Oroszországban eközben a Kremlin szóvivője, Dmitry Peskov felhívta rá a figyelmet, hogy az ukrán helyzet “rendkívül instabil”, és hogy az orosz hadsereg mindenféleképpen közbelép, “megvédi Ukrajna orosz anyanyelvű lakosainak érdekeit”.
Hozzátette: a fokozódó feszültség a két ország között “Ukrajna végét jelentheti”.
A Fekete-tenger térségében az orosz csapatok és hajók tömeges felbukkanásáról számoltak be, és több olyan BUK típusú rakétavetőt is azonosítottak, mint amellyel 2014. júliusában a Malaysia Airlines 17-es járatát lelőhették.
Peskov hangsúlyozta, az oroszok nem adják le az első lövést, az ukrán agressziót azonban “nem lábba, hanem arcba lőve” torolják meg.
Készen áll rá a brit hadsereg, hogy Amerikával és más országokkal közösen lépjenek fel, ha Oroszország lerohanja Ukrajnát. Az erre kijelölt egységet “órákon belül” Ukrajnába vezényelhetik, ha az offenzíva bekövetkezik - számol be róla a Daily Star.
Az invázió esetén 36 órán belül mintegy 450 ejtőernyős angol katona érhet földet az országban. Egy elit alakulat tavaly már végrehajtott egy próbaugrást, amikor a két ország közötti feszültség fokozódni kezdett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A magyar hatóságok kérték Deutsch Tamás mentelmi jogának felfüggesztését
Megindult az eljárás az Európai Parlamentben a fideszes képviselő mentelmi jogána felfüggesztéséről. Ilyen esetekben a testület nem a bűnösség vagy ártatlanság kérdésében foglal állást, hanem arról határoz, hogy a képviselő mentelmi jogát felfüggesztik-e, hogy a nemzeti hatóságok lefolytathassák az eljárást.
Magyar hatósági kérésre az Európai Parlamentben megindult az eljárás Deutsch Tamás mentelmi jogának felfüggesztéséről. A bejelentést hétfőn Strasbourgban tette meg Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, aki az ügyet a jogi szakbizottsághoz utalta – számolt be róla az MTI. A kérelem pontos tartalmáról az elnök nem közölt részleteket.
Az eljárásrend szerint a jogi bizottság zárt ülésen vizsgálja a kérést, majd javaslatot tesz a plenáris ülésnek, ahol a képviselők egyszerű többséggel döntenek.
Az Európai Parlament ilyenkor nem a bűnösség vagy ártatlanság kérdésében foglal állást, csupán arról határoz, hogy a képviselő mentelmi jogát felfüggesztik-e, hogy a nemzeti hatóságok lefolytathassák az eljárást.
Fontos, hogy a mentelmi jogról a képviselő egyoldalúan nem mondhat le, annak felfüggesztését legfeljebb maga is kérheti.
A mostani nem az első ilyen ügy, amely magyar képviselőket érint: az EP jogi bizottsága tavaly ősszel nem javasolta többek között Magyar Péter és Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztését sem.
Ahogy már írtunk róla, Deutsch Tamás a Facebookon azt írta, Magyar Péter édesanyja, Erőss Monika tett ellene rágalmazás miatt feljelentést. A Fidesz politikusa szerint a feljelentés oka az a kijelentése volt, miszerint
„a Tisza Párt javára – egyébként példátlan módon – még egy sajtóterméket is betiltó bírónő, Mikus Zsuzsanna a Tisza Párt híve, ugyanis a Tisza Párt, tehát egy politikai párt applikációjához aktivistaként csatlakozott”.
Deutsch a posztjában azzal is vádolta Magyar Pétert, hogy azt mondta: „rengeteg rokonom bíró és ezért meg fogom nyerni az összes peremet”. A fideszes képviselő szerint „ügyvédet perrel fenyegetni olyan, mint szakácsot a főzéssel”, és hozzátette: „Próbálkozott már ezzel a kommunista hatalom, próbálkoztak a posztkommunisták és a liberálisok, és próbálkozhat ezzel a Tisza-hatalom is, de szólok: most sem fog sikerülni! Ennyi”.
Erőss Monika a poszt alatt reagálva valótlanságnak nevezte Deutsch állításait. Szerinte a feljelentés valódi oka nem a fideszes politikus által idézett mondat volt.
„Deutsch Tamást természetesen nem azért jelentettem fel, amit a posztjában írt, (…) hanem azért, mert azt állította rólam, hogy nem véletlen, hogy Magyar Péter a bíró édesanyján keresztül elérte azt az ítéletet, azt a bírósági döntést, hogy betiltották annak az újságnak a különszámát” – írta, hozzátéve, hogy Deutsch ezzel őt és az eljáró bírót is bűncselekmény elkövetésével vádolta.
Erőss Monika azt is tagadta, hogy fia valaha mondott volna olyat, hogy a bíró rokonai miatt nyerné meg a pereit, és felszólította a képviselőt, hogy távolítsa el a posztjához engedély nélkül felhasznált családi fotót.
Magyar hatósági kérésre az Európai Parlamentben megindult az eljárás Deutsch Tamás mentelmi jogának felfüggesztéséről. A bejelentést hétfőn Strasbourgban tette meg Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, aki az ügyet a jogi szakbizottsághoz utalta – számolt be róla az MTI. A kérelem pontos tartalmáról az elnök nem közölt részleteket.
Az eljárásrend szerint a jogi bizottság zárt ülésen vizsgálja a kérést, majd javaslatot tesz a plenáris ülésnek, ahol a képviselők egyszerű többséggel döntenek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Több mint 38 millió forintos végkielégítést kap Orbán Viktor, de ez még nem minden
A leköszönő miniszterelnök bruttó 38,8 millió forintos végkielégítésre jogosult. Ezen felül 16 évig hivatali autó sofőrrel és 8 évig iroda is megilleti a volt kormányfőt.
Bruttó 38 801 013 forinttal és további juttatásokkal távozik a hatalomból a választási vereség után Orbán Viktor. A leköszönő miniszterelnöknek 16 évig állami autó, 8 évig pedig iroda is jár, de a miniszterelnöki végkielégítés egy részét vissza kell fizetnie, ha fél éven belül állami cégben kap vezetői pozíciót.
A bruttó 7,58 millió forintos fizetésétől búcsúzó Orbán juttatásairól a Telex számolt be részletesen. A távozó miniszterelnököt a megbízatása megszűnése után annyi ideig illeti meg a hivatali autó sofőrrel, ameddig a tisztséget betöltötte (16 év), és ennek felére, azaz 8 évig egy iroda is, kétfős titkársággal.
A volt kormányfő a hatályos jogszabályok alapján képviselőként háromhavi, miniszterelnökként pedig hathavi végkielégítésre jogosult.
A miniszterelnöki végkielégítésre vonatkozik egy megkötés: vissza kell azt fizetnie, ha 180 napon belül az állam közvetlen vagy közvetett többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságban vállal vezető pozíciót.
A kifizetések és juttatások azután váltak aktuálissá, hogy az április 12-i országgyűlési választást a Tisza Párt nyerte. A vereséget Orbán Viktor még aznap este elismerte, Magyar Péter pedig megerősítette, hogy a leköszönő kormányfő telefonon gratulált neki. Orbán Viktor később bejelentette, hogy nem veszi fel parlamenti mandátumát, a Fidesz elnökeként a „nemzeti oldal” újjászervezésére koncentrál.
A juttatások folyósításának időzítése a megbízatások formális megszűnéséhez kötött. A képviselői jogviszony az új Országgyűlés május 9-i alakuló ülésével ér véget, míg a miniszterelnöki tisztség az új kormány megalakulásával szűnik meg. A végkielégítésekről és a volt kormányfői juttatásokról a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az állami vezetők jogállásáról szóló törvény rendelkezik.
Hadházy Ákos független képviselő felvetette a jogi felelősségre vonás lehetőségét Orbán Viktor mentelmi jogának megszűnése után.
Bruttó 38 801 013 forinttal és további juttatásokkal távozik a hatalomból a választási vereség után Orbán Viktor. A leköszönő miniszterelnöknek 16 évig állami autó, 8 évig pedig iroda is jár, de a miniszterelnöki végkielégítés egy részét vissza kell fizetnie, ha fél éven belül állami cégben kap vezetői pozíciót.
A bruttó 7,58 millió forintos fizetésétől búcsúzó Orbán juttatásairól a Telex számolt be részletesen. A távozó miniszterelnököt a megbízatása megszűnése után annyi ideig illeti meg a hivatali autó sofőrrel, ameddig a tisztséget betöltötte (16 év), és ennek felére, azaz 8 évig egy iroda is, kétfős titkársággal.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Meghátrált a Fidesz: Vitályost jelölik Szijjártó helyett az Országgyűlés alelnökének
Miután a Tisza Párt bejelentette, hogy nem szavazza meg Szijjártó Pétert az Országgyűlés alelnökének, a Fidesz Vitályos Esztert javasolta a posztra. Ezt Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője jelentette be a parlamentbe jutó pártok harmadik egyeztetésének szünetében. Bujdosó Andrea, a Tisza Párt frakcióvezetője jelezte, hogy Vitályos jelölése már elfogadható volt számukra is.
Miután Magyar Péter előzetesen jelezte, hogy a Tisza Párt nem fogja támogatni, hogy Szijjártó Péter legyen az Országgyűlés alelnöke, a Fidesz gyorsan új jelöltet állított Vitályos Eszter személyében. Mindez kedd délelőtt a parlamentbe jutó pártok harmadik egyeztetésén történt, ahol az is kiderült, hogy a Mi Hazánk Mozgalom kaphatja a nemzetbiztonsági bizottság vezetését – írja tudósításában a Telex.
A tárgyalássorozat legújabb felvonása előtt Magyar Péter a Facebookon jelezte, a Tisza-frakció nem fogja megszavazni Szijjártó Pétert az Országgyűlés alelnökének.
„Előre jelzem, hogy a Tisza nem szavazza meg az Országgyűlés alelnökének a magyar érdekeket eláruló Szijjártó Pétert. Várjuk a Fidesz új jelöltjét!” – írta közösségi oldalán.
A Fidesz gyorsan reagált:
Gulyás Gergely az egyeztetés szünetében bejelentette, hogy Vitályos Eszter volt kormányszóvivőt jelölik a pozícióra, aki szerinte mindenki számára elfogadható lesz.
Bujdosó Andrea, a Tisza Párt frakcióvezetője az egyeztetés utáni sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Vitályos jelölését el tudták fogadni. Arra a kérdésre, hogy mi volt a legfőbb ellenvetésük Szijjártó jelölésével kapcsolatban, így válaszolt:
„Úgy gondolom, egy bukott kormánynak a bukott minisztere nem lehet méltó arra, hogy az Országgyűlés alelnöke legyen.”
Azt is hozzátette, hogy feltételezése szerint a Fidesz-frakció is úgy érezhette, hogy „vállalhatatlan ez a nevezés”, mert miután a Tisza jelezte, hogy számukra elfogadhatatlan Szijjártó jelölése, azonnal elő tudtak állni egy új jelölttel.
Az pedig már korábban eldőlt, hogy
a Mi Hazánk ismét Dúró Dórát javasolja alelnöknek.
A kedd reggel 9-kor kezdődő megbeszélésen a Tisza Pártot Bujdosó Andrea leendő frakcióvezető, Velkey György László frakcióvezető-helyettes, Melléthei-Barna Márton jogi igazgató és Császár Martin képviselte. A Fideszből Gulyás Gergely és Balla György, a KDNP-ből Rétvári Bence és Latorcai János, míg a Mi Hazánk Mozgalomból Toroczkai László, Novák Előd és Apáti István vett részt.
A múlt heti, második tárgyaláson a pártok már megállapodtak a bizottsági struktúráról: a korábbinál néggyel több, összesen húsz parlamenti bizottság áll fel. Ezek közül tizennégy vezetését a Tisza Párt kapja, a maradék hat elnöki pozíciót pedig a Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk Mozgalom osztja szét egymás között.
A Mi Hazánk már korábban jelezte, hogy több kulcspozíciót követel, a mai tárgyaláson pedig kiderült, hogy
megkaphatják a hagyományosan ellenzékinek számító nemzetbiztonsági bizottság elnöki székét.
Az új Országgyűlés elnöke Forsthoffer Ágnes, a Tisza Párt balatonfüredi képviselője lesz. Magyar Péter korábbi ígérete szerint az ellenzék a korábbi ciklusokhoz képest több alelnöki pozíciót kap: a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk is 1-1 helyhez juthat. A Mi Hazánk már korábban bejelentette, hogy ők ismét Dúró Dórát javasolják alelnöknek.
Hétfő este derült ki, hogy hiába egyeztek meg erről korábban a pártok, a köztársasági elnök által vezetett Szent Korona Testület nem engedélyezi, hogy az országgyűlési képviselők hivatali esküjéhez átvigyék a Szent Koronát az Országház plenáris üléstermébe.
A Sándor-palota közleménye szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök támogatta a javaslatot, de a testület végül nem szavazta meg.
Az elnök ugyanakkor rámutatott, hogy az eskütételre az Országház kupolacsarnokában, a korona eredeti őrzési helyén méltó módon sor kerülhet.
Sulyok Tamás a Tisza Párt javaslatára május 9-e 10 órára hívta össze az alakuló ülést. Magyar Péter azt szeretné, hogy a hagyományokkal szakítva rögtön meg is válasszák miniszterelnöknek, hogy minél hamarabb felállhasson az új kormány. A Tisza Párt az alakuló ülés délutánjára ünnepi rendezvényt hirdetett a Kossuth térre.
Miután Magyar Péter előzetesen jelezte, hogy a Tisza Párt nem fogja támogatni, hogy Szijjártó Péter legyen az Országgyűlés alelnöke, a Fidesz gyorsan új jelöltet állított Vitályos Eszter személyében. Mindez kedd délelőtt a parlamentbe jutó pártok harmadik egyeztetésén történt, ahol az is kiderült, hogy a Mi Hazánk Mozgalom kaphatja a nemzetbiztonsági bizottság vezetését – írja tudósításában a Telex.
A tárgyalássorozat legújabb felvonása előtt Magyar Péter a Facebookon jelezte, a Tisza-frakció nem fogja megszavazni Szijjártó Pétert az Országgyűlés alelnökének.
„Előre jelzem, hogy a Tisza nem szavazza meg az Országgyűlés alelnökének a magyar érdekeket eláruló Szijjártó Pétert. Várjuk a Fidesz új jelöltjét!” – írta közösségi oldalán.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sulyok Tamás alulmaradt: nem mozdítják el a Szent Koronát a képviselői esküre
A Szent Korona Testület nem szavazta meg a relikvia áthelyezését a parlamenti ülésterembe a képviselői eskütételre. A testület elnökeként Sulyok Tamás államfő támogatta a javaslatot, de az nem kapta meg a szükséges egyszerű többséget.
Eldőlt, hogy nem viszik át a Szent Koronát az Országház plenáris üléstermébe az új képviselők hivatali esküjéhez. A javaslatot a Szent Korona Testület elnökeként Sulyok Tamás államfő támogatta, ám a testület megvitatta ugyan az előterjesztést, de az érdemi döntéshez szükséges támogató többség nem alakult ki, így elmaradt a határozathozatal.
A Sándor-palota hétfői közleménye szerint a döntés ugyanakkor nem zárja ki a kompromisszumos megoldást.
A köztársasági elnök jelezte, hogy a képviselők letehetik esküjüket a korona jelenlétében, amennyiben erre igény mutatkozik.
„Erre vonatkozó igény esetén – a vonatkozó jogszabályok betartásával és a történelmi előzmények kellő mérlegelésével – az Országgyűlés előtt történő eskütételre a Szent Korona jelenlétében, annak eredeti őrzési helyén, az Országház kupolacsarnokában, méltó módon kerüljön sor” – áll a hivatalos állásfoglalásban.
Az eredeti javaslat, miszerint a képviselők a Szent Korona előtt tegyék le az esküt, a Mi Hazánktól származott, és a pártok korábban megállapodtak ebben. Toroczkai László pártelnök jelezte, a döntés ellenére továbbra is ragaszkodnak a megállapodáshoz, és javasolják, hogy a képviselők a kupolacsarnokban járuljanak a koronához eskütételre.
Kedden folytatódnak az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő tárgyalások, amelyeket Such György, az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója vezet. Sulyok Tamás köztársasági elnök május 9-ére hívta össze az Országgyűlés alakuló ülését.
Aznap szünetel az Országház-látogatás, és az ülésterem karzata sem lesz látogatható. Az ünnepi ülésen csak a képviselők és a meghívottak vehetnek részt.
A Sándor-palota közleménye nem részletezte, kik nem támogatták a javaslatot, de a törvény szerint az Országgyűlés által létrehozott Szent Korona Testületnek Sulyok Tamáson kívül a miniszterelnök, az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság, a Kúria, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia elnöke a tagja. A testület már három tag jelenlétével is határozatképes, a döntéshez pedig elég lett volna az egyszerű többség is.
Eldőlt, hogy nem viszik át a Szent Koronát az Országház plenáris üléstermébe az új képviselők hivatali esküjéhez. A javaslatot a Szent Korona Testület elnökeként Sulyok Tamás államfő támogatta, ám a testület megvitatta ugyan az előterjesztést, de az érdemi döntéshez szükséges támogató többség nem alakult ki, így elmaradt a határozathozatal.
A Sándor-palota hétfői közleménye szerint a döntés ugyanakkor nem zárja ki a kompromisszumos megoldást.
A köztársasági elnök jelezte, hogy a képviselők letehetik esküjüket a korona jelenlétében, amennyiben erre igény mutatkozik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
