HÍREK
A Rovatból

Átlátszó: 30 ezer beteg van a várólistákon, egyes műtétekre közel két évet kell várni

Több mint 30 ezer beteg sorakozik a műtéti várólistákon: a betegek száma a koronavírus-járvány óta nem állt vissza a pandémia előtti állapotra. Annak ellenére sem, hogy a kormány évente több milliárd forintot költ a várakozás csökkentésére.


Tavaly egy cikksorozatban mutatta be az Átlátszó, hogy milyen problémákkal szembesülnek azok a betegek, akik az állami egészségügyben várnak operációra. A lap most annak járt utána, hogyan változtak azóta a kórházi várólisták számai. Egyes beavatkozásokra nem ritkán több mint 200 napot kell várni, de a régiók között is jelentős eltérések lehetnek abban, hogy mikor kerül sorra a páciens, derül ki a cikkből.

Az egészségügyi intézmények által vezetett várólistáknak két típusa létezik. A kötelező várólisták vezetését a törvény valamennyi szolgáltató számára előírja. A kapacitáshiány miatt vezetendő várólisták ezzel szemben nem kötelező érvényűek, csak azokban az intézményekben kell vezetni, ahol a várakozási idő az adott pillanatban meghaladja a 60 napot.

A lap tavaly áprilisi cikkében olvasható adatok szerint akkor negyvenezer beteg volt a várólistákon. A betegek száma 103 százalékkal volt magasabb, mint a pandémia előtt. Egyes műtéteknél pedig nem ritka az sem, hogy a betegeknek több mint fél évet kell várniuk, mire sor kerül a beavatkozásra valamelyik állami kórházban.

Műtétfajtától függően jelentős különbségek lehetnek abban, hogy mikor kerül sorra egy beteg. Akkor a leghosszabb, átlagos várakozási idő a térdprotézis (230 nap), csípőprotézis (130 nap), valamint gerincműtétek (223 nap) esetében volt.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) friss, 2024. augusztus 9-i adatai szerint jelenleg összesen 30 416-an várnak valamilyen műtéti beavatkozásra, ebből 27 ezren a kötelezően vezetett várólistákon voltak. A betegek közel fele térdprotézis-műtétre vár, őket követik a csípőprotézis-műtétre várakozók. Erre a két műtétre összesen a betegek 60 százaléka vár.

Az elmúlt félévben közel 25 ezer beavatkozást végeztek el állami intézményekben, ebből majdnem 10 ezer szürke hályog műtét volt. Csípőprotézis-műtétből nagyjából 5 ezret, térdprotézisből pedig kevesebb mint 4 ezret végeztek, ami jóval kisebb szám, mint ahányan jelenleg sorban állnak a beavatkozásra várva.

Nemcsak a várakozók száma releváns, ha a kórházi várólistákról van szó. Az is árulkodó, hogyan alakul az átlagos várakozási idő, azaz mennyi idővel érdemes kalkulálnia a betegeknek, hogy sorra kerülhessenek.

2022 februárjától a várható várakozási időre vonatkozó adatok (minimum, illetve maximum, valamint átlagos tervezett várakozási idő) lekerültek a NEAK honlapjáról. Jelenleg csak az látható, hogy az elmúlt fél évben mennyi volt a medián és az átlagos várakozási idő.

A most elérhető adatok alapján elmondható, hogy műtétfajtától függően jelentős különbségek vannak abban, hogy mikor kerül sorra egy beteg. A leghosszabb idővel a térdprotézis műtétnél kell számolni, az elmúlt fél évben az átlagos tényleges várakozási idő a NEAK adatai szerint 324 nap volt, azaz majdnem egy teljes év. Több mint félév várakozással kell számolnia azoknak is, akik jelentős kiterjesztett gerincműtétre, vagy szaruhártya-műtétekre várakoznak.

Tavaly áprilisban a féléves átlag alapján a lista tetején a térdprotézis-műtét volt 230 nappal, mögötte a jelentős kiterjesztett gerincműtét állt 223 nappal, majd a csípőprotézis-műtétek következtek 130 nappal. Vagyis azóta a térdprotézis-operációra 94 nappal (bő 3 hónap), kiterjesztett gerincműtétre 55 nappal (majdnem 2 hónap) többet kell várni, mint tavaly. A csípőprotézis-műtét most ugyan „csak” a lista ötödik helyén áll 159 napos várakozási idővel, de ez is 29 napos (majdnem egy hónapos) növekedést jelent 2023-hoz képest.

Térdprotézis-műtétnél két vidéki kórházban, Kiskunhalason és Kaposváron is 600 nap feletti volt az elmúlt 6 hónapban az átlagos várakozási idő. Ez azt jelenti, hogy jellemzően több mint másfél év alatt kerültek sorra a betegek. Ezzel szemben ugyanezt a műtétet a fővárosban, az Uzsoki utcai kórházban általában 154 napos várakozási idő után végezték el.

Szürkehályog-műtétre legtöbbet, 166 napot a kisvárdai kórházban kellett várni, ezzel szemben a Békés Vármegyei Központi Kórházban 15 nappal a várólistára kerülés után el is végezték a műtétet.

Tavaly tavasszal a lap azt is megnézte, hogy az európai országokban mennyire jellemző a hosszú várakozási idő, és mennyire volt sikeres a járvány után a várólisták rövidítése. 2023. májusi cikkük alapján más európai országokkal összevetve nem olyan tragikus a helyzet nálunk. Ugyanakkor vannak olyan beavatkozások, ahol hazánk a sereghajtók között szerepel a hosszú várakozási idővel – különösen a koronavírus-járvány óta.

A lap megjegyzi, hogy a betegek egy része hónapokig várakozhat titkos nyilvántartásokban, mielőtt felkerülnének a hivatalos kórházi várólistára. Sokan ráadásul nem is tudnak arról, hogy nem a hivatalos listán várakoznak. A nem hivatalos listákról több, az ország különböző pontjain élő beteg számolt be az Átlátszónak, és egy egészségügyi területen dolgozó szakember is megerősítette a létezésüket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Visszavonul a magyar, aki gazdagabb, mint Mészáros Lőrinc
Udvar-Házy az 1970-es években teremtette meg a modern repülőgéplízing modellt. Nevéhez az ILFC és az ALC alapítása is fűződik, mindkettő mérföldkő volt az iparágban.


Steven F. Udvar-Házy eladta lízingcégét, miután májusban nyugdíjba vonult az általa alapított Air Lease Corporation (ALC) ügyvezető elnöki posztjáról. 1946-ban született Magyarországon, az ötvenes években családjával az Egyesült Államokba vándorolt. Úttörő szerepet vitt a repülőgépek ma is jellemző finanszírozási modelljének kialakításában.

Az operatív lízing az ő munkája nyomán terjedt el a kereskedelmi repülésben. Ez megkönnyítette a légitársaságoknak a flották fenntartását és megújítását, különösen amikor a légcsavaros gépeket a sugárhajtású modellek kezdték felváltani az 1970-es években.

Udvar-Házy az Amerikába vándorolt dollármilliárdosok között négy magyar származású üzletember egyikeként szerepel 4,5 milliárd dolláros vagyonával Péterffy Tamás, Soros György és Charles Simonyi mellett. Egyetemi évei alatt légi közlekedéssel kapcsolatos vállalkozásba kezdett, és ebből szerezte meg a későbbi üzletéhez szükséges kezdőtőkét.

Louis és Leslie Gondával 1973-ban megalapította az International Lease Finance Corporationt (ILFC). A céget 1990-ben az American International Group (AIG) vásárolta meg, ő pedig vezérigazgató maradt. Az AIG a 2008-as válságban megroppant, Udvar-Házy pedig megpróbálta visszavenni az ILFC-t, de ez nem sikerült.

Az AIG nehézségei miatt 2010-re a vagyona is csökkent. Majdnem nyugdíjba vonult 64 évesen, de végül John Pluegerrel új társaságot indított Air Lease Corporation néven. A cégalapítás több repülőgépipari szereplőnek adott reményt a válságból való kilábalásra.

A Forbes idén júliusban Péterffy Tamás vagyonát 67,9 milliárd dollárra tette, Charles Simonyiét 8,3 milliárdra, Soros Györgyét 7,2 milliárdra, míg Udvar-Házyét 4,5 milliárdra.

A hazai listán Mészáros Lőrinc vezeti. A miniszterelnök gyerekkori barátjának becsült vagyona az utolsó információk szerint 1422 milliárd forint.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Kim Dzsongun saját vécét vitt Pekingbe, emberei minden nyomát eltüntették a találkozójának Putyinnal
A felvételeken látszik, ahogy testőrei a széket és az asztalt is átsúrolják. Korábbi találkozókon is alkalmaztak már ennyire alapos biztonsági és higiéniai protokollt.


Kim Dzsongun Pekingben találkozott Vlagyimir Putyinnal, és a találkozó után az észak-koreai kísérői különös alapossággal takarították le mindazt, amihez a vezető hozzáért. Elemzők szerint ez a külföldi hírszerzők elleni védekezés része – írja a Reuters.

A felvételeken jól látszik, ahogy Kim két embere aprólékosan tisztította a helyiséget, ahol a két államfő több mint két órát tárgyalt. Letörölték a szék háttámláját, a karfát és a mellette álló asztalt is. Kim poharát szintén elpakolták. Egy újságíró így fogalmazott: „Miután a tárgyalások véget értek, az észak-koreai vezetőt kísérő személyzet gondosan eltüntetett minden nyomot Kim jelenlétéről.”

A megbeszélések után Kim és Putyin teázni indult, majd baráti hangulatban búcsúztak el egymástól.

A japán Nikkei értesülései szerint Kim ezúttal is saját vécét vitt magával a jól ismert zöld vonatán, hogy semmilyen információ ne maradjon egészségi állapotáról. A lap dél-koreai és japán hírszerzési forrásokra hivatkozott.

Michael Madden, a Stimson Center szakértője elmondta: „A különleges vécé és a szükséges szemeteszsákok a hulladékkal, cigarettacsikkekkel együtt arra szolgálnak, hogy egyetlen külföldi hírszerző ügynökség, még a baráti sem, szerezzen be mintát vizsgálathoz.” Hozzátette: „Ez ugyanis betekintést adhatna Kim Dzsongun egészségi állapotába. Ide tartozhat például a haj vagy bőrdarabok is.”

Korábban más alkalommal is látszott, hogy a biztonságiak mindent fertőtlenítettek, mielőtt Kim leült volna. 2018-ban Mun Dzse In dél-koreai elnökkel való találkozóján például a széket és az asztalt tisztították meg. 2023-ban, egy újabb Putyinnal folytatott megbeszélés előtt fertőtlenítőt használtak a székén, majd alapos ellenőrzés után egy őr még fémdetektorral is átvizsgálta az ülőfelületet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Elfogadhatatlan” – a helyi óvoda főigazgatója is ledöbbent, hogy a politikusok vitája miatt csak három vajas kenyeret kapnak enni a gyerekek Balmazújvárosban
Dühös szülők és nagyszülők vonultak az utcára, miután kiderült: a gyerekek napok óta alig jutnak ételhez. Az indulatok egyre csak fokozódnak.


Balmazújvárosban szerdától megszűnt a közétkeztetés, így a gyerekeknek jelenleg napi három szelet vajas kenyeret tudnak adni. A közbeszerzést nem véglegesítették, emiatt ellehetetlenült az étkeztetés, a szülők pedig felháborodtak.

A város parkjában dühös anyák és apák gyűltek össze, miután kedd este értesítették őket: szerdától nem lesz közétkeztetés.

„Engem egy érdekel! Az unokám ha megy iskolába, ne vigyen otthonról két kiló szalonnát meg kolbászt, hogy tudjon enni!”

– fakadt ki az egyik szülő.

A szülők azt mondják, gyerekeiknek a bölcsődében, óvodában és iskolában sem jut étel. „Felháborodtam! Ugyanis a gyerekeknek a háromszori étkezést biztosítaniuk kellene, mert ezért fizetik be az emberek a pénzt!” – mondta Kiss Attila. Több mint 1700 gyerek maradt menza nélkül egyik napról a másikra.

Egy édesanya az RTL kamerájának három szelet vajas kenyeret mutatott, ennyit esznek a gyerekek egész nap. „Ezért vállaljunk gyereket, hogy ennyi jár nekik?” – kérdezte kétségbeesve. Az óvodákba gyümölcsöt lehet vinni, mást azonban közegészségügyi okokból nem.

„Elfogadhatatlan a 21. században, magyarországi óvodában, hogy étkezés nélkül marad sok-sok gyermek”

– mondta Tarné Szabados Erzsébet Éva főigazgató.

A közbeszerzés miatt heves viták alakultak ki a képviselő-testületben, volt, hogy a képviselők kisétáltak, vagy meg sem jelentek az üléseken. A felháborodott szülők és nagyszülők házhoz mentek, hogy számon kérjék őket.

A képviselő-csoport hibásnak tartja a közbeszerzést, és szerintük az önkormányzat későn foglalkozott vele. „Azt akarják elérni, hogy a szülői nyomás hatására, mi egy ilyen törvénysértő és korrupciós dolgot, a mi részvételünkkel ez megvalósulhasson” – mondta Szabó Orsolya, a Közösen Balmazújvárosért Egyesület képviselője.

A polgármester viszont azt mondja, a közbeszerzés szabályos, a problémát pedig az okozza, hogy a képviselők nem járnak testületi ülésekre, és nem hajlandóak részt venni a döntéshozatalban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter a Fidesz jelöltjeiről: Ha az űrből is hoznak jelöltet, a magyarok akkor is tudni fogják, hogy Orbán Viktor és az oligarchák állnak mögöttük
A Tisza Párt elnöke úgy értesült, hogy a kormány több választókerületben nem politikust, hanem ismert sportolót vagy korábbi polgármestert tervez indítani.


Bár minden számítás szerint még több mint 7 hónap van a választásokig, máris elkezdődött a turbulencia az egyéni jelöltek közül – dacára annak, hogy még sem a Tisza Párt, sem a kormány indulóit nem lehet biztosan tudni. Az ellenzéki párt korábban elmondta, hogy nagyjából október-novemberre zajlik majd le a jelöltek kiválasztási folyamata, míg a hírek szerint a Fidesz is számos helyen változtatni kíván az eddigi – akár győztes – indulókon.

Ez utóbbira utalt csütörtök délutáni posztjában Magyar Péter is. Az ellenzéki politikus a Facebookon azt írta: „A Fidesz belső mérései szerint az eddigi képviselőik jelentős része teljesen esélytelenül indulna a válsztáson, ezért, mint régen a lejtmenetben lévő szocik, igyekeznek ismert embereket, sportolókat vagy polgármestereket magukhoz édesgetni és mögéjük bújni.”

Azt a Tisza elnöke egyelőre nem közölte, hogy milyen információi vannak a fideszes jelöltekről. Azt ugyanakkor hozzátette:

„Nem értik az állampártban, hogy ha az űrből is hoznak jelöltet, a magyarok akkor is tudni fogják, hogy Orbán Viktor és az oligarchák állnak mögöttük.”

Legutóbb a Mandiner cikke alapján az merült fel, hogy Magyar Péter abban a körzetben indulna, ahol az őt "lekicsizó" Menczer Tamás is. A politikus ugyan visszavágott a kormánypárt kommunikációs igazgatójának, de egyelőre nem cáfolta az értesülést – bár korábban volt már szó róla, hogy a budapesti 3. számú választókerületben mérettetné meg magát, ami nem Menczer körzete.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk