Ilyen az élet a TikTok, a YouTube, a Facebook, a Snapchat, az X és a Reddit nélkül Ausztráliában, ahol a 16 év alattiaknak mindezt betiltották
„Ez világszínvonalú. Ausztrália megmutatja, hogy elég volt” – mondta Anthony Albanese miniszterelnök december 10-én, amikor életbe lépett a világ első országos tiltása, amely a 16 év alattiak közösségimédia-fiókjait célozza. Miközben a kormány ünnepelt, a tinédzserek egy része úgy érezte, elveszíti a kapcsolati hálójának egy fontos részét. Az első néhány nap tapasztalatai vegyes képet mutatnak: a rendszeren tátongó lyukak, a szülők megkönnyebbülése és a gyerekek frusztrációja egyszerre van jelen.
December 10-től a kormány által kijelölt tíz „korhatáros közösségimédia-platformnak” ésszerű lépéseket kell tennie, hogy a 16 év alattiak ne hozhassanak létre és ne tartsanak fenn fiókot.
A tiltólistán olyan óriások szerepelnek, mint a Facebook, az Instagram, a Threads, a TikTok, a Snapchat, az X, a YouTube, a Reddit, a Twitch és a Kick. A szabályozás ugyanakkor nem terjed ki a közvetlen üzenetküldő alkalmazásokra, így a WhatsApp és a Messenger továbbra is elérhető, ahogy a Discord, a Roblox, és kivétel a YouTube Kids is.
A bevezetés utáni első napokban azonnal megmutatkoztak a rendszer „gyerekbetegségei”. Bár a kormány és az eSafety kiberbiztonsági hatóság is a platformok felelősségét hangsúlyozta, az induláskor még akadtak olyan szolgáltatók, ahol egy 2011-es születési dátummal is gond nélkül lehetett regisztrálni. „Azok, akik átcsúsztak, idővel ki fognak kerülni a rendszerből. A tinédzseri kreativitás elszigetelt esetei nem tántorítanak el minket, mi hosszú távú játszmát játszunk” – fogalmazott Julie Inman Grant, az eSafety biztosa.
A kormányzat komolyan veszi az ellenőrzést: már be is kérték a platformoktól a december 9-i és 11-i felhasználói adatokat, hogy lássák, számszerűen mekkora a változás.
A mindennapokban azonban a személyes tapasztalatok a legbeszédesebbek.
Más szülők is arról számoltak be, hogy 11-13 éves gyerekeiket a rendszer nagykorúnak, néha akár 30 felettinek is „látta”. A tinédzserek egy része közben a kiskapukat keresi. „Akit le akarnak szoktatni, az lesz az első, aki megkerüli” – mondta a 15 éves Tyson, utalva a VPN-szolgáltatásokra és a születési dátummal való trükközésre. Ezzel szemben sok szülő fellélegzett. „Ez fekete-fehér szabály – olyan, mintha a gyerekem cigarettát akarna. Nem fog megtörténni” – nyilatkozta egy ausztrál lapnak egy melbourne-i édesanya, aki korábban sikertelenül küzdött 13 éves fia Snapchat-függőségével.
A hibás korbecslések ráirányították a figyelmet a technológiai háttérre. A törvény szándékosan nem ír elő egyetlen kötelező megoldást, a platformoknak csupán „ésszerű lépéseket” kell tenniük. Ezek közé tartozhat a felhasználó arcáról készült szelfi alapján működő, mesterséges intelligenciát használó életkorbecslés, a banki azonosítókon keresztüli „igen/nem” jellegű kor-ellenőrzés, vagy egy harmadik, megbízható félen keresztüli dokumentum-ellenőrzés. A hatóságok hangsúlyozták: nem elvárás, hogy minden egyes felhasználó szkennelje be a személyi igazolványát, és a platformok nem kényszeríthetik rá a felhasználókra a kormányzati digitális azonosító használatát sem.
A Meta a Yoti nevű arckorbecslő szolgáltatást, a Snapchat és a Kick pedig a szingapúri k-ID megoldását használja, míg a YouTube a már meglévő Google-fiók adataira és egyéb digitális jelekre támaszkodik. A k-ID azt állítja, hogy a hitelesítés után nem tárolja a felhasználók képeit, de kiberbiztonsági szakértők szerint az adatok az átvitel és a feldolgozás pillanatában így is sebezhetővé válhatnak.
„A közösségi média segít kapcsolatban maradni a közösségemmel anélkül, hogy ki kellene mennem és végigszenvednem a fájdalmas napokat” – mondta a 15 éves Wren Alfaro, akinek az Instagram egyfajta mentőövet jelentett. A fogyatékossággal élő fiatalok érdekvédelmi szervezetei már fel is vetették, hogy számukra érdemes lenne kivételt tenni. Hasonló nehézségekkel küzdenek a bentlakásos iskolák diákjai és a hatalmas távolságok miatt elszigetelten élő vidéki fiatalok is, akik a baráti és családi kapcsolataik meggyengülésétől tartanak.
A tiltás hatására megindult a tinédzserek „átvándorlása” a megengedett platformokra. A WhatsApp és a Messenger mellett felértékelődtek az olyan, eddig kevésbé ismert alkalmazások, mint a Lemon8, a Yope vagy a RedNote. Az eSafety hatóság már jelezte, hogy figyeli a trendeket, és ha egy új platformon tömegesen jelennek meg a 16 év alattiak, azt is felveheti a tiltólistára.
Kénytelen-kelletlen teljesítik a cégek
A technológiai óriások vegyesen, de alapvetően a szabályok betartásával reagáltak az ausztrál törvényre. A YouTube bejelentette, hogy a 16 év alatti felhasználókat automatikusan kijelentkezteti, így nem tudnak majd kommentelni, lájkolni vagy tartalmat feltölteni. A cég közben élesen bírálta is a jogszabályt.
A Meta, a Facebook és az Instagram anyavállalata megkezdte a becslések szerint mintegy 500 ezer, 13 és 15 év közötti ausztrál fiatal fiókjának deaktiválását, ami egyfajta karantén, hiszen lehetőséget biztosít az adatok letöltésére és a fiókok későbbi, 16 éves korban történő visszaállítására. A Snapchat, amelynek nagyjából 440 ezer tinédzser korú felhasználója érintett, háromlépcsős ellenőrzési rendszert vezetett be. A TikTok is jelezte, hogy végrehajtja a szabályokat, és a mintegy 200 ezer érintett fiók tartalmát archiválja, hogy a felhasználók később hozzáférhessenek.
Julie Inman Grant, az eSafety vezetője a The Guardian szerint előre jelezte, hogy nem számít zökkenőmentes átállásra, de a felügyelet fokozatos, kockázatalapú lesz, és elsőként a legkockázatosabbnak ítélt platformokat veszik górcső alá. Az elsőnapok tapasztalatai szerinte vegyesek voltak: több platformon rövid ideig még létre lehetett hozni fiókot hamis, de a korhatár alá eső
születési dátummal, ám a hatóság szerint ezeket a kiskapukat bezárják, és az érintett fiókokat „idővel” lekapcsolják.
Jogi és politikai támadások kereszttüzében a törvény
A kormányzó Munkáspárt szerint a lépés elengedhetetlen a gyerekek mentális egészségének védelme, valamint az online zaklatás és a függőség visszaszorítása érdekében. Anika Wells kommunikációs miniszter a YouTube kritikájára reagálva azt mondta, kifejezetten furcsának tartja, hogy „a YouTube mindig hangsúlyozza, mennyire nem biztonságos a platformja kijelentkezett állapotban”. Ezzel szemben az ellenzéki koalíció, bár megszavazta a törvényt, szkeptikus a végrehajtással kapcsolatban. Sussan Ley, az ellenzék helyettes vezetője az ABC Newsnak azt mondta, nem bízik benne, hogy a tiltás működni fog, mert ezt csak egy „áltörvény”, ami egy „álfolyamaton” megy keresztül. A koalíció ifjúsági szervezete, a Young Nationals pedig arra figyelmeztetett, hogy a tilalom a fiatalokat a kevésbé szabályozott, sötétebb és kockázatosabb online platformok felé terelheti.
Két 15 éves fiatal közben a Digital Freedom Project nevű jogvédő szervezet támogatásával az ausztrál Legfelsőbb Bírósághoz fordult, arra hivatkozva, hogy a tilalom sérti az alkotmányban foglalt, vélelmezett politikai kommunikációs szabadságjogot. A bíróság gyorsított eljárásban, várhatóan 2026 elején tárgyalja az ügyet, de a törvény addig is hatályban marad. A Reuters közölte: a Reddit szintén bejelentette, hogy keresetet nyújt be a legfelsőbb bírósághoz, mert álláspontja szerint a törvény „sajnos tolakodó és potenciálisan nem biztonságos ellenőrzési folyamatokra kényszeríti a felnőtteket is”, miközben elszigeteli a tinédzsereket a koruknak megfelelő közösségi élményektől. A cég úgy gondolja, a jó szándék ellenére a jogszabály célt téveszt a fiatalok online védelmében.
Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök viszont a családok számára fontos pillanatnak nevezte a tilalmat. Az X-en közölte: azt akarják, hogy „a gyerekeknek legyen gyermekkora, a családoknak pedig békés nyugalma”.
A törvény elfogadásához nagyban hozzájárult a „Let Them Be Kids” („Hagyjuk őket gyereknek lenni”) nevű, a News Corp médiabirodalom által is támogatott kampány, amelyhez több, online zaklatás miatt gyermekét elvesztő szülő is az arcát adta. Az ausztrál kormány a nemzetközi porondon is képviseli a témát, és a törvény hatálybalépését december 10-én országszerte hidak és középületek kivilágításával ünnepelte.
Hasonló törvények vannak, ennyire szigorúak nincsenek
Az ausztrál törvény globális viszonylatban is szigorúnak számít, ám léteznek hasonlók, például Európában. Nálunk először Dániában vezettek be olyan jogszabályt, amely kategorikus tiltással él: ott 2024 végén jelentették be, hogy minden 15 év alatti számára tiltott terep a közösségi média, noha a 13–15 évesek szülői engedéllyel még regisztrálhatnak. Caroline Stage dán miniszter ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a platformok túl régóta cselekednek szabadon „a gyerekek játszóterein”, ezért a digitális világban is ahhoz hasonló „kapukra” van szükség, mint a való életben a szórakozóhelyek beléptetésénél.
Más európai országok inkább a részleges korlátozást választották: Franciaországban például a 15 év alattiaknál kötelezővé tették a szülői beleegyezést, Németországban a korábbi 13 helyett már 16 év az alsó korhatár a regisztrációhoz, Olaszországban pedig 14 év alatt írnak elő szülői engedélyt.
Maga az Európai Parlament is csak egy javaslatot fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy szülői beleegyezés nélkül 16 évben határozná meg a minimális életkort a közösségi média, videómegosztó szolgáltatások és mesterséges intelligencia alapú chatbotok (pl. AI-komponensek) használatához.
Az EU mindazonáltal – bár nem állapít meg egységes korhatárt a közösségi média használatára – különféle védelmi kötelezettségeket ír elő az online platformoknak, például a kiskorúakra vonatkozó biztonsági és tartalmi szabályok, életkor-ellenőrzés támogatása vagy a káros tartalom elleni fellépés kapcsán.
Ezt azonban gyakorlatilag senki sem ellenőrzi.
A világ más részein – már ahol politikai okokból nincsenek eleve blokkolva a nagy platformok, mint például Nepálban, Afganisztánban vagy Iránban – szintén nem igazán találni az ausztrálnál keményebb tiltást, ám vannak még államok, amelyek szigorítottak a felhasználási feltételeken. Kínában például a kormány már korábban bevezette, hogy a gyerekek online játékideje legfeljebb napi 40 perc lehet, és – a gyermekvédelemre hivatkozva – egyébként is erősen korlátozzák a kiskorúak képernyőidejét. Említést érdemel továbbá a maláj törvénytervezet, 2026-tól betiltja a 16 év alatti regisztrációt a közösségi oldalakon.
Fiatalok tömegei lógnak a közösségi média alkalmazásokon
Az ABC News által szemlézett felmérések szerint a tinédzserek többsége napi rendszerességgel használ közösségi oldalakat. Az amerikai 13–17 éves korosztály 95 százaléka rendelkezik profillal, 90 százalékuk naponta használ YouTube-ot, 60 százalékuk pedig szintén minden nap pörgeti a TikTokot vagy Instagramot, és durva, de a 8–12 évesek 38 százaléka is napi szinten aktív a közösségi platformokon.
A szakértők pedig eléggé megosztottak abban a kérdésben, mennyire hatékony vagy indokolt egy olyan mértékben szigorú tiltás, mint az ausztrál. Vannak, akik történelmi jelentőségű intézkedésnek tartják. A Reuters által idézett Jonathan Haidt pszichológus „a legjelentősebb intézkedésnek” nevezte, mások viszont óvatosságra intenek: az UNICEF például arra hívta fel a figyelmet, hogy pusztán a tiltás nem elegendő, hiszen a szabály kijátszható, és nem helyettesíti a jobb tartalommoderációt.
Ezt az álláspontot támasztják alá a Top10VPN vagy a SensorTower adatai is. Előbbi kimutatta, hogy az ausztrál törvény hatálybalépését megelőző vasárnapon 103 százalékkal nőtt a kereslet a valódi IP-címet elrejtő, ezáltal földrajzilag korlátozott tartalmak elérését is lehetővé tévő VPN-szolgáltatások iránt, míg utóbbi azt találta, hogy a szigetország fiataljai tömegesen vándorolnak át alternatív közösségi média appok felé, mint amilyen a Rednote vagy a magát az Alfa generáció számára biztonságos közösségként pozícionáló Coverstar.
A Brookings Intézet elemzői közben kiemelték, hogy egy ilyen tiltás technikai és jogi problémákat is felvet – például a korhatár-ellenőrzés kérdését és a gyerekek szólásszabadságát –, valamint arra is figyelmeztettek, hogy a tiltás önmagában nem feltétlenül csökkenti a képernyőidőt (a gyerekek átmehetnek más online tevékenységre), ezért inkább a platformok tervezését és adatkezelését kellene szabályozni (ahogy azt pl. az EU teszi).
A közösségi média fiatalokra gyakorolt negatív hatásai
Azokat sem feltétlenül lehet viszont hibáztatni, akik akár drasztikus módszerekhez nyúlva próbálják akadályozni a fiatalok közösségi média-használatát. Számos kutatás talált ugyanis összefüggést a közösségi média intenzív használata és a tinik mentális egészségének romlása között. A tinédzserek körében egyértelműen gyakrabban fordul elő depresszió és szorongás, valamint gyakoriak a testképzavarok és az alacsony önértékelés esetei is.
Egy amerikai egészségügyi jelentés szerint azok a tinik, akik naponta több mint három órát töltenek közösségi oldalakon, kétszer nagyobb arányban mutatnak depressziós vagy szorongásos tüneteket, mint akik ennél kevesebbet neteznek. A tiltás támogatóinak meggyőződése szerint éppen ezért lehet szükség radikális lépésekre a gyerekek védelmében, ám sokan úgy látják, hogy a tiltásnál üdvösebb lenne a platformok felelősségre vonása.
Bár a Facebookot és az Instagramot üzemeltető Meta már ilyen irányban is lépett – önkéntes alapon elindította a „tinifiókok” lehetőségét, ahol a 13–17 éves felhasználóknak szigorúbb tartalomszűrést kínál –, a szakértők szerint ez önmagában nem elegendő. Úgy vélik, elsősorban a platformok algoritmusainak és adatkezelési gyakorlatának szigorú szabályozását kellene előtérbe helyezni a gyermekek online védelmében.
