Az albérletben élők közel harmada legalább két társbérlővel él együtt
Jelenleg a magyar felnőtt lakosság egyötöde él albérletben egy friss felmérés szerint. Sokan a lakás másokkal való megosztásával igyekeznek spórolni az albérletárak elszabadulása után.
A magyar felnőtt lakosság egyötöde albérletben lakik, 7 százalék pedig a közeljövőben tervezi, hogy odaköltözik. A megkérdezettek közel fele párban osztozik a lakáson, közel harmaduk pedig kettő vagy még ennél is több társbérlővel él együtt – derült ki az OTP Bank friss felméréséből, amely arra is rávilágított, hogy a válaszadók 77 százalékánál felmerül a lakással kapcsolatos közös költségek megosztása.
A nyár második felében, a tanévkezdés közeledtével egyre nagyobb a pezsgés az albérletpiacon, ami főleg azoknak a diákoknak köszönhető, akik a tanulmányaik folytatása miatt másik városba költöznek.
Bár többségében valóban a 18-39 éves korosztály teszi ki a bérlők csoportját, összességében a magyar felnőtt lakosság 20 százaléka él albérletben. A megkérdezettek 46 százaléka mondta azt, hogy ketten laknak egy albérletben, 31 százalék pedig legalább két emberrel osztozik a lakáson. Az albérlők kevesebb mint egynegyede él egyedül.
A lakás másokkal való megosztása nem minden esetben egyéni preferencia, az albérlők 18 százaléka ezzel, illetve a kényelmesnél valamivel kisebb lakás bérlésével igyekszik spórolni a lakhatásán – például többen laknak egy szobában vagy egy légtérből áll szinte az egész lakás. A megkérdezettek legnagyobb része így is (16 százalék) 90-110 ezer forintot fizet havonta a lakbérért és a rezsiért összesen. Közel minden tizedik albérlőnek 200 ezer forint feletti kiadással kell kalkulálnia. Mindössze a válaszadók 12 százaléka jön ki 50 ezer forintból egy hónapban.
Az albérletben élők a mai árak mellett nincsenek könnyű helyzetben, így aki csak teheti, valamilyen módon igyekszik csökkenteni a költségeit. Bevett szokás a kiadások megosztása azok között, akik többen élnek egy lakásban, csupán 14 százalékára jellemző, hogy mindenki önállóan vásárolja és fizeti ki a szükségleteit. Az együtt élők közel harmadánál vannak olyan háztartási termékek, cikkek, melyeket közösen használnak és a költségeit is elosztják. A válaszadók 16 százaléknál az egyes tételeket mindig más fizeti, így nagyjából azonos arányban jön ki minden, 14 százalékánál pedig egy ember vállalja magára a fizető szerepét és a végén osztják el az összeget.
A magyar felnőtt lakosság egyötöde albérletben lakik, 7 százalék pedig a közeljövőben tervezi, hogy odaköltözik. A megkérdezettek közel fele párban osztozik a lakáson, közel harmaduk pedig kettő vagy még ennél is több társbérlővel él együtt – derült ki az OTP Bank friss felméréséből, amely arra is rávilágított, hogy a válaszadók 77 százalékánál felmerül a lakással kapcsolatos közös költségek megosztása.
A nyár második felében, a tanévkezdés közeledtével egyre nagyobb a pezsgés az albérletpiacon, ami főleg azoknak a diákoknak köszönhető, akik a tanulmányaik folytatása miatt másik városba költöznek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megtört a csend, de a titok marad: Áder János tudja, miért adott kegyelmet Novák Katalin, de nem árulja el
A két volt államfő beszélt egymással, Áder János viszont bizalmasan kezeli Novák Katalin válaszát és nem hozza nyilvánosságra. Áder új könyvében az elnöki kegyelmezés gyakorlatáról is írt, ezért került szóba a kegyelmi ügy.
Tudja a választ, de nem mondja el: Áder János volt köztársasági elnök beszélt hivatali utódjával, Novák Katalinnal a lemondásához vezető kegyelmi ügyről, és
választ is kapott tőle, hogy miért adott kegyelmet a bicskei gyermekotthon egykori igazgatóhelyettesének. A választ azonban bizalmasan kezeli, és nem hozza nyilvánosságra.
Áder János az Index Kibeszélő Extra című műsorában beszélt erről, ahová 10 éves államfői működéséről írt könyve miatt hívták meg. A könyvben az elnöki kegyelmezés gyakorlatáról is írt, ezért került szóba a kegyelmi ügy.
„Vannak olyan négyszemközti beszélgetések, amelyek bizalmas beszélgetések, és azt gondolom, a két ember közötti jó viszonynak a fenntartása azon múlik, hogy azt nem adja ki sohasem – még szűk körben sem, nemhogy a nyilvánosság előtt –, akkor én itt a megértését kérem Önnek is és a kedves nézőknek is, hogy itt meg kell állnunk”
– magyarázta Áder.
A volt államfő annyit tett hozzá, hogy a kegyelmi döntések hibái „nagy valószínűséggel” elkerülhetők lennének megfelelő előkészítéssel és a sietség mellőzésével, de a konkrét ügyben nem tudja, ki és hol hibázott, mert nem volt részese a döntésnek.
A botrány tavaly februárban robbant ki, amikor kiderült, hogy Novák Katalin köztársasági elnök kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesének. K. Endrét azért ítélték el kényszerítés miatt, mert megpróbálta rávenni a szexuális bántalmazás áldozatait, hogy vonják vissza vallomásukat a pedofil igazgató, V. János ellen.
Az ügy nyilvánosságra kerülése után Novák Katalin és a döntést ellenjegyző igazságügyi miniszter, Varga Judit is lemondott. Novák azóta sem adott részletes magyarázatot a döntésére,
lemondásakor annyit mondott: „Hibáztam, mert a kegyelmi döntés és az indokolás hiánya alkalmas volt arra, hogy a pedofíliára vonatkozó zéró tolerancia kapcsán kételyeket ébresszen.”
A botrányra Orbán Viktor miniszterelnök is élesen reagált. „A ’24-es év nem is kezdődhetett volna rosszabbul. Olyan ez, mint egy rémálom” – mondta évértékelő beszédében. A kormány az ügyet egy alaptörvény-módosítással zárta le, amely kimondja, hogy a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények elkövetői nem kaphatnak elnöki kegyelmet. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, a miniszterelnök a sajtóból értesült a kegyelmi ügyről.
Az ellenzéki pártok és civil szervezetek tüntetéseket szerveztek, a bicskei áldozatok egyike, Pop Mert Julián pedig azt üzente: „a kegyelmi döntése megfosztja az áldozatokat a méltó igazságszolgáltatástól.”
A botrányban kulcsszerepet játszó Balog Zoltán református püspök, aki elismerte, hogy ő kérte a kegyelmet Novák Katalintól, lemondott zsinati elnöki tisztségéről. „Súlyos politikai hibát vétettem, de kegyelmi ügyben. Kegyelmet kértem” – mondta Balog.
A kegyelemben részesített K. Endre idén könyvet jelentetett meg, amelyben saját „vesszőfutását” írja le, áldozatnak tartja magát és koncepciós pert emleget. Egy korábbi nyilatkozatában a nyilvánosságot bírálta: „Az inkvizíció szerepét pedig a média és zsákmányt kereső, haszonleső pártok töltik be…”
Tudja a választ, de nem mondja el: Áder János volt köztársasági elnök beszélt hivatali utódjával, Novák Katalinnal a lemondásához vezető kegyelmi ügyről, és
választ is kapott tőle, hogy miért adott kegyelmet a bicskei gyermekotthon egykori igazgatóhelyettesének. A választ azonban bizalmasan kezeli, és nem hozza nyilvánosságra.
Áder János az Index Kibeszélő Extra című műsorában beszélt erről, ahová 10 éves államfői működéséről írt könyve miatt hívták meg. A könyvben az elnöki kegyelmezés gyakorlatáról is írt, ezért került szóba a kegyelmi ügy.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Több mint tízmillió forint bírságot szabott ki a „Balázsék” című műsorszám egyik adása miatt a Rádió 1-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa, valamint egy újabb eljárást is indított a médiaszolgáltatóval szemben. Egy másik médiaszolgáltatót egy zeneszám kifogásolható szövege miatt bírságolt meg a testület.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága azt közölte csütörtökön az MTI-vel, hogy a műsorszámok korhatár-kategóriába sorolására és sugárzási időpontjára vonatkozó törvényi előírások megsértése miatt
a médiatanács 10 millió 150 ezer forint bírságot rótt ki a Rádió 1-re a „Balázsék” című műsorszám július 15-én sugárzott adásával összefüggésben.
Emellett a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte a médiaszolgáltatót, annak vezető tisztségviselőjére pedig 250 ezer forint bírságot szabott ki a jogsértés ismételtségére tekintettel.
A testület ugyanakkor egy újabb eljárást is indított a Rádió 1-gyel szemben a „Balázsék” szeptember 16-i műsorában elhangzottak miatt
– írták.
Megsértette a klasszifikációs rendelkezéseket a Menő FM internetes rádió is a június 10-én, 9 óra 52 perctől sugárzott „Kelemen Kabátban: Főnixszárny” című műsorszám közzétételével.
A zeneszámban elhangzott szexuális utalások és trágár kifejezések miatt a testület 100 ezer forint bírság megfizetésére és a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére kötelezte a médiaszolgáltatót.
Eljárást indított a médiatanács a TV2 Zrt.-vel szemben annak megállapítására, hogy a TV2 lineáris, valamint a TV2 Play lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokon közreadott „Megasztár” című tehetségkutató nyolcadik évadának első két epizódjával a médiaszolgáltató megsértette-e a klasszifikációs rendelkezéseket.
Az idei év harmadik negyedévére vonatkozó reklámhangerősség-vizsgálatok eredménye alapján eljárást indított a testület az M1, M4 Sport és M5 csatornákat működtető Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-vel; az RTL lineáris médiaszolgáltatáson szolgáltató M-RTL Zrt.-vel; valamint a HÍR TV -t fenntartó HírTV Zrt.-vel szemben, mert ezen médiaszolgáltatók a vizsgált időszakban megsérthették a reklám, televíziós vásárlás és műsorelőzetes, valamint az ezek közzétételét akusztikus módon jelző figyelemfelhívás hangerejére vonatkozó törvényi kötelezettségüket – közölték.
Eredményt hirdetett a médiatanács a Kecskemét 95,3 MHz használatára kiírt pályázati eljárásban, amelynek nyertese az egyedüli érvényes pályázati ajánlatot benyújtó Katolikus Rádió Zrt. lett.
A joghatósággal rendelkező román médiahatósághoz fordult az NMHH a Prime állandó megnevezésű médiaszolgáltatáson szeptember 30-án 17 órától sugárzott „A hegyi doktor újra rendel – 13. évad - 7. rész” című műsorszám miatt.
A vizsgált epizód „AP” (Acordul părinţilor) korhatári jelölést kapott, amely a magyar médiaigazgatási szabályok szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) felel meg, azonban az a hatósági vizsgálat alapján a IV. korhatári kategóriába (tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott) tartozónak minősül, figyelemmel arra, hogy annak közzététele közben erőszakos bűncselekményről tudósító hírről szóló képernyőfelirat jelent meg.
Mivel ezzel a médiaszolgáltató megsérthette a műsorszámok korhatár-besorolására és sugárzási időpontjára vonatkozó törvényi rendelkezéseket, az NMHH értesítette a román társhatóságot a vélelmezett jogsértésekről, egyúttal felkérte a szükséges intézkedések megtételére – tették hozzá.
Két pert is jogerősen megnyert az NMHH: a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú eljárásában megerősítette, hogy a médiatanács jogszerűen szabott ki 5 millió forint bírságot az M-RTL Zrt.-re az RTL állandó megnevezésű médiaszolgáltatáson 2022. április 18-án 18 óra 55 perces kezdettel sugárzott „Sisi” (1. évad 4. rész) című műsorszámmal összefüggésben a klasszifikációs rendelkezések megsértése miatt.
Ugyancsak jogszerűnek ítélte a Fővárosi Ítélőtábla a testületnek azt a döntését, amelyben 200 ezer forint bírságot rótt ki az ATV Zrt.-re amiatt, hogy az ATV műsorán 2024. október 1-jén 19 óra 25 perckor sugárzott "Egyenes Beszéd" egyik része megsértette az emberi méltóság tiszteletben tartására vonatkozó törvényi rendelkezést.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is. A legfrissebb dokumentumok a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – tájékoztatott a Médiatanács.
(MTI)
Több mint tízmillió forint bírságot szabott ki a „Balázsék” című műsorszám egyik adása miatt a Rádió 1-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa, valamint egy újabb eljárást is indított a médiaszolgáltatóval szemben. Egy másik médiaszolgáltatót egy zeneszám kifogásolható szövege miatt bírságolt meg a testület.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága azt közölte csütörtökön az MTI-vel, hogy a műsorszámok korhatár-kategóriába sorolására és sugárzási időpontjára vonatkozó törvényi előírások megsértése miatt
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lázár János a Mandiner Klubest után villámkérdésekre válaszolt , mely során elárulta, szerinte mi Orbán Viktor legjobb és legrosszabb tulajdonsága:
„A legjobb tulajdonsága, hogy bátor, a legrosszabb tulajdonsága, hogy időnként türelmetlen”
– fogalmazott az építési és közlekedési miniszter.
Ugyanezt a kérdést tették fel Magyar Péterről is, erre így válaszolt a tárcavezető:
„Jó tulajdonságát nem ismerek, a rossz tulajdonsága az, hogy elárulja a hazáját és a barátait.”
A november 12-én, a Várkert Bazárban tartott pódiumbeszélgetésen az építési és közlekedési miniszter részletesebben is beszélt a Tisza Párt vezetőjéről – derül ki a Mandiner cikkéből.
„Mi a magyar érdeket Washingtonban is tudjuk képviselni, míg Magyar Péter Brüsszel érdekeit akarja idehaza képviselni”
– fogalmazott Lázár a teltházas eseményen, ahol a közelgő választásokat „nagyon nagy csatának” nevezte, és óvott „az elbizakodottságtól és a nagyképűségtől.”
A miniszter árulás-vádjának hátterében az a kormányzati állítás áll, amely szerint a Tisza Párt akadályozta meg, hogy a MÁV hozzájusson az Európai Beruházási Bank (EIB) egymilliárd eurós, vagyis nagyjából 385 milliárd forintos hiteléhez. „Tudjuk, hogy Magyar Péter személyesen járt közben, hogy Magyarország ne kaphassa meg” a hitelt, ami Lázár szerint „szégyen, gyalázat.” A miniszter már korábban is tett hasonlóan kemény kijelentéseket, egy áprilisi videóban például azt mondta: „Magyar Péter elárul mindenkit.”
Magyar Péter a vádakra élesen reagált:
„A közpénzek Drakulája, batidai Lázár János végleg meghibbant a százmilliós festmények alatt a kastélyában” – írta közösségi oldalán, hozzátéve: „A TISZA soha semmilyen uniós forrás ellen nem lobbizott. Tudod, mi nem vagyunk fideszesek.”
Magyar Péter élete egyik legmeghatóbb élményéről posztolt videót
A TISZA Párt elnöke Sükösdön járt, ahol Nébl Zsolt tanítja immár a harmadik generációt zenélni. Azt mondja, hogy akinek hangszert tud a kezébe adni, az a gyerek nem kallódik el.
Magyar Péter Sükösdre látogatott, ahol zenélni tanuló gyerekek egy rögtönzött kis koncerttel fogadták. A láthatóan meghatódott Tisza-vezér ez írta a videója mellé, amit az eseményről posztolt:
"Életem egyik legmeghatóbb élménye. A sükösdi csoda. Köszönjük Nébl Zsoltnak és a srácoknak!"
A településen ugyanis Nébl Zsolt tanítja immár a harmadik generációt zenélni. Azt mondja, hogy akinek hangszert tud a kezébe adni, az a gyerek nem kallódik el.
A kommentek is elismerik a zenetanár munkásságát:
"Miért ne lehetne az egész országban ekkora szeretet mindenhol? ❤️"
"Gyermekjogok Világnapja - ❤️ Mert a Csoda ott kezdődik, ahol az apró szemek is mosolyognak."
"Hat ez tenyleg csoda!!!milyen keves is eleg az őszinte örömhöz. Elimeres, hogy ezeket a gyerekeket nem hagyja elkallódni."
"Ilyen, amikor a tanár szívvel tanít, az eszköze a hangszer, a tananyag a szeretet.... "
"A könnyem kicsordult az egyszerű, de őszinte lélekből jövő szavak hallatán! "
"Zsolt munkássága is mutatja, hogy az igazi hősök köztünk járnak!❤️??"
Magyar Péter Sükösdre látogatott, ahol zenélni tanuló gyerekek egy rögtönzött kis koncerttel fogadták. A láthatóan meghatódott Tisza-vezér ez írta a videója mellé, amit az eseményről posztolt:
"Életem egyik legmeghatóbb élménye. A sükösdi csoda. Köszönjük Nébl Zsoltnak és a srácoknak!"
A településen ugyanis Nébl Zsolt tanítja immár a harmadik generációt zenélni. Azt mondja, hogy akinek hangszert tud a kezébe adni, az a gyerek nem kallódik el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
