Az Európai Unió keleti tagállamait sújtja leginkább az élelmiszerek drágulása - mutatta ki a német szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) egy szerdán ismertetett elemzésében.

Az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) adataira épülő összeállítás szerint az idén áprilisban Litvániában volt a legmagasabb, 22,1 százalékos az élelmiszerek árának éves szintű emelkedése. A második helyen Bulgária áll 21 százalékkal, a harmadik Lettország 17,7 százalékkal. Igen jelentős, 14 százalékot meghaladó drágulást regisztráltak Észtországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában is.

Az EU-s átlag 8,9 százalék volt. Átlag alatti drágulást kizárólag nyugati tagországokban mértek. Németországban például 8,5 százalékkal, Ausztriában 8,1 százalékkal, Franciaországban 4,3 százalékkal, Írországban pedig csupán 3,6 százalékkal kellett többet fizetni az élelmiszerekért áprilisban, mint egy évvel korábban.

- mutatott rá a Destatis. Romániában például a háztartások fogyasztási kiadásainak több mint negyedét, 28,3 százalékát viszi el az élelmiszer, Lettországban pedig majdnem a negyedét, 23,4 százalékát. Húsz százaléknál magasabb arányt regisztráltak Bulgáriában és Szlovákiában is.

Az EU-s átlag 15,9 százalék. A háztartási kiadások élelmiszerre fordított aránya alapján felállított sorrendben az EU-s átlag alá kerülő országok közül csupán egy fekszik a keleti térségben, Szlovénia, ahol 15,8 százalék az arány. Franciaországban 15,2 százalékot, Ausztriában 12 százalékot, Németországban 11,1 százalékot regisztráltak. A fogyasztási kiadásaik legkisebb részét, 10,8 százalékát Írországban fordítják élelmiszerre a háztartások az EU-ban a Destatis összeállítása szerint.

Orbán Viktor kormánya „folyamatosan túllépi” a hatáskörét és a bíróságok megingatására törekszik, írja a The Guardian egy magas rangú magyar bíró elmondása alapján. Vasvári Csaba a Fővárosi Törvényszék (FT) csoportvezető bírája szerint kollégáival éveken keresztül „külső és belső befolyásolási kísérletek tanúi voltak”.

A 18 éve bíráskodó Vasvári ugyanakkor megjegyzi, hogy a túlkapások a politikai spektrum minden oldaláról érkeztek, de túlnyomórészt a 12 éve hatalmon lévő Fidesz érdekkörei próbálták befolyásolni a döntéseket. Vasvári „egyértelmű belső befolyásolási kísérletként” említette Völner Pál ügyét, amikor a korrupciós ügyben nyomozó bírát elbocsátották, miközben másokat a munkahelyükön hoztak „kényelmetlen” helyzetbe. A fideszes politikus ügye még tavaly év végén robbant ki, amikor kenőpénzek elfogadásával vádolták az azóta tisztségéről lemondott igazságügyi államtitkárt.

Vasvári azt is nehezményezte, hogy az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökének bírói kinevezései nem átláthatók. Nemzetközi jogvédő szervezetek is kritizálták az Orbán pártja által még 2012-ben létrehozott posztot, mely véleményük szerint túl sok hatalmat összpontosít a bírák vezetőjének kezébe, miközben hatalmát alig korlátozza valami.

Az Európai Bizottság és az Európa Tanács szerint aggasztó az is, hogy a politikusok alulképzett családtagjai és barátai tölthetnek be fontos tisztségeket a rendszerben. A lap birtokába jutott dokumentumok alapján júniusban a Legfelsőbb Bíróság elnökének feleségét, Kovács Helga Mariannt annak ellenére nevezték ki a Fővárosi Ítélőtábla politikailag kényes ügyekkel foglalkozó bírói testületének élére, hogy feleannyi szavazatot sem kapott, mint riválisa.

Az ehhez hasonló gyakorlatok már csak azért is aggasztóak, mert a magyar kormány éppen több milliárd eurónyi forrás felszabadítása közben próbálja bizonygatni a jogállamiság, köztük a független igazságszolgáltatás meglétét.

Egy neve elhallgatását kérő bíró úgy látja, hogy a perek túlnyomó többsége tisztességesen zajlott le, ám a politikailag kényes ügyeket a Legfelsőbb Bíróságon tárgyalja majd egy „hűséges bírói testület, mely a kormány javára dönt”. Megjegyzi: a hétköznapi bíróságok próbálnak függetlenek maradni, de pontosan tisztában vannak azzal, hogy már rések keletkeztek a rendszerben.

Demeter Áron, az Amnesty International Magyarország programvezetője úgy fogalmaz, hogy ha egy ügy szembemegy a politika célokkal vagy a kormány érdekeivel, akkor „a kormány formális vagy informális nyomást gyakorol” a bírósággal szemben. A befolyásolt perek közé tartozik többek között a menekültekkel, az LMBTQ-közösség tagjaival, civil szervezetekkel és független médiával kapcsolatos ügyek is, vagyis minden olyan csoport ellen, melyeket az Orbán-kormány az utóbbi években ellenségnek kiáltott ki.

Legkevesebb 40 halálos áldozata van annak a tűznek, amely egy kopt ortodox templomban tört ki vasárnap Egyiptomban.

A katasztrófa a Gíza város Imbaba negyedében található, Abu Szifin szentről elnevezett templomban történt. A tűz elzárta az egyik kijáratot a több ezer hívő előtt, emiatt pánik tört ki és többeket agyontapostak. Több számot is közölnek a hírügynökségek a halottakról és a sebesültekről, de mindegyik több tucatra teszi a számukat. A BBC szerint gyerekek is lehetnek az áldozatok közt.

A tűz okát egyelőre nem tisztázták, azt valószínűsítik, hogy a elektromos rendszer hibája miatt keletkezett, a tűzoltók pedig már eloltották.

– mondta egy szemtanú a Reutersnek. "Aztán csattanást hallottunk, szikrákat és tüzet láttunk az ablakon keresztül" - mondta, hozzátéve, hogy ő és lánya a földszinten voltak, és el tudtak menekülni.

Abdel Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök telefonon beszélt II. Tavadrosz kopt keresztény pápával, és kifejezte részvétét a tragédia miatt.

BREAKING: 41 Christians killed, 55 injured in a Church fire during Sunday service in #Giza city in #Egypt#مصر pic.twitter.com/moiqV0L2la— Koshish Bestani (@Koshish_Bestani) August 14, 2022

„Figyelemmel kísérem a tragikus baleset fejleményeit” – írta esz-Szíszi a Facebookon. „Minden érintett állami szervet és intézményt utasítottam, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést, és azonnal foglalkozzanak a balesettel és annak következményeivel.”

Az egyiptomi keresztények Egyiptom 103 millió lakosának mintegy 10 százalékát teszik ki. A koptok azt állítják, hogy diszkriminálják őket, és kisebb szerepet játszanak az egyiptomi közéletben, mint azt létszámuk indokolná.

Menczer Tamás külügyi államtitkár azt írta a Facebook-oldalán, hogy mivel jelenleg „nem normális időket” élünk, ezért Magyarországnak több gázra van szüksége.

„Ezért döntött korábban úgy a kormány, hogy a már leszerződött mennyiségeken felül még mintegy 700 millió köbméter földgázt kell beszerezni.”

Menczer megemlíti Szijjártó Péter minisztert, aki „a közelmúltban Moszkvában folytatott tárgyalásokat, melyeket több kereskedelmi egyeztetés követett. Ezek megállapodáshoz vezettek, melyek nyomán a Gazprom tegnap reggel megkezdte a már leszerződött mennyiségek feletti szállítást.

Na mármost ez a mennyiség nem nagy. Összesen 52 millió köbmétert jelent. A 444.hu azt számolta, hogy

Egyébként korábban Orbán Viktor még egymilliárd köbméterben reménykedett. Menczer azt írta, hogy a szeptemberi esetleges plusz szállításokról még egyeztetnek. egyeztetések kérdése, hogy mire számíthatunk szeptemberben.

Elemében volt szombaton Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki Bugacon olyan nyitóbeszédet mondott a lovas nomád hagyományőrző rendezvényen, a Kurultájon, amilyet a hely szelleme és eszmeisége nagyjából megkövetelt.

Kövér erősen kezdett, és köszöntésével azonnal pozícionálta is a rendezvény fontosságát: „A Kurultaj nemcsak a hun, türk rokontudatú népek ünnepe, hanem egyben üzenet és példa is minden nyugati és keleti nép számára, amelyből mindenki bölcsességet és önbizalmat meríthet.”

Ez a bemelegítés volt az elnöktől, ezt követően arról beszélt

Vagy például: „a magyarok nem megtagadni, hanem mindig is összekötni akarták a Keletet és a Nyugatot”.

Természetesen kitért a „két háborúra” is. Az egyiket szerinte „orosz-ukrán háborúnak nevezik a híradásokban”. Ennek tétje nem kevesebb, mint hogy „a nyugati és keleti nagyhatalmi politika tud-e a 21. századra stabilitást hozó új geopolitikai alkut kötni, vagy pedig a jelenlegi lokális konfliktust totális világháborúvá szélesítik, amelynek sem nyugaton, sem keleten nem lehetnek nyertesei, csak szörnyű vesztesei”. Míg a másikra tért át, ami arra törekszik, hogy „a teljes nyugati emlékezetet kiirtsa”.

Kövér úgy gondolja, hogy a "cancel culture" képviselői, vagyis „a transzhumanisták támadják a nyugati emberek emlékezetét. Feladatuk, hogy minden létező emberi különbözőséget természetellenes módon felhasználva szembefordítsák egymással a fehér embert a feketével, a nyugatit a keletivel, a férfit a nővel, a fiatalt az időssel, a keresztényt a muszlimmal”.

Az elnök gondolatmenete ezzel még nem fejeződött be, aki szerint mindezt

Mindennek a nagy konklúziója pedig az, hogy „meg akarnak fosztani bennünket szabadságunktól és jogunktól ahhoz, hogy megőrizzük hitünket, hagyományainkat és kultúránkat, egyéni és közösségi méltóságunkat, hogy azok maradhassunk, akik vagyunk”.

Kövér beszéde végén még kitért arra is, hogy a brüsszeli uniós vezetők, ha „egyszer megtisztelnek bennünket őszinte érdeklődésükkel, megtanulhatják annak a török közmondásnak az igazát, amely szerint, ha a lóra fel nem szállsz, ne lendítsd a lábad”. De az uniós vezetőket is bírálta: „velejéig elhibázott szankciós politikájuknak az lesz az eredménye, hogy önmagukkal együtt az egész európai gazdaságot is porba rántják”.