A szervezetlenség miatt a kiolvasztott oltóanyagok egy része a kukában végzi – mondta az Átlátszónak egy budapesti, kórházi orvos.
A neve elhallgatását kérő szakember szerint "oltási terv láthatóan nincs, aki ügyesebben informálódik, az jut oltáshoz".
Elmondta, hogy az ő osztálya is úgy értesült az oltások megkezdéséről, hogy megtudták, a mellettük lévő épületben már oltanak. Végül három napos levelezés után sikerült elérniük, hogy a náluk dolgozó orvosokat és dolgozókat is beoltsák. Ekkor szembesültek azzal, hogy az orvosokon kívüli kórházi dolgozók nagyon jelentős része nem akarja a vakcinát, főleg azért, mert félnek a mellékhatásoktól.
A szakember azt is elmondta, hogy úgy tűnik, nincs terv arra, hogy mit kell csinálni a megnyitott vakcinákkal.
"Az oltóközpontban láthatóan nem tudják, hogy a nap végén a betervezett, de valamilyen okból meg nem jelent emberek oltóanyagával mit kezdjenek. Mi azt szerettük volna például, ha az osztályunkon fekvő betegeket, vagy a kórházi dolgozók családtagjait beoltathatnánk ezekkel a maradék vakcinákkal. Egyikre sem volt mód, az oltóközpontban dolgozók retorziótól tartva semmiben nem mernek eltérni a kiadott utasításoktól, még akkor sem, ha ez több adag oltóanyag kidobását jelenti"
- mondta.
Több kollégájával együtt szerették volna elérni, hogy legalább a maradék oltásokból kaphassanak a családtagjaik minél előbb, hiszen ők nagyobb eséllyel viszik haza a vírust, de azt a választ kapták, hogy "egy ilyen soron kívüli oltást nem lehetne leadminisztrálni".
Az Átlátszó többször is kérdezte az operatív törzset arról, hogy mi történik a naponta megmaradó oltásokkal, de nem kaptak választ.
Müller Cecília a keddi tájékoztatón azt mondta: "Őszintén remélem, hogy nem marad meg oltóanyag, hiszen amúgy is szűkében vagyunk. Nem maradhat eloltatlan vakcina!"
Ennek érdekében arra utasított minden oltóközpontot, hogy minden oltóanyagot használjanak fel.
A szervezetlenség miatt a kiolvasztott oltóanyagok egy része a kukában végzi – mondta az Átlátszónak egy budapesti, kórházi orvos.
A neve elhallgatását kérő szakember szerint "oltási terv láthatóan nincs, aki ügyesebben informálódik, az jut oltáshoz".
Elmondta, hogy az ő osztálya is úgy értesült az oltások megkezdéséről, hogy megtudták, a mellettük lévő épületben már oltanak. Végül három napos levelezés után sikerült elérniük, hogy a náluk dolgozó orvosokat és dolgozókat is beoltsák. Ekkor szembesültek azzal, hogy az orvosokon kívüli kórházi dolgozók nagyon jelentős része nem akarja a vakcinát, főleg azért, mert félnek a mellékhatásoktól.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Amerikai külügyminiszter: egy évre kapott mentességet Magyarország a szankciók alól
Fehér házi források eddig is arról beszéltek, amit most az amerikai külügyminiszter is kijelentett. Marco Rubio szavai ugyankkor éles ellentétben állnak a magyar kormány kijelentéseivel. A kormány szerint ugyanis időkorlát nélküli mentességet kapott Magyarország. Gulyás Gergely is arról beszélt a kormányinfón, hogy a megállapodás szerinte egyértelmű és világos volt.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter egy sajtótájékoztatón tette egyértelművé, hogy Magyarország egy évre kapott mentességet az orosz olaj- és gázimporttal kapcsolatos amerikai szankciók alól.
A külügyminiszter szerint az egyéves halasztásra azért van szükség, mert a magyar gazdaságot drámaian érintené az azonnali leválás az orosz energiahordozókról. Bár az orosz exportnak ez csak egy kis része, Magyarország szinte kizárólag onnan vásárol, így mélyen destabilizálná az országot, ha elveszítené a hozzáférését. A Paks 2 atomerőműre vonatkozó szankciók feloldása ezzel szemben határozatlan idejű.
Rubio kijelentése éles ellentétben áll a magyar kormány kommunikációjával. Noha a november 7-i Trump–Orbán-találkozó követően már fehér házi források is egyéves haladékról beszéltek, a kormány ennek az ellenkezőjét kommunikálta.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón is azt mondta, „Magyarország általános szankciómentességet kapott a Barátság kőolajvezetékre és a Török áramlatra”.
Úgy fogalmazott, a megállapodás egyértelmű és világos volt, Magyarország időkorlát nélkül kapja meg a mentességet. Hozzátette, hogy az amerikai külügyminiszter érvelése helyes, hiszen ezek a problémák egy év múlva ugyanúgy fenn fognak állni. Azt is közölte, hogy ha a szankciók életbe lépnének, az energiahordozók ára itthon a kétszeresére-háromszorosára emelkedne.
A mentesség nem volt ingyen, a megállapodás részeként Magyarország mintegy 466 milliárd forint (körülbelül 1,4 milliárd dollár) értékű beszerzést vállalt amerikai cégektől. Ez a csomag három fő tételből áll: egy 600 millió dollár értékű cseppfolyósított földgáz (LNG) vásárlásáról szóló szerződésből, 114 millió dollár értékű nukleáris fűtőelem-beszerzésből, valamint egy nagyjából 700 millió dolláros védelmi célú beszerzésből.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter egy sajtótájékoztatón tette egyértelművé, hogy Magyarország egy évre kapott mentességet az orosz olaj- és gázimporttal kapcsolatos amerikai szankciók alól.
A külügyminiszter szerint az egyéves halasztásra azért van szükség, mert a magyar gazdaságot drámaian érintené az azonnali leválás az orosz energiahordozókról. Bár az orosz exportnak ez csak egy kis része, Magyarország szinte kizárólag onnan vásárol, így mélyen destabilizálná az országot, ha elveszítené a hozzáférését. A Paks 2 atomerőműre vonatkozó szankciók feloldása ezzel szemben határozatlan idejű.
Rubio kijelentése éles ellentétben áll a magyar kormány kommunikációjával. Noha a november 7-i Trump–Orbán-találkozó követően már fehér házi források is egyéves haladékról beszéltek, a kormány ennek az ellenkezőjét kommunikálta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás Gergely: A magyar óvodákban tilos lesz a genderoktatás – szerinte ezt jelenti „a keresztény kultúrán alapuló értékrendre” nevelés
A miniszter szerint Nyugaton már az óvodában azt tanítják, hogy a „a fiúk ne fiúk és a lányok ne lányok legyenek”. Ezt akadályozza meg az új magyarországi rendelet.
A csütörtök délelőtt kormányinfón szóba került a kormány új rendelete, amelyben az óvodai nevelésben „Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés” című fejezetben átírták „a kulturális értékek” szövegrészt „a keresztény kultúrán alapuló értékrendre”.
Az RTL riportere azt a kérdést tette fel Gulyás Gergelynek, hogy ez jelent-e például kötelező hittanoktatást az óvodákban. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: bár ő óvodás korában járt hittanórára, az nem lesz kötelező az intézményekben.
Ezután rövid vita alakult ki arról, hogy az „elvi deklaráció is fontos”-e vagy csak az, hogy a gyakorlatban ez mit jelent az óvodák mindennapjaiban, de végül Gulyás előállt egy konkrétummal is.
Mint mondta, a magyar és az európai kultúra a keresztyén értékrenden alapul, és ezt kell beemelni az óvodai nevelésbe. Ám a szerinte Nyugat-Európában olyan trendeket próbálnak bevezetni, ami a gendersemlegességet erőltetné, ahogy fogalmazott:
„a fiúk ne fiúk és a lányok ne lányok legyenek, mindenféle gendersemlegességgel próbálják tönkre tenni már az óvodásokat is.”
Szerinte a magyar szabályozás ennek a teljes tiltása és tagadása.
A csütörtök délelőtt kormányinfón szóba került a kormány új rendelete, amelyben az óvodai nevelésben „Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés” című fejezetben átírták „a kulturális értékek” szövegrészt „a keresztény kultúrán alapuló értékrendre”.
Az RTL riportere azt a kérdést tette fel Gulyás Gergelynek, hogy ez jelent-e például kötelező hittanoktatást az óvodákban. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: bár ő óvodás korában járt hittanórára, az nem lesz kötelező az intézményekben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás Gergely nem hisz Marco Rubiónak: állítja, nincs időkorlát a szankciómentességre, hiába mondanak mást az amerikaiak
A miniszter szerint a megállapodás egyértelmű és világos volt. Noha az amerikai külügyminisztérium szerint egyéves haladékot kaptunk, Gulyás azt mondja, Orbán és Trump találkozóján nem ez hangzott el.
Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfó kezdetén arról beszélt, hogy Orbán Viktor és Donald Trump arról a november 7-i találkozójukon arról egyeztek meg, hogy Magyarország időkorlát nélkül kap mentességet a földgáz- és kőolajvezetékeket érintő amerikai szankciók alól. A sajtótájékoztatóval nagyjából egyidőben azonban az Egyesült Államok külügyminisztere egyértelművé tette, hogy egy évre szól a mentesség.
Amikor a kormányinfón a Telex újságírója rákérdezett erre Gulyás Gergelynél, ő nem akart hinni Rubiónak.
A miniszter azt mondta, szerinte az amerikai külügyből ilyen információk érkeznek, de a washingtoni tárgyalásokon nem ez hangzott el.
A kérdésre, hogy a tárgyalásokon nem volt szó időkorlátról, vagy az hangzott el, hogy nem lesz időkorlát, Gulyás leszögezte, hogy időkorlát nélküli megállapodásról egyezett meg Orbán Viktor és Donald Trump.
Hozzátette, hogy az amerikai külügyminiszter érvelése helyes, hiszen ezek a problémák egy év múlva ugyanúgy fenn fognak állni.
Fehér házi források már a találkozót követően is egyéves haladékról beszéltek, amit Marco Rubio most meg is erősített. A külügyminiszter szerint az egyéves halasztásra azért van szükség, mert a magyar gazdaságot drámaian érintené az azonnali leválás az orosz energiahordozókról. Bár az orosz exportnak ez csak egy kis része, Magyarország szinte kizárólag onnan vásárol, így mélyen destabilizálná az országot, ha elveszítené a hozzáférését.
Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfó kezdetén arról beszélt, hogy Orbán Viktor és Donald Trump arról a november 7-i találkozójukon arról egyeztek meg, hogy Magyarország időkorlát nélkül kap mentességet a földgáz- és kőolajvezetékeket érintő amerikai szankciók alól. A sajtótájékoztatóval nagyjából egyidőben azonban az Egyesült Államok külügyminisztere egyértelművé tette, hogy egy évre szól a mentesség.
Amikor a kormányinfón a Telex újságírója rákérdezett erre Gulyás Gergelynél, ő nem akart hinni Rubiónak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
IDEA: Gyengült a TISZA, most 7 százalékkal előzi a Fideszt a pártot választó biztos szavazóknál
Az IDEA intézet legutóbb még 11, illetve 10 százalékpontos előnyt mért Magyar Péter pártjának a Fidesszel szemben. A friss eredmények szerint DK épphogy bejutna, a többi ellenzéki pártnak szinte esélye sincs.
A TISZA Pártot 47 százalék, a Fidesz–KDNP-t 40 százalék támogatná most a biztos, pártot választani tudó szavazók körében, ha most vasárnap tartanák meg az országgyűlési választásokat – derül ki az IDEA Intézet legfrissebb kutatásából, melyet a Telex közölt.
A teljes népességben 35 százalékon áll a TISZA, míg 29 százalékon a Fidesz–KDNP.
Az IDEA Intézet szerint az eredmények alapján „korántsem biztos, hogy a TISZÁN és a Fideszen kívül más párt bekerülne a parlamentbe”, mivel a teljes népességen belül a DK-nak csupán 4 százalékot mértek, bár a biztos szavazóknál 5 százalék támogatja a pártot. A Mi Hazánk 4 százalékot, a Kutyapárt 3 százalékot tudhatna most magáénak a teljes népességben és a biztos szavazóknál is. A többi párt, így például az MSZP vagy a Jobbik viszont 0 százalékot kapna.
Az IDEA legutóbbi felméréshez viszonyítva a TISZA némileg gyengült, a Fidesz pedig erősödött.
A korábbi mérés szerint ha október elején lett volna a választás, Magyar Péter pártjára 49 százalék, a kormánypártokra pedig 38 százalék szavazott volna. A teljes népességben akkor 37 százalékot mértek a TISZA Pártnak, 27 százalékot a Fidesznek, tehát akkor 10 százalékpont volt a különbség a két ellenfél között. A mostani adatfelvétel önkitöltős online kérdőíven keresztül történt, 2025. október 31. és november 7. között.
Más friss mérések is hasonló képet mutatnak a pártok támogatottságáról. A Závecz Research október végi kutatása a biztos szavazók körében 48–37-es TISZA–Fidesz arányt mutatott. A Medián 2025 júniusában még jóval nagyobb, 51–36-os különbséget mért a biztos szavazóknál a TISZA Párt javára. Az évközi trendek alapján a TISZA előnye enyhén szűkült, de továbbra is jelentős. A különböző intézetek eltérő módszertant és súlyozást használnak, ezért az eredményekben kisebb eltérések lehetnek.
A TISZA Pártot 47 százalék, a Fidesz–KDNP-t 40 százalék támogatná most a biztos, pártot választani tudó szavazók körében, ha most vasárnap tartanák meg az országgyűlési választásokat – derül ki az IDEA Intézet legfrissebb kutatásából, melyet a Telex közölt.
A teljes népességben 35 százalékon áll a TISZA, míg 29 százalékon a Fidesz–KDNP.
Az IDEA Intézet szerint az eredmények alapján „korántsem biztos, hogy a TISZÁN és a Fideszen kívül más párt bekerülne a parlamentbe”, mivel a teljes népességen belül a DK-nak csupán 4 százalékot mértek, bár a biztos szavazóknál 5 százalék támogatja a pártot. A Mi Hazánk 4 százalékot, a Kutyapárt 3 százalékot tudhatna most magáénak a teljes népességben és a biztos szavazóknál is. A többi párt, így például az MSZP vagy a Jobbik viszont 0 százalékot kapna.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
