KULT
A Rovatból

Az évtized biznisze vagy csúnya pofáraesés lesz az asztrobiológiai rekordbefektetésből?

Tévékritika: megnéztük a Cápák között új évadának első két részét.


Ehető kávéscsésze, fermentált savanyúsággal bizniszelő csajok, munkamániás kenyérművész, buliszervező appon pörgő srácok, volt marhatenyésztők vegán sonkája, kidobásra szánt kütyüket robotika-táborokban újrahasznosító, cuki házaspár és a magyar Elon Musk – miattuk izgulhattunk a negyedszer elstartoló Cápák között első két epizódjában, ahol máris rekordbefektetés született. Az üzleti showműsor hozza a megszokott színvonalat, megint izgalmasabbnál izgalmasabb ötleteket és különleges életutakat mutat be, de nem ez a legnagyobb érdeme, számomra legalábbis.

A show hetente egyszer egy órára képes visszaadni a reményt, hogy ésszel, kitartással, szorgalommal és lelkesedéssel elérhetjük a céljainkat még a mai, hazai viszonyok között is, ráadásul két, Covid-sújtotta év után, és ez nem kis dolog.

A magyar üzleti showműsor január első vasárnapján indult a negyedik évadjával és már a második részben megdöntötte a saját rekordját, már ami a befektetési összeget illeti. Hogy a január 9-i epizódban utolsóként a Cápák elé lépő fiatal kutató-feltaláló, Dr. Mátyás Bence asztrobiológiai projektje valóban olyan átütő üzletnek bizonyul majd, mint ígéri, és megsokszorozza azt a 2 millió eurót, vagyis mai árfolyamon közel 720 millió forintot, amit három nagyhal megszavazott neki, nagy kérdés. A betegségek egy csepp vérből való kimutathatóságának mítoszába belebukó, amerikai Theranos csúfos történetének árnyékában én inkább a nem felé hajlok, ahogy az üzletből kiszálló egyik cápa is, de ne nekünk legyen igazunk. És ne is szaladjunk ennyire előre, mert sok más is történt ebben a két epizódban, ami említésre érdemes.

A beköltözős-kukkolós valóságshow-k, a zenés-táncos tehetségkutató showműsorok, a sportvetélkedők és az egzotikus helyeken játszódó, celebes túlélőshow-k által keltett hangos csatornazajban szerencsére akad még néhány műsor, amiknek sikerül az olyan tévészkeptikus fanyalgókat is meggyőzniük arról, hogy néha azért van értelme bekapcsolni a készüléket, mint én.

Ilyen például az RTL Klub-on futó Cápák között, ami a hazai műsorkínálatban egyedüliként foglalkozik üzleti ötletek megtámogatásával és befektetőt keresők vállalkozásaival. A műsor nem saját találmány, az amerikaiaknál 2009 óta fut nagy sikerrel a széria eredetije, a Shark Tank, ami pedig egy japán ötlet továbbgondolásából született. Szerencsére a magyar verzió lett olyan erős, hogy nem fulladt bele már az első szezonban az érdektelenségbe, sőt, három évad után még mindig üde színfolt tud lenni a kereskedelmi televíziók showműsorai közt.

Ez köszönhető részben a jól összeválogatott ötleteknek, részben pedig annak, hogy a zsűriben ülők nem tizenöt perc hírnévre vágyó celebek, akik magamutogatással és alpári poénokkal igyekeznek egymásra licitálni, és megkapaszkodni a bulvárlapok címlapjain, hanem okos és tájékozott vállalkozók, akik szakmailag sokat letettek már az asztalra.

Ennélfogva hitelesek, van tartalma annak, amit mondanak, és ami a legfontosabb, őszintén tisztelik azokat, akik ki mernek állni eléjük az ötletükkel, pláne, ha az tényleg ütős. A hülyeségekre viszont egyből ugranak, már az első percben süt az arcukról, ha valaki nem szimpatikus nekik, de ilyenkor sem aláznak pusztán a show kedvéért, és ez a hozzáállás nagyon bejön nekem.

Az új évadban nem változott a befektetői csapat az előzőhöz képest, megint Tomán Szabina, Balogh Levente, Balogh Péter, Lakatos István és Moldován András előtt kell beszámolniuk az ötleteikről és vállalkozásaikról a kiválasztott jelentkezőknek.

Az idei műsor legleső ötletét Zádor Attiláné Éva hozta, aki kukoricalisztből készült, ehető kávéscsészéjével szeretné megoldani a világ műanyag- és papírpohár problematikáját. A Cápák azonban néhány keresztkérdéssel összetörték a Harapohár kitalálójának magasratörő álmait, Moldován András pedig magát a poharat is.

Másodjára egy lelkes testvérpár lépett a befektetők elé. Garzó Galatea és nővére, Gabriella, a Vegi Pont névre hallgató vállalkozás tulajdonosai fermentációs eljárással készítenek esztétikusan csomagolt savanyúságokat. A lányok üzletük bővítéséhez kértek pénzt, és kis alkudozás után kaptak is.

Harmadikként három fiatal srác érkezett, Benedek, Balázs és Botond a ProjectX nevű, okostelefonos bulialkalmazást hozta el a befektetőknek. A Cápákat nagyon feldobta a tehetséges és ambíciózus fiúk ötlete, de egyelőre nem látták benne az üzleti lehetőséget, így nem született egyezség.

Utolsóként a Pipacs Pékség alapítója és tulajdonosa, Fülöp Ádám állt a Cápák elé, aki bioalapanyagokból készíti illatos kovászos kenyereit és pékáruit.

A befektetőket szíven ütötte Fülöp lelkesedése, munkatempója és elhivatottsága, és tettek is neki ajánlatot, de a kenyérművész végül nem fogadta el az eredeti elképzeléseivel nem egyező lehetőséget. Ennek ellenére kétségtelenül ő lett az első epizód kedvence, akinek a műsorban való szereplése valószínűleg hatalmasat dob majd a forgalmán és biztos vagyok benne, hogy hallunk még róla.

A négy ötlet mellett belefért a műsorba egy visszatekintés is: egy rövid összeállításból megtudhattuk, mi történt egy korábbi versenyző, a natúrborokat készítő Homoky Dorka vállalkozásával a műsorban való szereplése óta. Az ilyen sikersztorikból lehetne több is, mert nagyon jó látni, hogy tényleg előrébb tudnak lépni a befektetések segítségével az arra érdemes vállalkozók, de ezt csak úgy csendben jegyzem meg, mert tudom, hogy a műsoridő az műsoridő.

A második epizódba három jelentkező fért bele. Elsőként egy házaspár lépett a Cápák elé. Révész Ildikó és Pásku Ferenc régebben szarvasmarhatelepet vezettek, de egy életmódváltás hatására felszámolták a vállalkozásukat és vegán éttermet nyitottak a fővárosban. Miután a helyet elvitte a Covid, elkezdtek sonkát készíteni vegán alapanyagokból, ezzel a termékükkel érkeztek a befektetők elé és rendesen ki is vágták a biztosítékot náluk. A leghangosabban a „sertésmogul” Moldován András akadt ki az ötleten, és majdnem ki is ment a stúdióból, amikor a Cápák azon kezdek lamentálni a versenyzők távozása után, hogy tényleg egészségesebbek leszünk-e, ha kevesebb húst eszünk.

A kis közjátékot követően egy nagyon cuki házaspár érkezett, akik már a bemutatkozó kisfilmjükkel elnyerték az epizód kedvencei címet. Gajdács Krisztián és a felesége, Gina tonnányi kidobásra szánt elektronikai hulladékot halmoztak fel békéscsabai otthonukban.

Délutáni szakköröket és nyári táborokat szerveznek, ahol hardware- és szoftverfejlesztésre tanítják a gyerekek. A kicsik robotokat, okos palántanevelőket és egyéb kütyüket készíthetnek a szétszerelt telefonokból, videólejátszókból és egyebekből. A pár bővíteni szeretne, befektetői pénzből kidolgoznának egy oktatói hálózatot és három megyében indítanák el a RoboKalandot.

Bár a Cápák nem látták a befektetői lehetőséget az ötletben, nagyon meghatotta őket Krisztiánék lelkesedése és felajánlották nekik a segítségüket a továbblépéshez. Biztosan hallunk még a RoboKalandról.

Utolsóként érkezett a stúdióba Dr. Mátyás Bence, a fiatal kutató és feltaláló egy asztrobiológiai projektet hozott a Cápáknak. Bence vállalkozása az egyetlen olyan cég ma itthon, amelyik űrszállítással foglalkozik, a szakember kis csapatával egy olyan rakéta tökéletesítésén dolgozik, amivel növényeket lehet telepíteni és termeszteni a Marson. Ehhez olyan eszközökre is szükség van, amiknek a segítségével a távolból lehet vizsgálni a növények állapotát és előrejelzést lehet adni a fejlődésükről.

Az általuk kidolgozott eszköz azonban orvosi célokra is használható, Bence szerint egy csepp vérből képes kimutatni a rákot és a cukorbetegséget jóval a kialakulásuk előtt. A Cápák közül hárman csaptak le a fejlesztésre és összesen 2 millió eurót ajánlottak fel 15 százalékos részesedésért cserébe. Ahogy már a bevezetőben írtam, én szkeptikus vagyok az ötlettel kapcsolatban, de drukkolok neki. És várom a műsor harmadik epizódját meg a további sikertörténeteket. Soha nem volt ilyen nagy szükségünk rájuk.

Cápák között

Magyar üzleti showműsor

Vasárnaponként 18.50-tól az RTL Klub-on és az RTL Most műsorán.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Megszólalt Radnai Márk, miután egy külföldi ügynökség letiltotta a darabját a Thália Színházban
A Thália Színház leveszi műsoráról A nagy kézrablást, mert a jogkezelő kifogásolta a feketére maszkírozott színészt. A darab rendezője, Radnai Márk állítja, hogy nem volt sértő szándék a színpadi megoldás mögött.


Feketére maszkírozott fehér színész miatt tiltott le egy külföldi ügynökség egy 2016-ban bemutatott, majd 2023-ban felújított darabot a Thália Színház műsoráról.

Kálomista Gábor, a színház igazgatója hétfőn közleményben tudatta, hogy a szerzői jogokat képviselő külföldi ügynökség döntése miatt veszik le a műsorról Martin McDonagh A nagy kézrablás című darabját.

Az indoklás szerint a probléma az, hogy az egyik fekete karaktert sötétre sminkelt fehér színész alakítja.

Kálomista Gábor szerint a döntés nemcsak ezt az előadást érinti, hanem az Alul semmit és A koponyát is; az előbbi végül feltétellel repertoáron maradhatott, A koponya játszásához viszont az ügynökség nem járult hozzá. Az igazgató közölte, hogy nem hagyja annyiban, jogi útra tereli az ügyet.

A darab rendezője, Radnai Márk is megszólalt. A Telexnek elmondta, nem volt sértő szándék a színpadi megoldás mögött, de elfogadja, ha az előadás a vita miatt lekerül a műsorról. Radnai a művészi szabadságra hivatkozva érvelt.

„Ahogyan a kis hableányt is játszotta fekete színész, ez fordítva is igaz kellene, hogy legyen, vagy egy meleg karaktert sem kell, hogy meleg színész játsszon” – mondta.

Hozzátette, a darab egy erős szatíra, amelyben a karakter bőrszíne dramaturgiailag fontos, és mivel Magyarországon nehéz színes bőrű színészt találni, így tudták megoldani a szereposztást. „Nem állt szándékomban senkit megbántani, semmilyen sértő dolgot nem éreztem ebben” – fogalmazott Radnai.

A darabot 2016 áprilisában mutatták be a Thália Nagyszínpadán. Akkor a feketére maszkírozott színész alkalmazása még nem okozott problémát, a konfliktus a 2023. májusi felújításkor élesedett ki. A szerzőt képviselő ügynökség már a premier előtt jelezte, hogy nem járul hozzá az előadáshoz ilyen szereposztással, de a bemutatót ennek ellenére megtartották. A 2023-as felújítás után levelezés és egyeztetés indult a színház és a jogkezelő között, a vita végül most jutott el a tiltásig, nem sokkal a tervezett 250. előadás előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Rákay Philipék a választás után visszaléptek a mohácsi csatáról szóló filmhez kért támogatástól
Rákay Philip csapata visszavonta a film támogatási kérelmét. A 956 millió forintos összeg nem a film teljes költségvetését fedezte volna, csupán az előkészületeket. A forgatókönyv első változatára már kaptak korábban 5 milliót.


Alig öt nappal az április 12-i országgyűlési választás után, április 17-én visszavonták a mohácsi csatáról szóló, Mohács 1526 című film közel egymilliárd forintos támogatási kérelmét. A film producere korábban elutasításról beszélt, a Nemzeti Filmintézet szerint viszont a gyártó lépett vissza – írta a Telex.

A projekt mögött álló FP Films Kft. 956 millió forintot igényelt a film gyártás-előkészítésére. A produkció 2024 júliusában már kapott ötmillió forintot a forgatókönyv első változatának elkészítésére.

A most visszavont 956 millió forintos összeg nem a film teljes költségvetését fedezte volna, csupán az előkészületeket.

A forgatókönyvet Kis-Szabó Márk, Szente Vajk és Rákay Philip írta, a producer Fülöp Péter volt. Az alkotói kör nem ismeretlen a nagy költségvetésű állami produkciók világában: a Most vagy soha! című Petőfi-filmhez korábban 4,7 milliárd forint állami támogatást kaptak, annak forgatókönyvét is Rákayék jegyezték, Fülöp a producerek között volt, az FP Films pedig az egyik gyártócégként vett részt a munkában.

A mohácsi film alkotói korábban arról beszéltek, hogy a produkciót a csata 500. évfordulójára, 2026-ra szeretnék elkészíteni. Szente Vajk egy nyilatkozatában kiemelte, hogy a történet már készen áll, és II. Lajos királyt egy árnyaltabb, a valósághoz közelebb álló figuraként akarták bemutatni.

Rákay Philip korábban így kommentálta a készülő filmet: „Előre megnyugtatnék minden fanyalgót, nem fogunk győzni a végén.”

A producer, Fülöp Péter a Telexnek azt állította, hogy a pályázatot a Nemzeti Filmintézet „visszadobta”. A Nemzeti Filmintézet ezzel szemben azt közölte a lappal, hogy a pályázó vonta vissza a kérelmet április 17-én.

Egyelőre nem tudni, hogy a gyártó miért döntött a visszalépés mellett, és hogy tervezik-e a későbbiekben újra benyújtani a kérelmet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Nulla forint állami támogatást kapott a 95 éves Szegedi Szabadtéri Játékok a jubileumi évadára
A hivatalos indoklás szerint a jubileumi évadra benyújtott szakmai koncepció nem volt megfelelő. Botka László, Szeged polgármestere szerint a döntés méltánytalan és elfogadhatatlan az elmúlt időszak botrányait tekintve.


„Szakmailag nem kellően megalapozott” – ezzel az indoklással utasította el a Nemzeti Kulturális Alap pályázatait lebonyolító Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő a Szegedi Szabadtéri Játékok támogatási kérelmét.

A fesztivál 2026-os, jubileumi 95. évadára nyújtották be a pályázatot. Az elutasításról szóló, hétfőn elküldött levélben a következő indoklás szerepel:

„Jelen kérelem most nem részesül támogatásban, mivel a benyújtott szakmai koncepció szakmailag nem bizonyult kellően megalapozottnak.”

A döntésről szóló értesítést Botka László, Szeged polgármestere hozta nyilvánosságra a Facebookon.

„0 forint. A Kulturális és Innovációs Minisztérium döntése szerint ennyit ér ma Magyarországon a Szegedi Szabadtéri Játékok. Az indoklás: »szakmailag nem kellően megalapozott«.

80 ezer néző bizalma. Több mint 1,1 milliárd forint bevétel egyetlen év alatt. Több száz művész és szakember munkája. És ezzel szemben áll egy anonim döntőbizottság ítélete” – írta a polgármester.

Botka szerint méltánytalan és elfogadhatatlan, hogy „miközben az elmúlt időszak botrányai világosan megmutatták, milyen szempontok alapján vándorolnak kulturális milliárdok, Szegedet »szakmai hiányosságokra« hivatkozva zárják ki a támogatásból”.

A polgármester közölte, hogy a támogatás nélkül is megrendezik az eseményt, amit az ország legnagyobb és legszebb szabadtéri színházi fesztiváljának nevezett.

Az utóbbi hetekben számos kritika érte a Nemzeti Kulturális Alap pénzosztásait. Először Molnár Áron színész hívta fel a figyelmet arra, hogy egy ideiglenes NKA-kollégium mintegy 17 milliárd forintot osztott szét a választások előtt. Szerinte a kedvezményezettek között számos, a Fideszhez köthető vagy a párt kampányában szerepet vállaló előadó volt.

A botrány hatására sorra mondtak le az NKA bizottságainak tagjai, köztük Bús Balázs alelnök, valamint Baán László, Both Miklós és Vidnyánszky Attila.

A kialakult helyzetre reagálva az új kormányzat részéről Tarr Zoltán, a TISZA Párt elnökségi tagja hétfőn már arról beszélt, hogy véget vetnek a pártszimpátia alapú pénzosztásnak, és átvilágítják az NKA-t, valamint minden civil pályázatbírálási rendszert. Céljuk a szakmai alapú elbírálás és a teljes átláthatóság biztosítása a kulturális támogatásoknál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Hátsó kertből indult, mára az „ország legkedvesebb minifesztiválja lett” - Zalában bulizva segíthetsz az állatokon
Egy hátsókertes házibuliból két év alatt nőtt ki az "ország legkedvesebb fesztiválja" Zalában. A Pankkutya Fesztivál három nap alatt 40 fellépőt és 50 programot ígér, miközben minden profitját egy állatmenhelynek adja.


Manapság látjuk, hogy minden fesztivál hasonló problémákkal nyüglődik - állítják legalábbis a Pankkutya megálmodói - ugyanaz a fellépőhad és tarthatatlan árak, miközben azt érezzük, ezt az összes többi fesztiválon megkapjuk. Szapek Gergő az idén szállt be a szervezői kör mellé, mellette pedig az egyik alapító, Varga Vencel mesélt a fesztivál történetéről.

A Pankkutya Fesztivál ötlete zeneipari szereplők barátságából áll, így 2024-ben, egy zalaegerszegi hátsó kertben hat fiatal összehozta a házibulik fesztiválfeelingjét.

V.V.: Az ország minden tájáról hoztak fiatalok kutyatápot, amivel a helyi menhelyt akartuk kicsit jobb helyzetbe hozni. Több, mint 100-an hoztak saját italokat, és a klasszikus értelmében vett batyusbál túl jól sikerült, hogy ne próbáljuk meg nagyobban. Testvéres, családi projektként indultunk, konkrét célok nélkül, de szerencsénkre túl korán kaptuk a bíztatást, hogy mennyire kellene már egy olyan fesztivál, ami "pont azt képviseli, amit mi gondolunk" - jelentsen ez bármit is.

Így is történt. 2025-ben már Zalaegerszeg város segítségével átköltöztek a "hivatalos helyszínre", ahol a Gébárti Tóstrandon két napon át akusztikus koncertek várták a nagyérdeműt, mindezt kutyatápért cserébe. Több, mint három tonna kutyatáp gyűlt össze, a Pankkutyának pedig országosan kezdték megismerni a nevét.

Idén, május 28-29-30-án már három naposra duzzadva, és két színpaddal készülünk. Úgymond egy teljesértékű fesztivál lettünk, hiszen 200 kempingezőnk van, illetve a bérleteink fele is elkelt.

- számol be négy héttel a kezdés előtt Szapek - Igazából innentől a cél az, hogy minden gördülékenyen menjen a fesztiválon magán, illetve hogy a fellépőink is legalább olyan jól érezzék magukat nálunk, mint a fesztiválozók.

Idén már 200 kempingező lesz a Pankkutyán

A fellépői gárda pedig valóban versenybe tudna szállni nagyobb eseményekkel is. A hazai alternatív, rock, és feltörekvő szcénákból rengeteg név bukkan fel.

V.V.: Mi külön büszkék vagyunk, hogy idén elmondhatjuk, hogy

akusztikban ellátogat hozzánk Mehringer Marci, Co Lee, Kolibri, de hangos koncertekből is olyan nevekkel büszkélkedhetünk, mint a Fish!, vagy a Hűvös. Na meg lesz három külföldi banda is nálunk, az még számunkra is hihetetlen.

Szapek Gergő szerint az ekletikus lineup a fontos: Igen, folyamatos a fejlődés, de közben fontos, hogy "hű maradjon a fesztivál magához", mert nálunk nem a gigászi sztárok adják a fesztivál ízét, hanem az az elképzelés, hogy szerintünk kik lesznek a következő évek legnagyobbjai, vagy szerintünk kik a legizgalmasabb előadók itthon. Azt tudni kell, hogy itthon rengeteg zenei réteg a nyári szezonban szinte teljesen inaktív lesz, mert mondjuk kommersz fesztiválok nem merik bevállalni, hogy hardcore punk, vagy akár emo bandákat is merjenek hozni. Szerencsére mi bátran meríthetünk mindenhonnan.

Tavaly is az volt a legizgalmasabb, amikor látszólag a fellépő nem a saját közönségével talákozott, és így is óriási élmény volt ez mindkét oldalnak

- teszi hozzá Vencel

Idén új kampányelem a "visszahozzuk a gyerekkorodat" felkiáltás is, ami teljesen a közönséghez való alkalmazkodásból fakad.

V.V.: Tavaly kaptunk egy helyi gimnázium tanárától számháborúhoz kártyákat, amit unaloműző jelleggel bedobtunk a kempingben.

Tíz percen belül azon kaptuk magunkat, hogy több száz felnőtt és fiatal rohangál az egész fesztiválon gyermeki vigyorral, mert annyira beütött ez a játék náluk.

Idén összeszedtük az összes gimis-nyári tábori játékot a délelőttökre, ami szerintünk közel hasonló élményt nyújthat. Persze a számháború is marad.

A számháború biztosan marad

A kihívásokról is őszintén beszéltek:

Sz.G.: Azt tudni kell, hogy elképesztő költségek vannak az első években, hiszen "tábort, közönséget építünk", így készülni kell arra is, hogy az első pár Pankkutya úgymond tőke nélkül jön létre, és a támogatások illetve a jegyvásárlás tartja fent. Ugyanakkor tudjuk/látjuk, hogy alapvetően az összes fesztivál nehéz helyzetben van anyagilag, szerencsére nekünk a fesztivált kell eltartani, hiszen minden résztvevőnk önkéntes alapon, szerelemből dolgozik ezen.

V.V.: Illetve tudatosan nem akarunk nekiugrani egy 3-4000-es eseménynek, bár nem titkolt cél, hogy szeretnénk az évek alatt odáig nőni. Szerintem erre csak akkor van esélyünk, ha lassabban építkezünk, és "kelendőbbek leszünk", mint amennyit tudunk adni magunkból.

2026-ban a cél tehát az, hogy sztenderd opcióvá váljon mindenki számára a Pankkutya.

V.V.: A régióban szerencsére sok fesztivállal nem kell versenyezni, mert amik vannak a környéken, azok teljesen mást képviselnek és van is nekik létjogosultságuk. De azért az ország minden tájára lövünk, hiszen mi is utaztunk annak idején hosszú órákat Orfűre, Debrecenbe, bárhová egy jó buliért, úgyhogy

a cél az, hogy amikor tavasszal tervezgetik az emberek a nyarukat, a Pankkutya Fesztivál egy opcióként, sőt, az árából fakadóan akár egy biztos pontként szerepeljen a naptárukban.

Sz.G.: Azt gondolom, hogy a kicsi fesztiváloké a jövő, ebben pedig szeretnénk az egyik legkülönlegesebb lenni, mind a jótékony, jófej jelleg miatt, mind pedig amiatt, mert évről évre magunkra tudunk licitálni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk