HÍREK
A Rovatból

Átlátszó: több mint 3 milliárdot igényelt a Rothschildnak a paksi bővítésért felelős Süli János

A lap értesülése szerint a tárca nélküli miniszter 2018. december végén kezdeményezett szerződéskötést a Miniszterelnökség és a pénzügyi tanácsadócég között.


Süli János, a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter 2018-ban egy 8,425 millió euró értékű szerződést készített elő a Rothschild nemzetközi tanácsadó-vállalattal "az energiapolitikára és speciális infrastruktúra projektekre vonatkozó stratégiai tanácsadás" tárgyában - írja az Átlátszó egy birtokukba került iratra hivatkozva.

A feladat pontos tartalma az iratból nem derül ki, de a lap szerint egyértelműnek látszik, hogy valamiért kifejezetten a Rothschildot akarta megbízni a kormány.

Az Átlátszó értesülése szerint Süli János tárca nélküli miniszter 2018. december végén szerződéskötést kezdeményezett a Miniszterelnökség és a párizsi székhelyű Rothschild & Ce pénzügyi tanácsadócég között "a miniszteri statútumában meghatározott feladatainak ellátásához kapcsolódó és ahhoz szükséges pénzügyi tanácsadási szolgáltatások nyújtása" tárgyban.

A szerződést 2019. január 1-től 2022. május 31-ig kívánta megkötni, teljes értéke bruttó 7 810 500 euró megbízási díj, plusz 615 000 euró költségtérítés, vagyis összesen 8 425 500 euró – jelenlegi árfolyamon mintegy 3,2 milliárd forint. Süli kezdeményezése 41 hónapra 190 500 eurós (72 millió forintos) havidíjat, és 15 000 eurós (5,7 millió forintos) költségtérítést irányzott elő a tanácsadó cégnek.

Az Európai Bizottság 2017. március 6-án jelentette be, hogy jóváhagyja a Paks II. atomerőmű megépítésére irányuló beruházást. Határozatában a magyar kormány által megrendelt, 2015-ös Rothschild tanulmányra is hivatkozik, amely racionális állami befektetésnek minősítette a paksi atomerőmű bővítését. A Direkt36 2017-es tényfeltáró cikkében arról is írt, hogy Klaus Mangold, a német sajtóban Mister Oroszországnak is hívott befolyásos német üzletember, a Rothschild befektetési bank német társelnöke közvetítésével került képbe a Rothschild a magyar kormánynál. Nyomozásuk szerint Magoldnak meghatározó szerepe volt abban is, hogy a projekt elfogadhatóvá váljon az Európai Unió és a nyugati üzleti körök számára.

2017 őszén Ausztria bejelentette, hogy bíróságon támadja meg a paksi bővítést jóváhagyó EU-döntést, és 2018 februárjában be is adta a keresetét az Európai Bíróságra. Az ügyet idén márciusban tárgyalták a luxembourgi bíróságon, a hírek szerint nyár elején várható a döntés.

Az Átlátszó szerette volna megtudni, hogy lehet-e összefüggés az újabb európai uniós eljárás és a Miniszterelnökség által 2018-ban kezdeményezett Rothschild-szerződés között, de sem Süli Jánostól, sem a Miniszterelnökségtől, sem a Rotschild & Cie sajtóosztályától nem kaptak érdemi választ.

Stummer János jobbikos parlamenti képviselő, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának jelenlegi elnöke azt közölte a lappal, hogy az általuk kért információk minősített adatot érintenek, ezekről nincs módja tájékoztatást adni.

Jávor Benedek volt EP-képviselő, a fővárosi önkormányzat brüsszeli képviseletének vezetője az Átlátszó megkeresésére azt mondta, "az újabb Rothschild-szerződés tovább növeli a paksi bővítés körüli titokfelhőt és korrupciós aggodalmakat is felvet".

"Amíg nem tudható, hogy pontosan milyen szolgáltatást nyújtott a cég Süli Jánosék számára, addig felmerül a gyanú, hogy egyszerű lobbipénzekről van szó, ami a Rothschildon és Klaus Mangoldon keresztül juthat el a célszemélyekhez. Az ukrajnai háború fényében még fontosabb lenne, hogy minden orosz érdekeltségű európai projekt pénzügyi kapcsolatai maradéktalanul tisztázva legyenek. Paks2 trójai falován keresztül az orosz érdekek képviseletéért is eljuthattak pénzek európai szereplőkhöz, aminek ma stratégiai kockázatai vannak" - véli Jávor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„A Fideszben ma már nem csak rohad a narancs — töredezik is” – Ruszin-Szendi szerint Orbán Viktor már a belső választást sem meri bevállalni
A TISZA Párt politikusa szerint egy alapszabály-módosítással tolták el a tisztújítást. Úgy véli, a miniszterelnök már egy belső szavazástól is tart, ezért inkább trükközik.


A Putyin–Medvegyev modell orbáni változatának nevezte a Fidesz-kongresszus körüli lépéseket Ruszin-Szendi Romulusz. A TISZA Párthoz csatlakozó volt vezérkari főnök szerint Orbán Viktor már a saját párttársaitól is fél, és a Fidesz azért hosszabbította meg trükkösen az elnöki mandátumot, hogy elkerülhesse a tisztújító kongresszust.

„Ez a Putyin–Medvegyev modell orbáni változata: minden marad ugyanannál az embernél, mert még egy tisztességes belső választást sem mer bevállalni. Tudja jól: ha valóban szavazni kellene, nem biztos, hogy visszakapná a széket”

– fogalmazott Ruszin-Szendi, aki szerint Orbán Viktor azért nem kockáztatja meg a kongresszust, mert ezúttal bőven lenne kihívója.

A volt vezérkari főnök úgy látja, a kormánypárton belüli feszültség már nem pletyka, hanem valóság.

„A Fideszben ma már nem csak rohad a narancs — töredezik is. A régiek elégedetlenek, az újabbak fásultak, a holdudvar retteg a felelősségtől, a párttagság pedig pontosan látja, hogy a rendszer egyetlen emberre épül, aki minden áron ragaszkodik a hatalomhoz. De ha valaki tényleg stabil, erős és magabiztos vezető, annak nincs szüksége ilyen trükkökre”

– tette hozzá. Ruszin-Szendi szerint a változás elkerülhetetlen.

Úgy véli: "A Fidesz belső feszültségei ma már nem pletykák, hanem napi valóság. A halasztás azt üzeni: a rendszer nem erős, hanem gyenge. Nem egységes, hanem széthulló. Nem magabiztos, hanem rettegő."

„Lehet halasztani, lehet trükközni, lehet menekülni a saját párttársak elől – de amikor egy politikai rendszer eljut odáig, hogy már a saját kongresszusától is fél, akkor annak a vége már látható a horizonton.”

A Fidesz a kongresszus helyett 2026. január 10-re hívta össze a párt következő gyűlését. Kósa Lajos, a párt alelnöke közölte: „Tisztújító pedig csak a választások után.”

A tisztújítás elhalasztását egy 2023-as alapszabály-módosítás teszi lehetővé. Eszerint a tisztújító kongresszust már nem kétévente, hanem az „országgyűlési választások lezajlásának határnapjától számított 180 napon belül” kell megtartani.

Forrás: 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Zaklatási vádak miatt küldhették el a Momentumból, most Orbán Viktor fontos emberévé vált
Nagy Károly lett a Digitális Polgári Köröket szervező cég új vezetője. A pikáns az egészben, hogy a férfi épp a rivális oldaltól érkezett, nem is akármilyen múlttal.


Villámgyorsan lecserélték a Digitális Polgári Körök (DPK) országos találkozóját szervező cég vezetőjét, alig három nappal a rendezvény után. A Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség (DDÜ) Nonprofit Kft. élére Nagy Károly került, akiről a 444.hu azt írta, hogy korábbi pártjából, a Momentumból zaklatási vádak miatt távozhatott. A cégadatokban történt változást az Mfor vette észre elsőként. Az eddigi ügyvezető, Partos Bence pszichológus, Nagy Károllyal a Mindset Pszichológia nevű cégnél is együtt dolgozik.

Nagy Károly korábban a Momentum XVIII. kerületi önkormányzati képviselője volt, illetve más, érdekes pozíciókat is betöltött, 2021 márciusában lépett ki a pártból. Távozását akkor egy megromlott házassághoz hasonlította, mondván, „számos esemény, hatás, döntés volt, amit legjobban a megromlott házasság hasonlattal tudna leírni”.

A sajtóban most megjelent információk szerint azonban a háttérben súlyosabb ügy állhatott: a Momentum ifjúsági szervezetétől, a TizenX-től 2020 őszén három bejelentés is érkezett, az ügyben diákok voltak érintettek, köztük egy akkor 17 éves lány.

A Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség kulcsszerepet játszik a DPK működésében: ők üzemeltetik a honlapot és kezelik a jelentkezők adatait. A céget július 4-én alapították, mindössze három héttel azelőtt, hogy Orbán Viktor Tusnádfürdőn bejelentette a polgári körök létrehozását. Bár a kezdeményezés a miniszterelnökhöz kötődik, a Kormányzati Tájékoztatási Központ a Papp László Sportarénában tartott rendezvény előtt hangsúlyozta: „A szeptember 20-i rendezvényt nem Magyarország Kormánya szervezi.” Ezt erősítette meg Partos Bence is, aki szerint a találkozót „nem a kormány, hanem magánszemélyek állták”.

A miniszterelnök célja a DPK-val a jobboldal online megerősítése. „Be kell teríteni digitális polgári körökkel az országot” – adta ki a feladatot Orbán Viktor az első országos találkozón. Október végén már arról számolt be, hogy „több mint 90 000-en” csatlakoztak, és bejelentette a szervezet országjárását is. A DPK ismert arcai között van Dopeman, Schmidt Mária és Rákay Philip is. A mozgalom körüli vitákat jelzi, hogy a szeptemberi gyűlésen egy kivetítőn „TOP álhírgyárosok” címmel listázták a független sajtó több szerkesztőségét és újságíróját.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fotógaléria: Ilyen havas csodavilággá vált a táj a Mátrában és Dobogókőn
Délután újabb havazás érkezik az ország területére, amely vasárnap hajnalig tarthat ki, így a hóréteg további gyarapodására lehet számítani a csúcsokon, ahol akár 20 centi is összejöhet.


Megérkezett az idei első hó hozzánk is. A magasabb hegyeinket pár centis fehér lepel borította be - írja az Időkép.

Az ország legmagasabb pontján, Kékestetőn pénteken késő délután kezdett el jelentősebben gyarapodni a hóréteg az intenzív havazásnak köszönhetően. Dobogókőhöz hasonlóan itt is vizes, tapadó hó hullott, amely ráfagyott szinte mindenre. Az 1014 méteres csúcson átlagosan 10 centiméteres a hóréteg vastagsága, de ahová a szél kisebb hóbuckákat épített, ott 12 centit is elért.

A Balaton és Dunántúl jelentős része szintén fehérbe öltözött, ott három centis hótakaró alakult ki, ami lassan olvad.

Szombat délután újabb havazás érkezik az ország területére, amely vasárnap hajnalig tarthat ki, így a hóréteg további gyarapodására lehet számítani a csúcsokon, ahol akár 20 centi is összejöhet.

Képgaléria: A Mátra hótakaróban (A képekért kattints a képre, Fotók: Időkép, Cséki Gergő)

Képgaléria: Ilyen volt Dobogókő a pénteki havazás után (A képekért kattints a képre, Fotók: Harmath Beáta)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Szeretem a humort” – Az ukrán nagykövet beszólt a kormánynak a Tisza-ügy miatt, szerinte Ukrajnát nem a magyar belpolitika foglalkoztatja
Sándor Fegyir a Holodomor-megemlékezésen reagált a vádakra. Szerinte „ha a Budapesti Memorandum vicc volt, 100 százalék az esélye, hogy a második is vicc lenne”.


„Szeretem a humort” – ezzel a rövid mondattal vágott vissza Sándor Fegyir, Ukrajna magyarországi nagykövete a Tisza Pártot ért, ukrán befolyásolásról szóló kormányzati vádakra. A diplomata szombaton Szegeden, a Holodomor áldozatainak emléknapján beszélt a Szegedernek, és egyértelművé tette, hogy Ukrajnát nem a magyar belpolitika foglalkoztatja – írja a hvg.hu.

„Bennünket a jószomszédi kapcsolatok érdekelnek. Sport, kultúra, testvérvárosok, kiállítások, a gyerekek egészsége, és nem a belpolitika”

– szögezte le Sándor Fegyir.

A nagykövet a megemlékezésen Oroszországra utalva arról is beszélt, hogy „amíg létezik a birodalom, addig mindig a szomszédjaira fog támadni. Nem mi vagyunk az utolsók”. Arra a felvetésre, hogy megfelelő helyszín lenne-e Budapest egy esetleges amerikai–orosz békecsúcshoz, úgy felelt: „ha a Budapesti Memorandum vicc volt, 100 százalék az esélye, hogy a második is vicc lenne”. A Volodimir Zelenszkij ukrán elnök környezetét érintő korrupciós ügyekkel kapcsolatban pedig megjegyezte: „korrupció a világon sok helyen van. Ahol nyíltan beszélnek róla, az demokrácia, ahol nem beszélnek róla, az diktatúra.”

A Budapesti Memorandum az az 1994-es egyezmény, amelyben Oroszország, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság politikai biztosítékokat adott Ukrajna területi épségére cserébe azért, hogy az ország lemondjon a területén állomásozó nukleáris fegyverekről.

A vádak hátterében az áll, hogy a magyar kormány és a kormányközeli média hetek óta „ukrán befolyást” emleget a Tisza Párttal kapcsolatban, egy adatkezelési ügyet pedig nemzetbiztonsági kockázatként állítanak be. A Tisza Párt következetesen tagadja, hogy a vádakban szereplő alkalmazásból történt volna adatszivárgás, és visszautasítja a politikai befolyásolás vádját is.

Mindeközben Ukrajna komoly nemzetközi nyomás alá került. Volodimir Zelenszkij elnök péntek este a kijevi elnöki palota elől üzent az országnak, beszédében úgy fogalmazott: „történelmünk egyik legnehezebb pillanatát éljük”. Az elnök azután szólalt meg, hogy a Reuters hírügynökség arról írt: az Egyesült Államok a hírszerzési adatok megosztásának és a fegyverszállításoknak a korlátozásával fenyegetőzik, ha Kijev nem fogadja el a 28 pontos béketervet. A hírügynökség szerint Washington jövő csütörtököt jelölte meg határidőként.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk