HÍREK
A Rovatból

„Az egész javaslat egy átgondolatlan, őrült ámokfutás” – mondja a kata kivéreztetéséről a könyvelők egyesületének alelnöke

Szeptembertől csak az maradhat katás, aki a bevételeit magánszemélyektől szerzi, nagyjából a felük kiesik ebből az adónemből.


Hidegzuhanyként érhette a kisvállalkozókat az a tervezet, amit a Pénzügyminisztérium nyújtott be az Országgyűlésnek a kisvállalkozók tételes adójának, vagyis a katának a reformjáról hétfőn. Eszerint ugyanis szeptembertől már csak az lehet katás, akinek a bevétele magánszemélyektől származik.

Kivételt képeznek ez alól a taxis személyszállítást végzők, mert az indoklás szerint az ő esetükben „a kizárólag lakossági értékesítés a szolgáltatás jellegéből fakadóan a gyakorlatban megvalósíthatatlan lenne”.

Jelenleg körülbelül 450 ezer katás van, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alelnöke szerint ezzel a javaslattal körülbelül a felük kieshet ebből az adónemből.

„Az egész javaslat egy átgondolatlan, őrült ámokfutás. Ha Matolcsy Györgynek volt öröksége az adózás terén, akkor azt most teszik a sírba ezzel” – mondta Ruszin Zsolt, aki arra számít, hogy a taxisok után újabb kivételekkel lazíthatják majd fel a szabályt, ahogy az a Covid-járvány esetében is történt.

Le kell mondani a céges ügyfelekről

És mit tehet az, aki az új szabály alapján a jövőben nem lehet majd katás?

Az, akinek vannak magán és céges ügyfelei is, annak döntenie kell: vagy elengedi a jövőben a céges ügyfeleket, és az innen származó bevételeit, vagy alapít egy családtag a számára egy nem katás egyéni vállalkozást, ahol részmunkaidőben dolgozhat, vagy egy bt.-t, esetleg egy kft.-t, amihez be tudja vinni ezeket az ügyfeleket. Egy ilyen vállalkozási forma azonban több adminisztrációval és költséggel jár. Egy-két ügyfélért például nem is biztos, hogy megéri ezt választani.

Az van igazán nehéz helyzetben, aki eddig csak cégektől szerezte a bevételét. Az ő esetükben nincs kérdés: nekik el kell felejteni a katát, helyette választhatják például az úgynevezett általányadózást. Ruszin Zsolt szerint azonban így

a korábbi 50 ezer forintos adó helyett körülbelül 66 ezer forintot kell fizetniük havonta, és havi bevallással és nyilvántartás vezetésével is jár ez a forma.

Emellett azzal is érdemes számolni, hogy a betéti társaságok, közkereseti társaságok és ügyvédi irodák katából való kiesése esetén kötelező könyvvizsgálatot írnak elő, amit egy könyvvizsgálónak kell elvégeznie. Ennek költsége körülbelül 100 ezer forint.

Hétfőn benyújtották, kedden el is fogadnák

Bár ezt a pénzügyminisztérium közleménye nem említette, a javaslatból kiderül, hogy a jövőben megszűnik a nem főállású kisadózói forma is – legalábbis a javaslatban ilyen már nem szerepel. Eddig a katások választhatták azt is, hogy a havi 50 ezer forint helyett 75 ezret fizetnek így biztosítva maguknak a magasabb nyugdíj vagy társadalombiztosítási ellátást. A javaslatban már ez a lehetőség sem szerepel.

Múlt héten Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára a parlamentben arról beszélt, hogy a kata sikertörténetté vált, amelynek eredményeit meg kell őrizni. Az államtitkár akkor azt is hozzátette: arról nem volt vita, hogy a jelenlegi, összesen 5 százalékos adómérték „távol áll az indokoltan elvárhatótól”, ami az érintetteknek alacsony nyugdíjat vagy táppénzt jelent. Ehhez azonban a javaslat mégsem nyúlt hozzá, továbbra is 50 ezret kell fizetniük havonta a katásoknak.

Sok idő azonban nem lesz már ezt csiszolgatni, ugyanis

Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes beadott hozzá egy kivételességi javaslatot.

Ennek értelmében kedden első napirendi pontként sor kerülne az összevont vitára, majd a nap végén a zárószavazásra is. Tehát kedden az egy nappal korábban megismert javaslatból törvény is születhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Itt van Orbán nagy bejelentése: 11 pontos intézkedéscsomaggal segítik a vállalkozókat a kamarával közösen
A csomag részeként az adminisztrációs és adóterhek csökkentéséről, az alanyi áfamentesség emeléséről és speciális adócsökkentésről is döntöttek. 80–90 milliárd forintba kerül a miniszterelnök szerint mindez, aki „fájó szívvel” jelentette be, hogy fél évvel elhalasztják az üzemanyagok jövedékiadó-emelését.
DKA - szmo.hu
2025. november 17.



Fontos bejelentést tett Orbán Viktor hétfő délelőtt: a kormány és a Kereskedelmi és Iparkamara egy 11 pontos intézkedéscsomagról döntött, amelyekkel a vállalkozókat segítenék. A sajtótájékoztatón a miniszterelnök azt mondta, nem adják fel korábbi célkitűzéseiket, így

a kamara kérésére 80–90 milliárd forintnyi adócsökkentést és egyszerűsítést hajtanak végre. Ezt a megemelt bankadóból finanszírozzák.

A 11 pontos csomag részeiként ezeket jelentették be:

Emelik az alanyi áfamentességet. Az értékhatár 2026-ban 20 millió forint lesz, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millióra nő. Így először 10 600, majd 20 000, végül 2028-ban már 28 900 vállalkozás lehet áfamentes.

• Módosítják az átalanyadózást: 2027-ben 50 százalékra emelik a költséghányadot, 2028-ról még egyeztetnek.

• Csökkentik a szocho alapját a főállású egyéni vállalkozóknál.

• Bővül a kisvállalkozói kör további 4–5000 vállalkozóval

• Barnamezős beruházásokat támogatnak: 100 millió forintos adókedvezménnyel támogatják a környezeti károk helyreállítását és a zöld beruházásokat.

• Adókedvezményt adnak az energiaellátóknak az infrastruktúra korszerűsítésére.

• Emelik a kiskereskedelmi adó határsávjait, ami 3500 vállalkozást érint

Fél évvel elhalasztják az üzemanyagok jövedékiadó-emelését, ami 20 milliárd forintba kerül. Orbán Viktor ezt „fájó szívvel” jelentette be.

• Csökkentik az adminisztrációs terheket: a társasági adóelőleg értékhatárát 5 millió forintról 20 millió forintra emelik, ez 20 ezer cégnek jelent kedvező változást.

• Megemelik a mikrogazdálkodók egyszerűsített beszámolójának értékhatárát, ami 10 ezer vállalkozásnak jelent könnyebbséget.

Speciális adócsökkentést kap 80 ezer egyéni vállalkozó: a NAV automatikusan elvégzi a biztosítottak bejelentését, és a szocho-bevallás negyedévesre csökken.

Orbán Viktor szerint a kormány nagyon nehéz dilemmával küszködik az ukrajnai háború kezdete óta, amely egyre inkább kihívás elé állítja őket. A kormányfő szerint a háborús retorika erősödésével a háborús gazdaság kifejezés már hétköznapi lett, Európában pedig egy ilyen gazdaság felépítése a brüsszeli terv. Ennek szerinte része Ukrajna uniós csatlakozása és hadseregének fenntartása, amely viszont jelentős forrásokat von el a közös költségvetésből. Magyarországnak erre reagálni kell, a dilemma pedig az, hogy fogadjuk ezt el, vagy másfajta gazdaságpolitikát építünk.

Orbán úgy látja, hogy utóbbira van lehetőség, az ország képes rá, de „ezt újra és újra asztalra kell tenni, hogy érvényes-e még ez az állítás”. Az Iparkamarával kötött egyezség alapja, hogy lehetséges folytatni azt a gazdaságpolitikát, amely nem a háború felé tart, hanem Magyarország nemzeti gazdasági érdekeit követi.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy várható még hasonló megállapodás a kormány és az Iparkamara között. A mostani egyezség szerint ugyanis a kamara részt vesz majd a gazdaságpolitika irányításában, sőt a gazdasági irányításában is egyre több szerepet fog vállalni, mindezt önálló döntési jogkörökkel.

A sajtótájékoztatón felszólalt Nagy Elek iparkamarai elnök is, aki elmondta, hogy egy felméréssel igyekeztek kideríteni a kis- és középvállalkozások probémáit. Ezekre a gazdasági minisztériummal próbáltak megoldásokat keresni, így születtek meg a most bejelentett intézkedések.

Via Index


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán a válogatott vereségéről: Tegnap este tüdőlövést kapott az egész ország, ez mindig fájni fog
A miniszterelnök hétfői sajtótájékoztatóján és egy Facebookon közzétett videóban is elmondta, mit gondol az írek ellen elvesztett vb-selejtező mérkőzésről. A kormányfő szerint az életben vannak igazságtalan dolgok, ez is ilyen volt.


Ahogy sok magyar szurkolónak, úgy Orbán Viktornak is fájdalmasan indult a hétfő, miután vasárnap az írek elleni válogatott focimeccsen eldőlt: Magyarország nem jut ki a jövő évi labdarúgó-világbajnokságra. A miniszterelnök a hétfő délelőtti sajtótájékoztatóját – melyen vállalkozóknak szóló intézkedécsomagot jelentett be – azzal kezdte, hogy gyászos hangulatban kellene fontos és jó hírekről beszélnie, ami nem könnyű.

„Egy nehéz nap reggelén vagyunk. Tegnap este tüdőlövést, vagy szívinfarktust kapott az egész ország. De hát kesergésből nem lehet megélni, meló van, a munkát el kell végezni”

– mondta a kormányfő, aki még azt is hozzáfűzte a mondandójához, hogy „a macska rúgja meg”.

Később aztán Orbán Facebook-oldalán megjelent egy videó, amely még reggel készülhetett. Ebben az asztalánál ülő kormányfőtől azt kérdezik, a gyász hányadik fázisában van.

„Nem múlik ez el, ez bekerült a történelembe. Ez most már így marad, mindig fájni fog. Az élet maga nem igazságtalan, de vannak benne igazságtalan dolgok. Tegnap ez ilyen volt”

– osztotta meg gondolatait Orbán Viktor.

A bejegyzéshez pedig azt írta: „Fel kell állni és menni tovább. Hajrá, magyarok!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
14. havi nyugdíj: Semjén Zsolt benyújtotta a törvényjavaslatot, már van is egy meglepő furcsaság benne
Míg a 13. havi nyugdíjat a kormány felgyorsította, a 14. havinál most inkább lassítanának. A törvényben szereplő dátum meglepő, mert a korábbi ígéretek gyorsabb tempót sugalltak.


A vártnál egy évvel tovább, akár 2030-ig is kell várniuk a nyugdíjasoknak a teljes 14. havi juttatásra, legalábbis erre ad lehetőséget az a törvényjavaslat, amelyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn nyújtott be. Bár a juttatás bevezetése 2026-ban elindul, a jogszabály a korábbi kormányzati kommunikációnál hosszabb időkeretet szab meg a teljes összeg elérésére.

A javaslat indoklásában a Portfolio.hu vette észre azt a mondatot, amely a korábbi hírekhez képest meglepetést okozhat a 14. havi nyugdíj bevezetése kapcsán.

„A tizennegyedik havi nyugdíj összege a kifizetésének első évében, 2026-ban a nyugellátás 25 százaléka, és a Kormány döntése szerint 2030-ig el kell érnie a nyugellátás összegének 100 százalékát”.

Magyarán: ötéves keretet határoznának meg, ami a gazdasági lap szerint azért különös, mert Orbán Viktor miniszterelnök múlt héti bejelentése még négyéves bevezetési időszakot valószínűsített. Azt mondta,

„Jövő februárban a rendes nyugdíj mellé minden nyugdíjas megkapja a 13. havi nyugdíjat és a 14. havi nyugdíj egy heti összegét. – Egy évvel később a következőt, és így tovább.”

A 2020-ban bejelentett 13. havi nyugdíjat eredetileg szintén négy év alatt építették volna fel, ám a kormány attól az ütemtervtől a nyugdíjasok javára eltérve már 2022-től fizette a teljes összeget.

A mostani törvénytervezet rögzíti, hogy a 14. havi juttatásra az öregségi nyugdíjasok mellett az egyéb nyugdíjszerű ellátásban részesülők is jogosultak. Feltétel, hogy a tárgyévet megelőző év legalább egy napján, valamint a tárgyév februárjában is megkapják az adott ellátást.

Az első kifizetés a javaslat szerint is 2026 februárjában esedékes.

Számítások szerint az átlagnyugdíj addigra 259 ezer forintra nőhet, így a nyugdíjasok a havi ellátásukon felül megkaphatják a teljes 13. havi nyugdíjat (átlagosan 259 ezer forint) és a 14. havi juttatás első negyedét (átlagosan 65 ezer forint), ami összesen 583 ezer forint körüli összeget jelenthet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Telex: a TISZA mégsem jelöli Bódis Krisztát Hadházy Ákos körzetében – szivárognak a nevek a bejelentés előtt
A pártvezetés az utolsó pillanatban gondolhatta meg magát, és Bódist inkább a VIII. kerületbe küldi. Helyette Magyar Péter jobbkeze, Velkey György László nézhet farkasszemet Hadházyval.
Szerző: GJ - szmo.hu
2025. november 17.



Változtatott a korábbi tervein a TISZA Párt: a legfrissebb információk szerint mégsem Bódis Krisztát indítja Hadházy Ákos ellen Zuglóban – írja a Telex. Bódis a VIII. kerület központú Budapest 2. választókerületben szerepelhet a párt háromfős, előzetes jelöltlistáján. A Fidesz részéről ugyanitt Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos indulása valószínű.

A körzethez a VIII. kerület mellett az V. és a IX. kerület egyes részei is hozzátartoznak.

Hadházy Ákos zuglói körzetében, a Budapest 6. OEVK-ban egy másik ismert név, Velkey György László szállhat ringbe a TISZA színeiben. Magyar Péter kabinetfőnöke egyike lehet annak a három jelöltnek, akik közül a párt szimpatizánsai online szavazással választják ki a végső indulót.

A TISZA Párt hétfő este hozza nyilvánosságra a 105 választókerületben induló három-három lehetséges jelölt nevét.

A kiszivárgott nevek között szerepel Tanács Zoltán, a TISZA programalkotási szakembere is, aki a belvárosi Budapest 1. választókerületben próbálkozhat. Ez a körzet a tavalyi átrajzolás után az I. és V. kerület központi részei mellett a VI., VII., XI. és XII. kerületből is magában foglal területeket.

Úgy tudni, hogy Kulcsár Krisztián, világ- és Európa-bajnok párbajtőrvívó, a Magyar Olimpiai Bizottság volt elnöke is megméretteti magát Budapest 10. választókerületében. Ez a körzet a XXII. kerületet, valamint Budafok és a XI. kerület egy részét fedi le, ahol a Fidesz helyi vezetője a Németh Zsoltot váltó Kocsondi Márk.

A TISZA Párt nem kommentálta az értesüléseket, csupán annyit közölt, hogy a korábban bejelentett menetrend szerint járnak el. Magyar Péter ígérete szerint a potenciális jelöltek hivatalos bejelentés még hétfőn megtörténik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk