SZEMPONT
A Rovatból

„Az igazán erős az, aki tud a gyengeségeiről beszélni” – interjú Jakupcsek Gabriellával

Új könyve „második 40 évünk” kulcskérdéseit veti fel.


A B-oldal, ha hagyományos lemezekben gondolkodunk, egy kicsit mindig mostoha, mert az A oldal, a várható slágerekkel rendszerint nagyobb figyelmet kap, holott sokszor éppen a B-oldalra kerülnek a tartósabb értékek. Így van ez az életben is, hogy az ifjú, korai felnőtt évtizedek sokkal inkább előtérben vannak, pedig egyáltalán nem mindegy, hogy miként éljünk le 40 utáni életünket. Erről is szól Jakupcsek Gabriella új könyve, A napos B-oldal.

Egy természetes kisugárzású, laza eleganciájú hölggyel találkozom a MOM Parkban, személyesen eddig még nem ismertük egymást, de egy kis bevezető párbeszéd után világossá válik, hogy egy hullámhosszon vagyunk, és nemcsak azért, mert nagyjából egy korosztályt képviselünk. Például éppen a „B-oldal” hasonlat ügyében.

– Én is a B-oldalt szeretem, mert ott vannak a kedvenc dalok. És zavar, hogy a társadalom gyakran legyint rájuk, lemond azokról, akik túl vannak a fiatal éveiken.  Ezért is döntöttem úgy, hogy ledöntöm az idősödéssel kapcsolatos tabukat. Ez a könyv csak a kezdet, de az üggyel hosszan és mélyen szeretnék foglalkozni még.

Az embernek a legnehezebb döntéseit 40 felett kell meghoznia És ezek általában hosszabb távra, akár a következő negyvenre szólnak

– Úgy húszéves korunkig általában szüleink befolyása alatt állunk, utána kezdünk a saját utunkra lépni,  de 40 körül szerezzük meg azt a magabiztosságot, ami előrevisz  a karrierben és, a párkapcsolatokban is. És ez időtájt kerülünk ismét fókuszba önmagunknál. A gyerekek már nagyobbak, van időnk másra is. Így jöhet a kérdés: Mi az, amit meg tudok tenni magamért? Az egészségeméért, a testeméért, a külsőmért, az mindennapjaimért, a családomért, a saját békémért. Van és lesz is miről beszélgetnünk…

– Mert mindenkit érintenek, de csak kevesen vallják be…

Ezekről a dolgoktól nem szoktunk beszélni, mert mindenki azt gondolja, hogy ha a gyengeségeiről beszél, ő maga is gyengének tűnik. Én meg éppen az ellenkezőjét gondolom: az az igazán erős, aki tud a gyengeségeiről beszélni és tud valamit kezdeni felismeréseivel. Ezen alapul a könyv.

Le kell számolni azzal a téves női fiatalságkultusszal, ami annyi nőnek okoz frusztrációt.

Ehhez őszintén kell beszélni a problémákról, hogy senki se érezze magát velük egyedül. És beszélni az örömökről, a lehetőségekről, az idő múlásának pozitív oldaláról, mert van olyan is.

– Tévéműsoraiban is számos fontos kérdés merül fel a vendégei révén, de az egyes adások keretein belül kevés idő van azok kibontására.

- A talk show alkalmas egy-egy téma, probléma bemutatására, az együtt gondolkodásra, de nem alkalmas arra, hogy valódi megoldást adjon. Nem is ez a célja. Inkább érzékenyít, és segít azoknak, akik hasonló gondokkal találják szembe magukat.   A könyvben is kerülöm a „megmondó” szerepet. Ez egy „megkérdező” könyv, kiegészítve a saját személyes tapasztalataimmal, illetve kiváló szakemberek véleményével minden területen

– Korunk előre haladtának egyik előnye, hogy egyre kevesebb lesz rajtunk a megfelelési kényszer, merünk önmagunk lenni.

– Én  ezt egy óriási lehetőségnek tartom. Kellő önismerettel, önreflexióval és lazasággal le tudjuk tenni ezeket a felesleges terheket. De muszáj hinni a tükörnek, mert nem élhetjük egy másik ember életét, csak a sajátunkat tehetjük jobbá, szebbé. De ennek a szembenézés, az őszinteség az alapja.

– És ehhez célokra, tervekre van szükségünk.

– A mi szüleink még alig várták, hogy elmehessenek nyugdíjba. A mi korosztályunk és a fiatalabbak tudják, hogy alig lesz nyugdíjuk, ha egyáltalán lesz. De aki anyagilag megteheti, hogy kényelmesen élje utolsó évtizedeit, annál is kérdés, hogy elsajátította-e az élet élvezetének tudományát.

A gyűjtés, a felhalmozás sok energiát és pénzt elvisz. A státuszszimbólumok csak ürességet hagynak maguk után. De is fontos, hogy kellő időben elkezdjünk azon gondolkodni: milyen lesz az öregkorunk.

Miért van az, hogy egy lány arról ábrándozik, hogy milyen menyasszony lesz, milyen házasságot köt, de arról nem, hogy milyen lesz 65 évesen, milyen lesz, amikor már nem kell bemennie dolgozni. Itt az ideje terveket szőni arra az időszakra  is, amikor már nem nyomasztanak a kötelezettségeink. Én egyelőre még nem tudok megállni. Éppen az a gondom, hogy több privát időre van szükségem, de még mindig túl sok minden jár a fejemben. Lehet, hogy azért, mert mindig napi adást készítettem, van egy ingerküszöböm, amit át kell lépnem.

– A könyvben ír arról is, hogy mára teljesen megváltozott a nemzedékek közti kapcsolat. Nekünk is vannak már unokáink, de még aktív dolgozók vagyunk. Szeretnénk, ha számíthatnának ránk, miközben saját életünket is élnénk, ezt egyensúlyba hozni nem is kis kihívás.

– Megváltoztak a szerepek a családon belül is. Miközben a médiából ömlik „a család éve, a család hónapja” és a többi hasonló szöveg, azzal kellene kezdeni, hogy meghatározzuk: mit jelent ma Magyarországon az, hogy család. Például önmagában már biztosan család-e az, ami a rokoni kapcsolatokon nyugszik? Vannak családok, ahol nem állnak szóba egymással, mégis annak hívják magukat.

Számomra egy baráti kör vagy más közösség is betöltheti a család szerepét.

Nekem is van két unokám, hamarosan jön a harmadik, és be kell vallanom, nem tudom megadni a gyerekeimnek azt, amit én kaptam a nagyszüleimtől. Egy másfajta világrend volt, amelyben ők nem dolgoztak napi 10-12 órát, korábban mentek nyugdíjba, és lényegesen kevesebb impulzus érte őket, tehát jobban tudtunk egymásra figyelni. Számunkra még evidens volt, hogy ha beteg vagyok, vihetnek a nagymamához, aki mindig ráér. Ma már nem így él ez a korosztály, a többség még dolgozik, és a gyerekeikre nincs korlátlan idejük és energiájuk, ráadásul már nem él együtt egy család több nemzedéke.

– Szüleink nemzedékének át kellett élnie a II. világháborút, 56-ot, a rendszerváltást, de a társadalmi és értékrend-változások bennünket sem kíméltek meg. Már mi sem tervezhettünk hosszú távra a munkában, a mi gyerekeinkre ez fokozottabban érvényes…

– Kimondta a két kulcsszót: az értékrendváltozást és az újratervezést. Szüleink generációja igazi túlélő nemzedék. Azonnal tudtak új helyzetekhez alkalmazkodni, nem is volt más választásuk, jutott nekik belőle bőven. Pillanatok alatt kellett átgondolniuk, hogy mi az, ami az életben maradáshoz fontos és mi az, ami nem. A lemondás pedig természetessé vált számukra. A nagymamám magától értetődően mondott le mindenről, amikor megöregedett, és adta át nekem meg az édesanyámnak. Eladta a lakását, amikor meghalt a nagypapa és segített minket még életében, nem ragaszkodott ahhoz, amije volt. Most, hogy édesanyám meghalt és pakolom a lakást, nézem át a levelezését, és ott állok a tárgyak felett, rájövök, hogy ezek a dolgok csak neki számítottak, senki másnak nem.

Nem marad utánunk semmi, csak az, amit mondtunk és amit csináltunk….

– „Magyarországon nincs kultúrája annak, hogy kimondjuk, ha valami sikertelen vagy elromlott” – írja. Ez nemcsak a közösségi médiából, vagy a nagypolitikából áradó sikerkultuszban nyilvánul meg, hanem az önmagunkkal való szembenézésnek sincs kultúrája a történelmi távlatoktól a legszemélyesebb ügyekig. Már pedig a nagy gondolkodók is arra tanítanak, hogy az igazi sikerhez kudarcokon keresztül vezet az út…

– Én sokkal többre tartom azokat az embereket, akik képesek szembenézni a kudarcokkal és újrakezdeni. Hét éve készítek a Richter számára egy online filmsorozatot, amely olyan nőkről szól, akik képesek voltak egy nagy törés után felállni, teljesen újraépíteni az életüket és elmondják, hogy mit tanultak belőle. Nemhiába hívjuk őket Főnixeknek, csodálatos élettörténetek.

Ezért is mondom, hogy az igazi hősök az egykori gyengék, akik már meg tudják mondani, hogyan jöttek ki a bajból.

Magam is tudom, hogy ha valamit elrontok, vagy a legnagyobb fájdalmam van, én sem szeretem, ha firtatják. De ha túl vagyunk rajta, ki kell tudni állni vele. Mindenkit nem lehet meggyőzni arról, hogy ez a jó, de könnyebb vele élni, mint hazugságokkal, a frusztrációval és állandó színjátékkal.

– Ezt pontosan tudom, én is átestem egy súlyos függőségen, amelyből Párom vezetett ki, és a családban nem mindenki értette, hogy miért beszélek erről…

– Műsoraimban nagyon bátor emberek ültek velem szemben. Nagyon érdekelnek a szenvedélybetegségek, mert egyike azoknak a témáknak, amelyet maximálisan a szőnyeg alá söprünk, a női alkoholizmust és gyógyszerfüggést különösen. Pedig 40 felett mindkét nemnél komoly problémák vannak e téren. A Főnix-sorozatban volt alkoholbeteg riportalanyom, akit környezete nagyon gonosz módon kiközösített, amikor beszélt róla. Mert azokat, akiknek szembesülniük kellett volna saját gyengeségükkel, idegesítette a téma.

– „Soha ne tekintsük semmit adottnak” – írja a párkapcsolatok ápolásával kapcsolatban. Megint egy olyan dolog, amiről rendre elfeledkezünk. Sok házasság éppen emiatt megy tönkre vagy azért, mert nem értjük egymás „szeretetnyelvét.”

– Mert az is változik, mint minden. Megőrülök attól, amikor azt mondják, hogy „mennyit változtál.”. Régen rossz, aki soha nem változik. Olyan nincs is, csak van, aki nem veszi észre. A változással azonban a párunknak is tartania kell a lépést és nekünk is az ő változásával. Nehéz feladat, mert egyáltalán nem magától értetődő, hogy 50-60 éveket együtt éljünk valakivel. Száz évvel ezelőtt a háborúk és a betegségek többnyire megoldották, de ma már sokáig élhetünk, és ezzel is van dolog. Újra  kellene gombolni azt a kabátot.

A legideálisabb az lenne, ha bizonyos időszakonként újraházasodnánk. El kellene dönteni, hogy biztosan le tudom-e élni a következő 10-15 évet ugyanazzal az emberrel?

Bár az eskü, amit teszünk, elvileg egy egész életre szól, de a legkorrektebb az lenne, ha időről időre újra megkötnénk, mint egy határozott idejű szerződést. Ne mondja senki, hogy van olyan házasság, amelyben nincsen konfliktus!. Az együttélés együtt jár ezzel  a az kérdés, hogy meg akarom-e oldani, vagy inkább elölről akarom elkezdeni. Igaz, ha a szerszámosládámból hiányzik a csavarkulcs, a következőből is hiányozni fog.

– Minden fejezetben megszólaltat egy szakértőt, az életmódtól az öltözködésen át a párkapcsolatig. Miért tartotta ezt szükségesnek?

– Fontos volt számomra, hogy ne én mondjam meg, hogy mit kell tenni, mert az kuruzslás lett volna. Az én személyes példáim és a különböző szakemberek véleménye együtt talán tud segíteni, inspirálni. Az én szakmám az, hogy utánajárok dolgoknak, nem az, hogy megmondom a tutit, kíváncsi vagyok, rákérdezek, elmondom, hogy én hol hibáztam, vagy min gondolkodom, vagy hol keresem a tudomány adta lehetőségeket, de nagyon fontosnak és hitelesnek gondolom, hogy olyan ember beszéljen a fejezet végén, aki mindezt helyreteszi. Akár engem is, mert én is keresem a nekem megfelelő utat az öregedéshez, a párkapcsolathoz, az öltözködéshez és arra, hogy mit üzenek magamról…

– Amikor én kezembe vettem egy megjelent könyvemet, bennem mindig ott volt, hogy valami hiányzik belőle. Ön, hogy érzi ezt?

– Nekem azért nincs így, mert tudom, hogy folytatni akarom. Sok megbeszélnivalónk van még. De fontos most először azt tisztáznunk az olvasóimmal, hogy 40 felett találjuk meg a módját, hogy a következő 40 évet egy kicsit tudatosabban, önmagunkért felelősségteljesebben, sok humorral élhessük meg…


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt
Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.



Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani
A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.
A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Annyit értenek a nukleáris energiához, mint ló a mozijegyhez” – a Paksi Atomerőmű fideszes vezetését bírálta a volt MVM-főnök
Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek egykori vezérigazgatója élesen bírálta a paksi atomerőmű jelenlegi vezetését. Szerinte a menedzsment szakmai felkészültsége nem megfelelő, a létesítményt valójában a kétezer fős szakmai stáb működteti.


Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek korábbi vezérigazgatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt arról a 2018-as leveléről, amelyben már akkor a paksi atomerőmű hűtési problémáira és a Paks II projekt aggályaira hívta fel a figyelmet. A volt MVM-vezér szerint a 2018-as figyelmeztetései bejöttek. Azt mondta, nem örül ennek. A Süli János akkori miniszternek írt levelében két kulcsmondat szerepel, az egyik, hogy „jelenleg üzemelő Paks I végletekig kihasználja a Duna folyóvíz adta hűtési lehetőségeket”, a másik pedig, hogy „egyszerűen nincs és nem is lesz megfelelő mennyiségű víz a Dunában.”

Mártha szerint „az a baj, hogy szerintem most sokkal nagyobb a gond, mint amit a levélben leírtam.”

Kifejtette, hogy a Paks I atomerőmű jelenleg a nyolc turbinából eggyel, a négy reaktorból pedig egy csökkentett teljesítményűvel üzemel, ami egyáltalán nem felel meg a tervezett működési állapotnak. Bár az orosz gépkönyvek említik ezt a lehetőséget, de nem heteken vagy hónapokon át tartó üzemre tervezték. A helyzetet egy hasonlattal írta le:

„Ez olyan, mintha egy Forma 1-es autóval a budapesti belvárosban döcögnénk, megállással indulva, 5 km/órás sebességgel.”

A paksi szakemberek munkáját zseniálisnak nevezte, akik ebben a helyzetben is képesek működtetni az erőművet. Ugyanakkor élesen bírálta az atomerőmű jelenlegi vezetését.

Úgy fogalmazott, az erőmű egy félkatonai szervezet, amelynek élén jelenleg „egy bukott fideszes energiahivatali elnök [Horváth Péter Jánosra gondol - a szerk.] ül, és a felügyelő bizottság élén pedig egy Fidesz által indított országgyűlési képviselő, aki úgy tudom, hogy nem nyerte meg a körzetét [itt pedig Steiner Attilára].”

„Ők ketten szerintem annyit értenek a nukleáris energetikához, mint ló a mozijegyhez. Nem ők viszik a művet. Az a kétezer ember viszi, aki ott éjjel-nappal azon dolgozik, hogy ez az egy turbina és az a fél reaktor terhelés működjön.”

Mártha szerint a kormányzati kommunikáció is ezt tükrözi, mivel a miniszterelnök helyszíni látogatásai során nem a felsővezetőkkel, hanem a műszaki vezérhelyettessel mutatkozik. Úgy véli, egy atomerőmű esetében nem szerencsés, ha törések vannak a menedzsment és a szakszemélyzet között.

A jelenlegi, csökkentett teljesítményű üzemmód fenntarthatóságával kapcsolatban bizonytalanságát fejezte ki. Azt mondta, a blokkvezérlő mérnökök bravúrja, hogy a rendszer így is működik, de abban nem biztos, hogy ez hetekig vagy hónapokig tartható.

A legnagyobb veszélynek azt tartja, ha az utolsó blokk is leállna. „Ha ne adj isten Paks leáll, mert elfogy a víz, akkor egy 2000 megawattos termelőberendezés átfordul az ország egyik legnagyobb fogyasztójává.”

Míg egy működő blokk képes „megfűteni” a másikat az újraindításhoz, a teljes leállás és kihűlés utáni újraindítás rendkívül nehézkes lenne. Egy régi példát említett: „Ez utoljára több mint 40 éve ezelőtt indult el hideg állapotból, ahhoz külön kazánparkot építettek a szovjetek, és arról a kazánparkról fűtötték meg az első reaktort.” Hozzátette, hogy ezt a kazánparkot már évtizedekkel ezelőtt lebontották.

A jelenlegi helyzetet, amikor a Duna vízszintje centikre van a leállástól, „hajmeresztő pillanatnak” nevezte.

A reaktorok élettartamára is káros a gyakori leállítás és újraindítás. Az orosz tervek szerint ezeket a blokkokat folyamatos, teljes terhelésű üzemre tervezték, a le- és felterhelés fogyasztja az élettartamukat. Emlékeztetett, hogy a románok a cernavodai atomerőműnél hasonló problémákkal küzdenek, és négy uszályt süllyesztettek el a Dunában, hogy egy mesterséges küszöbbel megemeljék a vízszintet.

Mártha Imre beszélt egy lehetséges megoldási javaslatról is, amelyen a budapesti közüzemek a Műszaki Egyetemmel közösen dolgoznak.

A projekt célja egy 120 kilométeres távvezeték kiépítése Paks és Budapest között, a Duna nyomvonalán, amellyel az atomerőmű hulladékhőjét lehetne eljuttatni Budapestre és az útba eső városokba távfűtési célra.

Ez szerinte Pakson is segítene, mert a jelenleg a Dunába engedett hőt hasznosítani lehetne. Konkrét becslést is mondott: „A mi számításaink szerint, ami még nagyon előzetes, egy ilyen 150-200 megawatt hőt, teljesítményt ilyenkor is el lehetne hozni, ami most egyébként az élethalál közötti különbség.” Hangsúlyozta, hogy ez egy többéves projekt.

A Paks II beruházás kapcsán megismételte korábbi aggályait. Szerinte a jelenlegi helyzetben a Dunába már egyetlen megawattnyi plusz hőteljesítményt sem lehetne beengedni, ezért Paks II esetében elkerülhetetlen lesz hűtőtornyok építése. Ez a Heller-Forgó-féle technológia ismert és működő, de megépítése az egész projekt újratervezését, újraengedélyeztetését és jelentős költségnövekedést vonna maga után.

A nagyméretű atomerőművek építését mára elavult koncepciónak tartja, a Paks II projektet egy kihalásra ítélt mamuthoz hasonlította.

Felidézte, hogy már évekkel ezelőtt megjósolta, hogy az Európai Unió a tiltott állami támogatás és a szabványok miatt sem fogja engedélyezni a projektet az eredeti formájában.

„Most olyan érdekes, hogy én ezt megmondtam, csak senki nem hitte el.”

Ehelyett a Paks I blokkok üzemidejének meghosszabbítását tartaná a legfontosabbnak, akár 80 éves korig, ahogy arra amerikai példák is vannak. Kritizálta a kormány korábbi „szélerőmű frászát”, mondván, ha az elmúlt 16 évben épültek volna szélerőművek, azok most jelentősen kiegészíthetnék a napelemparkokat, és könnyebb helyzetben lenne az ország.

Teljes interjú:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje
A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.



„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk