KULT
A Rovatból

Az Abigél könyv világába csöppenhetsz ebben a rendkívüli múzeumban

A Pedagógiai Múzeum különleges tárlatvezetésén láttuk a matulás lányok egyenruháját és König tanár úr gombjait is.

Link másolása

Különleges „abigéles” tárlatvezetésen jártunk a Pedagógiai Múzeumban: meghallgattuk Truth Gertrúd tornatanár csattogtatóját, megnéztük, milyen vetítőgépen pergett az oktatófilm.

Az állandó kiállítás tereiben körbevett bennünket a Szabó Magda regényéből ismert Matula légköre. Megmutatjuk, milyen lehetett az iskola, ahova Vitay Georgina érkezett a második világháború idején.

A Múzeumok Őszi Fesztiválja alkalmából ellátogattunk az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM) abigéles tárlatvezetésére. Az állandó kiállítás múltidéző tereiben Reményi Ildikó muzeológustól mesélt érdekességeket a református nőnevelés szigorú világáról. Eközben olyan tárgyakat, taneszközöket, iskolai egyenruhákat láttunk, amiket az Abigél időszakában is használtak a tanárok és leánynövendékek.

Az állandó kiállítás folyosójára lépve azonnal megakadt a szemünk egy padsoron. A vitrinekben pedig palatáblákat, irkákat, tollakat, tintákat és szemléltető eszközöket is megcsodáltunk.

Közelről megnézhettük a református leányneveldék iskolai egyenruháit is. A muzeológus elmesélte, hogy ezekben az időkben nem lehetett kilógni, nem lehetett a vagyoni állapottól függően drágább viseletet hordani, ezért a lányoknak ruházatukat kötelezően el kellett takarniuk egy szürke, minden nap frissen vasalt munkaköpennyel.

Nagyobb ünnepeken és jeles egyházi ünnepeken ünnepi viseletet hordtak: matrózblúzt sötétkék rakott szoknyával, hozzá sötétkék télikabát, fekete harisnya, fekete cipő. Hétköznap a szürke harisnya és barna cipő is megengedett volt.

A konfirmálásukra viszont a saját maguk által hímzett ruhájukat vették fel a lányok. A kézimunkákra is gyönyörű példákat láthattunk a vitrinekben.

Közelről megnéztük a lányok által utált tarisznyát is. Az iskolások annak idején ebben hordták könyveiket és saját készítésű füzeteiket. A református kollégiumban pedig ebben a vászonszatyorban hordták a lányok a kimenős holmijukat.

Láttunk az Abigélből ismert csikós kalapot is, de megtudtuk, hogy a filmmel ellentétben a református iskolákban valójában sötétkék svájcisapkát hordtak, rajta az iskola jelével.

Megnézhettük azokat a bizonyos gombokat is, amiket König tanár úr kabátjáról loptak le a lányok.

A tárlatvezetésen sok szó esett arról is, milyen szigorúak voltak a követelmények.

Dicséret nem járt.

Az volt a természetes, hogy mindenki a tőle telhető legjobb magaviseletet és tanulmányi eredményeket hozza. Nem lehetett kilógni a sorból, vagy ha igen, azt is csak nagyon szerényen, és csakis a tehetség által.

Elemistáknál még volt testi fenyítés, nádpálcával és vonalzóval is kaphattak ütéseket. Az idősebbeket lelki megrovással, a közösségtől való elzárással büntették. Az Abigélben a König tanár úron gúnyolódó lányoknak pedig az volt a büntetése, hogy egész éjjel másolniuk kellett egy zsoltárrészletet.

Nem titok, hogy Szabó Magda Georgina alakjába saját magát és gimnáziumi élményeit is beleírta. Az írónő szerető, szabad szellemű családban nőtt fel, és Georginához hasonlóan ő is sokat szenvedett a református gimnázium szigorú közegében. Amikor jóindulattal kijavította franciatanárát, az azzal büntette, hogy levegőnek nézte, és többé nem szólította fel.

A belső termébe lépve egy korabéli tanterem tárult a szemünk elé.

Itt tudtuk meg, hogy a református iskolák felszereltsége kirívóan jó volt abban az időben. A vitrinekben és tárolókban a különböző tantárgyakhoz tartozó korabeli oktatási eszközöket nézhettük meg. Közben pedig mi is elgondolkodtunk, hogy Georgina osztálytársnői helyében mi melyik tárgyhoz mennénk feleségül.

A legtöbb református iskolában még vetítőgép is volt, amit főleg földrajz és történelem órán használtak. A tárlatvezetésen a kedvünkért be is kapcsoltak egy jellegzetes hangú projektort. A könyv szerint nem volt még hangosfilm vetítő a Matulában, így mi is hang nélkül néztünk bele egy oktatófilmbe.

Gertrúd tornatanár csattogtatóját is meghallgathattuk, amit nem csak tornaórán és táncórán használtak a tanárok. Mint megtudtuk, a csattogtató az 1920-as évekig az írástanítás eszköze is volt.

Ha érdekel a régi idők iskolakultúrája, megismernéd a szüleid, nagyszüleid, dédszüleid diákkorát és taneszközeit, akkor nézd meg te is az OPKM állandó kiállítását!

Az OPKM rendelkezik Kelet-Közép-Európa legnagyobb oktatástörténeti gyűjteményével.

A tárlatot ráadásul egy autentikus helyszínen, egy gyönyörű szecessziós iskolaépületben csodálhatod meg, a Kőrössy Albert által tervezett tisztviselőtelepi, utóbb Széchenyi István Gimnázium egykori székhelyén.

A múzeum rendszeresen tart tárlatvezetéseket, múzeumpedagógiai foglakozásokat, sőt városi sétákat is. Részletek az OPKM honlapján.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Így tovább nem lehet élni” – Újabb zseniális Bödőcs-kisfilm készült, Csákányi Eszter és Znamenák István is remek benne
Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással. Egy kis Örkény, egy kis Wes Anderson négy és fél percben.

Link másolása

Új kisfilm került fel Bödőcs Tibor YouTube-oldalára: a mintegy 4 és fél perces alkotás két főszereplője Znamenák István és Csákányi Eszter.

A kérvény című opus egy Wes Anderson-szerű miliőben játszódik, és lényegében egy kérvény felolvasásából áll, na meg a hangos csattanóból. De az egészben benne van az „elmúthatvanév” Magyarországa, persze a megfelelően vicces, ironikus körítéssel. A kérvény című kispróza egyébként Bödőcs Prímszámok hóesésben című kötetének egyik fejezete.

Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással.

De felesleges is ennél több, nézzük a kisfilmet:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

A Rovatból
Több mint száz év után került elő egy eddig ismeretlen írás Agatha Christie-től
Az első Poirot-regénye környékén írhatta az első világháború alatt.

Link másolása

Váratlan szerzőre bukkantak egy, a Brit Pszichoanalitikus Társaság archívumában talált magazin hasábjain: minden idők legtöbb könyvet eladott regényírójára, Agatha Christie-re.

A magazint Sylvia Payne, a psziszhoanalízis brit úttörőjének papírjai között találták meg, aki még az első világháborúban, nővérként ismerkedett meg a krimi későbbi koronázatlan királynőjével.

A Mit csináltunk a Nagy Háborúban című, hatvanoldalas, saját készítésű szatirikus magazin is ebből az időből származik és Christie, Payne, illetve kolléganőik különböző írásait tartalmazza: novellákat, verseket, színdarabokat – és egy képregényt is egy mérgezéses esetről, amit Christie és szintén nővér barátnői „követtek el”.

Christie a magazinban elsősorban a kérdezz-felelek rovat vezetőjeként szerepel, ahol képzeletbeli olvasók kérdéseire válaszol, válaszait Agatha néni néven szignózva,

de rejtvényoldalt is szerkesztett, továbbá írt egy bírósági álhíreket tartalmazó rovatot.

A belsős nővérmagazint könnyed, pozitív hangvétele miatt minden bizonnyal saját maguk lelkesítésére készítették a nővérek, akik nap mint nap szembesültek a világháború borzalmaival a Franciaországból hazatért brit háborús sebesültek révén.

Christie nagyjából a magazin keletkezésekor írhatta első regényét is, A titokzatos stylesi esetet, a később legendássá vált Hercule Poirot detektív főszereplésével, de ekkor még senki sem sejthette, hogy az írónő könyveinek eladását csak Shakespeare és a Biblia tudja majd megelőzni, ugyanis első regényének kéziratát három éven át hat különböző kiadó utasította vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt András Ferenc
A nemzet művészének rendezőként olyan filmek fűzödnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. 81 éves volt.

Link másolása

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze – jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

András Ferenc, a Savaria Filmszemle életműdíjas zsűritagja emléke előtt a konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény harmadéves filmrendező osztályának osztályvezető tanára csütörtökön hajnalban hunyt el.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten, 1973-ban szerzett rendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életében mindvégig jelentős szerepet játszott a film és a televízió. Pályáját 1962-ben kezdte a Magyar Televízióban, majd dolgozott a filmiparban is, ahol a korszak legnagyobb rendezőivel működött együtt, köztük Ranódy Lászlóval és Makk Károllyal.

Rendezőként és forgatókönyvíróként olyan rendkívüli alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Családi kör vagy a Törvénytelen című film – olvasható az SZFE méltatásban.

Mint írták, András Ferenc 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, kifejezve tiltakozását a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen, a politikai nyilatkozat támogatása miatt hosszú ideig nem forgathatott újabb játékfilmet.

A nyolcvanas években a MAFILM színésztársulatának vezetője volt, majd később a Dialóg Filmstúdiót irányította. Produceri tevékenysége mellett meghatározó szerepet vállalt a szinkronszakma alakításában, valamint a Duna Televízió szinkronműhelyének korszakos vezetője volt. Szerteágazó tudása és tapasztalata ellenére viszonylag későn kezdett tanítani: 2021-től volt az Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező osztályának osztályvezető oktatója, aranydiplomáját pedig 2023-ban vehette át ugyanitt - emelik ki a közleményben.

András Ferenc halálával a magyar film világa kiváló alkotót veszített el, emlékét a filmjein és oktatói munkáján keresztül őrzi a Színház- és Filmművészeti Egyetem

– írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Itt a magyar Harry Potter: gulyással, hagyományos reggelivel, metróval és egy sikeretlen vizsga utáni búfelejtővel
Hári Gábor egy családi étkezésben megfáradva döntött úgy, hogy elkészíti a kultikus figurák magyar verzióját. A mesterséges intelligencia segítségével kerültek a szereplők kocsmába, pályaudvarra, lakótelepre...

Link másolása

Harry Potterből sosem elég. A könyvek és filmek, a különféle játékok után a mesterséges intelligencia segítségével most Magyarországra érkeztek a szereplők.

A kalandról különleges képeket osztott meg a Facebook-on Hári Gábor. Az alkotó elmesélte a Szeretlek Magyarországnak, hogyan született az ötlet, hogy magyar környezetbe helyezze a varázsló-tanoncok világát.

"Az inspirációm onnan jött, hogy külföldön élek, és a családom látogatóba jött nemrég. Magyar ételeket ettünk, elég tetemes mennyiségben. Egy ponton, amikor már kifáradtam az evésben, leültem a YouTube elé és eszembe jutott a "nemzeti Harry Potteres" mesterséges intelligencia mémformátum. Magyar verziót még nem láttam belöle, ezért úgy döntöttem elkészítem én".

A képeket pedig megosztotta ITT. És az alkotásokhoz némi magyarázatot is adott.

"Hágrid" gulyást főzött a harmadik ebédjére
"Dámböldór" a méreggel, ami miatt kirúgták
"Sznép" a megvakulása előtt
"MekGonagál" hagyományos magyar reggelivel
"Heri, Ron és Hermióne" egy sikertelen vizsga után, iskolai egyenruhában
"Dobbi" túl sokat szívott, most a pályaudvaron lakik
"Voldemort", aki rossz hírekkel szórakoztat

A képeket Hári Gábor engedélyével közöltük.


Link másolása
KÖVESS MINKET: