SZEMPONT

Ilyen az élet a TikTok, a YouTube, a Facebook, a Snapchat, az X és a Reddit nélkül Ausztráliában, ahol a 16 év alattiaknak mindezt betiltották

A néhány napja életbe lépett tiltás kötelezővé teszi, hogy olyan módszerekkel azonosítsák a tiniket, amiket nagyon nehéz kijátszani, de azért vannak próbálkozások. Megkezdődött a fiatalok elvándorlása is más platformokra, két 15 éves pedig beperelte a kormányt.

Szerző: Gábor János, Képünk illusztráció. Forrás: Freepik - szmo.hu
2025. december 13.

„Ez világszínvonalú. Ausztrália megmutatja, hogy elég volt” – mondta Anthony Albanese miniszterelnök december 10-én, amikor életbe lépett a világ első országos tiltása, amely a 16 év alattiak közösségimédia-fiókjait célozza. Miközben a kormány ünnepelt, a tinédzserek egy része úgy érezte, elveszíti a kapcsolati hálójának egy fontos részét. Az első néhány nap tapasztalatai vegyes képet mutatnak: a rendszeren tátongó lyukak, a szülők megkönnyebbülése és a gyerekek frusztrációja egyszerre van jelen.

December 10-től a kormány által kijelölt tíz „korhatáros közösségimédia-platformnak” ésszerű lépéseket kell tennie, hogy a 16 év alattiak ne hozhassanak létre és ne tartsanak fenn fiókot.

A szabályozás nem a felhasználókat vagy a szülőket bünteti, hanem a szolgáltatókat, amelyek akár 49,5 millió ausztrál dolláros, átszámítva több mint 10 milliárd forintos bírságot is kaphatnak, ha nem tesznek eleget a kötelezettségüknek.

A tiltólistán olyan óriások szerepelnek, mint a Facebook, az Instagram, a Threads, a TikTok, a Snapchat, az X, a YouTube, a Reddit, a Twitch és a Kick. A szabályozás ugyanakkor nem terjed ki a közvetlen üzenetküldő alkalmazásokra, így a WhatsApp és a Messenger továbbra is elérhető, ahogy a Discord, a Roblox, és kivétel a YouTube Kids is.

A bevezetés utáni első napokban azonnal megmutatkoztak a rendszer „gyerekbetegségei”. Bár a kormány és az eSafety kiberbiztonsági hatóság is a platformok felelősségét hangsúlyozta, az induláskor még akadtak olyan szolgáltatók, ahol egy 2011-es születési dátummal is gond nélkül lehetett regisztrálni. „Azok, akik átcsúsztak, idővel ki fognak kerülni a rendszerből. A tinédzseri kreativitás elszigetelt esetei nem tántorítanak el minket, mi hosszú távú játszmát játszunk” – fogalmazott Julie Inman Grant, az eSafety biztosa.

A kormányzat komolyan veszi az ellenőrzést: már be is kérték a platformoktól a december 9-i és 11-i felhasználói adatokat, hogy lássák, számszerűen mekkora a változás.

A mindennapokban azonban a személyes tapasztalatok a legbeszédesebbek.

„Hogy kaphatott 23 éves korigazolást, amikor ő 14?” – tette fel a kérdést Cassandra, egy új-dél-walesi édesanya, miután fia a Snapchat szelfis arcfelismerő rendszerét használva jóval idősebbnek szóló besorolást kapott.

Más szülők is arról számoltak be, hogy 11-13 éves gyerekeiket a rendszer nagykorúnak, néha akár 30 felettinek is „látta”. A tinédzserek egy része közben a kiskapukat keresi. „Akit le akarnak szoktatni, az lesz az első, aki megkerüli” – mondta a 15 éves Tyson, utalva a VPN-szolgáltatásokra és a születési dátummal való trükközésre. Ezzel szemben sok szülő fellélegzett. „Ez fekete-fehér szabály – olyan, mintha a gyerekem cigarettát akarna. Nem fog megtörténni” – nyilatkozta egy ausztrál lapnak egy melbourne-i édesanya, aki korábban sikertelenül küzdött 13 éves fia Snapchat-függőségével.

A hibás korbecslések ráirányították a figyelmet a technológiai háttérre. A törvény szándékosan nem ír elő egyetlen kötelező megoldást, a platformoknak csupán „ésszerű lépéseket” kell tenniük. Ezek közé tartozhat a felhasználó arcáról készült szelfi alapján működő, mesterséges intelligenciát használó életkorbecslés, a banki azonosítókon keresztüli „igen/nem” jellegű kor-ellenőrzés, vagy egy harmadik, megbízható félen keresztüli dokumentum-ellenőrzés. A hatóságok hangsúlyozták: nem elvárás, hogy minden egyes felhasználó szkennelje be a személyi igazolványát, és a platformok nem kényszeríthetik rá a felhasználókra a kormányzati digitális azonosító használatát sem.

A Meta a Yoti nevű arckorbecslő szolgáltatást, a Snapchat és a Kick pedig a szingapúri k-ID megoldását használja, míg a YouTube a már meglévő Google-fiók adataira és egyéb digitális jelekre támaszkodik. A k-ID azt állítja, hogy a hitelesítés után nem tárolja a felhasználók képeit, de kiberbiztonsági szakértők szerint az adatok az átvitel és a feldolgozás pillanatában így is sebezhetővé válhatnak.

A tiltás különösen érzékenyen érint bizonyos csoportokat, akik számára az online közösségek nem csupán szórakozást, hanem létfontosságú kapcsolati hálót jelentenek.

„A közösségi média segít kapcsolatban maradni a közösségemmel anélkül, hogy ki kellene mennem és végigszenvednem a fájdalmas napokat” – mondta a 15 éves Wren Alfaro, akinek az Instagram egyfajta mentőövet jelentett. A fogyatékossággal élő fiatalok érdekvédelmi szervezetei már fel is vetették, hogy számukra érdemes lenne kivételt tenni. Hasonló nehézségekkel küzdenek a bentlakásos iskolák diákjai és a hatalmas távolságok miatt elszigetelten élő vidéki fiatalok is, akik a baráti és családi kapcsolataik meggyengülésétől tartanak.

A tiltás hatására megindult a tinédzserek „átvándorlása” a megengedett platformokra. A WhatsApp és a Messenger mellett felértékelődtek az olyan, eddig kevésbé ismert alkalmazások, mint a Lemon8, a Yope vagy a RedNote. Az eSafety hatóság már jelezte, hogy figyeli a trendeket, és ha egy új platformon tömegesen jelennek meg a 16 év alattiak, azt is felveheti a tiltólistára.

Kénytelen-kelletlen teljesítik a cégek

A technológiai óriások vegyesen, de alapvetően a szabályok betartásával reagáltak az ausztrál törvényre. A YouTube bejelentette, hogy a 16 év alatti felhasználókat automatikusan kijelentkezteti, így nem tudnak majd kommentelni, lájkolni vagy tartalmat feltölteni. A cég közben élesen bírálta is a jogszabályt.

„Ez a törvény nem teszi biztonságosabbá a gyerekek online terét, sőt, a YouTube-on kevésbé lesznek biztonságban az ausztrál gyerekek” – áll a Google közleményében, amely szerint a kijelentkezett állapotban a szülői felügyeleti eszközök és a tartalomajánló algoritmusok biztonsági szűrői is gyengülnek.

A Meta, a Facebook és az Instagram anyavállalata megkezdte a becslések szerint mintegy 500 ezer, 13 és 15 év közötti ausztrál fiatal fiókjának deaktiválását, ami egyfajta karantén, hiszen lehetőséget biztosít az adatok letöltésére és a fiókok későbbi, 16 éves korban történő visszaállítására. A Snapchat, amelynek nagyjából 440 ezer tinédzser korú felhasználója érintett, háromlépcsős ellenőrzési rendszert vezetett be. A TikTok is jelezte, hogy végrehajtja a szabályokat, és a mintegy 200 ezer érintett fiók tartalmát archiválja, hogy a felhasználók később hozzáférhessenek.

Julie Inman Grant, az eSafety vezetője a The Guardian szerint előre jelezte, hogy nem számít zökkenőmentes átállásra, de a felügyelet fokozatos, kockázatalapú lesz, és elsőként a legkockázatosabbnak ítélt platformokat veszik górcső alá. Az első

napok tapasztalatai szerinte vegyesek voltak: több platformon rövid ideig még létre lehetett hozni fiókot hamis, de a korhatár alá eső

születési dátummal, ám a hatóság szerint ezeket a kiskapukat bezárják, és az érintett fiókokat „idővel” lekapcsolják.

Jogi és politikai támadások kereszttüzében a törvény

A kormányzó Munkáspárt szerint a lépés elengedhetetlen a gyerekek mentális egészségének védelme, valamint az online zaklatás és a függőség visszaszorítása érdekében. Anika Wells kommunikációs miniszter a YouTube kritikájára reagálva azt mondta, kifejezetten furcsának tartja, hogy „a YouTube mindig hangsúlyozza, mennyire nem biztonságos a platformja kijelentkezett állapotban”. Ezzel szemben az ellenzéki koalíció, bár megszavazta a törvényt, szkeptikus a végrehajtással kapcsolatban. Sussan Ley, az ellenzék helyettes vezetője az ABC Newsnak azt mondta, nem bízik benne, hogy a tiltás működni fog, mert ezt csak egy „áltörvény”, ami egy „álfolyamaton” megy keresztül. A koalíció ifjúsági szervezete, a Young Nationals pedig arra figyelmeztetett, hogy a tilalom a fiatalokat a kevésbé szabályozott, sötétebb és kockázatosabb online platformok felé terelheti.

Két 15 éves fiatal közben a Digital Freedom Project nevű jogvédő szervezet támogatásával az ausztrál Legfelsőbb Bírósághoz fordult, arra hivatkozva, hogy a tilalom sérti az alkotmányban foglalt, vélelmezett politikai kommunikációs szabadságjogot. A bíróság gyorsított eljárásban, várhatóan 2026 elején tárgyalja az ügyet, de a törvény addig is hatályban marad. A Reuters közölte: a Reddit szintén bejelentette, hogy keresetet nyújt be a legfelsőbb bírósághoz, mert álláspontja szerint a törvény „sajnos tolakodó és potenciálisan nem biztonságos ellenőrzési folyamatokra kényszeríti a felnőtteket is”, miközben elszigeteli a tinédzsereket a koruknak megfelelő közösségi élményektől. A cég úgy gondolja, a jó szándék ellenére a jogszabály célt téveszt a fiatalok online védelmében.

Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök viszont a családok számára fontos pillanatnak nevezte a tilalmat. Az X-en közölte: azt akarják, hogy „a gyerekeknek legyen gyermekkora, a családoknak pedig békés nyugalma”.

A törvény elfogadásához nagyban hozzájárult a „Let Them Be Kids” („Hagyjuk őket gyereknek lenni”) nevű, a News Corp médiabirodalom által is támogatott kampány, amelyhez több, online zaklatás miatt gyermekét elvesztő szülő is az arcát adta. Az ausztrál kormány a nemzetközi porondon is képviseli a témát, és a törvény hatálybalépését december 10-én országszerte hidak és középületek kivilágításával ünnepelte.

Hasonló törvények vannak, ennyire szigorúak nincsenek

Az ausztrál törvény globális viszonylatban is szigorúnak számít, ám léteznek hasonlók, például Európában. Nálunk először Dániában vezettek be olyan jogszabályt, amely kategorikus tiltással él: ott 2024 végén jelentették be, hogy minden 15 év alatti számára tiltott terep a közösségi média, noha a 13–15 évesek szülői engedéllyel még regisztrálhatnak. Caroline Stage dán miniszter ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a platformok túl régóta cselekednek szabadon „a gyerekek játszóterein”, ezért a digitális világban is ahhoz hasonló „kapukra” van szükség, mint a való életben a szórakozóhelyek beléptetésénél.

Más európai országok inkább a részleges korlátozást választották: Franciaországban például a 15 év alattiaknál kötelezővé tették a szülői beleegyezést, Németországban a korábbi 13 helyett már 16 év az alsó korhatár a regisztrációhoz, Olaszországban pedig 14 év alatt írnak elő szülői engedélyt.

De egyik helyen sem annyira kategorikus és hatékony a tiltás, mint Ausztráliában, mert nincs elrettentő bírság, és ennyire szigorú azonosítás sem.

Maga az Európai Parlament is csak egy javaslatot fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy szülői beleegyezés nélkül 16 évben határozná meg a minimális életkort a közösségi média, videómegosztó szolgáltatások és mesterséges intelligencia alapú chatbotok (pl. AI-komponensek) használatához.

Az EU mindazonáltal – bár nem állapít meg egységes korhatárt a közösségi média használatára – különféle védelmi kötelezettségeket ír elő az online platformoknak, például a kiskorúakra vonatkozó biztonsági és tartalmi szabályok, életkor-ellenőrzés támogatása vagy a káros tartalom elleni fellépés kapcsán.

Magyarországon egyébként nincs egységes, jogszabályban rögzített korhatár a közösségi médiás regisztrációra. A szabályozás alapja a GDPR: 16 év alatt a gyermek csak szülői hozzájárulással adhatja meg személyes adatait online szolgáltatásokhoz. A konkrét regisztrációs korhatárt maguk a platformok határozzák meg, jellemzően 13 évben.

Ezt azonban gyakorlatilag senki sem ellenőrzi.

A világ más részein – már ahol politikai okokból nincsenek eleve blokkolva a nagy platformok, mint például Nepálban, Afganisztánban vagy Iránban – szintén nem igazán találni az ausztrálnál keményebb tiltást, ám vannak még államok, amelyek szigorítottak a felhasználási feltételeken. Kínában például a kormány már korábban bevezette, hogy a gyerekek online játékideje legfeljebb napi 40 perc lehet, és – a gyermekvédelemre hivatkozva – egyébként is erősen korlátozzák a kiskorúak képernyőidejét. Említést érdemel továbbá a maláj törvénytervezet, 2026-tól betiltja a 16 év alatti regisztrációt a közösségi oldalakon.

Fiatalok tömegei lógnak a közösségi média alkalmazásokon

Az ABC News által szemlézett felmérések szerint a tinédzserek többsége napi rendszerességgel használ közösségi oldalakat. Az amerikai 13–17 éves korosztály 95 százaléka rendelkezik profillal, 90 százalékuk naponta használ YouTube-ot, 60 százalékuk pedig szintén minden nap pörgeti a TikTokot vagy Instagramot, és durva, de a 8–12 évesek 38 százaléka is napi szinten aktív a közösségi platformokon.

Ezek az arányok arra engednek következtetni, hogy a tinédzserek döntő része világszerte jelen van az online térben, így a tiltás alá tartozó korosztályt kiterjedt felhasználói kör jellemzi.

A szakértők pedig eléggé megosztottak abban a kérdésben, mennyire hatékony vagy indokolt egy olyan mértékben szigorú tiltás, mint az ausztrál. Vannak, akik történelmi jelentőségű intézkedésnek tartják. A Reuters által idézett Jonathan Haidt pszichológus „a legjelentősebb intézkedésnek” nevezte, mások viszont óvatosságra intenek: az UNICEF például arra hívta fel a figyelmet, hogy pusztán a tiltás nem elegendő, hiszen a szabály kijátszható, és nem helyettesíti a jobb tartalommoderációt.

Ezt az álláspontot támasztják alá a Top10VPN vagy a SensorTower adatai is. Előbbi kimutatta, hogy az ausztrál törvény hatálybalépését megelőző vasárnapon 103 százalékkal nőtt a kereslet a valódi IP-címet elrejtő, ezáltal földrajzilag korlátozott tartalmak elérését is lehetővé tévő VPN-szolgáltatások iránt, míg utóbbi azt találta, hogy a szigetország fiataljai tömegesen vándorolnak át alternatív közösségi média appok felé, mint amilyen a Rednote vagy a magát az Alfa generáció számára biztonságos közösségként pozícionáló Coverstar.

A Brookings Intézet elemzői közben kiemelték, hogy egy ilyen tiltás technikai és jogi problémákat is felvet – például a korhatár-ellenőrzés kérdését és a gyerekek szólásszabadságát –, valamint arra is figyelmeztettek, hogy a tiltás önmagában nem feltétlenül csökkenti a képernyőidőt (a gyerekek átmehetnek más online tevékenységre), ezért inkább a platformok tervezését és adatkezelését kellene szabályozni (ahogy azt pl. az EU teszi).

A közösségi média fiatalokra gyakorolt negatív hatásai

Azokat sem feltétlenül lehet viszont hibáztatni, akik akár drasztikus módszerekhez nyúlva próbálják akadályozni a fiatalok közösségi média-használatát. Számos kutatás talált ugyanis összefüggést a közösségi média intenzív használata és a tinik mentális egészségének romlása között. A tinédzserek körében egyértelműen gyakrabban fordul elő depresszió és szorongás, valamint gyakoriak a testképzavarok és az alacsony önértékelés esetei is.

Egy amerikai egészségügyi jelentés szerint azok a tinik, akik naponta több mint három órát töltenek közösségi oldalakon, kétszer nagyobb arányban mutatnak depressziós vagy szorongásos tüneteket, mint akik ennél kevesebbet neteznek. A tiltás támogatóinak meggyőződése szerint éppen ezért lehet szükség radikális lépésekre a gyerekek védelmében, ám sokan úgy látják, hogy a tiltásnál üdvösebb lenne a platformok felelősségre vonása.

A Brookings-elemzés szerint célszerűbb volna a közösségi oldalak algoritmusait és tartalommoderálását szabályozni, mint hagyományos korlátozásokra támaszkodni. Az intézet szakértői javasolják például az időkorlátos használat, a digitális oktatás és a szülői kontrollt erősítő eszközök bevezetését.

Bár a Facebookot és az Instagramot üzemeltető Meta már ilyen irányban is lépett – önkéntes alapon elindította a „tinifiókok” lehetőségét, ahol a 13–17 éves felhasználóknak szigorúbb tartalomszűrést kínál –, a szakértők szerint ez önmagában nem elegendő. Úgy vélik, elsősorban a platformok algoritmusainak és adatkezelési gyakorlatának szigorú szabályozását kellene előtérbe helyezni a gyermekek online védelmében.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Azt mondta a munkásoknak a debreceni építésvezető, hogy nem jön vonat - de jött, ketten meghaltak, miután a szalagkorláthoz szorította őket a szerelvény

Vádat emelt az ügyészség az építésvezető ellen. A nyomozó hatóság szerint a férfi úgy küldte a munkásokat bejelentés nélkül a sínekhez, hogy a korábbi vágányzár már nem volt érvényben.

KÉK HÍREK

Elsüllyedt egy nő a Velencei-tó iszapjában, drámai mentés lett a vége

Egy 35 éves dunaújvárosi nőt kellett kimenteni a Velencei-tó iszapjából, miután elsüllyedt és nem tudott szabadulni. A segítségére egy szolgálatát épp befejező vízirendőr sietett, aki a szolgálati rádión hallotta a riasztást.

KÉK HÍREK

„Láttam, hogy orrán, száján folyik az alvadt vér” - Holtan vittek haza a betegszállítók a hatvani kórházból egy idős nőt, vizsgálat indult

Rendkívüli haláleset miatt indított közigazgatási eljárást a Hatvani Rendőrkapitányság a 80 éves fekvőbeteg asszony ügyében, akit a család szerint a betegszállítók leszíjazva, ülő testhelyzetben hoztak haza, holtan. A hatvani kórház belső vizsgálatot rendelt el, és állítja, a beteget „fekvő testhelyzetben” utasítással adták át.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

„Annyit értenek a nukleáris energiához, mint ló a mozijegyhez” – a Paksi Atomerőmű fideszes vezetését bírálta a volt MVM-főnök

Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek egykori vezérigazgatója élesen bírálta a paksi atomerőmű jelenlegi vezetését. Szerinte a menedzsment szakmai felkészültsége nem megfelelő, a létesítményt valójában a kétezer fős szakmai stáb működteti.

M.M. / Fotó: ATV/YouTube - szmo.hu
2026. augusztus 06.

Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek korábbi vezérigazgatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt arról a 2018-as leveléről, amelyben már akkor a paksi atomerőmű hűtési problémáira és a Paks II projekt aggályaira hívta fel a figyelmet. A volt MVM-vezér szerint a 2018-as figyelmeztetései bejöttek. Azt mondta, nem örül ennek. A Süli János akkori miniszternek írt levelében két kulcsmondat szerepel, az egyik, hogy „jelenleg üzemelő Paks I végletekig kihasználja a Duna folyóvíz adta hűtési lehetőségeket”, a másik pedig, hogy „egyszerűen nincs és nem is lesz megfelelő mennyiségű víz a Dunában.”

Mártha szerint „az a baj, hogy szerintem most sokkal nagyobb a gond, mint amit a levélben leírtam.”

Kifejtette, hogy a Paks I atomerőmű jelenleg a nyolc turbinából eggyel, a négy reaktorból pedig egy csökkentett teljesítményűvel üzemel, ami egyáltalán nem felel meg a tervezett működési állapotnak. Bár az orosz gépkönyvek említik ezt a lehetőséget, de nem heteken vagy hónapokon át tartó üzemre tervezték. A helyzetet egy hasonlattal írta le:

„Ez olyan, mintha egy Forma 1-es autóval a budapesti belvárosban döcögnénk, megállással indulva, 5 km/órás sebességgel.”

A paksi szakemberek munkáját zseniálisnak nevezte, akik ebben a helyzetben is képesek működtetni az erőművet. Ugyanakkor élesen bírálta az atomerőmű jelenlegi vezetését.

Úgy fogalmazott, az erőmű egy félkatonai szervezet, amelynek élén jelenleg „egy bukott fideszes energiahivatali elnök [Horváth Péter Jánosra gondol - a szerk.] ül, és a felügyelő bizottság élén pedig egy Fidesz által indított országgyűlési képviselő, aki úgy tudom, hogy nem nyerte meg a körzetét [itt pedig Steiner Attilára].”

„Ők ketten szerintem annyit értenek a nukleáris energetikához, mint ló a mozijegyhez. Nem ők viszik a művet. Az a kétezer ember viszi, aki ott éjjel-nappal azon dolgozik, hogy ez az egy turbina és az a fél reaktor terhelés működjön.”

Mártha szerint a kormányzati kommunikáció is ezt tükrözi, mivel a miniszterelnök helyszíni látogatásai során nem a felsővezetőkkel, hanem a műszaki vezérhelyettessel mutatkozik. Úgy véli, egy atomerőmű esetében nem szerencsés, ha törések vannak a menedzsment és a szakszemélyzet között.

A jelenlegi, csökkentett teljesítményű üzemmód fenntarthatóságával kapcsolatban bizonytalanságát fejezte ki. Azt mondta, a blokkvezérlő mérnökök bravúrja, hogy a rendszer így is működik, de abban nem biztos, hogy ez hetekig vagy hónapokig tartható.

A legnagyobb veszélynek azt tartja, ha az utolsó blokk is leállna. „Ha ne adj isten Paks leáll, mert elfogy a víz, akkor egy 2000 megawattos termelőberendezés átfordul az ország egyik legnagyobb fogyasztójává.”

Míg egy működő blokk képes „megfűteni” a másikat az újraindításhoz, a teljes leállás és kihűlés utáni újraindítás rendkívül nehézkes lenne. Egy régi példát említett: „Ez utoljára több mint 40 éve ezelőtt indult el hideg állapotból, ahhoz külön kazánparkot építettek a szovjetek, és arról a kazánparkról fűtötték meg az első reaktort.” Hozzátette, hogy ezt a kazánparkot már évtizedekkel ezelőtt lebontották.

A jelenlegi helyzetet, amikor a Duna vízszintje centikre van a leállástól, „hajmeresztő pillanatnak” nevezte.

A reaktorok élettartamára is káros a gyakori leállítás és újraindítás. Az orosz tervek szerint ezeket a blokkokat folyamatos, teljes terhelésű üzemre tervezték, a le- és felterhelés fogyasztja az élettartamukat. Emlékeztetett, hogy a románok a cernavodai atomerőműnél hasonló problémákkal küzdenek, és négy uszályt süllyesztettek el a Dunában, hogy egy mesterséges küszöbbel megemeljék a vízszintet.

Mártha Imre beszélt egy lehetséges megoldási javaslatról is, amelyen a budapesti közüzemek a Műszaki Egyetemmel közösen dolgoznak.

A projekt célja egy 120 kilométeres távvezeték kiépítése Paks és Budapest között, a Duna nyomvonalán, amellyel az atomerőmű hulladékhőjét lehetne eljuttatni Budapestre és az útba eső városokba távfűtési célra.

Ez szerinte Pakson is segítene, mert a jelenleg a Dunába engedett hőt hasznosítani lehetne. Konkrét becslést is mondott: „A mi számításaink szerint, ami még nagyon előzetes, egy ilyen 150-200 megawatt hőt, teljesítményt ilyenkor is el lehetne hozni, ami most egyébként az élethalál közötti különbség.” Hangsúlyozta, hogy ez egy többéves projekt.

A Paks II beruházás kapcsán megismételte korábbi aggályait. Szerinte a jelenlegi helyzetben a Dunába már egyetlen megawattnyi plusz hőteljesítményt sem lehetne beengedni, ezért Paks II esetében elkerülhetetlen lesz hűtőtornyok építése. Ez a Heller-Forgó-féle technológia ismert és működő, de megépítése az egész projekt újratervezését, újraengedélyeztetését és jelentős költségnövekedést vonna maga után.

A nagyméretű atomerőművek építését mára elavult koncepciónak tartja, a Paks II projektet egy kihalásra ítélt mamuthoz hasonlította.

Felidézte, hogy már évekkel ezelőtt megjósolta, hogy az Európai Unió a tiltott állami támogatás és a szabványok miatt sem fogja engedélyezni a projektet az eredeti formájában.

„Most olyan érdekes, hogy én ezt megmondtam, csak senki nem hitte el.”

Ehelyett a Paks I blokkok üzemidejének meghosszabbítását tartaná a legfontosabbnak, akár 80 éves korig, ahogy arra amerikai példák is vannak. Kritizálta a kormány korábbi „szélerőmű frászát”, mondván, ha az elmúlt 16 évben épültek volna szélerőművek, azok most jelentősen kiegészíthetnék a napelemparkokat, és könnyebb helyzetben lenne az ország.

Teljes interjú:

Kapcsolódó

Magyar Péter elmondta, mikor születhet döntés a paksi turbinák újraindításáról

Csak akkor, ha a szükséges vízszint tartósan rendelkezésre áll, és több napra előre kizárható az újabb apadás. Azonban egyelőre az erőmű vízkivételi öblének vízszintje csak 4 centimétert emelkedett, a Dun főmedrében hiába mértek nagyobb értéket.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Megvilágosodni és megpirulni” akart a villanyoszlopon egy teljesen meztelen férfi Zuglóban

A Zuglói Önkormányzati Rendészet és a polgárőrség munkatársai akadályozták meg egy zavart férfi öngyilkossági kísérletét. A Rákos-patak partján találtak rá, mielőtt felmászott volna egy magasfeszültségű oszlopra.

KULT

Mostantól a tévében is nézhetők lesznek a Sziget magyar koncertjei

A Sziget Fesztivál és a közmédia megállapodásának értelmében az M1 csatorna tűzi műsorára a hazai fellépők koncertjeit. A szerződés szerint a felvételek a Médiaklikken is elérhetők lesznek.

KÉK HÍREK

Élő adás közben lőttek le egy futárnak öltözött TikTok-sztárt Mexikóban

César Gastélum influenszert egy gyorsétterem előtt érte halálos támadás, miközben barátaival éppen filmezett. A hatóságok a gyilkosságot a Sinaloa-kartell két rivális csoportjának belső háborújával hozzák összefüggésbe.

SZEMPONT

Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.

M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”

Kapcsolódó

Magyar Péter: Átfogó energiafejlesztési tervet fogadott el a kormány

A kormány elfogadta az átfogó energiafejlesztési tervet, amely a megújuló forrásokat és az ellátásbiztonságot helyezi előtérbe. A fejlesztéseket vegyes finanszírozással, hazai és uniós forrásokból, valamint magántőke bevonásával valósítják meg.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Halálra gázolt egy kerékpárost egy autós a Bécsi úton, majd egy busszal is ütközött

A sofőr az Árpád híd felé haladt, amikor áttért a szemközti sávba és elütötte a biciklist. A buszon utazók közül senki sem sérült meg, a rendőrség vizsgálja a tragédia körülményeit.

KÖZÖSSÉG

Saját vizéből itatott meg egy szomjas gólyát a közutas a 40 fokos hőségben

Nagy Árpád a Tiszakécske melletti kánikulában segített a madáron, miután észrevette, hogy az a bokrok leveleit csipkedi. A férfi a Facebookon osztotta meg a történetet, ahol azt írta, az eset jól mutatja, mennyire megviseli az állatokat is a rekkenő hőség.

KÉK HÍREK

Hatórás küzdelem után eloltották a 150 hektáros tüzet Székesfehérvárnál

Több település tűzoltóinak bevonásával fékezték meg a lángokat Székesfehérvár szélén. A környékről kimenekített hatvanegy ember az oltás után visszatérhetett otthonába.

SZEMPONT

Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani

A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

Török Gábor: Ha a miniszterelnök mondja meg, ki a köztévé vezetője, akkor az kormánytévé

A politikai elemző a közmédia függetlenségét kérdőjelezte meg, miután Magyar Péter kommentje után visszavonták az M1 Híradó új főszerkesztőjének megbízatását. A miniszterelnök ugyanis jelezte, nem hinné, hogy valóban a hétfőn kinevezett Hajdú Gábor lesz a főszerkesztő, aki korábban Mészáros Lőrinc cégcsoportjánál dolgozott.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Késsel kényszerített a Dunába egy úszni nem tudó férfit, aki hiába könyörgött az életéért

A bíróság elrendelte annak a 34 éves gyanúsítottnak a letartóztatását, aki a Gubacsi hídnál a Dunába kényszerítette 29 éves áldozatát. A férfi holttestét szonárral, 2,5 méter mélyen találták meg a búvárok, miután egy szemtanú riasztotta a rendőrséget.

KÉK HÍREK

Videó: így keletkezett és terjedt el a hatalmas székesfehérvári tarlótűz, amely miatt lakókat kellett kimenekíteni

Nagy kiterjedésű vegetációtűz pusztít Székesfehérvár-Feketehegy térségében, a 8-as főút közelében. A lángok miatt a Kőrösi és az Izabella utcából több tucat embert kellett kimenekíteni.

KULT

Olyan ez a 10 nap, ahogyan egész évben élnünk kellene – minden gondunkat elfelejtettük a Művészetek Völgyében

A 35. alkalommal megrendezett fesztivál a közlekedési nehézségek ellenére idén is megadta azt a kiszakadásélményt, amiből jó ideig lehet majd töltekezni. Szubjektív beszámoló.

SZEMPONT

Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje

A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.

„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:

Kapcsolódó

Életveszélyes fenyegetést kapott Majka, nem vállalja egy erdélyi koncertjét

A rapper a privát számára kapott SMS miatt nem vállalja a sepsiszentgyörgyi SIC Feszten való fellépését. A késő este érkezett üzenetben azt írták neki, hogy alig várják, hogy Erdélybe érkezzen, hogy revansot tudjanak venni rajta.