Hat hónap után végre hazavihette a kisfiát egy édesanya, aki szerint a hatóságok alaptalanul szakították el a gyermekétől. A baba még szeptemberben született, de csak most térhetett haza. A család ügyét a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) vitte bíróság elé, miután a gyámhatóság az anya pszichés állapotára hivatkozva nem engedélyezte a hazavitelét – annak ellenére, hogy erről hivatalos vizsgálat nem is készült.
A szülők december óta kéthetente egy órára találkozhattak a kisfiúval, aki hétfőn végre otthon aludhatott.
„Nagyon boldog vagyok, hogy végre hazavihetem a gyerekemet. Egyszerűen nem tudom elmondani ezt az érzést, amit érzek”
Hétfőn délben kapta meg a hívást, hogy a gyámhatóság úgy döntött: aznap hazaviheti a kisfiát. „Az anyuka sírva hívott fel, alig értettem, mit mond, csak később tudtam meg, hogy a hatóságok engedélyezték a gyermek hazavitelét” – idézte fel Boros Ilona, a TASZ jogásza.
A szülők már a kórházban is igyekeztek minél több időt tölteni a kisbabájukkal, de a gyámhatóság nem engedélyezte, hogy hazavigyék. A TASZ szerint a hatóságok hónapok óta arra hivatkoztak, hogy nem biztosak az anya mentális állapotában, de ezt semmilyen vizsgálattal nem támasztották alá.
Marianna múlt héten a Partizán műsorában is beszélt az ügyről. Elmondása szerint a kisfia már fel sem ismeri őt. „Van két képem róla, és egyszerűen annyira látszik az arcán, hogy traumatizálva van” – mondta az édesanya.
Boros Ilona hozzátette: „Most azért tudtunk nyerni, mert mi önszorgalomból elvittük egy igazságügyi pszichológus szakértőhöz, aki leírta természetesen, hogy minden rendben van az anyukával. És beadtuk, és erre hozott megfelelő döntést a hatóság.”
Hat hónap után végre hazavihette a kisfiát egy édesanya, aki szerint a hatóságok alaptalanul szakították el a gyermekétől. A baba még szeptemberben született, de csak most térhetett haza. A család ügyét a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) vitte bíróság elé, miután a gyámhatóság az anya pszichés állapotára hivatkozva nem engedélyezte a hazavitelét – annak ellenére, hogy erről hivatalos vizsgálat nem is készült.
A szülők december óta kéthetente egy órára találkozhattak a kisfiúval, aki hétfőn végre otthon aludhatott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézyék kirúgták a MÁV SZK-vezetőt, akiről kiderült, hogy ő volt az egyik győri fekete ruhás provokátor
A Gulyáságyú Média úgy tudja, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium hétfőn felmondott Szabó Gábornak, a MÁV Szolgáltató Központ beszerzési igazgatójának. A férfi egy korábbi felvételen Orbán Viktor győri kampányrendezvényén feketeruhásként lökdösődött, és Gulyás Balázsnak keménykedett.
Azonnali hatállyal menesztették hétfőn a MÁV Szolgáltató Központ beszerzési igazgatóját, Szabó Gábort, aki a tavaszi kampányban Orbán Viktor egyik győri rendezvényén feketeruhásként tűnt fel. A Vitézy Dávid által vezetett Közlekedési és Beruházási Minisztérium döntése értelmében a férfinak azonnal távoznia kellett. Mivel vezető állású munkavállalónak számított, a tárcának nem kellett indokolnia a lépést - értesült a Gulyáságyú Média.
Szabó Gábor a MÁV Szolgáltató Központ szakanyag- és általános anyag beszerzési igazgatójaként dolgozott. Ez a terület kulcsfontosságú a MÁV-csoporton belül, mert az igazgatóság felelt a pályavasúti, távközlési, gépészeti és egyéb szakanyagok beszerzésének tervezéséért, szervezéséért és ellenőrzéséért.
A menesztés azért érdekes, mert a férfi a lap szerint részt vett azon a március 27-i győri kampányeseményen, ahol fekete ruhás, izmos férfiakból álló sorfal állta el az ellentüntetők és a sajtó útját, a helyszínen dulakodás is kialakult.
A lap szerint egy csuklyás alak próbálta a helyszínen szintén jelen lévő szerkesztőjüket a sorfalba lökni, majd Szabó Gábor is lökdösődni kezdett, miközben egy harmadik ember videóra vette a reakcióját.
A lap alapító-főszerkesztője, Gulyás Balázs a provokáció céljáról azt írta: „Vélhetőleg az volt a mesterterv, hogy kellőképpen felbosszantsanak, esetleg tettlegességre ragadtassam magam.”
Közben a közlekedési tárca élére került Vitézy Dávid gyors személycseréket hajtott végre a MÁV-csoportnál: egy héttel ezelőtt menesztette a MÁV Szolgáltató Központ addigi vezérigazgatóját, Bada Jánost. Helyére múlt szerdán Simon Enikőt nevezték ki. Szabó Gábor hétfői felmondása ebbe a sorba illeszkedik.
Azonnali hatállyal menesztették hétfőn a MÁV Szolgáltató Központ beszerzési igazgatóját, Szabó Gábort, aki a tavaszi kampányban Orbán Viktor egyik győri rendezvényén feketeruhásként tűnt fel. A Vitézy Dávid által vezetett Közlekedési és Beruházási Minisztérium döntése értelmében a férfinak azonnal távoznia kellett. Mivel vezető állású munkavállalónak számított, a tárcának nem kellett indokolnia a lépést - értesült a Gulyáságyú Média.
Szabó Gábor a MÁV Szolgáltató Központ szakanyag- és általános anyag beszerzési igazgatójaként dolgozott. Ez a terület kulcsfontosságú a MÁV-csoporton belül, mert az igazgatóság felelt a pályavasúti, távközlési, gépészeti és egyéb szakanyagok beszerzésének tervezéséért, szervezéséért és ellenőrzéséért.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Maruzsa Zoltán visszament tanítani az ELTE-re, de sok kollégája nem kér belőle
Tiltakoznak ELTE-s oktatók Maruzsa Zoltán volt köznevelési államtitkár visszatérése ellen. A nyílt levél szerint a Maruzsa által képviselt oktatáspolitika csorbította az oktatás szabadságát, ezért az intézménynek mérlegelnie kellene, milyen értékeket akar képviselni.
Tizennégy év fizetés nélküli szabadság után május 15-én visszatért az ELTE-re tanítani Maruzsa Zoltán volt köznevelési államtitkár, kollégái azonban egy nyílt levélben tiltakoznak a visszatérése ellen. A dokumentumról hétfőn számolt be a hvg.hu.
A nyílt levél szerzői elismerik, hogy a volt államtitkárnak a hatályos szabályozás biztosítja a lehetőséget a visszatérésre.
„Tisztában vagyunk az ELTE munkajogi kötelezettségeivel. Meggyőződésünk ugyanakkor, hogy az egyetem működése nem csupán jogi, hanem morális és szakmai normákon is alapul” – fogalmaznak.
Szerintük az egyetem értékközösség is, ezért az ügy nem kezelhető kizárólag munkajogi kérdésként. A tiltakozók az intézmény alapvető céljaira hivatkoznak.
„Az ELTE célja a szakmai tudás átadása mellett a szabad, felelős értelmiségiek és a jövő pedagógusainak képzése. Az elmúlt másfél évtized oktatáspolitikai intézkedései azonban álláspontunk szerint csorbították az oktatás szabadságát és az iskolai autonómiát, nehéz helyzetbe hozva az ezekért kiálló tanárokat is.”
A levél írói leszögezik, hogy nem személyes megbélyegzés a céljuk, hanem egy nyílt, felelős és őszinte szakmai párbeszédet szeretnének kezdeményezni az egyetem jövőjének értékalapjairól. Azt írják, morális szolidaritást éreznek a korábban meghurcolt pedagógustársaik iránt.
„Meggyőződésünk, hogy a hallgatók, az oktatók és az egyetemi közösség egésze felé is felelősséggel tartozunk azért, hogy ezekről a kérdésekről ne hallgassunk.”
A tiltakozók egy konkrét jogalkotási javaslatot is megfogalmaztak. Szükségesnek tartják a felsőoktatási intézményekbe hosszabb fizetés nélküli szabadság után visszatérő közalkalmazottakra vonatkozó szabályozás felülvizsgálatát.
„Megfontolandónak tartjuk olyan rendelkezések kialakítását, amelyek az egyetemek számára – megfelelő garanciák mellett – mérlegelési lehetőséget biztosítanak azokban az esetekben, amikor valaki hosszú időn, például négy vagy annál több éven keresztül távol volt az intézménytől, és ez idő alatt sem tudományos tevékenységével, sem oktatói munkájával, sem az egyetemi közösséggel fenntartott szakmai kapcsolataival nem vett részt az egyetem életében.”
A petíciót a következő oktatók kezdeményezték: Prof. Varga Zsuzsanna, Prof. em. Erdődy Gábor, Prof. Szilágyi Ágnes, Prof. em. Székely Gábor, Dr. Mátay Mónika, Prof. em. Csepeli György, Dr. Szabari Vera, Dr. Krász Lilla, Prof. Olay Csaba, Prof. Polyák Gábor, Dr. Czoch Gábor, Prof. Schein Gábor, Prof. Ferenczi Attila
Maruzsa Zoltán egykori köznevelési államtitkár megszólalásai a közelmúltban komoly vitákat születek, ilyen volt például az iskolai hőség enyhítésére javasolt hajnali szellőztetés, vagy az a kijelentése, hogy „egy jó konténertanterem sokkal jobb, mint egy régi tanterem”.
Tizennégy év fizetés nélküli szabadság után május 15-én visszatért az ELTE-re tanítani Maruzsa Zoltán volt köznevelési államtitkár, kollégái azonban egy nyílt levélben tiltakoznak a visszatérése ellen. A dokumentumról hétfőn számolt be a hvg.hu.
A nyílt levél szerzői elismerik, hogy a volt államtitkárnak a hatályos szabályozás biztosítja a lehetőséget a visszatérésre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A bolti ár háromszorosáért vette az előző kormány a fideszes politikusok által kiosztott nyuszimotorokat Balásy cégeitől
Hivatalos adatok szerint a korábbi kormány állami pénzből 12 ezer darab játékmotort vásárolt Balásy Gyula cégeitől, darabonként 15,4 ezer forintos áron, melyeket aztán gyakran fideszes politikusok osztottak ki. A teljes, 185,3 millió forintos üzletre a Szociális és Családügyi Minisztérium frissen közzétett adatai derítettek fényt, melyet az Átlátszó elemzett.
Háromszoros áron, darabonként 15,4 ezer forintért vette meg az előző kormány a bölcsődéknek szánt műanyag kismotorokat. A 12 ezer darab játékért összesen nettó 185,3 millió forintot fizettek Balásy Gyula cégeinek, a New Land Media Kft.-nek és a Lounge Design Kft.-nek. A motorok felmatricázása további 3 millió forintba került.
Míg a korábbi Kulturális és Innovációs Minisztérium tavaly év végén még elzárkózott a pontos költségek közlésétől a lapnak, most a jogutód Szociális és Családügyi Minisztérium adott részletes tájékoztatás az Átlátszónak.
A portál közérdekű adatigénylésére kapott válasz alapján írja, hogy a beszerzési ár jelentősen meghaladja a piaci szintet, mivel hasonló játékmotorok a boltokban 5-6 ezer forint körül kaphatók.
A beszerzési üzlet a „Családbarát Magyarország” nevű, 2,8 milliárd forintos keretösszegű kommunikációs program részeként valósult meg. A most nyilvánosságra hozott adatokból az is kiderül, hogy a legtöbb eszközt Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye bölcsődéi kapták.
A motorok átadását országszerte fideszes politikusok bonyolították le, az eseményeket pedig gondosan dokumentálták, ami felveti a közpénzből finanszírozott pártpolitikai kampány kérdését.
A kormányzati oldal korábban azzal érvelt, hogy a program célja a családok támogatása, a korábbi minisztérium közlése szerint „közel 55 ezer gyermekhez jutnak el az eszközök”.
A másik érdekes részlet, hogy a beszerzők Balásy Gyula cégei voltak, amelyek az utóbbi években dominálták az állami kommunikációs megrendeléseket, és az ismert állami plakátkampányokat is ők bonyolították. A közelmúltban történt, hogy a vállalkozó egyes számláit zárolta a NAV, majd a Kontrollban bejelentette, érdekeltségeit átruházza az államra. Azóta az is kiderült, hogy Balásy egyik cégénél létszámleépítés várható.
Háromszoros áron, darabonként 15,4 ezer forintért vette meg az előző kormány a bölcsődéknek szánt műanyag kismotorokat. A 12 ezer darab játékért összesen nettó 185,3 millió forintot fizettek Balásy Gyula cégeinek, a New Land Media Kft.-nek és a Lounge Design Kft.-nek. A motorok felmatricázása további 3 millió forintba került.
Míg a korábbi Kulturális és Innovációs Minisztérium tavaly év végén még elzárkózott a pontos költségek közlésétől a lapnak, most a jogutód Szociális és Családügyi Minisztérium adott részletes tájékoztatás az Átlátszónak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
444: Radnai Márk segítője a Mi Hazánk-os Varga Tamástól próbált terhelő információkhoz hozzájutni Tóth Péter tiszás kampányfőnökről egy hangfelvétel szerint
A hangfelvétel szerint a Mi Hazánk-os politikus, azért volt nyitott az egyeztetésre, mert el akarta kerülni, hogy a Tóth Péter féle „kommunisták” visszatérjenek a hatalomba. Hanzel nem kommentálta a kiszivárgott beszélgetést, így céljai - legalábbis, ha a felvételen tényleg ő hallható - nem ismertek.
A 444.hu egy hangfelvételt publikált hétfőn, melyen
állítólag a Tisza Párt alelnökének kampányát segítő Hanzel Henrik egyeztet a Mi Hazánk pécsi politikusával, Varga Tamással, annak érdekében, hogy hozzájusson a Tisza akkori kampányfőnökére, Tóth Péterre nézve terhelő információkhoz, nagyjából 70 nappal a választás előtt.
A hangfelvétel bemutatásához készült cikk szerint a megbeszélésen Hanzel és Varga mellett Budai Balázs, egy fővárosi Tisza-sziget alapítója is részt vett, aki az összekötő lehetett a lap szerint.
A beszélgetés elején Budai jelzi, hogy olyan dokumentumot és szóbeli jelzéseket kapott Vargától, amik „nem kellemesek” Tóth Péterre nézve, és azért találkoznak most Hanzellal is, mert ő tud megszervezni adott esetben egy találkozót Radnai Márkkal.
Az felvétel szerint Vargának az volt a célja a találkozóval, hogy „a Tóth Péter-féle kommunistákat nem szabad sehova beengedni.” Erre a Hanzelként azonosított hang úgy válaszol: „Vagyunk így egy páran ezzel.”
„Csak az a baj, hogy szerintem elaludtatok, és az a baj, hogy visszaengedtétek ezeket… Odakerültek újra ezek a Bajnai-féle mindenféle szarok” – folytatja Varga.
„Azért ne ülj fel minden történetnek, mert azért itt is vannak éleslátású emberek, ha megengeded” – válaszolja a tiszás Hanzel, akinek az adatszerzéssel kapcsolatos pontos motivációit homály fedi.
A beszélgetés során Hanzel Henrik kockázatosnak ítélte a helyzetet, de bízott a diszkrécióban.
„Azt gondolom, hogy ez egy nagyon veszélyes találkozó, ezért megpróbálok nagyon óvatosan fogalmazni” – mondta, hozzátéve, hogy bízik a „csibészbecsületben”.
A résztvevők a találkozón bepillantottak egy Vargánál lévő dokumentumban, amely állítása szerint kellemetlen adatokat tartalmazott Tóth Péterről. Varga a nála lévő iratot nem adta át, de azt megengedte Hanzeléknek, hogy jegyzeteljenek belőle.
A megbeszélésen felmerült egy következő, magasabb szintű találkozó lehetősége is Radnai Márk, a Tisza Párt alelnöke és Kisberk Szabolcs, a Mi Hazánk kommunikációs igazgatójának részvételével - akitől a Mi Hazánk-os politikus utalásai szerint a Tóth Péterrel kapcsolatos információk származtak -, de Varga szerint erre végül nem került sor.
Az anyag megbízhatóságát firtató kérdésre a Varga úgy felel a felvételen: „Őszintén? 70 százalék olyan, amit nem tudhatnak.”
A felvétel metaadatai szerint a találkozó január 30-án történt Pécsen vagy a város környékén. A cikk szerint a rögzítés módja arra utal, hogy a felvevőeszköz Varga Tamásnál lehetett.
Az ügyben megkeresett érintettek eltérően reagáltak:
Radnai Márk azt közölte, semmit nem tudott a találkozóról, és nem adott rá utasítást.
„Nem tudtam a találkozóról, mert odáig nem is jutott, hogy nekem ajánljon ilyet, és egyébként sem éltem volna vele” – fogalmazott.
Hanzel Henrik először arra hivatkozott, hogy nem emlékszik a találkozóra, majd elzárkózott a nyilatkozattételtől.
Varga Tamás elismerte a megbeszélés tényét, azt állította, hogy Hanzelék kezdeményezték, de tagadta, hogy ő készítette volna a felvételt.
Tóth Péter, akiről a hangfelvétel szerint Hanzel adatokat próbált szerezni, a választásokat követően a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója lett.
Hanzel Henrik neve egyébként szintén egy lehallgatási ügy miatt vált országosan ismertté még 2024 végén. Akkor egy Vogel Evelinnel folytatott beszélgetésről készült felvétel került nyilvánosságra, amelyen Magyar Péter volt barátnője 30 millió forintot kért.
A lap hozzáfűzi, úgy tudják, hogy a „2024. őszi lehallgatós botrányok után Hanzel távol került a párt vezetésétől, egyedül Radnai Márkkal maradt meg a jó kapcsolata”.
A 444.hu egy hangfelvételt publikált hétfőn, melyen
állítólag a Tisza Párt alelnökének kampányát segítő Hanzel Henrik egyeztet a Mi Hazánk pécsi politikusával, Varga Tamással, annak érdekében, hogy hozzájusson a Tisza akkori kampányfőnökére, Tóth Péterre nézve terhelő információkhoz, nagyjából 70 nappal a választás előtt.
A hangfelvétel bemutatásához készült cikk szerint a megbeszélésen Hanzel és Varga mellett Budai Balázs, egy fővárosi Tisza-sziget alapítója is részt vett, aki az összekötő lehetett a lap szerint.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
