HÍREK
A Rovatból

„Az egész javaslat egy átgondolatlan, őrült ámokfutás” – mondja a kata kivéreztetéséről a könyvelők egyesületének alelnöke

Szeptembertől csak az maradhat katás, aki a bevételeit magánszemélyektől szerzi, nagyjából a felük kiesik ebből az adónemből.


Hidegzuhanyként érhette a kisvállalkozókat az a tervezet, amit a Pénzügyminisztérium nyújtott be az Országgyűlésnek a kisvállalkozók tételes adójának, vagyis a katának a reformjáról hétfőn. Eszerint ugyanis szeptembertől már csak az lehet katás, akinek a bevétele magánszemélyektől származik.

Kivételt képeznek ez alól a taxis személyszállítást végzők, mert az indoklás szerint az ő esetükben „a kizárólag lakossági értékesítés a szolgáltatás jellegéből fakadóan a gyakorlatban megvalósíthatatlan lenne”.

Jelenleg körülbelül 450 ezer katás van, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alelnöke szerint ezzel a javaslattal körülbelül a felük kieshet ebből az adónemből.

„Az egész javaslat egy átgondolatlan, őrült ámokfutás. Ha Matolcsy Györgynek volt öröksége az adózás terén, akkor azt most teszik a sírba ezzel” – mondta Ruszin Zsolt, aki arra számít, hogy a taxisok után újabb kivételekkel lazíthatják majd fel a szabályt, ahogy az a Covid-járvány esetében is történt.

Le kell mondani a céges ügyfelekről

És mit tehet az, aki az új szabály alapján a jövőben nem lehet majd katás?

Az, akinek vannak magán és céges ügyfelei is, annak döntenie kell: vagy elengedi a jövőben a céges ügyfeleket, és az innen származó bevételeit, vagy alapít egy családtag a számára egy nem katás egyéni vállalkozást, ahol részmunkaidőben dolgozhat, vagy egy bt.-t, esetleg egy kft.-t, amihez be tudja vinni ezeket az ügyfeleket. Egy ilyen vállalkozási forma azonban több adminisztrációval és költséggel jár. Egy-két ügyfélért például nem is biztos, hogy megéri ezt választani.

Az van igazán nehéz helyzetben, aki eddig csak cégektől szerezte a bevételét. Az ő esetükben nincs kérdés: nekik el kell felejteni a katát, helyette választhatják például az úgynevezett általányadózást. Ruszin Zsolt szerint azonban így

a korábbi 50 ezer forintos adó helyett körülbelül 66 ezer forintot kell fizetniük havonta, és havi bevallással és nyilvántartás vezetésével is jár ez a forma.

Emellett azzal is érdemes számolni, hogy a betéti társaságok, közkereseti társaságok és ügyvédi irodák katából való kiesése esetén kötelező könyvvizsgálatot írnak elő, amit egy könyvvizsgálónak kell elvégeznie. Ennek költsége körülbelül 100 ezer forint.

Hétfőn benyújtották, kedden el is fogadnák

Bár ezt a pénzügyminisztérium közleménye nem említette, a javaslatból kiderül, hogy a jövőben megszűnik a nem főállású kisadózói forma is – legalábbis a javaslatban ilyen már nem szerepel. Eddig a katások választhatták azt is, hogy a havi 50 ezer forint helyett 75 ezret fizetnek így biztosítva maguknak a magasabb nyugdíj vagy társadalombiztosítási ellátást. A javaslatban már ez a lehetőség sem szerepel.

Múlt héten Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára a parlamentben arról beszélt, hogy a kata sikertörténetté vált, amelynek eredményeit meg kell őrizni. Az államtitkár akkor azt is hozzátette: arról nem volt vita, hogy a jelenlegi, összesen 5 százalékos adómérték „távol áll az indokoltan elvárhatótól”, ami az érintetteknek alacsony nyugdíjat vagy táppénzt jelent. Ehhez azonban a javaslat mégsem nyúlt hozzá, továbbra is 50 ezret kell fizetniük havonta a katásoknak.

Sok idő azonban nem lesz már ezt csiszolgatni, ugyanis

Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes beadott hozzá egy kivételességi javaslatot.

Ennek értelmében kedden első napirendi pontként sor kerülne az összevont vitára, majd a nap végén a zárószavazásra is. Tehát kedden az egy nappal korábban megismert javaslatból törvény is születhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Miért nem számít az életem?” – kérdezte Orosz Bernadett Menczer Tamástól a Parlamentben
Orosz Bernadett a karzatról nézte végig a szavazást, ami arról döntött, hogy Szabó Tímeát 3,5 millió forintra büntetik, amiért egy bizottsági ülésen felmutatta a brutálisan bántalmazott asszony összevert arcáról készült fotót.


Kedden 112 igen és 56 nem szavazattal hagyta jóvá az Országgyűlés a házelnöki döntést, amely Szabó Tímeát (Párbeszéd) 3,5 millió forintra büntette, mert a képviselő egy bizottsági ülésen felmutatta Orosz Bernadett összevert arcáról készült fotóját.

A döntés után Orosz Bernadett, a brutálisan bántalmazott édesanya a Parlament folyosóján vonta kérdőre Menczer Tamást.

„Miért nem számít az életem? Vagy a sorstársaim élete?”

– kérdezte Orosz Bernadett, mire Menczer úgy válaszolt:

„Ez egyáltalán nincs így! Minden élet számít...és valóban minden erőszakot elutasítunk különösen, ha ez nő, vagy gyerek ellen irányul. Minden ilyen erőszakot elutasítok.

- fogalmazott Menczer.

A politikus aztán kiemelte, hogy a büntetésnek nincs köze Orosz Bernadett ügyéhez, az kizárólag azért történt, mert Szabó Tímea nem megengedett módon demonstrált. Saját példaként említette, hogy őt is megbüntetné a házelnök, ha magyar válogatott mezben szólalna fel.

„Ha engem kérdez, akkor mindenkit, aki nőket, vagy gyerekeket bánt, egy sötét, hideg verembe kellene élete végéig bezárni. Ha ebbe keres szövetségest, rám számíthat”

- jegyezte meg Menczer.

Szabó Tímea közösségi oldalán jelezte, hogy ha papíron nem mutathatja fel a fotót, akkor a pólóján fogja viselni. Szerinte a döntéssel „Kövér és a fideszesek nem engem büntetnek, hanem a bántalmazott nőkbe rúgnak még egyet”.

A képviselő arról is írt, hogy Orosz Bernadett a karzatról nézte végig a szavazást, miközben a kormánypárti képviselők a büntetésén nevettek.

„Hollik István hangosan röhög, Nacsa Lőrinc ordít, hogy nem látja a fotót a pólómon, a többiek meg szimplán őrjöngenek. A végén egy fideszes tapsolt is. Hátborzongató”

- fogalmazott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kirúgták a külügyminisztériumból a 22 éves gyakornokot, mert a neve felbukkant a kiszivárgott tiszás listán
Dániel állítása szerint nemzetbiztonsági okokra hivatkozva rúgták ki a Külgazdasági és Külügyminisztériumból, ahol tavaly óta dolgozott gyakornokként. A kirúgása meglepte, ugyanis nemrég fizetésemelést kapott és már csak öt nap volt hátra a próbaidejéből.


Egy 22 éves férfi Magyar Péter jánoshalmai országjáró fórumán azt állította:

nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kirúgták a Külgazdasági és Külügyminisztériumból, miután a neve szerepelt a nyilvánosságra került, Tisza Párthoz köthető aktivisták adatait tartalmazó listán

- írja a 444.

Dániel állítása szerint tavaly ősz óta dolgozott gyakornokként a KKM kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkárságán. A kirúgása váratlanul érte, nemrég ugyanis fizetésemelést kapott, és már csak öt nap volt hátra a próbaidejéből.

Korábban egy nemzetbiztonsági átvilágításon is megfelelt. Bár a 2024-es EP-választáson a Tisza Párt szavazatszámlálója volt, a minisztériumi munkája alatt tudatosan kerülte a politikai aktivitást, például nem lájkolta Magyar Péter posztjait.

Dánielt később a 444 is megkereste. A fiatal a lapnak azt mondta,

október 17-én munkaidő előtt fél órával hívták be Illés Boglárka irodájába, ahol az államtitkár és kabinetfőnöke volt bent. Itt a nemzetbiztonságra hivatkozva azt mondták neki, hogy azért rúgják ki, mert kiszivárogtak az adatai „egy olyan applikációban, amit tudjuk, kik fejlesztettek”.

A fiatal állítása szerint egyébként az első, október 6-ai adatszivárgás után töltötte le a Tisza applikációját, mert úgy gondolta, hogy már nem lesz több szivárgás.

Dániel arról is beszélt, hogy a kirúgás közlése után Illés Boglárka azt mondta neki, „támogató szeretne maradni”, ezért felajánlotta neki, hogy elhelyezkedhet a minisztériumon belül egy másik pozícióban. A fiatal ugyanakkor úgy gondolja, hogy ez nem volt egy komoly ajánlat, mivel az elbocsátásáról szóló dokumentumot már a következő kedden alá is írta a közigazgatási államtitkár.

Azt is elmondta, hogy szerinte már készülhettek a kirúgására, ugyanis a kabinetfőnök a találkozón tudta, hogy öt nap van hátra a próbaidejéből, és azt is, hogy öt nap szabadsága maradt.

A fórum után Magyar Péter felajánlotta Dánielnek, hogy 3 hónapig a személyes gyakornokaként dolgozhat az Európai Parlamentben.

A fiatal végül elfogadta a Tisza Párt elnökének ajánlatát.

Az üggyel kapcsolatban a 444 kereste a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, választ azonban egyelőre nem kaptak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Rossz helyre küldött e-mail buktatta le a két államtitkárt: egy tiszás jelöltről tárgyaltak volna a főispáni értekezleten
Latorcai Csaba és Galik Gábor belső levelezése jutott a sajtóhoz. Az egyikük egy órával később már próbálta is visszahívni a kínos üzenetet, de már késő volt.


Egy rossz címre küldött, majd sietősen visszahívni próbált e-mailből derült ki, hogy a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium két vezetője egy tiszás jelöltről egyeztetett. Latorcai Csaba parlamenti államtitkár és Galik Gábor helyettes államtitkár arról levelezett, hogy egy végül be nem válogatott „jelöltjelöltről” a főispáni értekezleten fognak tárgyalni – írta meg a 444.

A kedd reggeli levelezést Galik Gábor indította 6 óra 26 perckor.

„jelölt jelölt nem lett , tegnap Kata említette, h a foispani értekezleten akarnak evvel foglalkozni.”

Latorcai Csaba alig négy perccel később válaszolt is a felvetésre.

„Tisztelettel visszajelzest kerek majd valahogyan a Foispani Ertekezleten a temaban elhangzottakat illetoen, mert egyikunk sem lesz most!”

Az államtitkár nem sokkal később, 7:30-kor megpróbálta visszahívni az elküldött üzenetet, de addigra a levelezés már eljutott a sajtóhoz. A főispáni értekezlet a kormányhivatalok hivatalos döntés-előkészítő fóruma, ezért a levelezést megszerző 444.hu kérdéseket küldött a két politikusnak arról, miért akartak egy pártpolitikai ügyet ezen a fórumon tárgyalni, és hogy mi hangzott el végül a témában.

A lap emlékeztet rá, hogy két és fél éve Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár egy komplett belső e-mail-láncot küldött el válaszul a Telex egy kérdésére. Abban a levelezésben Maruzsa többek között azt írta: „nagy nehézségben lennétek, ha mindig csak a színtiszta igazat kellene mondani”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fordult a magyarok véleménye: egyre kevésbé félnek a háborútól, de Ukrajnának sem segítenének már annyian
A legfrissebb kutatás szerint a pénzügyi támogatást már a többség elutasítja. A Fidesz-szavazók körében egy év alatt megfordult a hangulat, már a humanitárius segélyt is ellenzik.


Fordulat állt be a magyar közhangulatban: miközben a többség már nem tart attól, hogy az országot belesodorják az orosz-ukrán háborúba, ezzel párhuzamosan zuhan a megtámadott Ukrajna támogatottsága. A Policy Solutions 2025 őszén készült reprezentatív felmérése szerint a magyarok fele már nem aggódik a háborús részvétel miatt, 46 százalékuk viszont továbbra is tart ettől. A félelemérzet egyértelműen csökkenő tendenciát mutat, hiszen két éve még a lakosság közel 60, tavaly pedig 49 százaléka érezte reálisnak a veszélyt – adta közzé az eredményeket a Telex

A szomszédunk iránti szolidaritás apadása leginkább a támogatások megítélésén látszik:

az Európai Unió által nyújtott humanitárius segítség népszerűsége a 2023-as 80 százalékról idénre 63 százalékra esett. Az uniós pénzügyi támogatást már csak a magyarok 36 százaléka pártolja, 63 százalékuk ellenzi, a fegyverszállításokat pedig a megkérdezettek 78 százaléka utasítja el.

Még elutasítóbb a kép, ha a Magyarország által nyújtott segítségről van szó. A hazai humanitárius segélyek támogatottsága a két évvel ezelőtti nagy többségről 2025-re szűk többségre olvadt. A Fidesz-KDNP szavazói között egyetlen év alatt fordult a hangulat: míg 2024-ben 63 százalékuk támogatta a humanitárius segítséget, idén már 56 százalékuk ellenzi. Ezzel szemben a Tisza Párt szavazóinak 65 százaléka továbbra is szolidáris. A leglátványosabb változás a Mi Hazánk táborában történt, ahol a tavalyi 73 százalékos támogatottság után idén már a többségük (52%) ellenzi ezt a segítségnyújtást. A magyar költségvetésből nyújtott pénzügyi támogatást 74, a fegyverküldést pedig 84 százalék ellenzi.

A háborús veszélyt a budapestiek érzékelik a legkevésbé, a fővárosban csupán 36 százalék tart a belesodródástól. Ezzel szemben a megyeszékhelyeken, a kisvárosokban és a falvakban élők közel fele gondolja úgy, hogy fennáll ez a veszély. A pártok támogatói közül egyedül a pártnélküliek körében vannak többségben az aggódók; a Fidesz-KDNP szavazóinak 45 százaléka tartja valósnak a háborús fenyegetést.

A felmérés a közösségi média véleményformáló szerepére is rávilágított. Az Instagram-használat 2025-re pozitívan hatott a magyar támogatás elfogadottságára, a TikTok esetében viszont a tavalyi enyhén pozitív hatás idén negatívba fordult, vagyis a platform tartalmai inkább az elutasító véleményeket erősíthették. A Facebook nem mutatott érdemi kapcsolatot a vizsgált attitűdökkel.

Ukrajna esetleges uniós csatlakozása mélyen megosztja a magyar társadalmat: a lakosság harmada (31%) támogatja, míg kétharmada (64%) ellenzi. A Fidesz-KDNP szavazói körében tízből nyolcan elutasítják a tagságot. A Tisza Párt támogatói tökéletesen megosztottak a kérdésben, 48-48 százalékban támogatják, illetve ellenzik a csatlakozást. A DK szavazóinak 41 százaléka támogatná a felvételt, de a többségük (58%) körükben is elutasító.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk