HÍREK
A Rovatból

Átlátszó: 30 ezer beteg van a várólistákon, egyes műtétekre közel két évet kell várni

Több mint 30 ezer beteg sorakozik a műtéti várólistákon: a betegek száma a koronavírus-járvány óta nem állt vissza a pandémia előtti állapotra. Annak ellenére sem, hogy a kormány évente több milliárd forintot költ a várakozás csökkentésére.


Tavaly egy cikksorozatban mutatta be az Átlátszó, hogy milyen problémákkal szembesülnek azok a betegek, akik az állami egészségügyben várnak operációra. A lap most annak járt utána, hogyan változtak azóta a kórházi várólisták számai. Egyes beavatkozásokra nem ritkán több mint 200 napot kell várni, de a régiók között is jelentős eltérések lehetnek abban, hogy mikor kerül sorra a páciens, derül ki a cikkből.

Az egészségügyi intézmények által vezetett várólistáknak két típusa létezik. A kötelező várólisták vezetését a törvény valamennyi szolgáltató számára előírja. A kapacitáshiány miatt vezetendő várólisták ezzel szemben nem kötelező érvényűek, csak azokban az intézményekben kell vezetni, ahol a várakozási idő az adott pillanatban meghaladja a 60 napot.

A lap tavaly áprilisi cikkében olvasható adatok szerint akkor negyvenezer beteg volt a várólistákon. A betegek száma 103 százalékkal volt magasabb, mint a pandémia előtt. Egyes műtéteknél pedig nem ritka az sem, hogy a betegeknek több mint fél évet kell várniuk, mire sor kerül a beavatkozásra valamelyik állami kórházban.

Műtétfajtától függően jelentős különbségek lehetnek abban, hogy mikor kerül sorra egy beteg. Akkor a leghosszabb, átlagos várakozási idő a térdprotézis (230 nap), csípőprotézis (130 nap), valamint gerincműtétek (223 nap) esetében volt.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) friss, 2024. augusztus 9-i adatai szerint jelenleg összesen 30 416-an várnak valamilyen műtéti beavatkozásra, ebből 27 ezren a kötelezően vezetett várólistákon voltak. A betegek közel fele térdprotézis-műtétre vár, őket követik a csípőprotézis-műtétre várakozók. Erre a két műtétre összesen a betegek 60 százaléka vár.

Az elmúlt félévben közel 25 ezer beavatkozást végeztek el állami intézményekben, ebből majdnem 10 ezer szürke hályog műtét volt. Csípőprotézis-műtétből nagyjából 5 ezret, térdprotézisből pedig kevesebb mint 4 ezret végeztek, ami jóval kisebb szám, mint ahányan jelenleg sorban állnak a beavatkozásra várva.

Nemcsak a várakozók száma releváns, ha a kórházi várólistákról van szó. Az is árulkodó, hogyan alakul az átlagos várakozási idő, azaz mennyi idővel érdemes kalkulálnia a betegeknek, hogy sorra kerülhessenek.

2022 februárjától a várható várakozási időre vonatkozó adatok (minimum, illetve maximum, valamint átlagos tervezett várakozási idő) lekerültek a NEAK honlapjáról. Jelenleg csak az látható, hogy az elmúlt fél évben mennyi volt a medián és az átlagos várakozási idő.

A most elérhető adatok alapján elmondható, hogy műtétfajtától függően jelentős különbségek vannak abban, hogy mikor kerül sorra egy beteg. A leghosszabb idővel a térdprotézis műtétnél kell számolni, az elmúlt fél évben az átlagos tényleges várakozási idő a NEAK adatai szerint 324 nap volt, azaz majdnem egy teljes év. Több mint félév várakozással kell számolnia azoknak is, akik jelentős kiterjesztett gerincműtétre, vagy szaruhártya-műtétekre várakoznak.

Tavaly áprilisban a féléves átlag alapján a lista tetején a térdprotézis-műtét volt 230 nappal, mögötte a jelentős kiterjesztett gerincműtét állt 223 nappal, majd a csípőprotézis-műtétek következtek 130 nappal. Vagyis azóta a térdprotézis-operációra 94 nappal (bő 3 hónap), kiterjesztett gerincműtétre 55 nappal (majdnem 2 hónap) többet kell várni, mint tavaly. A csípőprotézis-műtét most ugyan „csak” a lista ötödik helyén áll 159 napos várakozási idővel, de ez is 29 napos (majdnem egy hónapos) növekedést jelent 2023-hoz képest.

Térdprotézis-műtétnél két vidéki kórházban, Kiskunhalason és Kaposváron is 600 nap feletti volt az elmúlt 6 hónapban az átlagos várakozási idő. Ez azt jelenti, hogy jellemzően több mint másfél év alatt kerültek sorra a betegek. Ezzel szemben ugyanezt a műtétet a fővárosban, az Uzsoki utcai kórházban általában 154 napos várakozási idő után végezték el.

Szürkehályog-műtétre legtöbbet, 166 napot a kisvárdai kórházban kellett várni, ezzel szemben a Békés Vármegyei Központi Kórházban 15 nappal a várólistára kerülés után el is végezték a műtétet.

Tavaly tavasszal a lap azt is megnézte, hogy az európai országokban mennyire jellemző a hosszú várakozási idő, és mennyire volt sikeres a járvány után a várólisták rövidítése. 2023. májusi cikkük alapján más európai országokkal összevetve nem olyan tragikus a helyzet nálunk. Ugyanakkor vannak olyan beavatkozások, ahol hazánk a sereghajtók között szerepel a hosszú várakozási idővel – különösen a koronavírus-járvány óta.

A lap megjegyzi, hogy a betegek egy része hónapokig várakozhat titkos nyilvántartásokban, mielőtt felkerülnének a hivatalos kórházi várólistára. Sokan ráadásul nem is tudnak arról, hogy nem a hivatalos listán várakoznak. A nem hivatalos listákról több, az ország különböző pontjain élő beteg számolt be az Átlátszónak, és egy egészségügyi területen dolgozó szakember is megerősítette a létezésüket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Miért nem számít az életem?” – kérdezte Orosz Bernadett Menczer Tamástól a Parlamentben
Orosz Bernadett a karzatról nézte végig a szavazást, ami arról döntött, hogy Szabó Tímeát 3,5 millió forintra büntetik, amiért egy bizottsági ülésen felmutatta a brutálisan bántalmazott asszony összevert arcáról készült fotót.


Kedden 112 igen és 56 nem szavazattal hagyta jóvá az Országgyűlés a házelnöki döntést, amely Szabó Tímeát (Párbeszéd) 3,5 millió forintra büntette, mert a képviselő egy bizottsági ülésen felmutatta Orosz Bernadett összevert arcáról készült fotóját.

A döntés után Orosz Bernadett, a brutálisan bántalmazott édesanya a Parlament folyosóján vonta kérdőre Menczer Tamást.

„Miért nem számít az életem? Vagy a sorstársaim élete?”

– kérdezte Orosz Bernadett, mire Menczer úgy válaszolt:

„Ez egyáltalán nincs így! Minden élet számít...és valóban minden erőszakot elutasítunk különösen, ha ez nő, vagy gyerek ellen irányul. Minden ilyen erőszakot elutasítok.

- fogalmazott Menczer.

A politikus aztán kiemelte, hogy a büntetésnek nincs köze Orosz Bernadett ügyéhez, az kizárólag azért történt, mert Szabó Tímea nem megengedett módon demonstrált. Saját példaként említette, hogy őt is megbüntetné a házelnök, ha magyar válogatott mezben szólalna fel.

„Ha engem kérdez, akkor mindenkit, aki nőket, vagy gyerekeket bánt, egy sötét, hideg verembe kellene élete végéig bezárni. Ha ebbe keres szövetségest, rám számíthat”

- jegyezte meg Menczer.

Szabó Tímea közösségi oldalán jelezte, hogy ha papíron nem mutathatja fel a fotót, akkor a pólóján fogja viselni. Szerinte a döntéssel „Kövér és a fideszesek nem engem büntetnek, hanem a bántalmazott nőkbe rúgnak még egyet”.

A képviselő arról is írt, hogy Orosz Bernadett a karzatról nézte végig a szavazást, miközben a kormánypárti képviselők a büntetésén nevettek.

„Hollik István hangosan röhög, Nacsa Lőrinc ordít, hogy nem látja a fotót a pólómon, a többiek meg szimplán őrjöngenek. A végén egy fideszes tapsolt is. Hátborzongató”

- fogalmazott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kirúgták a külügyminisztériumból a 22 éves gyakornokot, mert a neve felbukkant a kiszivárgott tiszás listán
Dániel állítása szerint nemzetbiztonsági okokra hivatkozva rúgták ki a Külgazdasági és Külügyminisztériumból, ahol tavaly óta dolgozott gyakornokként. A kirúgása meglepte, ugyanis nemrég fizetésemelést kapott és már csak öt nap volt hátra a próbaidejéből.


Egy 22 éves férfi Magyar Péter jánoshalmai országjáró fórumán azt állította:

nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kirúgták a Külgazdasági és Külügyminisztériumból, miután a neve szerepelt a nyilvánosságra került, Tisza Párthoz köthető aktivisták adatait tartalmazó listán

- írja a 444.

Dániel állítása szerint tavaly ősz óta dolgozott gyakornokként a KKM kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkárságán. A kirúgása váratlanul érte, nemrég ugyanis fizetésemelést kapott, és már csak öt nap volt hátra a próbaidejéből.

Korábban egy nemzetbiztonsági átvilágításon is megfelelt. Bár a 2024-es EP-választáson a Tisza Párt szavazatszámlálója volt, a minisztériumi munkája alatt tudatosan kerülte a politikai aktivitást, például nem lájkolta Magyar Péter posztjait.

Dánielt később a 444 is megkereste. A fiatal a lapnak azt mondta,

október 17-én munkaidő előtt fél órával hívták be Illés Boglárka irodájába, ahol az államtitkár és kabinetfőnöke volt bent. Itt a nemzetbiztonságra hivatkozva azt mondták neki, hogy azért rúgják ki, mert kiszivárogtak az adatai „egy olyan applikációban, amit tudjuk, kik fejlesztettek”.

A fiatal állítása szerint egyébként az első, október 6-ai adatszivárgás után töltötte le a Tisza applikációját, mert úgy gondolta, hogy már nem lesz több szivárgás.

Dániel arról is beszélt, hogy a kirúgás közlése után Illés Boglárka azt mondta neki, „támogató szeretne maradni”, ezért felajánlotta neki, hogy elhelyezkedhet a minisztériumon belül egy másik pozícióban. A fiatal ugyanakkor úgy gondolja, hogy ez nem volt egy komoly ajánlat, mivel az elbocsátásáról szóló dokumentumot már a következő kedden alá is írta a közigazgatási államtitkár.

Azt is elmondta, hogy szerinte már készülhettek a kirúgására, ugyanis a kabinetfőnök a találkozón tudta, hogy öt nap van hátra a próbaidejéből, és azt is, hogy öt nap szabadsága maradt.

A fórum után Magyar Péter felajánlotta Dánielnek, hogy 3 hónapig a személyes gyakornokaként dolgozhat az Európai Parlamentben.

A fiatal végül elfogadta a Tisza Párt elnökének ajánlatát.

Az üggyel kapcsolatban a 444 kereste a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, választ azonban egyelőre nem kaptak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Űzd ki magadból! Távozz tőlem sátán!” – ezt mormolták a meztelen szülők Debrecenben, ördögűzés miatt vetkőztethették le kislányukat is
Az RTL Híradó értesülései szerint a szülők azóta pszichiátriára kerültek, emiatt a rendőrök még nem hallgatták ki őket gyanúsítottként. A kislány viszont már nincs kórházban.


Ördögűző szöveget kántáltak az utcán meztelenül menekülő szülők, akik levetkőztetett kislányukat is magukkal vitték Debrecenbe - számolt be róla az RTL Híradó. Az anya azt mormolta, távozzon tőlük a sátán, közben pedig taxit kerestek. Szemtanúk hívtak rendőrt és mentőt a családhoz.

Az RTL Híradó birtokába jutott egy újabb felvétel, amin a rendőrségi szirénák hangjára futva menekül a család, az anya ekkor már az ölébe kapta kislányát, aki teljesen átfagyott a hidegben.

„Űzd ki magadból! Távozz tőlem sátán!”

- kántálta az anya a felvételen.

A szülők taxit is emlegetnek, de hogy tényleg rendeltek-e fuvart, nem tudni.

Az RTL Híradó úgy tudja, a ruhátlanul menekülő debreceni család egy közeli szállodában vett ki szobát a hétvégére, onnan indulhattak el a kislányukkal. A látványtól letaglózott szemtanúk rendőrt, mentőt hívtak.

A családot végül elfogták. Egy webkamera-képen azt is látni lehetett, hogy a mentő- és gyerekmentő autót rendőrök kísérik. Az RTL értesülései szerint

a szülők azóta pszichiátriára kerültek, emiatt a rendőrök még nem hallgatták ki őket gyanúsítottként.

A gyerek már nincs kórházban, elhelyezéséről átmenetileg a rendőrök gondoskodtak. A gyámügy gyermekvédelmi vizsgálatot indított. A Híradónak nyilatkozó gyermekjogi szakértő szerint akár el is vehetik a szülőktől a kislányt.

A házaspárral szemben kiskorú veszélyeztetése miatt indult büntetőeljárás. Az RTL Híradó információi szerint a szülőkön végzett drog- és alkoholteszt is negatív lett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Arany mosdókagylós repülő palota landolt Budapesten – Ferihegyen a világ legdrágább magángépe
A világ legrégebben hatalmon lévő uralkodója, Hassanal Bolkiah hivatalos állami látogatásra érkezett hazánkba. A brunei szultán országában az iszlám legszigorúbb törvénykezése van életben


Hivatalos állami látogatásra Magyarországra érkezett kedden kora reggel Hassanal Bolkiah, a brunei szultán. Az uralkodó a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren landolt a Boeing 747-es magángépével, amelyet a sajtóban csak „repülő palotaként” emlegetnek – írta a vezess.hu.

Az alapgép ára meghaladhatja a 200 millió dollárt, amire a szultán további 100–150 millió dollárt költhetett, hogy a belső kialakítás felérjen a rezidenciája luxusához.

A fedélzetet aranyozott díszítések, a falakat pedig különleges kristály- és fabetétek borítják, a fürdőszobákban pedig a hírek szerint valódi aranyból készült mosdókagylók vannak.

A szultán programjában megbeszélés szerepel Sulyok Tamás köztársasági elnökkel és Orbán Viktor miniszterelnökkel is.

Ez a szultán első hivatalos állami látogatása Magyarországon. A két ország 1992. január 21-én létesített diplomáciai kapcsolatot egymással.

A delegáció mozgása miatt a Budapesti Rendőr-főkapitányság november 17. és 20. között több fővárosi helyszínen ideiglenes megállási tilalmat és forgalomkorlátozásokat rendelt el. Az intézkedések érintik többek között a II. kerületi Ganz utcát, az V. kerületi Balassi Bálint utcát és a XIII. kerületi id. Antall József rakpartot is.

A teljes nevén Sultan Haji Hassanal Bolkiah Mu'izzaddin Waddaulah ibni Al-Marhum Sultan Haji Omar 'Ali Saifuddien Sa'adul Khairi Waddiennek hívott uralkodó nem csak repülőgépével rekorder a világ uralkodói között. Az övé a világ legnagyobb magánautó-gyűjteménye is. Becslések szerint több mint 7000 járművet tartalmaz, és egy külön Guinness-rekordot is bejegyeztek a legnagyobb magán Rolls-Royce-gyűjteményéért.

Ezen kívül II. Erzsébet brit királynő 2022-es halála óta Bolkiah a világon leghosszabb ideje hatalomban lévő uralkodó: 21 évesen, 1967. október 4-én lett Brunei szultánja, ahol az iszlám legszigorúbb, saria alapú törvénykezését vezették be. Ennek értelmében az ázsiai kis államban halálra kövezés járhat a házasságért és a homoszexuális kapcsolat létesítéséért is.

A magyar kormány előzetesen kiemelte a látogatás fontosságát. „Nagy jelentőségűnek tartjuk a szultán hivatalos állami látogatását Budapesten” – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk