Több százezres bírságot kaphatnak a magyar autósok is Ausztriában egy új törvény miatt

„Már nem látom a személyes képességeket benne” – mondta Orbán Viktorról egyik volt főtanácsadója, miközben más egykori fideszes frakciótársai szerint korai lenne leírni, és akár a visszatérésre is lehet esélye. A leköszönő miniszterelnök döntése, hogy nem veszi át parlamenti mandátumát, heves vitákat indított a Fidesz és a magyar politika jövőjéről.

A választási vereség után Orbán Viktor bejelentette, hogy nem ül be az ellenzéki padsorokba, mert „úgy látom, hogy máshol van rám szükség”. A döntést a Fidesz–KDNP parlamenti felállásának radikális átalakítása követte: a Gulyás Gergely vezetésével felálló új Fidesz-frakcióból több régi politikus is hiányzik. A párt keddi választmányi ülésén Orbán felajánlotta lemondását a pártelnöki posztról, de ezt nem fogadták el.

A kérdésről, hogy mi áll a lépés hátterében, és van-e politikai jövője Orbánnak, a 24.hu négy egykori fideszes politikust kérdezett meg, akik a kilencvenes években ismerték meg Orbán politikai észjárását. Szelényi Zsuzsa, Elek István, Fodor Gábor és Hegedűs István egyetértett abban, hogy a távozó miniszterelnök taktikailag jól döntött, de a jövőjét illetően két, egymással homlokegyenest ellenkező forgatókönyv rajzolódik ki.

Az egyik véleménycsoport szerint a Fidesz megújulása Orbán vezetésével már nem lehetséges. Szelényi Zsuzsa, a CEU Demokrácia Intézet kutatója szerint a párton belül is megdőlt az a hit, hogy Orbán Viktornak mindig igaza van. Úgy látja, a vereség utáni helyzetet most is a belső bizalom helyreállítására használhatja, de ezúttal sokkal nehezebb dolga lesz. A CEU kutatója szerint a Fideszen belül egy-két éven belül elkerülhetetlen lesz a hatalmi harc.

– tette hozzá.

Ennél is tovább ment Elek István, aki 1998 és 2002 között Orbán főtanácsadójaként is dolgozott. Szerinte a Fidesz állampártként elszokott a normális pártműködéstől, és a mostani helyzetben nagyon nehéz feladat előtt áll.

Mások azonban óva intenek attól, hogy bárki leírja a kormány éléről távozó miniszterelnököt. Fodor Gábor, a Fidesz alapító tagja szerint Orbán számára a lengyel Jarosław Kaczyński útja lehet a minta.

– utalt a lengyel Jog és Igazságosság vezéralakjára. Fodor szerint Orbán visszatérésére akkor nyílhat esély, ha a kormányzást átvevő Tisza Párt nehézségekkel szembesül.

Hasonlóan látja a helyzetet Hegedűs István egykori fideszes képviselő is, aki szerint Orbánt a revánsvágy is fűtheti. Úgy véli, a vereségből nem a mérséklődés, hanem a még keményebb fellépés szükségességének tanulságát vonhatja le.

Már nem dolgozik a piliscsabai polgármesteri hivatalban az a jegyző, aki a választás éjszakáján trágár, homofób stílusban gyalázta Magyar Pétert egy videóban.

Thumáné Kauzál Melinda polgármester a Telexnek megerősítette, hogy Dr. Juhász Andrea közszolgálati jogviszonya megszűnt, de azt egyelőre nem részletezte, pontosan milyen jogi formában távozott.

Mint megírtuk, a 2026-os országgyűlési választás éjszakáján, a Fidesz eredményvárója után a Népszava videójában a jegyző a kormánypárt vereségét elemezte. Dr. Juhász Andrea a pártot felmentve a felelősség alól azt mondta:

Zavaros gondolatmenetét azzal zárta, hogy szerinte „egy országot ne irányítson egy buzi”.

A botrány kirobbanása után Piliscsaba polgármestere elhatárolódott a kijelentésektől. A városvezető közölte, hogy a jegyző „vasárnap éjszakai nyilatkozata miatt méltatlan a hivatalra”, ezért megtette a szükséges jogi lépéseket. Az nem derült ki, hogy ezek pontosak milyen lépések voltak.

Arról, hogy Dr. Juhász Andrea közszolgálati viszonya megszűnt, éppen a törvény által biztosított 15 napos határidő utolsó napján tájékoztatott. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény ennyi időt ad a munkáltatónak, hogy a méltatlanná válás tudomásra jutása után felmentéssel éljen.

A botrány Piliscsabán is komoly visszhangot váltott ki. A legnagyobb helyi Facebook-csoportban napokig intenzív vita zajlott, és petíció is indult a jegyző felmentéséért, amelyet a távozásáról szóló hír megjelenéséig több mint ezren írtak alá.

A Telex kereste Dr. Juhász Andreát is, hogy fenntartja-e korábbi nyilatkozatát, vagy esetleg megbánta azt, de nem kaptak választ.

A leköszönő Orbán-kormány a választás előtti utolsó napokban döntött két fontos, luxembourgi uniós bírósági tisztségről, amelyek mandátuma 2027-től egészen 2033-ig tart.

Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának április 8-i ülésén Bóka János EU-ügyi miniszter jelentette be, hogy

– írja a HVG. A döntés időzítése azért érdekes, mert Csehi jelenlegi mandátuma csak 2027 októberében jár le, így a lap szerint nem látszott olyan határidő, ami miatt a választás előtt kellett volna dönteni.

Ezzel egy időben a kormány egy másik fontos pozícióról is határozott:

Ez a lehetőség Magyarország uniós tagsága óta most először nyílt meg az ország számára.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a kormány a jelölés előtt az Alkotmánybíróság elnökével, a Kúria elnökével és a legfőbb ügyésszel is konzultált. Időközben Magyar Péter a választás után mindhármukat lemondásra szólította fel május 31-i határidővel.

Az Európai Unió Bírósága az EU legfőbb igazságszolgáltatási intézménye, amelynek döntései a tagállamokra, így Magyarországra is kötelezőek. A Bíróság testülete tagállamonként egy bíróból, összesen 27 bíróból áll, munkájukat tizenegy főtanácsnok segíti. A főtanácsnok nem ítélkezik, hanem független jogi véleményt, úgynevezett „indítványt” készít, ami gyakran irányt mutat a bíráknak. Míg az öt legnagyobb tagállam állandóan küldhet főtanácsnokot, a többi helyet rotációs rendszerben osztják szét, ezért a mostani magyar jelölésnek különös súlya van.

A bírói posztra újrajelölt Csehi Zoltán 2016 óta dolgozik a luxembourgi testületben, 2021 óta a Bíróság bírája. A főtanácsnoknak jelölt Fehér Miklós Zoltán pedig 2010 óta vezeti azt a minisztériumi jogászcsapatot, amely a magyar kormányt képviseli az uniós bírósági eljárásokban.

A jelölteket egy uniós szakértői bizottság, az úgynevezett 255-ös bizottság is megvizsgálja, a végső szót pedig a tagállamok kormányainak képviselői mondják ki közös megegyezéssel.

Az egyik ilyen ügyben Tamara Ćapeta főtanácsnok nemrégiben azt javasolta, hogy a Bíróság semmisítse meg az Európai Bizottság döntését, amellyel feloldották a Magyarországnak szánt uniós források egy részének zárolását. A Bíróság ítélete ebben a kérdésben még várat magára.

A Bíróság egy másik ítéletében kimondta, hogy a 2021-es, „gyermekvédelminek” nevezett törvény több ponton sérti az uniós jogot. Jogvédő szervezetek szerint a döntés alapján a Pride-tilalom sem maradhat hatályban.

A testület emellett 200 millió eurós (mintegy 80 milliárd forintos) átalánybírságot és napi egymillió eurós kényszerítő büntetést is kiszabott az országra a menekültügyi szabályok megsértése miatt, és a Paks II. atomerőmű körüli eljárások is megjárták a luxembourgi fórumot.

Hónapok óta gyakorlatilag blokád alatt áll a Hormuzi-szoros, a világ egyik legfontosabb tengeri útvonala, ahol a globális olajellátás ötöde halad át. A hétvégén azonban egy 142 méteres, szankciókkal sújtott orosz milliárdoshoz köthető szuperjacht mégis áthajózott a lezárt vizeken, megmutatva, hol vannak a zárlat repedései.

A Nord nevű, orosz zászló alatt közlekedő luxushajó pénteken indult Dubajból, majd a hétvégén áthaladt a szoroson, és vasárnap reggel futott be az ománi főváros, Maszkat egyik marinájába – írta a The Guardian.

A jacht Alekszej Mordasov orosz milliárdoshoz köthető, aki vagyonát nagyrészt a Szeversztal acél- és bányászati vállalatnak köszönheti, és szoros kapcsolatokat ápol Vlagyimir Putyinnal. Bár hivatalosan nem ő a tulajdonos – a hajót 2022-ben a felesége cégére jegyezték be –, Mordasovot az EU, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok is szankciós listára tette az ukrajnai invázió után. Egyik kisebb hajóját, a Lady M-et az olasz hatóságok 2022-ben le is foglalták.

A Hormuzi-szoros lezárása egy hosszabb ideje tartó feszültség eredménye. Az iráni blokád egy válaszlépés volt a február 28-án kezdődött amerikai és izraeli csapásokra. Teherán korábban arra figyelmeztetett, hogy minden, a szoroshoz közelítő hajót célba vesznek, amire Washington azzal reagált, hogy feltartóztatják vagy visszafordítják az iráni kikötők felé tartó vagy onnan induló hajókat.

A legfrissebb hírek szerint azonban a Nord egy „jóváhagyott útvonalon” haladt. Egy, a tulajdonoshoz közel álló forrás azt állította, hogy sem Irán, sem az Egyesült Államok nem emelt kifogást a hajó áthaladása ellen.

A jacht átkelése egybeesett az orosz–iráni diplomáciai kapcsolatok erősödésével. Vlagyimir Putyin hétfőn Szentpéterváron fogadott egy iráni küldöttséget, ahol Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter a két ország „stratégiai kapcsolatát” méltatta.

Az orosz elnök a TASZSZ hírügynökség szerint azt mondta vendégének, hogy az iráni nép „bátran küzd” a szuverenitásáért az amerikai és izraeli nyomással szemben.

Az amerikai Középső Parancsnokság a saját blokádjának végrehajtását a szorostól keletre, az iráni kikötőforgalomra összpontosítja, így a Nord útvonala technikailag nem feltétlenül sértette az amerikai korlátozásokat.