt a háborúk és a betegségek többnyire megoldották, de ma már sokáig élhetünk, és ezzel is van dolog. Újra kellene gombolni azt a kabátot.

A legideálisabb az lenne, ha bizonyos időszakonként újraházasodnánk. El kellene dönteni, hogy biztosan le tudom-e élni a következő 10-15 évet ugyanazzal az emberrel?

Bár az eskü, amit teszünk, elvileg egy egész életre szól, de a legkorrektebb az lenne, ha időről időre újra megkötnénk, mint egy határozott idejű szerződést. Ne mondja senki, hogy van olyan házasság, amelyben nincsen konfliktus!. Az együttélés együtt jár ezzel a az kérdés, hogy meg akarom-e oldani, vagy inkább elölről akarom elkezdeni. Igaz, ha a szerszámosládámból hiányzik a csavarkulcs, a következőből is hiányozni fog.

– Minden fejezetben megszólaltat egy szakértőt, az életmódtól az öltözködésen át a párkapcsolatig. Miért tartotta ezt szükségesnek?

– Fontos volt számomra, hogy ne én mondjam meg, hogy mit kell tenni, mert az kuruzslás lett volna. Az én személyes példáim és a különböző szakemberek véleménye együtt talán tud segíteni, inspirálni. Az én szakmám az, hogy utánajárok dolgoknak, nem az, hogy megmondom a tutit, kíváncsi vagyok, rákérdezek, elmondom, hogy én hol hibáztam, vagy min gondolkodom, vagy hol keresem a tudomány adta lehetőségeket, de nagyon fontosnak és hitelesnek gondolom, hogy olyan ember beszéljen a fejezet végén, aki mindezt helyreteszi. Akár engem is, mert én is keresem a nekem megfelelő utat az öregedéshez, a párkapcsolathoz, az öltözködéshez és arra, hogy mit üzenek magamról…

– Amikor én kezembe vettem egy megjelent könyvemet, bennem mindig ott volt, hogy valami hiányzik belőle. Ön, hogy érzi ezt?

– Nekem azért nincs így, mert tudom, hogy folytatni akarom. Sok megbeszélnivalónk van még. De fontos most először azt tisztáznunk az olvasóimmal, hogy 40 felett találjuk meg a módját, hogy a következő 40 évet egy kicsit tudatosabban, önmagunkért felelősségteljesebben, sok humorral élhessük meg…

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

A Holt-Tiszába fulladt egy férfi Cibakházán, társai negyed óra múlva vették észre, hogy eltűnt

Többen is fürödtek a vízben, végül hárman átúsztak a túloldalra, ahonnan viszont csak ketten érkeztek vissza. Később tűnt fel neki,k hogy a férfi hiányzik. A keresést egy vihar is nehezítette, de végül a búvárok megtaláltak a holttestet.

KÉK HÍREK

Súlyos baleset: A vétlen autóban hárman meghaltak, csak egy 12 éves fiú és egy idős asszony élte túl a tótvázsonyi tragédiát

A balesetet okozó jármű áttért a szemközti sávba, ahol nekicsapódott az ott haladó autónak. Mindkét kocsi erősen megrongálódott, az egyikből a tűzoltók feszítővágóval emelték ki az utasokat.

KULT

Budafoktól Angyalföldig 12 órán keresztül – kimaxoltuk az idei Múzeumok Éjszakáját

Jártunk a Törley Pincészetben és a 9 éve bezárt Iparművészeti Múzeumban, néztünk baleseti helyszínelést a Teve utcában és mozdonybemutatót a Vasúttörténeti Parkban. Szubjektív beszámoló.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel

A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. június 21.

A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Zálogba adta a meggyilkolt dédanyja fülbevalóját a 16 éves Práter utcai fiú, aki azt állítja balesetben halt meg a rokona

A Blikk információja szerint a 16 éves fiút azzal gyanúsítják, hogy megölte 85 éves dédnagymamáját a józsefvárosi Práter utcában. A fiú a kihallgatásán balesetnek nevezte a történteket, miközben az ügyészség a letartóztatását kezdeményezte.

KULT

Nick Jonas és Paul Rudd összeverekednek egy dal miatt – Az Életem legjobb száma a nyár egyik nagy slágere is lehetne

A zenés filmek mestere ezúttal arra a kérdésre ad választ, hogy mit tehetünk, ha valaki lenyúlja egy dalunkat, és azzal keres milliókat. A válasz meglepő lesz…

KÉK HÍREK

Már tizenegy gyanúsítottja van a Szőlő utcai ügynek, négyüket tartóztatták le eddig

Jelentősen kiszélesedett a Szőlő utcai nyomozás friss Központi Nyomozó Főügyészség tájékoztatása szerint. Már tizenegy embert gyanúsítottak meg, közülük négyen rács mögött vannak.

SZEMPONT

Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról

A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.

M.M. / Fotó: YouTube/Ötpontban - szmo.hu
2026. június 19.

„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Volt, aki bele is halt a tűzbe, a többséget mégis csak egy dolog érdekelte – megdöbbentette a karibi hotel dolgozóját a vendégek viselkedése

Pénteken óriási tűz tombolt a dominikai Viva Dominicus Beach Hotelben, ahonnan több mint 1600 turistát kellett kimenekíteni, egy olasz nő pedig meg is halt füstmérgezésben. Az egyik dolgozó a közösségi médiában számolt be arról, mit kérdezgettek a vendégek, amikor a tűzoltók még dolgoztak a lángok megfékezésén.

BUDAPEST

Idén is megnyitja kapuit az Árasztó-part szabadstrand a Dunán

A Duna-fürdő Árasztó-part közösségi oldalon jelentették be, hogy hamarosan nyit a tavaly már népszerű vált hely, a dunai strandolás szerelmesei újra élvezhetik a folyóparton kialakított strandot.

KÉK HÍREK

Orgiát tarthattak a rongálók, több tucat óvszert találtak a Máré-várnál

Egy nagyobb társaság bulizhatott a mecseki Máré-várnál, amelynek falát megbontották, hogy a kövekből tűzrakóhelyet építsenek. A rongálók akár hét évig terjedő szabadságvesztést is kaphatnak.

SZEMPONT

„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit

Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.

Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay - szmo.hu
2026. június 19.

Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Itthon sokan bírálták, most a világ egyik legrangosabb díjáért versenyez a magyar Hunyadi-sorozat

Miközben itthon az erotikus jelenetek miatt komoly vitákat váltott ki, a Hunyadi-sorozatot most a rangos Sanghaji Televíziós Fesztiválon jelölték díjra. A produkció miatt korábban a médiahatósághoz is érkeztek bejelentések, a TV2 pedig egy vágott verziót is bemutatott belőle.

KÉK HÍREK

Ketten meghaltak, miután frontálisan ütközött két autó Tótvázsonynál

Szombat éjjel történt a halálos baleset a 77-es főúton. Két ember nem élte túl az ütközést, négyen megsérültek.

KÉK HÍREK

Rabtársai ölték meg a brit gyerekgyilkost, majd betakargatták, mintha aludna

A bíróság szerint a trió előre eltervezve végzett a párja kétéves kislányát halálra verő Kyle Bevannel a wakefieldi fegyházban. A gyilkosság után az áldozatot betakargatták az ágyában, a halálát csak a másnapi ellenőrzésen fedezték fel.

SZEMPONT

Krekó Péter: Ezért nem adhat felmentést a „parancsra tettem” az Orbán-rendszer kiszolgálóinak

A szociálpszichológus szerint az Orbán-kormány nem volt klasszikus autoriter rendszer, így a propagandagépezet működtetői nem hivatkozhatnak kényszerre. A szakértő úgy véli, az államszervezetből fel lehetett volna állni, de ezzel a lehetőséggel az elmúlt 16 évben nagyon kevesen éltek.

F. O. - szmo.hu
2026. június 19.

Két hónappal a kormányváltás után a magyar társadalom még mindig bizonytalan abban, hogyan viszonyuljon az elmúlt 16 évhez, erről beszélt Krekó Péter szociálpszichológus a Telexnek adott interjúban. Szerinte miközben egyesek a feszültségek csillapítását és a jövőre való koncentrálást sürgetik, a kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy elsöprő társadalmi igény van az elszámoltatásra és a vagyonvisszaszerzésre, különösen a korrupciós ügyek kapcsán. Úgy véli, erre komoly demokratikus felhatalmazás van, ami nemcsak pragmatikus, de morális megtisztulási szempontból is fontos.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a jogi folyamat nem lesz egyszerű, mivel az ügyészség és a Kúria a jelenlegi vezetéssel nem lesz a kormány szövetségese ebben. Krekó szerint a gyűlöletkeltéshez hasonló politikai visszaélések terén is jogos elvárás a felelősségre vonás, különösen, hogy a rendszerváltáskor ez elmaradt. Azt a gondolatot, hogy a „boszorkányüldözés” abbahagyása vezet a békéhez, magasztosnak, de ebben a helyzetben helytelennek tartja. „De a rendszerszintű jogi és politikai normasértések korszakát követően ez azt jelentené, hogy az elit és a társadalom szemet hunyna a bűncselekmények fölött” – fogalmazott.

A szociálpszichológus óvatosságra intett az egyéni politikai traumák társadalmi szintre emelésével kapcsolatban, ugyanakkor megjegyezte, hogy a fél ország valamilyen mértékben traumatizált, és a trauma nem múlik el a hallgatással.

Ezért is tartja fontosnak, hogy a felelősséget ne kenjék el egy üres megbékélésretorika jegyében. „Egy ilyen helyzetben a gyors túllépés alapvetően az elkövetők érdekeit szolgálja” – jelentette ki.

Hozzátette, a gyógyulás nem egy csendes folyamat. „A traumafeldolgozás törvényszerűen hangos, konfliktusos, fájdalmas folyamat, amiben a szenvedés nem öncélú, hanem azt a célt szolgálja, hogy mindez ne történhessen meg újra” – mondta. Krekó Péter kitért arra az új jelenségre is, hogy a rendszer korábbi kiszolgálói egyre gyakrabban szólalnak meg a nyilvánosságban, jellemzően önmentegető módon. Bár az ő perspektívájuk megértése is fontos, szerinte az áldozatokét még nem hallottuk eleget, és határt kellene szabni a nyilvános „gyóntatószékeknek”.

„Nem lenne szerencsés, ha az elkövetők önmentegető narratívái dominálnák a nyilvánosságot – még ha sokszor izgalmasabb is az ő magyarázataikat hallgatni”

– figyelmeztetett.

A korábbi rendszer szereplőinek médianyilvánossága kapcsán Krekó különbséget tett a volt állami vezetők és a kommunikációs gépezet alkalmazottai között. Míg előbbieket szerinte meg kell szólaltatni, és szembesíteni kell őket a döntéseikkel, utóbbiak esetében problémásabbnak látja, ha kevés szembesítés mellett mondhatják el a saját narratívájukat. Úgy véli, ez a cselekedeteiket túl emberinek láttathatja, holott azok amorálisak voltak. A propaganda eltűnésével és a kormánymédia-termékek összeomlásával párhuzamosan szerinte most kedves arcú emberek magyarázzák a bizonyítványukat, ami a gyors megbocsátás felé mutat.

„Mindez a nagyon gyors megbocsátás irányába mutat, pedig szerintem az indulatok szításában és gyűlöletkeltésben aktív szerepet játszó szereplők esetében ez nem indokolt”

– szögezte le. A szociálpszichológus szerint a felelősség megállapításánál nem szabad megállni a legfelsőbb szinten, és csak Rogán Antalra, valamint néhány vezetőre hárítani mindent. „Érdemes elkerülni azt is, hogy minden felelősséget csak a legfelsőbb szintekre vetítünk, és csak Rogán Antalt és néhány köztévés igazgatót nevezünk meg bűnösnek” – mondta. Álláspontja szerint a propagandagépezet közép- és alsóbb szintjein elkövetett tettekről is beszélni kell.

Krekó Péter kifejtette, hogy

az Orbán-rendszer egyfajta információs autokrácia volt, amely az információk rendszerszintű manipulációjával tartotta fenn magát.

Fontosnak tartja megérteni, hogy ez nem volt klasszikus autoriter rendszer. „Senkit nem kényszerítettek arra, hogy a gyűlöletkeltésben részt vegyen, senkinek sem fogtak pisztolyt a fejéhez annak érdekében, hogy a propagandát szolgálja” – hangsúlyozta. Bár voltak kényszerítő eszközök, azok nem a középosztályt sújtották elsősorban.

„Ezért sem adhat felmentést, amire a Harmadik Birodalom bukását követően sokan hivatkoztak: »parancsra tettem«” – vonta le a következtetést.

Szerinte az államszervezet szinte bármely részéből, így a propagandaintézményekből is fel lehetett állni. „Őszintén szólva ezt nagyon kevesen tették meg az elmúlt 16 évben” – tette hozzá.

A „boszorkányüldözés” vádjára reagálva Krekó elmondta, hogy a kormányváltáshoz vezető két legfontosabb érzelem a harag és a remény volt, a harag pedig a változás fontos katalizátora. Bár ennek nem szabad korlátlan utat engedni, a közvélemény morális felháborodásának kifejezését legitim demokratikus eszköznek tartja. A magyar politikára jellemző „törzsi logikai gondolkodás” veszélyére is felhívta a figyelmet, amely a saját oldalon megbocsátó, míg az ellenféllel szemben kíméletlen. „Míg valaki egy normasértést a saját oldalán megbocsáthatónak, sőt kívánatosnak tart, a másik oldallal szemben sokkal kevesebbet enged meg” – magyarázta. Úgy látja, a Fidesz összeomlásával a hatalommal való visszaélés veszélye fennáll, de az új kormány részéről lát olyan gesztusokat, amelyek ez ellen hatnak.

Krekó a Fidesz szembenézésének teljes hiányát látja.

„Egy-két kritikus hangon kívül nem hallottunk érdemi önreflexiót a Fidesz oldaláról, Orbán Viktor továbbra is a globális összeesküvéssel magyarázza a vereségét”

– állapította meg. Ezzel szemben az új kormány tett gesztusokat, például Magyar Péter bocsánatot kért a rendszer bűneiért. Orbán Viktor stratégiája szerinte ennek pont az ellentettje. „Orbán »dolgozatának« üzenete: az irány jó volt, csak nem mentünk elég messzire” – foglalta össze. A szociálpszichológus úgy gondolja, Orbán a saját politikai stílusának foglyává vált, érzéketlen lett a társadalmi hangulatváltozásokra, és a Fidesz népszerűségének zuhanása részben az önreflexió hiányának köszönhető.

Krekó Péter személyes érintettként elmondta, senki nem kért tőle bocsánatot a Covid-járvány alatti lejárató kampány miatt, de ezt nem is várja el. Fontosabbnak tartja a miniszterelnöki bocsánatkérést, bár szerinte az állam név szerint is bocsánatot kérhetett volna a Szuverenitásvédelmi Hivatal által meghurcoltaktól. A rendszer alsóbb szintjein dolgozók felelősségével kapcsolatban konkrét javaslata is van.

„Én elképzelhetőnek tartanék például egy külön szabályozást arra, hogy a gyűlöletkeltésben élen járó közmédia és más médiaorgánumok bizonyos feladatokban részt vevő munkatársai egy ideig ne dolgozhassanak az államigazgatásban vagy a nyilvánosságban”

– vetette fel. Véleménye szerint aki aktívan részt vett az információs hadviselésben, annak szembe kell néznie a következményekkel.

„Aki aktív munkát végzett az ország polgárai elleni információs hadviselésben, és civilek ellen fordította ezeket az információs fegyvereket, az nézzen szembe a következményekkel” – mondta.

A szociálpszichológus szerint az Orbán-rendszerrel való szembenézés elmulasztása illeszkedne a feldolgozatlan magyar traumák sorába, de hangsúlyozta, hogy ez a rendszer morálisan nem eshet egy megítélés alá a gyilkos diktatúrákkal. Úgy látja, a rendszer fenntartásában a magyar társadalomnak is volt felelőssége. „Ezért szerintem a rendszer fenntartásában is volt a magyaroknak társadalmi felelősségük” – jelentette ki, hozzátéve, hogy mindenkinek érdemes elgondolkodnia a saját felelősségén. Timothy Snyder „előzetes behódolás” fogalmát idézve arról beszélt, hogy sokan feleslegesen engedtek a hatalomnak. „Magyarország ennek az előzetes behódolásnak az állapotában volt. Tudom, hogy ez nem egy népszerű nézőpont, mert egyszerűbb a Fidesz túlhatalmára fogni mindent” – mondta.

A jövőre nézve a legfőbb tanulságnak a hatalommal szembeni bátor kiállást tartja. „A tanulság szerintem az, hogy ne próbáljunk megfelelni előre a hatalom akaratának, és ne féljünk kritikusak lenni” – fogalmazott. Szerinte az Orbán-kormány alatt a társadalom megtanulta, hogy lehet hatása az ellenállásnak. Ezt a kritikai attitűdöt a jövőben is meg kell őrizni, mert ez a záloga annak, hogy

az alattvalói mentalitásból egy tudatos polgári mentalitásba lépjünk át.

„Ha ellent merünk mondani a hatalomnak, egy fejlettebb, jobb társadalomban élhetünk” – zárta gondolatait.