Az autózás nem alapvető emberi jog
Schelde a Skandináv Ház Think Nordic konferenciára érkezett Budapestre, hogy a fenntartható városokról tartson előadást. Régi ismerőse fővárosunknak: már 1991-ben járt nálunk egy diákcsere-program keretében. A Corvinus egyetemen rendezett tanácskozás előtt adott interjút a Szeretlek Magyarországnak.
- Az Ön egész pályafutása a fenntartható fejlődés körül forog. Hogyan jutott el ehhez a világlátáshoz?
-Már egészen fiatal korom óta az volt az elvem, hogy olyan dolgokkal foglalkozzam, amellyel jobbítani tudom a környezetemet, mások életét. Így választottam hivatásomnak a várostervezést és ismerkedtem meg a fenntarthatóság témakörével, annak feltételeivel és lehetőségeivel. És egy idő után rájöttem, hogy a városi kerékpáros közlekedésé a jövő.
Olyan eszközről van szó, amelyet nem kell „feltalálni”, ráadásul élvezetes és egészséges is, amellett, hogy számos problémát megold a forgalmi dugóktól a légszennyezésig.
Ezen a várostervezőknek már csak azért is el kell gondolkozniuk, mert egyre több ember árad a városokba…
- És egyre nő a tömeg, a forgalom, az ezzel járó stressz…
- Óriási a nyomás a városokon, mert jelenleg mindenki autóban gondolkodik, pedig a gépkocsi már ma sem hatékony közlekedési eszköz, mivel a városok megteltek és nemigen van már lehetőség arra, hogy új utakat építsenek. Tehát szemléletváltásra van szükség, de ez egy hosszú folyamat lesz. Nem lehet ilyen dolgokban gyors, politikai döntést hozni, mert akkor az emberek megijednek, és elutasítják.
Lasse Schelde Budapesten - fotó: Göbölyös N. László - Azt sem ártana megtanítani az embereknek, hogy próbáljanak egy kicsit „lassabban” élni, mert ez a végletekig felpörgetett életritmus már szinte beteges…
- Egyetértek. És erre is megoldás a biciklizés, nem is szólva arról, hogy sok helyen ma már gyorsabban érünk célba két keréken, mint négyen. És akkor még nem is szóltunk mindenütt egyre súlyosbodó parkolási problémáról. És hányszor látjuk, hogy egy autóban egyetlen ember utazik! A kerékpárral is megmarad ugyanaz a személyes mobilitásunk, mintha kocsiban ülnénk. Szögezzük le: a gépkocsi-tulajdon nem tartozik alapvető emberi és polgári jogaink közé. Nyilván nem lehet azt mondani, hogy holnaptól kezdve elvesszük az autóitokat, de azok, akik ragaszkodnak saját járműjükhöz, el kell gondolkodniuk azon, hogy milyen városban élnek és szívesen élnek-e olyan helyen, ahol minden teret betöltöttek.
-Az ön cégének neve „ex Mundi”, ami úgy is értelmezhető, hogy „kilépés a mai világból”. Hogyan lehet Ön szerint helyreállítani az ember és a természet harmóniáját?
- Én is úgy látom, hogy ez a harmónia sok helyen elveszett, és ezért is örülök, hogy ma már valóságos mozgalommá alakult a „urban gardening” (városi kertészkedés), amely megpróbálja visszahozni a természetet a nagyvárosokba is. Sok építész kétkedve fogadja ezeket a törekvéseket, mondván, hogy nem lehet a nagyvárosokat „vidékiesíteni”. Én viszont azt látom benne, hogy az
emberek élhetőbbé akarják tenni környezetüket, javítani a levegő minőségét, miközben a kertészkedésnek, a faültetésnek van egy közösségformáló ereje is.
Erre napjainkban egyre nagyobb szükség van, amikor az emberek közötti kommunikáció az internetre, a Facebookra korlátozódik. Bízom benne, hogy ez a mozgalom odáig terjed, hogy megjelennek a nagyvárosi veteményes kertek, és nem kell az embereknek minden nap utazniuk, hogy beszerezzék élelmüket. El tudom képzelni, hogy egyszer majd ezek a kertek veszik át a mai óriás parkolót területét.
- Koppenhágát ma a legélhetőbb európai nagyvárosnak tekintik. Mi a titka?
- A 80-as években fővárosunkból már szinte menekültek az emberek. Még azok közül is sokan kiköltöztek, akik Koppenhágában tanultak, vagy dolgoztak. A város vezetése rájött, hogy ennek egyik oka, hogy sem közlekedése, sem terei nem felelnek meg a családok, különösen a gyermekek igényeinek. Ekkor épült ki a mai széles bicikliút-hálózat, számos gyalogos utcát hoztak létre, ezek által sokkal levegősebb és tisztább lett a város. Pontosan dokumentálható, hogy mennyien sétálnak manapság Koppenhágában szemben a korábbi évtizedekkel, és ugyanígy kimutatható az is, hogy mennyivel nyugodtabbak és egészségesebbek az emberek…
