2021-ben Románia utolérte Magyarországot az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP-t) tekintve is: Mindkét országban az egy főre jutó nemzeti jövedelem az uniós átlag 77 százaléka volt – írja a Népszava az Eurostat a 2022-es előzetes adatai alapján.
2010 óta Románia Lengyelország után a második régiós állam, amely megelőzi Magyarországot.
A magyar gazdaság 2010-ben az uniós átlag 66 százalékán állt, vagyis 12 év alatt 11 százalékpontot nőtt, ugyanezen idő alatt pedig a román fejlettség 25 százalékpontot.
A lengyel GDP 2010-ben szintén az uniós átlag 66 százalékán állt, ezzel szemben tavaly már 79 százalékon volt.
Valószínűleg Horvátország is utolér bennünket, ahol idén januárban már be is vezették az eurót.
Ez idő alatt Magyarország Portugáliát érte utol, és újra megelőzte a szlovák gazdaságot: a szlovák GDP 2014-ben az uniós átlag 78 százaléka volt, ma ez csak 67 százalék – vagyis az Eurostat adatai szerint visszafejlődik, ráadásul évek óta. Viszont ezt más tapasztalatok nem támasztják alá, ezért a szlovák adatot több statisztikus szisztematikus statisztikai hibának tekinti.
Az uniós tagállamok közül az élen Luxemburg áll, ahol az egy főre jutó GDP az uniós átlag 261 százaléka volt, őket az írek követték 234 százalékkal.
A folyamatosan utolérni kívánt Ausztria jelenleg az EU-átlag 125 százalékán áll, vagyis a jelenlegi trendeket figyelembe véve 20-25 év lenne szükséges az osztrák GDP utoléréshez.
2021-ben Románia utolérte Magyarországot az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP-t) tekintve is: Mindkét országban az egy főre jutó nemzeti jövedelem az uniós átlag 77 százaléka volt – írja a Népszava az Eurostat a 2022-es előzetes adatai alapján.
2010 óta Románia Lengyelország után a második régiós állam, amely megelőzi Magyarországot.
A magyar gazdaság 2010-ben az uniós átlag 66 százalékán állt, vagyis 12 év alatt 11 százalékpontot nőtt, ugyanezen idő alatt pedig a román fejlettség 25 százalékpontot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Egészen elképesztő, hogy a Kúria elnöke odáig süllyedt, hogy a bírókat fenyegeti
A TISZA Párt vezetője kiakadt a Kúria közleményén, amely nem a fideszesek által listázott bírókat védi. Szerinte Varga Zs. András inkább megfenyegette a saját kollégáit.
Magyar Péter Facebook-oldalán reagált arra, hogy a Kúria közleményben figyelmeztett arra, hogy eljárásokat indíthatnak bírók ellen a TISZA Párt applikációjával kapcsolatos adatszivárgási botrány nyomán. A beazonosíthatatlan hátterű, de a kormánymédia által idézett Tűzfalcsoport nevű Facebook-oldal ugyanis többször is posztolt arról, hogy több bíró is regisztrálhatott a Tisza Világ applikációra.
A TISZA Párt elnöke szerint „egészen elképesztő, hogy a Kúria elnöke odáig süllyedt, hogy a bírókat fenyegeti”.
„Orbán Viktor bábja, Varga Zs. András kúriai elnök ahelyett, hogy kiállt volna a fideszes politikusok és propagandisták által listázott bírók mellett, inkább nyíltan megfenyegette őket. Az a Varga Zs. András vekeng most a bírák függetlenségéről, aki soha életében nem hozott ítéletet és Orbánék törvényt módosítottak azért, hogy a Kúriára helyezhessék”
– írja bejegyzésében.
A politikus „kádári időket idézőnek” nevezte a Kúria közleményét, amelyben Varga Zs. András úgy fogalmazott: „Az igazságszolgáltatás függetlensége és pártatlansága védelmében, valamint a közbizalom fenntartása érdekében a Kúria – miként eddig is – készen áll a megfelelő eljárások lefolytatására”.
Magyar Péter szerint Varga Zs. Andrásnak láthatóan fogalma sincs arról, hogy mit jelent a bírói függetlenség. A politikus ezt úgy definiálta: „azt jelenti, hogy a bírók az ítélkezés során mindenféle külső befolyástól (például a Kúria elnökének fenyegetése) mentesen járnak el.” Hozzátette, ez nem azt jelenti, hogy egy bíró nem tájékozódhat vagy nem lehet véleménye magánemberként.
A Kúria elnökének azt üzente: „el kell hogy keserítsem a Kúria elnökét: a szovjet katonák már nincsenek itt és a szocialista diktatúrának is vége van.”
A pártelnök állítja, a magyar emberek kiállnak a fideszes adatlopással és listázással megfélemíteni kívánt honfitársak, így a bírók mellett is. Posztját azzal zárta, hogy
„Varga Zs. András csak azért nem vált méltatlanná a Kúria vezetésére, mert sosem volt arra alkalmas!”
A vita előzménye, hogy a Kúria november 6-án közleményt adott ki, amely szerint „az igazságszolgáltatás függetlensége és pártatlansága védelmében” készen áll „a megfelelő eljárások lefolytatására”, amennyiben személyre szabott, ellenőrizhető bizonyítékok állnak rendelkezésre. A nyilatkozat időzítése egybeesett azzal, hogy kormányközeli médiumok a TISZA Párt Tisza Világ nevű alkalmazásából állítólagosan kiszivárgott adatbázis kapcsán bírák érintettségéről kezdtek írni. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) időközben vizsgálatot indított, és jelezte: a kiszivárgott adatok név szerinti listázása jogellenes lehet, és a körülményektől függően akár bűncselekménynek is minősülhet.
A bírák listázásának ügye nem új keletű. Idén februárban, a Magyar Bírói Egyesület által meghirdetett demonstráció után Bayer Zsolt kormánypárti publicista sürgette a részt vevő bírák „regisztrálását”, amit az Országos Bírói Tanács és más szakmai szervezetek is jogellenesnek és elfogadhatatlannak minősítettek. Varga Zs. András márciusban már egy korábbi közleményben is bírálta a demonstráció politikai hangvételét, és a bírói pártatlanság fontosságát hangsúlyozta.
Varga személye és kinevezése önmagában is vitákat váltott ki: az Országgyűlés 2020 októberében választotta meg a Kúria élére, ami ellen az ellenzék és több szakmai szervezet is tiltakozott, mivel korábban nem ítélkezett rendes bírósági bíróként. Kinevezését az tette lehetővé, hogy a kormánytöbbség módosította a vonatkozó törvényeket, így az Alkotmánybíróság tagjai – a korábbi bírói gyakorlat feltétele nélkül – kúriai bíróvá válhattak.
Magyar Péter Facebook-oldalán reagált arra, hogy a Kúria közleményben figyelmeztett arra, hogy eljárásokat indíthatnak bírók ellen a TISZA Párt applikációjával kapcsolatos adatszivárgási botrány nyomán. A beazonosíthatatlan hátterű, de a kormánymédia által idézett Tűzfalcsoport nevű Facebook-oldal ugyanis többször is posztolt arról, hogy több bíró is regisztrálhatott a Tisza Világ applikációra.
Magyar Péter üzent Orbánnak a Trump-találkozó előtt: A magyar történelem bebizonyította, hogy a hintapolitika nem működik
A Tisza Párt elnöke szerint nincs helye a lavírozásnak, Magyarország helye egyértelműen a Nyugathoz kötődik. A kormányfő szerinte éppen ezt a történelmi leckét hagyja figyelmen kívül.
Pénteken tárgyal Orbán Viktor magyar miniszterelnök Donald Trump amerikai elnökkel a Fehér Házban, a megbeszélés egyik központi témája az orosz energiahordozókra kivetett amerikai szankciók ügye lehet. A miniszterelnök a Kossuth Rádiónak Washingtonból adott interjújában a magyar–amerikai kapcsolatok „aranykoráról” beszélt, ugyanakkor elismerte, hogy a legkeményebb napirendi pont az orosz energia kérdése lesz.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a Facebookon reagált a washingtoni útra, vette észre a Telex. Szerinte a magyar emberek jövő áprilisban nem külföldi vezetőkről, hanem Orbán Viktor 16 éves teljesítményéről és a Tisza programjáról fognak szavazni.
„Lehet bábszínházat játszani, de a magyar történelem bebizonyította, hogy a hintapolitika nem működik. Nem lehet egyszerre kint és bent is egeret fogni”
Kijelentette, hogy Magyarország helye Európában és a nyugati szövetségi rendszerben van, és jelezte, hogy egy leendő Tisza-kormány minden nemzetközi megállapodást felülvizsgálna és szükség esetén újratárgyalna. Posztja végén egy kérdést is megfogalmazott Orbán Viktor felé, hogy
kérdezze meg Donald Trumptól, „lehet-e amerikai elnök valaki, aki gyáva kiállni egy elnökjelölti vitára”.
A kormányzati kommunikáció szerint a látogatás célja a kétoldalú kapcsolatok „ráncfelvarrása” és egy stratégiai együttműködés elindítása, amely kiterjed az energiapolitikára, a hadiiparra, a gazdaságra és a pénzügyekre is. A tervek között szerepel egy esetleges amerikai–orosz találkozó felé vezető „menetrend” megvitatása is, amellyel a kormány az ukrajnai békefolyamatot segítené elő.
A nemzetközi sajtó szerint a találkozó egyik fő tétje, hogy a magyar kormány kap-e mentességet az orosz olajra vonatkozó amerikai szankciók alól, ami egyben a nyugati szövetség egységének tesztje is. Washington elvárása ugyanis az európai országok orosz energiafüggőségének csökkentése. Egyes értelmezések szerint Orbán Viktor a szankciós könnyítések mellett közvetítői szerepet is építene magának egy lehetséges Trump–Putyin-találkozó előkészítésében.
A népes delegációban a tárgyalócsapaton (Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Lázár János építési és közlekedési miniszter, Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, Máté János sajtófőnök, Bíró Marcell nemzetbiztonsági főtanácsadó) kívül több miniszter is helyet kapott, köztük Nagy Márton nemzetgazdasági, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi, Hankó Balázs kulturális és innovációs, valamint Lantos Csaba energiaügyi miniszter. Az üzleti életet többek között Orbán Gábor, a Richter Gedeon, Hernádi Zsolt, a Mol, Jászai Gellért, a 4iG, Mátrai Károly, az MVM, és Jákli Gergely, a Paks II. vezérigazgatója képviseli. A küldöttség tagja Schmidt Mária történész és Dukász Magor, a Digitális Szuverenitás Központ vezetője is.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter október 30-án jelentette be a november 7-i találkozót, ahol egy megállapodáscsomag aláírását és a békefolyamat menetrendjének megvitatását helyezte kilátásba. Orbán Viktor a csütörtöki elutazás előtt a közösségi médiában azt írta, azért utazik Washingtonba, hogy „új fejezetet” nyisson az amerikai–magyar kapcsolatokban.
Pénteken tárgyal Orbán Viktor magyar miniszterelnök Donald Trump amerikai elnökkel a Fehér Házban, a megbeszélés egyik központi témája az orosz energiahordozókra kivetett amerikai szankciók ügye lehet. A miniszterelnök a Kossuth Rádiónak Washingtonból adott interjújában a magyar–amerikai kapcsolatok „aranykoráról” beszélt, ugyanakkor elismerte, hogy a legkeményebb napirendi pont az orosz energia kérdése lesz.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a Facebookon reagált a washingtoni útra, vette észre a Telex. Szerinte a magyar emberek jövő áprilisban nem külföldi vezetőkről, hanem Orbán Viktor 16 éves teljesítményéről és a Tisza programjáról fognak szavazni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tömeges ételmérgezés a budapesti óvodákban és iskolákban: már 47 gyereket vittek eddig kórházba
Hányás és hasmenés gyötri a kicsiket, akiket infúzióval kezelnek a kiszáradás miatt. A kórház megerősítette, hogy a gyerekek állapota stabil, de folyamatosan érkeznek az új betegek.
Tömeges ételmérgezés gyanúja miatt eddig 47 gyereket szállítottak kórházba Budapesten.
Az 1 és 14 év közötti gyerekek hányásos, hasmenéses panaszokkal és kiszáradásos tünetekkel érkeztek a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetbe csütörtök délután óta. Állapotuk stabil, de infúziós kezelésre szorultak.
Információk szerint több XIII. kerületi oktatási intézmény, köztük legalább egy óvoda és egy általános iskola is érintett, ahová ugyanaz a konyha szállítja az ebédet – írta a Blikk. A Heim Pál Intézet Üllői úti és Madarász utcai telephelye is zökkenőmentesen fogadja a betegeket.
Mogyorósi Zsuzsanna, az intézmény kommunikációs vezetője megerősítette a híreket. „A sajtóban megjelent hírekkel kapcsolatban megerősítjük, hogy több nevelési és oktatási intézményből tegnap délutántól folyamatosan érkeznek gyermekek a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetbe hányásos, hasmenéses panaszokkal, valamint dehidratációs (kiszáradásos) tünetekkel, feltehetően ételmérgezés következtében.” Hozzátette, hogy az ellátás szervezetten zajlik, és minden feltétel adott a betegek biztonságos fogadásához. „Szeretnénk megnyugtatni a szülőket, hogy orvosaink és ápolóink mindent megtesznek a gyermekek gyors felépülése érdekében.”
A kórház a szülők figyelmét is felhívta a teendőkre. A legfontosabb a megfelelő folyadékpótlás, amit lehűtve, kis kortyokban érdemes adni víz, enyhén cukrozott tea vagy speciális oldat formájában. Szoptatott csecsemőknél a szoptatást nem szabad megszakítani. A gyerekeknek könnyű, nem zsíros és nem puffasztó étrend javasolt, amíg a bélrendszerük helyre nem áll.
Azonnal orvoshoz kell fordulni, ha a kiszáradás jelei – például kevesebb vizelet, száraz száj, aluszékonyság – mutatkoznak, a tünetek súlyosak, a gyermek nem tud inni, vagy véres székletet tapasztalnak.
A tömeges rosszullétről a Telex is beszámolt péntek délelőtt olvasói jelzések alapján, akik a XIII. kerületi Futár utcai óvodához kötötték az eseteket.
A portál kérdéseket küldött a hatóságoknak, a kórház pedig a déli órákban erősítette meg a 47 fős esetszámot és a gyerekek stabil állapotát. A XIII. kerületben a közétkeztetést az önkormányzat Intézményműködtető és Fenntartó Központja szervezi, de a hatósági vizsgálat lezárultáig hivatalosan nem nevezték meg az érintett konyhát vagy beszállítót.
Tömeges ételmérgezés gyanúja miatt eddig 47 gyereket szállítottak kórházba Budapesten.
Az 1 és 14 év közötti gyerekek hányásos, hasmenéses panaszokkal és kiszáradásos tünetekkel érkeztek a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetbe csütörtök délután óta. Állapotuk stabil, de infúziós kezelésre szorultak.
Információk szerint több XIII. kerületi oktatási intézmény, köztük legalább egy óvoda és egy általános iskola is érintett, ahová ugyanaz a konyha szállítja az ebédet – írta a Blikk. A Heim Pál Intézet Üllői úti és Madarász utcai telephelye is zökkenőmentesen fogadja a betegeket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy azt Orbán Viktor maga is elmondta a pénteki Donald Trump-találkozó legfőbb célja az, hogy rábeszélje az amerikai elnököt, tegyen kivételt Magyarországgal az orosz olajiparra kivetett szankciók alól. A felek között több konkrét megállapodás is születhet a tárgyaláson, amelyek alapjaiban rajzolhatják át a magyar energiapolitikát.
a magyar kormány várhatóan 100 millió dollár értékű szerződést ír alá a Westinghouse Electric Co. vállalattal nukleáris fűtőanyag vásárlásáról, amivel az amerikai cég venné át a paksi atomerőmű eddig oroszoktól függő ellátását.
napirenden van egy 600 millió dollár értékű, öt évre szóló szerződés is, amelynek keretében amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) érkezne Magyarországra.
A lap úgy tudja, a részletek még változhatnak, a tárgyalások az utolsó fázisban vannak.
Emellett a magyar kormány egy szándéknyilatkozatot írhat alá 10 darab kis moduláris atomerőmű (SMR) beszerzéséről, amelynek összértéke elérheti a 20 milliárd dollárt (6700 milliárd forintot). A tárgyalások a moduláris reaktorokról még kezdeti szakaszban vannak, de a projekt egy forrás szerint „gyökeresen átírhatja a régóta csúszó paksi bővítést”.
Ezeken kívül magyar tisztviselők szerint a megállapodáscsomag védelmi szerződéseket és egy meg nem nevezett pénzügyi egyezményt is tartalmaz.
A tárgyalások legfőbb tétje az, hogy az Egyesült Államok októberben teljes blokkoló szankciókat hirdetett a Rosznyefty és a Lukoil orosz olajcégek ellen, amelyek 2025. november 21-én lépnek életbe. Ez a lépés a magyarországi ellátást biztosító Barátság kőolajvezetéket is érintheti, Orbán Viktor célja ennek kivédése. A Roszatom által vitt Paks II. projekt közben jelentős csúszásban van, a jelenlegi ütemterv szerint az első betonöntés 2026 februárjában kezdődhet meg, 12 évvel a szerződés aláírása után. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az Európai Unió Bírósága 2025 szeptemberében megsemmisítette a Paks II.-höz kapcsolódó állami támogatás korábbi brüsszeli jóváhagyását, új jogi bizonytalanságot okozva.
A Westinghouse fűtőanyaga egyébként már bizonyított a régióban, a cég a paksihoz hasonló, VVER-440-es reaktorokat üzemeltető finnországi Loviisa és a csehországi Dukovany atomerőművekbe is szállít már. A magyar kormány azzal érvel a szankciós mentesség mellett, hogy Magyarország tengerpart nélküli országként függ a vezetékes orosz olajtól, és az azonnali leválás gazdasági sokkot okozna. Kritikusai szerint ugyanakkor léteznek alternatív útvonalak, például a horvátországi Adria-vezeték, és egy magyar kivétel gyengítené a Nyugat egységét. A találkozó kimenetelét bizonytalanná teszi, hogy Donald Trump október végén azt mondta, Orbán Viktor már kért mentességet, de nem kapta meg.
Ahogy azt Orbán Viktor maga is elmondta a pénteki Donald Trump-találkozó legfőbb célja az, hogy rábeszélje az amerikai elnököt, tegyen kivételt Magyarországgal az orosz olajiparra kivetett szankciók alól. A felek között több konkrét megállapodás is születhet a tárgyaláson, amelyek alapjaiban rajzolhatják át a magyar energiapolitikát.
