Átadták a Magyarország és Románia közötti második autópálya-határátkelőhelyet

Az egykori médiavállalkozó, Gyárfás Tamás hosszú beszéddel készült, amit az utolsó szó jogán mondhatott el. A szünet után papírból olvasta fel mondandóját, hogy egyetlen részletet se tévesszen el, számolt be a történtekről a Blikk. Gyárfást a Fővárosi Törvényszék 2024. február 8-án első fokon, bűnsegédként 7 év letöltendő szabadságvesztésre ítélte. A bíróság szerint a vádlott magatartása nem merítette ki a felbujtás fogalmát, így eltekintettek a letartóztatásától.

A vádirat alapján Gyárfás Tamás Portik Tamást bízta meg azzal, hogy szervezze meg Fenyő János meggyilkolását. Portik a feladatot a szlovák bérgyilkosnak, Joseph Rohácnak adta tovább. A titokban készült hangfelvételek szerint, amikor Portik Fenyőre utalva azt kérdezte Gyárfástól, hogy „szétb.sszuk-e”, ő nem válaszolt igennel, csak széttárta a karját. Portik Tamást ugyanez a bíróság életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte.

A múlt héten

Életfogytiglani büntetést indítványoztak Portikra, Gyárfásra pedig szigorúbb ítéletet, arra hivatkozva, hogy a ráutaló magatartás is értékelhető felbujtásként. Mindketten fellebbeztek.

Az utolsó szó jogán hat pontban foglalta össze az álláspontját:

1. 1996. október 11-t követően, a reggeli TV-műsor visszanyerése után nem volt indítéka Fenyő János elleni fellépésre.

2. Portik Tamás bevallotta, hogy mások megbízására csapdát akart neki állítani.

3. Nem ütközött Portikkal, mert kiszámíthatatlannak érezte annak esetleges következményeit.

4. Ha tudta volna, hogy Portik Tamás felveszi a beszélgetéseiket, akkor minden a célzását a leghatározottabban visszautasított volna. A hangfelvételeken egyszer sem mondta, hogy bárkit is megbízott volna a gyilkossággal.

5. A IV. számú tanú, Szemán József a Gyüre-gyilkosságért járó büntetésének elkerülése érdekében hazudott.

6. Az ítéletben az Elsőfokú Bíróság két beszélgetésből szerkesztett egy nem létező harmadikat.

A tárgyaláson civil ruhás TEK-esek is megjelentek, ami érezhetően feszültebbé tette a hangulatot. A másodfokú ítéletet április 10-én hirdethetik ki.

Gyárfás Tamás teljes, 12 oldalas beszédét a Blikk oldalán lehet elolvasni.

Több mint 250 ember demonstrált április 7-én este Jánossomorján, miután

A tüntetésen családok, idősek, fiatalok, magyar és osztrák lakosok is részt vettek, és sokan érkeztek a környező településekről, köztük Mosonmagyaróvárról, Újrónafőről, Várbalogról és Albertkázmérpusztáról is.

A résztvevők egy „Tiltakozunk” feliratú molinó mögé sorakoztak fel. Voltak, akik munkagéppel érkeztek, ezzel is jelezve, hogy akár az út lezárásától sem riadnának vissza. A demonstrációt Maglódi Zsolt, a Zöld Jánossomorja csoport tagja vezette fel. Ismertette a helyzetet és a célokat, valamint bejelentette: szerdán folytatják a tiltakozást, ha addig nem születik döntés, vagy ha a döntés kedvezőtlen lesz.

Lőrincz György polgármester arról beszélt, hogy az önkormányzat csak az előkészítés során, egy terepszemle idején értesült arról, hogy a település lerakója szóba került az elhullott állatok elhelyezésére. Emiatt az önkormányzat rendkívüli ülést is tartott vasárnap éjjel. A polgármester hangsúlyozta, hogy „mennyire megkerülték a várost és az önkormányzatot az előkészítés során, holott minimálisan is joguk van a tájékoztatáshoz”.

Április 8-án, délelőtt a Jánossomorja Televízió újabb bejegyzést tett közzé, amelyben az állt, hogy a leölt állatok elföldelése mégsem a településen történik meg. A poszt szerint Lőrincz György aznap reggel ismét telefonon egyeztetett Dr. Nagy István agrárminiszterrel, aki azt mondta: „nem Jánossomorján temetik el a Szigetközben leölendő szarvasmarha-állományt”. A Mosonmagyaróvár TV később azt írta, hogy

A jánossomorjai önkormányzat délután egy újabb posztban számolt be arról, hogy Dr. Nagy István személyesen is felkereste Lőrincz György polgármestert, hogy megnyugtassa őt és a lakosságot: nem Jánossomorjára kerül a fertőzött állatállomány, hanem Bábolnára ľ írta a Sokszínű Vidék.

A település hulladéklerakója körül kedden már csend volt, holott előző este még több száz tiltakozó hangjától visszhangzott a környék. A helyiek azért vonultak utcára, mert az állam ezt a depóniát szemelte ki annak a 3600 marhatetemnek az elhelyezésére, amelyeket a járvány miatt kell leölni.

A döntés azért is keltett nagy felháborodást, mert – ahogy a helyiek elmondták – az önkormányzatot nem tájékoztatták időben a tervekről, pedig a kijelölt terület részben az önkormányzat tulajdonában van. A tiltakozók egyértelmű üzenetet küldtek: ha nem veszik figyelembe az érdekeiket, politikai következményekkel is számolni kell - írta a Magyar Hang. "Akkor majd a választáson fogunk dönteni” – hangzott el a demonstrálók között, utalva arra, hogy Nagy István agrárminiszter annak a választókerületnek az országgyűlési képviselője, amelybe Jánossomorja is beletartozik.

A döntéshozók végül visszavonták azt a határozatot, amely Jánossomorját jelölte ki a tetemek végső nyughelyéül, annak ellenére, hogy a területet már előkészítették. Információk szerint kétféle vélemény feszült egymásnak: a Nébih és a vízügy szakmai szempontból a jánossomorjai depót tartotta legalkalmasabbnak, míg a politikai döntéshozók óvatosabb álláspontot képviseltek.

A demonstráció után a korábban jelen lévő biztonsági szolgálat emberei is eltűntek a hulladéklerakó környékéről. Kedden már semmi nem utalt arra, hogy oda naponta akár 120 tetemet szállítanának.

Forrás: sokszinuvidek.24.hu, Mosonmagyaróvár TV Facebook-oldal, Magyar Hang

Donald Trump amerikai elnök kijelentette: az Európai Uniónak 350 milliárd dollár értékű amerikai energiavásárlásra kell elköteleződnie, ha mentesülni szeretne az Egyesült Államok által kilátásba helyezett vámoktól. Az elnök az Ovális Irodában beszélt erről, ahol Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel közösen jelent meg.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szintén hétfőn ajánlatot tett az Egyesült Államoknak: az EU kész lenne nullára csökkenteni az amerikai autókra és ipari termékekre kivetett vámokat, ha Washington is visszavonja a múlt héten belengetett intézkedéseket.

Amikor egy újságíró megkérdezte Trumpot, hogy ez az ajánlat elég-e számára, az amerikai elnök így reagált: „Nem, nem elég.”

Netanjahu washingtoni látogatásának célja az volt, hogy tárgyalásokat folytasson Trumppal, és enyhítést kérjen az izraeli exportot is érintő amerikai vámok ügyében. A Politico szerint

Az Egyesült Államok azonban eddig nem részletezte, hogyan képzeli el az üzlet pontos feltételeit. Arra a kérdésre, hogy a globális vámintézkedések véglegesek-e, vagy inkább tárgyalási taktikának tekinthetők, Trump úgy válaszolt: lehetnek állandó vámok, és lehetnek tárgyalások is, mert vannak dolgok, amelyekre a vámokon túl is szükség van.

(via 24.hu)

Elon Musk a múlt hétvégén arra kérte Donald Trumpot, hogy vonja vissza az előző héten bejelentett új kereskedelmi vámokat – írta a Reuters a Washington Post információira hivatkozva. A lap két névtelen forrásra támaszkodva arról számolt be, hogy a Tesla vezérigazgatója közvetlenül is jelezte nemtetszését, de egyelőre nem járt sikerrel.

Musk a Matteo Salvini vezette olasz szélsőjobboldali Liga firenzei kongresszusán adott interjút, ahol az Egyesült Államok és Európa közötti vámok teljes eltörlését sürgette. A jelek szerint ebben egyetért Ursula von der Leyennel is, aki szintén a transzatlanti vámok megszüntetését javasolta.

A Washington Post cikke szerint

A milliárdos jelenleg Trump tanácsadójaként dolgozik az amerikai közkiadások csökkentésén.

Korábban Musk „jelentősnek” nevezte az új autóipari vámintézkedések Teslára gyakorolt hatását. A vállalat eladásai az utóbbi időszakban meredeken csökkentek. A Tesla részvényeit a legutóbbi, hétfői záráskor 233,29 dolláron jegyezték, ami több mint 42 százalékos visszaesést jelent az év elejéhez képest.

Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az új vámok felerősíthetik az inflációt, növelhetik az amerikai recesszió kockázatát, és több ezer dollárral is megemelhetik az átlagos amerikai családok kiadásait. A Fehér Ház és Elon Musk egyelőre nem reagált a Reuters megkeresésére.

(via 24.hu)