SZEMPONT
A Rovatból

„Az időkorlát nélküli diktatúra túl nagy csábítás” – már közel 100 ezren írták alá a petíciót a felhatalmazási törvény elfogadása ellen

- Korlátlan tartalmú, időkorlát nélküli felhatalmazást Karácsonynak sem adnék, nemhogy Orbánnak - mondja Matlák Gábor ügyvéd, a petíció elindítója.

Link másolása

A múlt hét végén elindult egy online petíció, amely a felhatalmazási törvény elfogadása ellen tiltakozókat kérte aláírásra. Időközben a parlament nem fogadta el azt 4/5-ös többséggel, hogy eltérjenek a házszabálytól, és már a héten megadják a kormánynak a felhatalmazást. Az ellenzéki képviselők nemmel szavaztak. A gyűjtés azonban nem állt meg, a jövő héten ugyanis a Fidesz-többség kétharmaddal is elfogadhatja a törvényt. Jelenleg közel 100 ezren írták alá a dokumentumot, eddig politikai ügyben soha nem volt ilyen sok aláírás egy kampányban, még a peticiok.com-on sem. Matlák Gábor ügyvédet, a petíció kezdeményezőjét kérdeztük.

Miért indította el a petíciót? Ez nem kötelezi semmire a Fidesz képviselőit.

- Jogi értelemben véve semmi sem kötelezi a Fideszt semmire, amióta kétharmada van. Ha úgy látják jónak, gyorsított eljárásban eltörölhetik akár a bíróságokat, felmondhatják az összes nemzetközi szerződést, kiléptethetik az országot az Unióból.

A rezsim cselekedeteit kizárólag az fogja vissza, ha nem éri meg neki, vagyis a várható következmények miatt több veszteséget vár, mint hasznot.

Vasárnap reggel, amikor elhatároztam, hogy kezdeményezek egy ilyen petíciót, még nem volt világos, hogy a Fidesz nem tudja-e összevadászni a négyötödhöz szükséges képviselőket az ellenzéki térfélről, hiszen a korábbi ciklusokban is láttunk már olyat, hogy egy-egy ellenzéki képviselő elcsábult, vagy egy-egy párt megpróbált „középre helyezkedni”. A petíció az ellenzékre is nyomást gyakorolt volna, de szerencsére erre nem volt szükség, mert az ellenzéki oldalon – úgy látszik – mostanra mindenki megértette, hogy a választók mit várnak tőlük.

A másik oka, ami miatt a petíciót kezdeményeztem, hogy legyen egy fórum, ahol minden demokrata elhatárolódhat attól, amit a hatalom művel az egész ország nevében.

Ahol az utókornak lehet üzenni, hogy mi már akkor, előre tudtuk, hogy ez mivel fog járni.

Több, mint 98 ezren írták alá eddig. Ez még online petíció esetén is hatalmas tömegnek számít. Mi lehet a végeredménye egy virtuális tiltakozásnak?

- A tapasztalat az, hogy ez a hatalom csak a tömeg erejétől fél. A netadó vagy az olimpia esetén azért visszakoztak, mert nagyon sok tiltakozó volt. Mindenkit meglepett, hogy milyen sok. Ettől a Fidesz politikacsinálói hirtelen új, ismeretlen terepen találták magukat, ahol mindaz pár nap alatt megváltozhat, amitől általában olyan magabiztosak.

De a felhatalmazási törvénnyel kapcsolatban szkeptikus vagyok. A korlátlan terjedelmű, időkorlát nélküli diktatúra túl nagy csábítás.

Orbán úgy érezheti, hogy hirtelen mindent kikapcsolhat, ami eddig bosszantotta vagy aggodalommal töltötte el. A diktatúra bevezetésének haszna azonnal jelentkezik, a hátrányok csak később és áttételesen.

Mi a fő problémájuk a törvényjavaslattal? Nem túlzás diktatúráról beszélni?

– A diktatúra az ókori Róma alkotmányos jogintézménye volt. Akkor vezették be, amikor az ellenség végső megsemmisüléssel fenyegette a köztársaságot, annak egész népével együtt. De a római diktátorok felhatalmazása sem volt ilyen széles körű, valamint legfeljebb hat hónapig tarthatott és utána a diktátort minden döntéséről elszámoltatták. Azt kevesen tudják, hogy ez egy nagyon kivételes jogintézmény volt, amit a Római Köztársaság több évszázados történelme során is csak néhányszor vezettek be. Volt, hogy több mint száz év alatt egyszer sem, pedig Róma szinte folyamatosan háborúzott, és a járványok is folyamatosan pusztítottak, nem egyszer néhány nap alatt megölve a lakosság kétszámjegyű százalékát.

A felhatalmazási törvény szerint a kormány, azaz Orbán Viktor időkorlát nélküli, abszolút hatalmat kapna, ami nem korlátozódna a vírus elleni védekezésre, hanem gyakorlatilag minden jogszabályt egy tollvonással átírhatna vagy eltörölhetne, akár a kétharmados sarkalatos törvényeket is. Az pedig külön riasztó, hogy a sajtó- és vélemény-nyilvánítási szabadságot büntetőjogi eszközökkel akarják korlátozni. Persze, megkaptuk a kioktatást Kocsis Mátétól, hogy ez nem a kritikus véleményekre vonatkozik majd, hanem az álhírek terjesztőit akarják börtönbe csukni. De hogy mi a kritika (amivel nem értenek egyet), és mi az álhír (ami szerintük nem igaz), azt majd ők eldöntik.

Majd eldönti az a hatalom, amelyik a független sajtóorgánumokat évek óta rendszeresen álhírgyáraknak nevezi, mert ott valódi kérdéseket tesznek fel, és teret engednek a kritikus véleményeknek is. A kormányt kiszolgáló propagandasajtóban már most hazugozzák és fenyegetik azokat, akik akár meg mernek osztani beszámolókat a kórházi állapotokról, vagy közzétenni az egészségügyi dolgozók segélykiáltásait, hogy hol milyen eszközök hiányoznak.

Ha lehunyjuk a szemünket, el tudjuk képzelni, amint Kovács Zoltán megmagyarázza, hogyan akadályozza a védekezést, és hogyan okozza mások halálát az, aki fel meri tenni a kérdést, miért a belügyminisztert szűrik át soron kívül, és miért nem az Uzsoki Kórház dolgozóit, akik tudtukon és akaratukon kívül kezeltek napokig egy fertőzöttet, és utána tesztelés nélkül karanténba küldték őket.

A kormánypárti megszólalók szerint Karácsony Gergelynek, sőt, a többi városvezetőnek is hasonlóan széles körű felhatalmazása van. Az nem zavarja önöket?

– Igen, ez a kormánypropagandisták egyik kedvenc félremagyarázó-művelete. Karácsony Gergelynek természetesen nincs teljhatalma, hiszen az ő rendkívüli hatalma nem terjeszkedhet túl az általa vezetett önkormányzat hatáskörén. Az ő hatalmát folyamatosan felügyeli a felette álló államhatalom és a bíróságok. Egy közérthető példával élve nem mindegy, hogy valaki a parkőröket utasíthatja kontroll nélkül, hol szedjék össze a szemetet, vagy a rendőröket, hogy kit vessenek börtönbe.

Korlátlan tartalmú, időkorlát nélküli felhatalmazást Karácsonynak sem adnék, nemhogy Orbánnak. Nem mintha fenyegetne valaha is, hogy Karácsony Gergely ilyesmit kérne.

A tapasztalat az, hogy eddigi pályafutása során még azzal a hatalmával sem élt mindig, amit a jog biztosított számára, szemben Orbánnal, aki évről évre több hatalmat szerez magának, és rendszeresen visszaél az őt megillető, rendkívül széles körű hatalommal is.

De az sem ad okot túl sok optimizmusra, hogy mire használták különleges hatalmukat a fideszes polgármesterek Komlótól Nagykanizsáig. Költségvetéseket fogadtak el egyedül, vagy fideszes haverjaikból csináltak alpolgármestert a testület döntése nélkül.

Amíg tart majd a „rendkívüli jogrendnek” nevezett diktatúra, addig nincsenek választások, nincs tüntetés, nincs népszavazási aláírásgyűjtés, még az se biztos, hogy ilyen petíciókat lehet majd indítani. Legalábbis, ha lehet is, a kormány majd egyetlen tollvonással betilthatja őket, ha kényelmetlenné válnak.

Félreértés ne essék, a kétharmad eddig is bármikor megtehette volna mindezt, de eddig ezt a parlament és a sajtó nyilvánossága, a külföld figyelő szeme előtt, egy többnapos procedúra keretei között kellett volna végigcsinálnia. Most elég lesz egy féloldalas rendelkezés egy egybekezdéses indoklással, amit utána évtizedekre titkosíthatnak.

Külföldön is bírálják a törvényjavaslatot. Levelet küldött 88 EP-képviselő több pártból az Európai Bizottsághoz, vezető néppárti és más politikusok emelték fel a szavukat, a sajtó függetlenségét is féltik a Nemzetközi Sajtóintézetnél, és több vezető lapban is megjelentek cikkek róla. Van-e bármilyen eszköz az unió kezében?

Orbán nem véletlenül most akarja keresztülvinni a határidő nélküli rendkívüli felhatalmazását. A járvány kiváló ürügy, a kritikusokat le lehet hazaárulózni, ahogy az már folyik is, Európa országai pedig saját járványhelyzetükkel vannak elfoglalva. Ehhez képest engem is meglepett az a figyelem, ami az európai politikai közvélemény és sajtó részéről kíséri Orbán diktatórikus törekvéseit. Az európai politikusok jól ismerik az ilyen figurákat, a néhány százalékos náci pártokat és egyéb populista mozgalmakat ilyen emberek vezetik a legmakulátlanabb demokráciákban is. Nálunk csupán az a különlegesség, hogy egy ilyen politikus évtizede maga mögött tudja a társadalom majdnem felét, és szemlátomást átszabta magára az Unió egyik szépreményű tagállamát, úgy, hogy csak nagyon nehezen lehessen leváltani.

Nagyon remélem, hogy a mostani hatalom-végtelenítési kísérlet végleg felnyitja az európai politikusok szemét, hogy miről is van szó itt valójában. Fontos előrelépés, hogy mostanra már nem csak, sőt, nem is elsősorban a baloldali, liberális vagy zöld politikusok fogalmaznak meg kritikákat, hanem egyre többször az Uniót vezető Európai Néppárt politikusai is.

Legutóbb például az orbáni nézeteket több területen is osztó Osztrák Néppárt parlamenti frakcióvezetője fogalmazott félreérthetetlenül. Úgy látszik, kemény álláspontot elfoglalni a bevándorlási kérdésekben az egy dolog, de tolerálni a demokrácia felszámolását, az egy merőben más dolog.

És igen, az Unió, és az azt alkotó erős tagállamok közvéleményének, politikusainak kezében elég sok eszköz van, különösen most, amikor a válság megtépázza minden ország gazdaságát, és európai összefogásra lesz szükség a válság kezelésére. Az európai szolidaritás a közös európai értékeken alapul, és a gazdag nyugati tagállamok polgárai egyre több joggal teszik fel azt a kérdést, hogy miért is kellene az ő adójukból megsegíteni olyan országokat, amelyeknek vezetése nyilvánosan elutasítja ezeket az értékeket.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Magyar Péter változtatott az eddigi stratégiáján, és nagyon komoly kockázatot vállalt
Szerinte az EP-választással nem vállalt olyan sokat a Tisza Párt politikusa, de abban, hogy önkormányzati helyekért indulnak, sokféle csapdahelyzetbe kerülhetnek.

Link másolása

Somogyi Zoltán politikai elemző szerint Magyar Péter taktikát váltott azzal, hogy a kampány közepén döntött úgy: részt vesz az önkormányzati választásokon is. Szerinte olyan hangulat állt elő, ami elragadta magával a politikust és a Tisza Pártot – fejtette ki a Népszavának.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Magyar Péter első három polgármester-jelöltjét olyan kerületekben (a VII.-ben, a XI.-ben és a XVIII.-ban) mutatta be, ahol jelenleg ellenzéki (DK-s) városvezetők irányítanak, ami miatt vitába került Dobrev Klárával, a párt vezető politikusával is.

Pénteken aztán bejelentette, hogy azonos számű jelöltet indítanak ellenzéki és fideszes vezetésű kerületekben is, igaz, mindeközben a Színes Erzsébetváros jelöltje, Lajos Béla közölte: mégsem a Tisza Párt színeiben indul a VII. kerületben.

Somogyi Zoltán szerint egyelőre csak annyit lehet biztosan állítani, hogy Magyar Péter eltér attól a stratégiától, amit eddig követett, és ami láthatóan jól működött. A NER-ből év elején kiszálló politikus eddig egyenlő távolságot igyekezett tartani Orbán Viktortól és Gyurcsány Ferenctől is, akikhez képest alternatívát igyekezett nyújtani. Azokat a választókat szólította meg, akiknek elegük van nemcsak a Fideszből, hanem abból az ellenzékből is, amely – a közvélemény egy része szerint – alkalmazkodott a kormányzati kívánalmakhoz.

Somogyi szerint ehhez a taktikához ideális volt az EP-választás, amivel egy „bent is vagyok, kint is vagyok” állapottal tudott belépni a politikai színtérre.

„Azzal, hogy elindul az önkormányzati választásokon, Magyar Péter feladja az eddig követett stratégiát”

– jelentette ki a politikai elemző.

Ezzel már nem tudja fenntartani azt a látszatot, hogy a jelenlegi pártstruktúra felett áll. „Ha túlságosan elmérgesedik a viszony a DK-val, akkor az szavazatveszteséget is okozhat Magyar Péter pártjának” – tette hozzá Somogyi. Szerinte az önkormányzatokban viszont napi szinten kell döntéseket hozni, a Tisza Párt politikusai nem kerülhetik el, hogy egy-egy adott ügyben együttműködjenek akár a Fidesszel, akár az ellenzéki pártokkal.

Hozzátette: Magyar Péternek felelősséget kell majd vállalnia azokért a politikusokért is, akik a Tisza Párt színeiben kerülnek be adott esetben önkormányzati testületekbe. A politikai elemző nem állítja, hogy az önkormányzati indulás feltétlenül rossz ötlet volt a pártvezető részéről, „de azt igen, hogy nagyon komoly kockázatokkal jár számára.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Kishitű voltam, már azon dolgozom, hogy senkivel ne kelljen koalíciót kötnünk
Néhány hete még úgy gondolta, hogy háromosztatú lesz a magyar politikai tér, most már másképp gondolkozik erről. Magyar Péter nem szeretne koalíciót kötni sem Orbán Viktorral, sem Gyurcsány Ferenccel.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

Közel három órán keresztül kérdezte Magyar Pétert Puzsér Róbert a Hard Talk legutóbbi adásában. A kritikus egy ponton arról kérdezte vendégét, hogy a Tisza Párt politikusa mit tekintene az Orbán-rendszer végének. Magyar ugyanis korábban nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy hatalomra jutva megfontolná a koalíciót egy Orbán Viktor nélküli Fidesszel.

Magyar Péter a válasza elején Horn Gyulát idézte, aki szerint mindenekelőtt azt kell megnézni, hogy milyen felhatalmazást kapnak majd a választások során az emberektől. Magyar ezután azt mondta, hogy az első interjúi idején még ő sem gondolta volna, hogy néhány héttel később már Puzsér és Kóczián faggatják.

„Kishitű voltam, és azt gondoltam, hogy egy háromosztatú politikai teret kell elképzelni”

– kezdte a választ Magyar arra utalva, hogy Orbán és Gyurcsány pártja mellé szerinte még be lehet férkőzni.

„Most már nem így gondolom. Azt hiszem, hogy ez most már egy kétosztatú politikai tér lesz” - folytatta a Tisza Párt alelnöke, aki hangsúlyozta: ő abban reménykedik, hogy idővel „tényleg elmehet a gyerekeivel játszani és lesz száz másik Magyar Péter vagy nem Magyar Péter, aki átveszi”.

„Azon fogok dolgozni, hogy nekünk senkivel ne kelljen koalíciót kötnünk. Engem nem érdekel Gyurcsány Ferenc, megmondom őszintén. Soha egy asztalhoz nem akarok vele leülni, mert tudom, hogy mit tett ezzel a hazával”

– mondta Magyar Péter.

A politikus azt is leszögezte, hogy Orbán Viktor sem érdekli, aki szerinte jól indult, de mégis csak ő vezeti „a kormánynak vagy maffiának nevezhető konglomerátumot”.

Puzsér és Magyar beszélgetését ebben a cikkben lehet végignézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Ha nem jön össze, májusban pihenünk” – Órákkal a határidő előtt még nem adta le az ajánlásokat sem a Momentum, sem Márki-Zay pártja, sem a Jobbik
Magyar Péter felbukkanása eddig leginkább az ellenzéki pártoktól szívott el támogatókat. Ez már az ajánlásokért folytatott küzdelemben is érződik. Végigjártuk Budapest legforgalmasabb pontjait, hogy lássuk a véghajrát.

Link másolása

A február óta eltelt időszakban a semmiből vált az egyik a legerősebb ellenzéki erővé Magyar Péter Tisza pártja, és ezzel teljesen felforgatta a politikai térképet, főleg az ellenzéki térfélen. Ezt jól mutatja az is, hogy több ismert ellenzéki pártnak is nehezére esik összegyűjteni az Európai Parlamenti választáson való résztvételhez szükséges 20 ezer aláírást.

Néhány óra múlva, pénteken 4 órakor lejár a határidő, de az ajánlóíveket még nem sikerült leadni mindenkinek.

Elsőként a Tisza párt jelentette be, hogy összegyűjtötték a szükséges számú ajánlást, rögtön az első napon, igaz, leadni csak április 30-án adták le az íveket. A Fidesz szintén az első nap végzett, és ők április 27-én, elsőként le is adták azokat. Április 30-án továbbította a Választási Irodához ajánlásait a Mi Hazánk, a Kétfarkú Kutyapárt és a Gattyán-féle MEMO is. Az MSZP-DK-Párbeszéd a szükséges 20 ezer aláírást háromszorosan túlteljesítve csütörtökön adta le az íveket, és ugyanezen a napon végzett az LMP is.

Péntek reggel, órákkal a határidő lejárta előtt azonban az NVI honlapja szerint még nem adta le az aláírásokat sem a Momentum, sem a Jobbik, sem a Mindenki Magyarországa Mozgalom.

Az olyan kisebb indulókról nem is beszélve, mint a Jakab Péter-féle Nép pártján, vagy a Vona Gábor fémjelezte Második Reformkor.

Csütörtökön több helyen is jártunk Budapesten, hogy megnézzük, hogyan folyik a véghajrá. Arra számítottunk, biztosan kint lesz az összes aktivistájával az összes még nem végzett párt. Ennél nagyobbat nem is tévedhettünk volna.

A Nyugati aluljáróban Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalma várta az aláírókat. Két nappal korábban az MMM kiküldött egy levelet azoknak, akik korábban bármikor feliratkoztak a mozgalom hírlevelére, melyben többek között ez áll:

„Sajnos az erőn felüli munka dacára sem sikerült még összegyűjteni a 20 ezer aláírást, ahogyan sok más pártnak sem. Több száz aktivistánk gyűjti napok óta az ajánlásokat, azonban a tapasztalat az, hogy az emberek fásultak, bizalmatlanok és a legtöbben elutasítóak a politikával szemben.”

A Nyugatinál nem kerteltek, őszintén elmondták, hogy

rezeg a léc, állításuk szerint mindenki kint van, és gyűjti az aláírásokat (ezt később tapasztaltuk is, több helyszíneken láttuk az MMM pultját).

Egy idősebb aktivista személyes véleményként mindehhez hozzátette: azért is dolgoznak ilyen kitartóan, mert úgy gondolják, hogy személyesen Márki-Zay Péterért, és a mozgalom által képviselt értékekért kár lenne, ha elvesznének. Természetesen szóba került Magyar Péter felbukkanása, elszívó hatása, az aktivista szerint „minden kicsi megérzi” a Tisza párt felemelkedését. És hogy mi lesz, ha nem jön össze a húszezer? „Májusban pihenünk” – mondja szomorkás mosollyal.

Kissé odébb állt a Jobbik pultja is, amelyen csupán a listavezető Róna Péter neve és arcképe látható, és nagyítóval lehetett megtalálni, hogy ez valójában a Jobbik pultja. Akkor, utunk elején még nem mentünk oda, gondolván a következő helyszínen is lesznek jobbikosok.

Mekkorát tévedtünk!

Átvillamosoztunk a Széll Kálmán térre, ahol egy idős hölgy ücsörgött egy elhagyott MMM pult mögött. Volt ott még Vona Gábor Második Reformkor pártjának pultja is, és egy nagy sátor Karácsony Gergely arcképével, de sem Momentum, sem Jobbik, sem LMP nem volt sehol. Így hát metróval átrobogtunk az Astoria aluljáróba, ahol senki nem volt, csak a szokásos tömeg.

Egy megállóval odébb, a Blahán megtaláltuk az LMP pultját. Az aktivisták, akik közül az egyik Vitézy Dávidos sapkában volt, elmondták, a Tisza áradását ők is megérzik, de talán éppen most lesz meg a húszezredik aláírás. Este még mennek kopogtatni, elsősorban olyan körzetekbe, ahol a bázisuk van, tehát a felső-középosztály által lakott budai kerületekbe, ott fogékonyak a környezetvédelmi témákra, illetve az

„akksigyáras helyekre, ott aktív volt a párt, hamar össze lehet szedni száz aláírást”.

Sikerült is: estére az NVI honlapján már felkerült a párt aznapi dátummal, mint listát leadott szervezet.

Kimetróztunk az Őrs Vezér térre, ahol az MMM mellett Karácsony sátra és Gattyánék bódéja állt. Momentum, Jobbik, LMP sehol. Visszafele körülnéztünk a Keletinél, ahol hasonlóan üres volt minden, majd átlibbentünk a Kálvin térre. Sehol semmi. Szintén üres volt a Corvin negyed aluljárója is, így hát visszavillamosoztunk a Nyugatiba.

Ott még állt a Róna Péter név alatt futó Jobbik pultja. Az ottani aktivisták szerint megvan a húszezer, már csak a hibahatárra gyúrnak, azaz arra a többletre, amely akkor kellhet, ha diszkvalifikálnak néhány aláírást (és ez mindig megtörténik).

Magyar Péterről viszont érdekes dolgot mondtak: szerintük jót tett, hogy felkavarta az állóvizet. Az aktivista azt vette észre, hogy

az emberek kiléptek a komfortzónájukból és elkezdtek gondolkodni, vitatkozni és beszélgetni.

Bár a fenti beszámoló reprezentatívnak nem tekinthető, de nehéz elképzelni, hogy az összes Momentumos stand pont ott állt, ahol nem jártunk. Az is látszott, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom valóban kint volt mindenhol, ahogy Márki-Zay kérte levelében a párt aktivistáit, de sem az LMP, sem a Jobbik már nem igyekezett.

Meglehet, a Momentumnak is meglett a húszezer, azért vonultak le, de péntek reggel az NVI honlapján ennek még nincs nyoma.

A hazai választási törvény egyik furcsa rendelkezése, hogy egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat: azaz több szervezetnek is aláírhat. Így, elméletben Magyar Péter felbukkanása önmagában még nem jelenthetett veszélyt a kisebb pártokra, hiszen aki Magyart támogatja, attól még aláírhatott volna más pártoknak is.

De úgy tűnik, lesznek, akik már ezen a ponton elvéreznek.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: A Tisza Pártnak még csak 19 tagja van, az EP-választás után fog belépni sok ezer ember
Nincs egy hónapja, hogy a politikus a Tisza Párt alelnöke lett. Azóta úgy fest, hogy Magyar pártjánál már csak a Fideszre szavaznának többen, ha most lenne a választás.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

„Hol volt az a pont, amióta nem vagy fideszes?” – kérdezte Puzsér Róbert Magyar Pétertől a Hard Talk legutóbbi adásában. A kritikus és a politikus beszélgetése szerdán került fel a YouTube-ra, ahol azóta is a legfelkapottabb videónak számít.

„Lehet, hogy még fideszes vagy, mert Gulyás Geri azt mondta a kormányinfón, hogy van még 47 ezer forint tagdíjtartozásom a Fideszbe, de azt nem mondta, hogy kirúgtak és én ebben a hitben éltem” – kezdi a válaszát Magyar Péter. A 15-20 pontos, országjárása során többször ismertetett politikai hitvallása kapcsán a Tisza Pártra kitérve elmondja:

„Nyilván ez nem a Tisza Pártnak a programja, hiszen még csak 19 tagunk van, és majd az EP-választás után fog belépni sok ezer ember, aki szeretne, és majd együtt határozzuk meg a pontos alapvetéseket.”

Magyar Péter még március 15-én jelentette be, hogy Taplra Magyarok Közössége néven mozgalmat indít a demokratikus értékek és szabadságjogok védelme érdekében. Mivel egy új párt alapítására már nem volt elég ideje a június 9-i választásig, ezért a Tisza Párt színeiben indul a nyári EP- és önkormányzati választáson, melynek alelnöke is lett áprilisban.

Magyar pártjának népszerűségét azóta több közvéleménykutató is mérte. A Medián héten publikált eredménye alapján a Tisza Párt toronymagasan a legnépszerűbb a Fidesz után. Magyarékra most majdnem háromszor annyian szavaznának, mint Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára pártjára, a DK-ra.

Magyar Péter és Puzsér Róbert teljes beszélgetését ebben a cikkben lehet végignézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET: