HÍREK
A Rovatból

Az azonnali esetek alig negyedében ér ki időben a mentő egy jelentés szerint

A legrosszabb helyzetben a fővárosiak és Pest megyeiek vannak, de nem lehetnek teljesen nyugodtak Miskolcon, Debrecenben vagy Veszprémben sem.


Míg az azonnali ellátásra szorulókhoz országszerte átlagosan az esetek 78 százalékában értek ki 15 percen belül a mentők, addig az úgynevezett P2-be sorolt segélykérőknek már csak alig valamivel több mint a feléhez – ez derült ki egy jelentésből, amit az Országos Mentőszolgálat készített Pintér Sándor belügyminiszternek, és amit a Népszava közölt le.

Ahogy arról a lap beszámol: mind a P1-be, mind a P2-be sorolás azonnal ellátandó feladatot jelöl, a különbség csak annyi, hogy az előbbi esetben orvossal vagy mentőtiszttel dolgozó rohamkocsira van a szükség, az utóbbihoz „elég lehet” a mentőgépkocsi is.

A belügyminiszter a „Gálvölgyi-ügy” miatt rendelt el vizsgálatot. Május elején Gálvölgyi Jánoshoz annak ellenére nem érkeztek ki több mint egy órán át a mentők, hogy a színművész erős légzési nehézséggel küzdött és félrebeszélt. Végül rokonainak kellett a Kútvölgyi Kórházba vinniük.

A vizsgálat szerint május első másfél hetében csaknem 25 ezer azonnali-sürgős hívás érkezett a mentőkhöz. Ebből több mint négyezret soroltak azok közé, amelyekhez azonnal rohamkocsit kell indítani.

A belügyminiszter által elrendelt vizsgálat óta 25-30 százalékkal nőtt a legsürgősebbnek minősített esetek aránya

– tudta meg a lap.

A megyeszékhelyeken többnyire kiér a mentő 15 percen belül a sürgős esetekhez. 11 nagyvárosban minden P1-es esetben 15 percen belül a helyszínen voltak a mentők, 9-ben viszont csak 80-95 százalékban tudták ezt teljesíteni. E tekintetben a legrosszabb helyzetben a budapestiek, miskolciak, veszprémiek és debreceniek vannak.

A P2-es esetek közül (ide sorolták Gálvölgyit is) egyértelműen a fővárosiak vannak a legrosszabb helyzetben:

ott az ilyen sürgős hívások alig negyedében ér ki a mentő 15 percen belül.

Átlagosan pedig 36 percet kell várni egy kocsira. Nincsenek jobb helyzetben a miskolciak sem: ott az esetek alig több mint felében jutnak a normaidőn belül segítséghez.

Megyei összehasonlításban a Pest megyeiek járnak átlagban a legrosszabbul: csak az esetek alig kétharmadában (63,9 százalékban) ér ki 15 percen belül a rohamkocsi. Ha pedig valakinek „csak” P2-be sorolt azonnali ellátásra volt szüksége, akkor alig harmaduk (31 százalékuk) kapott a vizsgált időszak alatt segítséget negyedórán belül.

A jelentésből kiderül az is:

amíg Budapesten és Pest megyében 100 ezer lakosra 5 mentőautó jut, addig az ország többi területén közel kétszer annyi.

Nyilvános adatokat a mentők kiérkezéséről egyébként 2017 óta nem közöl az OMSZ. Korábbi adatok szerint 2014-ben még a sürgős hívások 72,5 százalékában odaértek a betegért 15 percen belül, egy évvel később az esetek 68-69 százalékában, 2017-ben már csak 64-65 százalékában. A legrosszabb helyzet már akkor is Pest megyében volt.

A lassulás okait mentők a Népszavának azzal magyarázták, nincs elég ember és autó a feladatok zökkenőmentes teljesítéséhez. Egyre több orvos és mentőtiszt hiányzik a műszakokból, így nem lehet a sürgős esetekhez elegendő rohamkocsit küldeni.

Az OMSZ a következőket reagálta: "A P1 sürgősségi szintű esetekben (ez jelenti a közvetlen életveszélyt) a mentésirányító azonnal riasztja a legközelebbi (bármilyen szintű) mentőegységet és folyamatos telefonkapcsolatban segíti a bejelentőt a mentő megérkezéséig. Erre példa lehet: gyermekgázolás, karambol, újraélesztés, szívinfarktus, légúti elzáródás, eszméletlen állapot, erős vérzés, tűzeset, robbanás sérültje, megindult szülés. A P1 esetekben a mentők jelenleg átlagosan 9,32 perc alatt érkeznek a helyszínre hazánkban. A P2 sürgősségi szintű eseteknél nincs közvetlen életveszély, így nem indokolt az azonnali mentőriasztás. Erre példa lehet egy enyhébb rosszullét életveszélyre utaló tünetek nélkül, csonttörés gyanúja stabil általános állapottal, sebzés komoly vérzés nélkül, vagy órák- napok óta fennálló panaszok hirtelen állapotváltozás nélkül. Az ilyen esetekben a mentők átlagosan 20,6 perc alatt érkeznek helyszínre az ország területén. Az orvos, mentőtiszt álláshelyek száma az Országos Mentőszolgálatnál 898, az orvos, mentőtiszt munkakörökben jelenleg foglalkoztatottak száma az Országos Mentőszolgálatnál 951, vagyis a betöltöttség 105,9 %-os."

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Megjelent a kormány rendelete a szombati nemzeti gyásznapról
A rendelet szerint a Parlament előtti nemzeti zászlót ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadás mellett felvonják, majd félárbócra eresztik. A szabályozás a rendezvények korlátozását nem említi.


Korábban mi is hírt adtunk róla, hogy a települések jegyzői még nem kaptak információt arról, hogy szombaton Ferenc pápa temetése miatt lesz-e nemzeti gyásznap, és annak mik lesznek a szabályai.

Csütörtök estére jelent meg a Magyar Közlöny, melyből kiderül, hogy április 26-ra:

"A Kormány Őszentsége Ferenc pápa búcsúztatásának napjára a méltó megemlékezés érdekében nemzeti gyásznapot rendel el".

Azt nem említi, hogy a gyásznap miatt a rendezvényeket korlátozni kellene.

A rendelet szerint a Parlament előtti nemzeti zászlót ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadás mellett felvonják, majd félárbócra eresztik. A középületekre kiteszik a gyászlobogót, a magyar és az európai zászlókat félárbócra eresztik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Komoly szigorítás jöhet a műszaki vizsgáknál, az autókat, furgonokat és motorokat is érintené az új uniós szabályozás
A cél a balesetek és a környezetszennyezés csökkentése. A tervezett változások 2026 és 2050 között akár 7 ezer ember életét menthetik meg, és 65 ezer súlyos sérülés elkerüléséhez járulhatnak hozzá.


Az Európai Bizottság olyan javaslatcsomagot dolgozott ki, amely jelentős változásokat hozhat a járművek műszaki vizsgáztatásában, nyilvántartásában és közúti ellenőrzésében – írja a Portfolio.

A cél az, hogy csökkenjen a közúti balesetek száma, valamint hatékonyabbá váljon a közlekedés okozta környezetszennyezés elleni fellépés.

A tervek alapján

évente kötelező műszaki vizsga várna minden tíz évnél idősebb személygépkocsira és furgonra. Emellett megszűnne a jelenlegi kivétel a motorkerékpárok esetében is:

a 125 köbcentiméter feletti motorokra szintén kötelező lenne a rendszeres vizsgálat. A bizottság indoklása szerint „a régi járművek gyakrabban hibásodnak meg, nagyobb valószínűséggel vesznek részt balesetben, és aránytalanul sok káros anyagot bocsátanak ki”.

A javaslat technológiai fejlesztéseket is tartalmaz. Az új járműtípusok – különösen az elektromos autók – esetében célzott ellenőrzések bevezetését írná elő. Vizsgálnák többek között a biztonsági rendszerekhez tartozó szoftverek épségét is. A kibocsátásmérésben is szigorítást terveznek: kötelezővé válhat az ultrafinom részecskék és a nitrogén-oxidok szintjének mérése, különösen a dízelmotoros járműveknél.

A kilométeróra-manipuláció visszaszorítására is kitér a javaslat. Ennek érdekében minden szervizelés és javítás során rögzíteni kellene a kilométeróra állását, amelyet egy nemzeti adatbázisban tárolnának. Ezek az adatok más uniós tagállamok hatóságai számára is elérhetővé válnának például akkor, ha egy járművet újra kell regisztrálni.

A tervezet szerint a rendszer digitalizációja is fontos szerepet kap.

Bevezetnék az egységes, elektronikus formátumú műszaki vizsga- és forgalmi engedélyeket, valamint összekapcsolnák a tagállamok járműnyilvántartásait.

A jövőben lehetőség nyílna arra is, hogy az ideiglenesen másik országban tartózkodó járművezetők ott végezzék el a műszaki vizsgát, az eredményt pedig ideiglenes tanúsítvány formájában elfogadnák.

A bizottság számításai szerint a tervezett változások 2026 és 2050 között akár 7 ezer ember életét menthetik meg, és 65 ezer súlyos sérülés elkerüléséhez járulhatnak hozzá.Az Európai Bizottság olyan javaslatcsomagot dolgozott ki, amely jelentős változásokat hozhat a járművek műszaki vizsgáztatásában, nyilvántartásában és közúti ellenőrzésében – írja a portfolio.hu. A cél az, hogy csökkenjen a közúti balesetek száma, valamint hatékonyabbá váljon a közlekedés okozta környezetszennyezés elleni fellépés.

A tervek alapján évente kötelező műszaki vizsga várna minden tíz évnél idősebb személygépkocsira és furgonra. Emellett megszűnne a jelenlegi kivétel a motorkerékpárok esetében is: a 125 köbcentiméter feletti motorokra szintén kötelező lenne a rendszeres vizsgálat. A bizottság indoklása szerint „a régi járművek gyakrabban hibásodnak meg, nagyobb valószínűséggel vesznek részt balesetben, és aránytalanul sok káros anyagot bocsátanak ki”.

A javaslat technológiai fejlesztéseket is tartalmaz. Az új járműtípusok – különösen az elektromos autók – esetében célzott ellenőrzések bevezetését írná elő. Vizsgálnák többek között a biztonsági rendszerekhez tartozó szoftverek épségét is. A kibocsátásmérésben is szigorítást terveznek: kötelezővé válhat az ultrafinom részecskék és a nitrogén-oxidok szintjének mérése, különösen a dízelmotoros járműveknél.

A kilométeróra-manipuláció visszaszorítására is kitér a javaslat. Ennek érdekében minden szervizelés és javítás során rögzíteni kellene a kilométeróra állását, amelyet egy nemzeti adatbázisban tárolnának. Ezek az adatok más uniós tagállamok hatóságai számára is elérhetővé válnának például akkor, ha egy járművet újra kell regisztrálni.

A tervezet szerint a rendszer digitalizációja is fontos szerepet kap. Bevezetnék az egységes, elektronikus formátumú műszaki vizsga- és forgalmi engedélyeket, valamint összekapcsolnák a tagállamok járműnyilvántartásait. A jövőben lehetőség nyílna arra is, hogy az ideiglenesen másik országban tartózkodó járművezetők ott végezzék el a műszaki vizsgát, az eredményt pedig ideiglenes tanúsítvány formájában elfogadnák.

A bizottság számításai szerint a tervezett változások 2026 és 2050 között akár 7 ezer ember életét menthetik meg, és 65 ezer súlyos sérülés elkerüléséhez járulhatnak hozzá.

Forrás: 24.hu, Portfolio


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Az USA alelnöke húsvétkor a Sixtus-kápolnában is járt, az itt készült fotó nagy vihart kavart
JD Vance a húsvéti hétvégén látogatott a Vatikánba, ahol szigorúan tiltott dolgot tett a fiával közösen, miközben Michelangelo híres mennyezeti freskóját nézte.


JD Vance, az Egyesült Államok alelnöke húsvétkor a Vatikánba látogatott, ahol több fontos személlyel is találkozott. Köztük volt Ferenc pápa is, akivel alig néhány órával a 88 éves egyházfő április 21-i, húsvéthétfői halála előtt beszélt.

Vance – aki felnőttként lett katolikus – tisztelettel emlékezett meg a pápáról. Közben viszont

egy róla készült fotó is elterjedt a neten, amelyet a Sixtus-kápolnában készítettek, miközben fiával Michelangelo híres mennyezeti freskóját nézte.

Sokan dicsérték a képet a közösségi oldalakon. Egy hozzászóló például így fogalmazott: „epikus pillanat”, majd hozzátette: „Micsoda különleges módja ez a húsvéti hétvége eltöltésének.”

Többen viszont élesen kritizálták. Valaki azt írta: „Ez a fotó olyan, mintha bemutatnál Istennek.” Egy másik komment szerint Vance-nek „nincs tisztelete”.

A Vatikán hivatalos szabályzata szerint a Sixtus-kápolnában tilos bármilyen formában fotót vagy videót készíteni. A weboldalukon ez szerepel: „A Sixtus-kápolnában tilos bármilyen elektronikus eszközzel fényképezni vagy filmezni. A biztonsági személyzet jogosult arra, hogy jelenlétükben azonnal töröltessék a szabályszegő módon készült felvételeket.”

A múzeumok más részein a mobiltelefon használata megengedett, ha le van némítva, de a kápolnában még ez is tilos. A látogatóknak teljes csendben kell maradniuk, „a hely szentsége iránti tiszteletből”.

A szigorú szabályok célja Michelangelo lenyűgöző festményének megóvása. A freskót a művész 1512-ben, 36 évesen fejezte be. A több mint 300 alakot ábrázoló mű bibliai történeteket jelenít meg a Teremtés könyvéből – például Ádám teremtését, az özönvíz utáni bukást és az Utolsó ítéletet. A mennyezeten próféták és szibillák is láthatók, akik a Messiás eljövetelét hirdetik.

A Sixtus-kápolna emellett a konklávé színhelye is, ahol a bíborosok titkos ülésen választják meg az új pápát.

A képet valószínűleg egy hivatalos Fehér Házi fotós készítette, ami arra utal, hogy előzetesen engedélyezték. Hasonló fotók már más amerikai vezetőkről is készültek, például Michelle Obamáról 2009-ben, amikor a kápolnát látogatta.

Russell Crowe és Jason Momoa is osztott meg képet a Sixtus-kápolnából.

Forrás: Unilad


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Fotó: Leeresztett ifjabb Mészáros Lőrinc Ferrarijának gumija, egy felcsúti benzinkúton pumpálta fel
A jelenetről Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő posztolt fotót. Szerinte 100-120 millióba került egy ilyen járgány.


Hadházy Ákos Matolcsy Ádám és Rogán Antal feleségeinek luxuséletmódja után most ifjabb Mészáros Lőrinc luxusautójáról posztolt

„Ifjú Mészáros Lőrinc a felcsúti benzinkúton pumpálja a Ferrari 488 kerekét. Egy újabb jelölt, akire a luxizós Lázár gondolhatott, amikor luxizó NER-kullancsokról beszélt. És egy újabb kép a magyar elitről”

– írja a Facebook-oldalán a független országgyűlési képviselő, aki fotót is posztolt a jelenetről.

„A típus árát nem tudom belőni, használt hirdetések szerint 100-120 millióért már Ön is vehet ilyenből 8-10 éves példányt”

– jegyezte meg Hadházy.


Link másolása
KÖVESS MINKET: