HÍREK
A Rovatból

Arab-izraeli konfliktus újratöltve: rakétákkal lőtte a Hamász Jeruzsálemet, miután zavargások törtek ki az Al-Aksza mecsetnél

Izrael légicsapásokkal válaszolt, halálos áldozatok is vannak, a véres 90-es éveket idézik a képek.


Vasárnap éjjel több tízezer muzulmán hívő barikádozta el magát Jeruzsálem óvárosában, az Al-Aksza mecsetnél, és köveket gyűjtve készültek szembeszállni az izraeli biztonságiakkal.

Az izraeli rohamrendőrök hétfőn reggel behatoltak a Templom-hegyre, és tömegoszlató fegyverek, füstbombák és könnygáz, valamint gumilövedékek bevetésével vették fel a harcot a mecsetekbe szorult, hitük szerint az iszlám Mekka és Medina után harmadik legszentebb helyét, az Al-Akszát védő, a biztonságiak felé köveket dobáló muzulmán hívőkkel. Több százan megsebesültek.

A Vörös Félhold arab mentőszolgálat azt jelentette, hogy több százan sebesültek meg az ostrom alatt álló mecsetben, ahol a muzulmán hívők elbarikádozták magukat. Ötven sérültet Kelet-Jeruzsálem kórházaiba szállítottak, másokat a mecseteknél létrehozott ideiglenes ellátóhelyeken ápolnak. Mamun Abbaszi, a Vörös Félhold szóvivője szerint az izraeli rendőrséggel folytatott összecsapásokban számos palesztin súlyosan megsebesült, és a rendőrség megakadályozza az egészségügyi személyzet bejutását a Templom-hegyre.

A Vörös Félhold később azt jelentette, hogy az összetűzések 175, túlnyomó többségben csak könnyebb sérültjét kezelték, de egy kritikus állapotban lévő, és 13 enyhe-közepes sebesültet is.

Az izraeli katonai rádió jelentése szerint az összecsapások a Templom-hegyről fokozatosan átterjedtek az óváros területére, s a rendőrök lezárták az óváros kapuit, mert a hírek nyomán számos újabb palesztin próbált bejutni.

Kelet-Jeruzsálemben, az óváros Oroszlános kapujánál palesztin fiatalok kövekkel dobáltak egy zsidó vezette autót, s ezért a sofőr elvesztette uralmát a jármű fölött, és a járdán haladó emberek közé hajtott.

Az autót és két utasát ezután is tovább kövezték és ütötték egy interneten terjedő videófelvétel szerint, majd egy rendőr segítségükre sietett, fegyverével lövéseket adott le a levegőbe, és kimentette őket.

„A palesztin vezetés minden lehetőséget megvizsgál, hogy reagáljon erre a szörnyű, a szent helyek és az állampolgárok elleni agresszióra” - közölte Twitter-fiókjában Husszein al-Sejk, a Palesztin Hatóság vezető tisztviselője, Mahmúd Abbász palesztin elnök egyik legközelebbi tanácsadója.

Kadr Adnan, az Iszlám Dzsihád terrorszervezet magas rangú ciszjordániai parancsnoka arra figyelmeztetett, hogy Izrael magas árat fog fizetni a történtekért. „Az Al-Aksza megszentségtelenítése és az azt védők százainak megsebesítése olyan bűncselekmény, amelynek ára van, és mindannyian bízunk népünk ellenállásában” - mondta Adnan.

A Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász szervezet ezalatt, ultimátumának lejárta után hétfő délután rakétákat lőttek Jeruzsálem irányába, miközben a rádió felszólította a lakosságot, hogy a célba vett területeken vonuljon az óvóhelyekre.

Az ultimátum lejárta óta számos alkalommal indítottak rakétákat a Gázai övezetből Askelón és az övezet szomszédságában lévő települések felé. A 12-es kereskedelmi TV híradása szerint az érintett településeknél hazasietnek az emberek.

Korábban a szervezők lemondták Jeruzsálemben az izraeli zászlókkal tervezett menetet, melyet a város keleti felének 1967-es elfoglalásának évfordulóján, a Jeruzsálem napon minden évben megrendeznek.

A szervezők a lemondással az ellen tiltakoztak, hogy a rendőrség Benjamin Netanjahu miniszterelnök utasítására megváltoztatta a menet szokásos útvonalát, hogy az ne az elsősorban arabok használta Damaszkuszi kapun haladjon át, és ne haladjon végig a túlnyomórészt arabok lakta lakónegyedeken, hanem a Jaffó kapun lépjenek be az óvárosba és az örmény negyeden át közelítsék meg a Siratófalat.

Noha a szervezők lemondták, a menet mégis megindult a Jaffó kapu irányába, de a rendőrség megállította és feloszlatta a tömeget, miután a Jeruzsálemet célzó rakétatámadás idején megszólaltak a városban a légvédelmi szirénák. Mindenek ellenére a Siratófal előtti térségnél tömegek ünneplik este zenével és tánccal a Jeruzsálem napot.

Közben a Siratófal feletti Templomhegyen, arab nevén a Haram al-Sarif teraszon palesztinok tömege gyülekezik, a hangszórókon az iszlám vallás Mekka és Medina után harmadik legszentebb helyének, az Al-Aksza mecsetnek a védelmére szólítják fel az egyelőre csendben várakozó hívőket.

Az izraeli parlamentben, a kneszetben is megszólaltak a légvédelmi szirénák, és az óvóhelyekre kellett menekülniük az ott éppen törvényjavaslatok megszavazásán dolgozó politikusoknak.

Az ultimátum lejárta után 6 rakétát lőttek ki Jeruzsálem térségébe, néhányukat elfogták a vaskupola légvédelmi rendszer ellenrakétái, több rakéta pedig nyílt területeken ért földet. Egy lövedék egy Jeruzsálem melletti családi háznál csapódott be, kisebb anyagi károkat okozott, betörtek az ablakok, de a lakók az óvóhelyen voltak és nem érte őket bántódás.

A 12-es TV értesülése szerint

Izrael tüzet nyitott a Gázai övezet északi részére, kilenc halott van, köztük a Hamász katonai szárnyának egyik vezetője.

Az Európai Unió rendkívüli aggodalmát fejezi ki a Kelet-Jeruzsálemben kitört zavargások, az erőszak elharapódzása miatt, az ellenségeskedésnek pedig azonnal véget kell vetni - jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, a tagországok külügyminisztereinek egynapos találkozóját követően hétfőn. Josep Borrell sajtótájékoztatóján leszögezte: a feleknek tiszteletben kell tartaniuk a város szent helyeit. Fel kell számolni a szélsőséges megnyilvánulásokat, és mindent meg kell tenni a feszültség csillapítására.

Jeruzsálem vitatott hovatartozása a palesztin-izraeli konfliktus egyik legfőbb nyitott kérdése. Az izraeliek Jeruzsálem egészét saját fővárosuknak nyilvánították, beleértve a város 1967-ben elfoglalt keleti szektorát is, míg a palesztinok Kelet-Jeruzsálemet szeretnék megtenni a Ciszjordániából és a Gázai övezetből létrehozni vágyott önálló államuk fővárosává.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Hadházy: A főkertész elkotyogta, nem Orbán apja, hanem Tiborcz cége üzemelteti Hatvanpusztát
A független képviselő nyilvánosságra hozta a főkertész vallomását, mely szerint ő a BDPST Group alkalmazásában dolgozik Hatvanpusztán. A politikus azt is állítja, hogy ez a vallomás egy újabb bizonyíték arra, hogy az általa bemutatott tervrajzok valódiak.


„Hoppá, a kastély főkertésze elkotyogta, hogy nem Orbán apja, hanem Orbán vejének cége üzemelteti Hatvanpusztát” – írja Hadházy Ákos a Facebook-oldalán.

A független képviselő közlése szerint Hatvanpuszta kertésze azért tett vallomást, mert ő ült abban a Nissan terepjáróban, amelyik egy Suzukival együtt üldözte a politikust „Pusztaverszáj” mellett.

Az eset még augusztusban történt, miután Hadházy a nyitott kapun keresztül bement Orbán Viktor apjának hatvanpusztai birtokára, és ott felvételeket készített az épületekről. Ekkor Mészáros Lőrinc biztonsági vállalkozásának alkalmazottja egy Suzukival igyekezett megállítani a képviselőt és a vele utazó Gulyás Balázs újságírót. A közzétett videófelvételek tanúsága szerint a vagyonőr először frontálisan szembehajtott a képviselő által vezetett Daciával, majd miután nem sikerült megállítani őket, oldalról hajtott neki. Az ütközésben a Dacia oldala megsérült, a Suzuki pedig felborult. Akkor a Bicskei Rendőrkapitányság büntetőeljárást indított közúti veszélyeztetés bűntettének megalapozott gyanúja miatt. Múlt héten viszont a Gulyáságyú Média arról írt, hogy a rendőrség megszüntette a büntetőeljárást a férfi ellen.

A kertész vallomása azért jutott Hadházyhoz, mert sértettként kikérte a vagyonőrt felmentő határozatot megelőző nyomozás iratat.

A politikus nyilvánosságra is hozta a vallomás szövegét, mely szerint a kertész a BDPST Group alkalmazásában dolgozik Hatvanpusztán, a cég pedig Orbán Viktor vejéé, Tiborcz Istváné.

„A vezetőm Budapesten van, az ottani irodában. Én vagyok kint Hatvanpusztán folyamatosan. A pick-up gépkocsi, amivel voltam az eset napján, az is a céghez tartozik. Ez egy Nissan Navara, fekete színű. A biztonsági őrökhöz nekem semmi közöm, azok más cég” – olvasható a vallomásban.

Hadházy Ákos így foglalta össze azt, hogy mit lehet tudni a hatvanpusztai Orbán-birtokról:

• papíron Orbán apjáé,

• de elismerték, hogy Orbán felesége is gyakran kint van, “segít”, amennyit tud a munkákban (azaz utasítgatja a melósokat),

• mostantól tudjuk, hogy Tiborz cégének alkalmazottai a gondnokok, kertészek, szerelők,

• régóta tudjuk, hogy Mészáros 10 év alatt kifizette a terület teljes vételárát “bérleti díjként” úgy, hogy soha nem használta a “majorságot”,

• Mészáros cége építette a kastélykomplexumot,

• Mészáros másik cége vállalt garanciát, hogy ha Orbán papa nem fizet, majd ő állja a számlát,

• Mészáros cégének biztonsági őrei őrzik a kastélyt.

„A kertész vallomása amúgy még egy újabb bizonyíték arra, hogy az általam bemutatott tervrajzok valódiak: elmondása szerint ugyanis a főkertészi iroda pont ott van, ahol a tervek rajzolják.

Igaz, ezt már Orbán Győző is elismerte egyrészt egy interjúban, másrészt azzal, hogy bepanaszolt az általam bemutatott dokumentumok miatt” – írja posztjában a politikus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor nehéz hétfőnek néz elébe: Keserű kávé és egy álommal kevesebb
A miniszterelnök reagált a fájdalmas véget érő magyar-ír vb-selejtezőre. Ugyanakkor gratulált egy elismerésre méltó sporteredményhez, és biztatóan üzent a magyar kisvállalkozóknak.


A hétfő még egy miniszterelnöknek is hétfő – Orbán Viktor kissé borús hangulatú posztot tett közzé a Facebook-oldalán:

„Egy nehéz hétfő. Ködös, novemberi idő, keserű kávé, és egy álommal kevesebb. Erre ébredtünk ma”

– írta a kormányfő, utalva a magyar válogatott számára fájdalmasan zárult vasárnapi vb-selejtezőre.

Mint megírtuk, Szoboszlai Dominikék 3-2-re kikaptak a Puskás Arénában Írország válogatottjától egy utolsó pillanatos góllal. Ez sajnos azt jelenti, hogy a magyar válogatott biztosan nem jut ki a labdarúgó-világbajnokságra – zsinórban tizedik alkalommal. Orbán Viktor is a helyszínen szurkolt a nemzeti együttesnek, ahogy rengeteg drukker is, de ez most nem volt elég.

A miniszterelnök viszont nem búslakodhat sokáig, hiszen bőven akad tennivalója a hét első napján.

„De hiába fáj az ember szíve, hiába érzi igazságtalannak a sorsát, önsajnálatból nem lehet megélni. Meló van. Hamarosan érkezik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A magyar kisvállalkozóknak ma garantáltan jó napja lesz”

– zárta posztját Orbán Viktor.

Egy másik bejegyzésben ugyanakkor gratulált Márton Vivianának, aki aranyérmet szerzett a női tekvandó-világbajnokságon. A miniszterelnök szerint ez volt „a tegnapi nap legjobb pillanata”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt van Orbán nagy bejelentése: 11 pontos intézkedéscsomaggal segítik a vállalkozókat a kamarával közösen
A csomag részeként az adminisztrációs és adóterhek csökkentéséről, az alanyi áfamentesség emeléséről és speciális adócsökkentésről is döntöttek. 80–90 milliárd forintba kerül a miniszterelnök szerint mindez, aki „fájó szívvel” jelentette be, hogy fél évvel elhalasztják az üzemanyagok jövedékiadó-emelését.
DKA - szmo.hu
2025. november 17.



Fontos bejelentést tett Orbán Viktor hétfő délelőtt: a kormány és a Kereskedelmi és Iparkamara egy 11 pontos intézkedéscsomagról döntött, amelyekkel a vállalkozókat segítenék. A sajtótájékoztatón a miniszterelnök azt mondta, nem adják fel korábbi célkitűzéseiket, így

a kamara kérésére 80–90 milliárd forintnyi adócsökkentést és egyszerűsítést hajtanak végre. Ezt a megemelt bankadóból finanszírozzák.

A 11 pontos csomag részeiként ezeket jelentették be:

Emelik az alanyi áfamentességet. Az értékhatár 2026-ban 20 millió forint lesz, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millióra nő. Így először 10 600, majd 20 000, végül 2028-ban már 28 900 vállalkozás lehet áfamentes.

• Módosítják az átalanyadózást: 2027-ben 50 százalékra emelik a költséghányadot, 2028-ról még egyeztetnek.

• Csökkentik a szocho alapját a főállású egyéni vállalkozóknál.

• Bővül a kisvállalkozói kör további 4–5000 vállalkozóval

• Barnamezős beruházásokat támogatnak: 100 millió forintos adókedvezménnyel támogatják a környezeti károk helyreállítását és a zöld beruházásokat.

• Adókedvezményt adnak az energiaellátóknak az infrastruktúra korszerűsítésére.

• Emelik a kiskereskedelmi adó határsávjait, ami 3500 vállalkozást érint

Fél évvel elhalasztják az üzemanyagok jövedékiadó-emelését, ami 20 milliárd forintba kerül. Orbán Viktor ezt „fájó szívvel” jelentette be.

• Csökkentik az adminisztrációs terheket: a társasági adóelőleg értékhatárát 5 millió forintról 20 millió forintra emelik, ez 20 ezer cégnek jelent kedvező változást.

• Megemelik a mikrogazdálkodók egyszerűsített beszámolójának értékhatárát, ami 10 ezer vállalkozásnak jelent könnyebbséget.

Speciális adócsökkentést kap 80 ezer egyéni vállalkozó: a NAV automatikusan elvégzi a biztosítottak bejelentését, és a szocho-bevallás negyedévesre csökken.

Orbán Viktor szerint a kormány nagyon nehéz dilemmával küszködik az ukrajnai háború kezdete óta, amely egyre inkább kihívás elé állítja őket. A kormányfő szerint a háborús retorika erősödésével a háborús gazdaság kifejezés már hétköznapi lett, Európában pedig egy ilyen gazdaság felépítése a brüsszeli terv. Ennek szerinte része Ukrajna uniós csatlakozása és hadseregének fenntartása, amely viszont jelentős forrásokat von el a közös költségvetésből. Magyarországnak erre reagálni kell, a dilemma pedig az, hogy fogadjuk ezt el, vagy másfajta gazdaságpolitikát építünk.

Orbán úgy látja, hogy utóbbira van lehetőség, az ország képes rá, de „ezt újra és újra asztalra kell tenni, hogy érvényes-e még ez az állítás”. Az Iparkamarával kötött egyezség alapja, hogy lehetséges folytatni azt a gazdaságpolitikát, amely nem a háború felé tart, hanem Magyarország nemzeti gazdasági érdekeit követi.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy várható még hasonló megállapodás a kormány és az Iparkamara között. A mostani egyezség szerint ugyanis a kamara részt vesz majd a gazdaságpolitika irányításában, sőt a gazdasági irányításában is egyre több szerepet fog vállalni, mindezt önálló döntési jogkörökkel.

A sajtótájékoztatón felszólalt Nagy Elek iparkamarai elnök is, aki elmondta, hogy egy felméréssel igyekeztek kideríteni a kis- és középvállalkozások probémáit. Ezekre a gazdasági minisztériummal próbáltak megoldásokat keresni, így születtek meg a most bejelentett intézkedések.

Via Index


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
133 milliárddal támogatja a gödi Samsung-gyár bővítését az Orbán-kormány, de egyetlen új munkahelyet se ígértek
A gigantikus, 955 milliárdos bővítésről szóló szerződést még októberben írták alá. A cég ezzel együtt már több mint 187 milliárd forintnyi állami pénzt kapott egyedi kormánydöntésekkel.


Újabb 133 milliárd forint közpénzt ad a kormány a Samsung SDI gödi akkumulátorgyárának, amely egy 955 milliárd forintos kapacitásbővítést hajt végre.

A cégnek a hatalmas összegért cserébe nem kellett új munkahelyek létrehozását vállalnia.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) listája szerint, amelyet a Telex hozott nyilvánosságra, a támogatási szerződést október 16-án írták alá. A beruházás hivatalos célja az „elektromos járművek akkumulátorcellái és moduljai gyártását végző üzem kapacitásbővítése”, de a dokumentumból nem derül ki, hogy a gyár melyik fejlesztési fázisáról van szó.

A Samsung SDI ezzel együtt már több mint 187 milliárd forintot kapott egyedi kormánydöntéseken keresztül.

Ezen felül az állam több tízmilliárd forintot költött a gyár működéséhez elengedhetetlen infrastruktúra, például a víziközmű-hálózat kiépítésére. A mostani fejlesztés hátterében a Hyundai-jal kötött megállapodás állhat, melynek értelmében a gödi üzem 2026-tól hét éven át gyárt majd akkumulátorokat az autógyártónak.

A Samsung 2017-ben nyitotta meg első gödi üzemét, amit 2019 után egy annál jóval nagyobb gyáregység követett. Ennek a második gyárnak a bővítése 2024 elején indult, és vélhetően a most aláírt szerződés is ehhez a projekthez kapcsolódik. Szijjártó Péter külügyminiszter idén júliusban egy olyan fotót tett közzé, amelyen a jelenlegi fejlesztések mellett egy „Future” feliratú, lehetséges jövőbeli bővítés terve is szerepelt. A vállalat a magyarországi beruházást részben egy 2025 tavaszi részvénykibocsátásból származó tőkéből finanszírozza.

A gödi gyár működése körül több vitás ügy is kirobbant. Idén októberben a Budapest Környéki Törvényszék eljárási hibákra hivatkozva megsemmisítette az üzem környezethasználati engedélyét. Szijjártó Péter a döntést „adminisztratív, eljárási ok”-kal magyarázta. Ezzel szemben 2023-ban az Európai Bizottság egy 89,6 millió eurós magyar állami támogatást jóváhagyott a gyár egy korábbi bővítéséhez, amihez akkor 1200 új munkahely létrehozása is társult.


Link másolása
KÖVESS MINKET: