HÍREK

Az azonnali esetek alig negyedében ér ki időben a mentő egy jelentés szerint

A legrosszabb helyzetben a fővárosiak és Pest megyeiek vannak, de nem lehetnek teljesen nyugodtak Miskolcon, Debrecenben vagy Veszprémben sem.

Link másolása

Míg az azonnali ellátásra szorulókhoz országszerte átlagosan az esetek 78 százalékában értek ki 15 percen belül a mentők, addig az úgynevezett P2-be sorolt segélykérőknek már csak alig valamivel több mint a feléhez – ez derült ki egy jelentésből, amit az Országos Mentőszolgálat készített Pintér Sándor belügyminiszternek, és amit a Népszava közölt le.

Ahogy arról a lap beszámol: mind a P1-be, mind a P2-be sorolás azonnal ellátandó feladatot jelöl, a különbség csak annyi, hogy az előbbi esetben orvossal vagy mentőtiszttel dolgozó rohamkocsira van a szükség, az utóbbihoz „elég lehet” a mentőgépkocsi is.

A belügyminiszter a „Gálvölgyi-ügy” miatt rendelt el vizsgálatot. Május elején Gálvölgyi Jánoshoz annak ellenére nem érkeztek ki több mint egy órán át a mentők, hogy a színművész erős légzési nehézséggel küzdött és félrebeszélt. Végül rokonainak kellett a Kútvölgyi Kórházba vinniük.

A vizsgálat szerint május első másfél hetében csaknem 25 ezer azonnali-sürgős hívás érkezett a mentőkhöz. Ebből több mint négyezret soroltak azok közé, amelyekhez azonnal rohamkocsit kell indítani.

A belügyminiszter által elrendelt vizsgálat óta 25-30 százalékkal nőtt a legsürgősebbnek minősített esetek aránya

– tudta meg a lap.

A megyeszékhelyeken többnyire kiér a mentő 15 percen belül a sürgős esetekhez. 11 nagyvárosban minden P1-es esetben 15 percen belül a helyszínen voltak a mentők, 9-ben viszont csak 80-95 százalékban tudták ezt teljesíteni. E tekintetben a legrosszabb helyzetben a budapestiek, miskolciak, veszprémiek és debreceniek vannak.

A P2-es esetek közül (ide sorolták Gálvölgyit is) egyértelműen a fővárosiak vannak a legrosszabb helyzetben:

ott az ilyen sürgős hívások alig negyedében ér ki a mentő 15 percen belül.

Átlagosan pedig 36 percet kell várni egy kocsira. Nincsenek jobb helyzetben a miskolciak sem: ott az esetek alig több mint felében jutnak a normaidőn belül segítséghez.

Megyei összehasonlításban a Pest megyeiek járnak átlagban a legrosszabbul: csak az esetek alig kétharmadában (63,9 százalékban) ér ki 15 percen belül a rohamkocsi. Ha pedig valakinek „csak” P2-be sorolt azonnali ellátásra volt szüksége, akkor alig harmaduk (31 százalékuk) kapott a vizsgált időszak alatt segítséget negyedórán belül.

A jelentésből kiderül az is:

amíg Budapesten és Pest megyében 100 ezer lakosra 5 mentőautó jut, addig az ország többi területén közel kétszer annyi.

Nyilvános adatokat a mentők kiérkezéséről egyébként 2017 óta nem közöl az OMSZ. Korábbi adatok szerint 2014-ben még a sürgős hívások 72,5 százalékában odaértek a betegért 15 percen belül, egy évvel később az esetek 68-69 százalékában, 2017-ben már csak 64-65 százalékában. A legrosszabb helyzet már akkor is Pest megyében volt.

A lassulás okait mentők a Népszavának azzal magyarázták, nincs elég ember és autó a feladatok zökkenőmentes teljesítéséhez. Egyre több orvos és mentőtiszt hiányzik a műszakokból, így nem lehet a sürgős esetekhez elegendő rohamkocsit küldeni.

Az OMSZ a következőket reagálta: "A P1 sürgősségi szintű esetekben (ez jelenti a közvetlen életveszélyt) a mentésirányító azonnal riasztja a legközelebbi (bármilyen szintű) mentőegységet és folyamatos telefonkapcsolatban segíti a bejelentőt a mentő megérkezéséig. Erre példa lehet: gyermekgázolás, karambol, újraélesztés, szívinfarktus, légúti elzáródás, eszméletlen állapot, erős vérzés, tűzeset, robbanás sérültje, megindult szülés. A P1 esetekben a mentők jelenleg átlagosan 9,32 perc alatt érkeznek a helyszínre hazánkban. A P2 sürgősségi szintű eseteknél nincs közvetlen életveszély, így nem indokolt az azonnali mentőriasztás. Erre példa lehet egy enyhébb rosszullét életveszélyre utaló tünetek nélkül, csonttörés gyanúja stabil általános állapottal, sebzés komoly vérzés nélkül, vagy órák- napok óta fennálló panaszok hirtelen állapotváltozás nélkül. Az ilyen esetekben a mentők átlagosan 20,6 perc alatt érkeznek helyszínre az ország területén. Az orvos, mentőtiszt álláshelyek száma az Országos Mentőszolgálatnál 898, az orvos, mentőtiszt munkakörökben jelenleg foglalkoztatottak száma az Országos Mentőszolgálatnál 951, vagyis a betöltöttség 105,9 %-os."

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Varga Mihály újabb megszorításokat lengetett be, zuhanórepülésbe kezdett az OTP
Jöhet az újabb bankadó és a kamattámogatott hitelprogramok felülvizsgálata is. A pénzügyminiszter Matolcsy Györgybe is keményen beleszállt.

Link másolása

Varga Mihály pénzügyminiszter arról beszélt a Magyar Közgazdasági Társaság vándorgyűlésén tartott előadásában, hogy a költségvetési mutatók nem alakulnak úgy idén, ahogyan azt a kormány várta, ezért szeptember végéig felülvizsgálják az idei költségvetést.

Ennek megfelelően belengetett néhány újabb megszorító intézkedést is a fenntartható fiskális folyamatokra törekvés miatt.

„Távol áll tőlem, hogy az adópolitika ilyen típusú eszközeihez nyúljak, és jobb szeretem, hogy ha a dolgok kiszámítható mederben folynak, de a kormány azt is mérlegelheti, hogy ha az idei esztendőben egy rekordnyeresége van a bankoknak, márpedig négyszer annyi nyeresége van, mint a tavalyi évben, 1160 milliárd forintot ért el ez a nyereség, akkor mérlegelheti a kormány azt is, hogy még további adófrontokat nyit meg, és adóeszközökkel javítja az államháztartás gazdálkodását" - beszélt egy újabb bankadó lehetőségéről is a pénzügyminiszter.

Varga szerint emellett szóba kerülhet egyes honvédelmi beruházások elhalasztása, illetve a kamattámogatott hitelprogramok felülvizsgálata is.

A kormány eredetileg 3,9 százalékos GDP-arányos deficitet tervezett erre az évre, Varga most viszont már nem mondott konkrét számokat, csak annyit szögezett le, hogy a deficit kisebb lesz a tavalyi 6,2 százalékosnál.

A pénzügyminiszter a kormány gazdaságpolitikájába beleszálló Matolcsy Györgynek is visszaszólt, szerinte az infláció első számú felelőse mindenhol a jegybank. Elhibázott lépésnek tartja, hogy amikor emelte a kamatot az MNB, akkor még vette az állampapírt és a vállalati kötvényeket is, márpedig „egyszerre meleget és hideget fújni egyik gazdaságban sem lehet”.

A bejelentés után az OTP árfolyama zuhanni kezdett - írta a Portfolió. Kora délután már stabilizálódni látszik az árfolyam, de még ekkor is 5,8 százalékkal volt a tegnapi zárószint alatt.

(via 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Kiszámolták: ekkora nyugdíjkorrekció jöhet novemberben
Farkas András nyugdíjszakértő az inflációs adatok és előrejelzések alapján kalkulálta ki, mekkora összegre számíthatnak a nyugdíjasok.

Link másolása

A várt nyári rendkívüli nyugdíjemelési kiigazítás elmaradása miatt a nyugdíjasok szempontjából a legforróbb őszi téma, hogy végre lesz-e korrekciós nyugdíjemelés, és ha igen, akkor milyen mértékben - írta Farkas András nyugdíjszakértő a Portfolión csütörtökön. A szakértő az inflációs adatok és előrejelzések alapján azt is levezette, hogy mekkora emelésre számíthatnak majd a nyugdíjasok.

„Ezek az előzetes becslések persze nem kötik a kormányzatot, de

feltehetően a legalább 2,4 százalékos, legfeljebb 3,6 százalékos nyugdíjemelési korrekcióra számítani lehet,

ezt követeli a nyugdíjasok védelmét minden lehetséges alkalommal hangsúlyozó kormányzati kommunikáció hitelességének megőrzése is” - írta Farkas András.

A szakértő szerint a jelenlegi 208.500 forintos átlagnyugdíj 2,4 százalékos emelés esetén 213.500 forintra, 3,6 százalékos emelés esetén pedig 216.000 forintra nőne. Az emelt összegű novemberi nyugdíj mellé

egyösszegben kifizetnek 11 havi különbözetet is az év első tíz hónapjára és a 13. havi nyugdíjra. Ez 2,4 százalékos emelés esetén 55.000 forint, 3,6 százalékos emelés esetén 82.500 forint lenne.

A kisebb mértékű emelés körülbelül 132 milliárd forintos, a nagyobb emelés pedig körülbelül 198 milliárd forintos pótlólagos költségvetési fedezetet igényel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
EU-s pénzből épített rekreációs központban él a fideszes államtitkár a Momentum szerint
Negyvenkétmillió forintot fizettek az európai adófizetők a rekreációs központra, aminek a honlapja mára eltűnt.

Link másolása

A momentumos Hajnal Miklós és Tompos Márton szerint érdekes terülefejlesztési koncepciót valósított meg Mayer Gábor fideszes államtitkár. 2011-ben ugyanis a Purple Hill Kft.

46 millió forintot nyert el arra, hogy a Győrújbaráton lévő Lila-hegyen egy rekreációs központot létesítsen.

A cég ügyvezetője akkoriban Mayer Gábor volt, aki nyilatkozott is a helyi sajtónak impozáns terveikről.

A létesítményt 2012 és 2014 között fel is építette. Mint Hajnal Miklós és Tompos Márton kiderítette, a rekreációs központot bár 2014-ben átadták, '16-tól már nem lehetett foglalni náluk, sőt azóta a weblapjuk is eltűnt.

Viszont

Mayer Gábor, aki azóta már területfejlesztési államtitkár lett, kötelező vagyonnyilatkozatában pedig szerepel egy győrújbaráti ingatlan pontosan ugyanazzal a helyrajzi számmal, mint a „rekreációs központ”.

Hajnal és Tompos bejelentkezését a helyszínről itt tekinthetik meg:

(Forrás: ugytudjuk.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Eldurvult a gabonavita: Lengyelország nem szállít több fegyvert Ukrajnának
Most mi magunk fegyverkezünk fel - mondta a lengyel kormányfő. Mindeközben Ukrajna egy másik szoros szövetségese támogatását is elveszítheti.

Link másolása

Lengyelország saját hadseregét szereli fel a legkorszerűbb fegyverekkel, már nem szállít hadfelszerelést Ukrajnának – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szerda este a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevíziónak nyilatkozva.

Morawieckitől azt kérdezte a műsorvezető, hogy a kormány fontolgatja-e az Ukrajnának szánt segítség csökkentését az ukrán gabonaexport körüli feszültség miatt.

Lengyelország segíti Ukrajnát „az orosz barbárok” feletti győzelem elérésében, de a kormány nem egyezhet bele a lengyel piac destabilizálásába

– válaszolt Morawiecki.

Kifejtette: Lengyelország továbbra is fenntartja az ukrán áruk tranzitját saját területén keresztül. A varsói kormány „nem fogja kockázatnak kitenni Ukrajna biztonságát”, továbbra is betölti szerepét a délkelet-lengyelországi Rzeszówban az Egyesült Államok és a NATO közreműködésével üzemelő logisztikai központ – folytatta a miniszterelnök.

„Nagyon találónak” nevezte Morawiecki a lengyel elnöknek az ENSZ-közgyűlés keddi ülésszaka során újságíróknak tett nyilatkozatát, melyben Andrzej Duda egy vízben fuldokló emberhez hasonlította Ukrajnát. „Mindenki, aki valaha is mentett fuldoklót, tudja, hogy ez rendkívül veszélyes, mert a fuldokló őt is a mélybe ránthatja magával” – fogalmazott Duda.

Morawiecki hozzáfűzte: Ukrajna mentségére éppen azt lehet mondani, hogy „egy bestiális orosz támadás ellen védekezik (...) ez teljesen példátlan helyzetet teremt, olyat, amilyennel a második világháború óta nem szembesültünk”.

Arra a kérdésre, hogy Lengyelország továbbra is támogatni fogja-e fegyverrel Ukrajnát, Morawiecki úgy válaszolt:

„Lengyelország jelenleg nem szállít semmilyen hadfelszerelést Ukrajnának. Most mi magunk fegyverkezünk fel, a legkorszerűbb fegyverekkel”

– fogalmazott.

Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság párt elnöke ugyanakkor szerdán Wroclawban pártja választási gyűlésén kijelentette: az ukrán gabona miatt keletkezett „szerencsétlen helyzet” mit sem változtat Lengyelország viszonyán a független Ukrajna iránt. „Támogatni fogjuk a győzelméig” – húzta alá Kaczynski.

Ukrajna hétfőn panasszal fordult a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO), amiért három európai uniós tagország – Magyarország, Lengyelország és Szlovákia – az Európai Bizottság múlt heti döntésének ellentmondva fenntartotta az ukrán gabona importjára vonatkozó tilalmát. A lengyel importtilalom az ukrán búzát, kukoricát, repcét és napraforgómagot érinti.

Szerdán több lengyel politikus bírálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek az ENSZ ülésszakán kedden elhangzott, az ukrán gabonaexportot tiltó országokat „színlelt szolidaritással” és „gabonathriller megvalósításával” vádoló szavait.

Mindeközben Szlovákiában is fordulhat az alapvetően ukránpárti helyzet – írja a SkyNews. A jövő hétvégén esedékes választásokon Robert Fico korábbi miniszterelnöknek jó esélye van arra, hogy visszatérjen az ország élére. Márpedig a 2018-ban távozott vezető már kijelentette:

ha ő nyer, több fegyvert nem küldenek Ukrajnának.

„Le kell ülniük és meg kell állapodniuk. Oroszország nem fogja elhagyni a Krímet, nem fogja feladni az általuk irányított területeket” – fogalmazott Fico egy választási rendezvényen. Hozzátette: „Szlovákia békés ország, egyetlen töltényt sem fog küldeni Ukrajnának.”

(MTI, Portfolio)


Link másolása
KÖVESS MINKET: