Az ausztrál Csernobil a turisták kedvenc helye - holott a mai napig életveszélyes

Az Országgyűlés kedden 130 igen, 36 nem szavazattal és 5 tartózkodás mellett elfogadta a védett ár kivezetéséről szóló javaslatot.

A Tisza-kormány korábban azt közölte, feleslegesnek látják a védett ár megtartását akkor, amikor az üzemanyagok világpiaci ára esik, és a hazai piaci árak már a hatósági szint alá kerültek.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a keddi parlamenti vita során arról beszélt, hogy erősödik a magyar gazdaság iránti bizalom.

Mint mondta, a kormány ki akarja vezetni Magyarországot a válságüzemmódból, és vissza kell térni a normális működéshez, amennyiben a piaci feltételek erre lehetőséget adnak. Emlékeztetett, hogy amikor márciusban az iráni konfliktus miatt elszabadultak az árak, a Tisza volt az első, amely kezdeményezte a védett ár bevezetését, a héten azonban már 10-15 forinttal olcsóbb volt a kutakon az üzemanyag a maximált árnál.

A most elfogadott törvény ugyanakkor felhatalmazza a felelős minisztert, hogy rendkívüli piaci helyzetben, ami indokolja az állami beavatkozást, újra hatósági árat vezessen be.

A Fidesz képviselője, Bencsik János szerint viszont a lépés elhamarkodott, mert a rendszer az inflációt is féken tartja. Szerinte nem volt még időszerű a védett ár kivezetése, mivel a Hormuzi-szoros átjárhatósága jelenleg nem biztosított, a fennálló helyzet még nem biztonságos.

via HVG

A kormány „pofonegyszerű” jogi kivitelezéssel fosztaná meg a havi több millió forintos juttatásaitól azokat a köztársasági elnököket, akik nem töltötték ki a hivatali idejüket. A javaslatot Magyar Péter jelentette be kedd délelőtt az Országgyűlésben, amely nemcsak a hivatalban lévő Sulyok Tamást, hanem Schmitt Pált és Novák Katalint is érintené, egyedül a két ciklust is kitöltő Áder János tarthatná meg az élete végéig járó juttatásokat.

A juttatási csomagból kikerülne a háromfős titkárság, a térítésmentes egészségügyi ellátás és a rendőrség által biztosított sofőrrel ellátott autó is.

Ez az intézkedés szorosan összefügg a Sulyok Tamás eltávolítására irányuló kormányzati szándékkal. A kabinet ugyanis nem megfosztási eljárást indítana, mert a jelenlegi törvények szerint csak az így vagy összeférhetetlenség miatt távozó elnökök veszítik el a juttatásaikat.

A hétfőn benyújtott és társadalmi egyeztetésre bocsátott alkotmánymódosítási törvénytervezet azonban lehetőséget adna a jelenlegi államfő elmozdítására. A dokumentum szövege egyértelműen fogalmaz: „Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.”

A tervezet szerint ezt követően az Országgyűlés „az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra” választana új államfőt.

via Telex

Tizenöt év után visszavonul a közélettől Őri László, a Baranya Vármegyei Önkormányzat fideszes elnöke. A politikus törölte a Facebook-oldalát, és arról beszélt, hogy kész lemondani a közgyűlési elnöki posztjáról és visszaadja a mandátumát is – írta a 24.hu.

A politikus a döntését tudatos és személyes lépésként írta le, amelyet nem egyeztetett előzetesen a pártvezetéssel.

Távozását azzal indokolta, hogy több időt szeretne a családjával, három gyermekével tölteni. Hozzátette, tiszta lelkiismerettel távozik, és nem tart attól, hogy „elszámoltatási ügy” indulna vele szemben.

A lemondását írásban nyújtja be a csütörtöki megyei közgyűlésen, mivel aznap Brüsszelben van elfoglaltsága.

Őri a Pécs Aktuálnak arról is beszélt, hogy a Fideszben zajló szervezeti átalakulás is szerepet játszik a döntésében; a közelmúltban szűnt meg a választókerületi elnöki pozíció, amelyet Pécsett korábban ő töltött be.

A politikus 2010-ben lett a pécsi közgyűlés képviselője, 2014-ben alpolgármesterré választották, 2019-től pedig a megyei közgyűlést vezette.

A megyei elnök korábban is került már az országos sajtó figyelmének középpontjába. Tavaly Lázár János akkori miniszter a helyi Fidesz kudarcának nevezte, hogy meg tudták rendezni a pécsi Pride felvonulást. A felvonulás ellen szervezett, mindössze néhány tucat embert vonzó ellenmeneten Őri László is részt vett.

Via Pécs Aktuál

Jámbor András, volt országgyűlési képviselő a kormány által társadalmi egyeztetésre bocsátott új javaslatcsomagra reagált egy Facebook-posztban, amelyben elküldte saját véleményét a kormánynak.

A bejegyzés szerint Jámbor három dolog kapcsán szól hozzá a tizenhetedik alkotmánymódosításhoz. „Egyrészt üdvözlendőnek tartom, hogy a Tisza megpróbálja betartani a választási ígéreteit a Tisztítótűz program keretében, és elindítja a vagyonvisszaszerzést, valamint leváltja az Orbán-rendszert elvtelenül kiszolgáló, gerincükben megtört állami méltóságokat.”

Másrészt viszont elvárásokat is megfogalmaz a Tiszával szemben, amelynek sokan adtak bizalmat. Azt írja, a köztársasági elnök vagy az Alkotmánybíróság tagjainak leváltása előtt jelentősen növelné az intézkedések társadalmi támogatottságát, ha a közvélemény megismerhetné, kik kerülnének a helyükre, akár a tényleges leváltás előtti napon.

Hozzáteszi, a jelenlegi rendkívüli felhatalmazás felelősséggel jár, és az elmúlt tizenhat év tapasztalata mutatja meg, milyen károkat okoz, ha egy politikai erő visszaél ezzel.

Harmadrészt a képviselők tizenkét éves mandátumkorlátozásáról azt írja, ez nem volt hangsúlyos eleme a kampánynak, és nem szerepelt a Tisza programjában, így ez az első olyan kétharmados kormányzati intézkedés, amelyre a Tisza nem kapott közvetlen felhatalmazást.

Jámbor szerint az is kérdéses, hogy ez az intézkedés milyen átfogó közjogi hatalomkorlátozási koncepcióba illeszkedik, és úgy véli, az új közjogi rendszert nem egyes elemeiben, hanem egy egységes, összefüggő rendszerként kellene újragondolni, amire egy új alkotmányozási folyamat kiváló lehetőséget kínálna.