HÍREK
A Rovatból

Amber Heard sírva mesélte, hogy Johnny Depp a testüregeiben keresett kokaint

A rágalmazási tárgyaláson azt is állította, hogy férje kilógatta kutyájukat a mozgó autóból, és azzal fenyegette, hogy megöli azon a jachton, amit JK Rowlingnak adott el.


Johnny Depp három hétig tartó vallomását csendben hallgatta végig Amber Heard, a Depp által indított rágalmazási perben. Ezúttal viszont rajta volt a sor. A színésznő azzal kezdte, mennyire fájdalmas neki ez az egész.

„Nehezen találom a szavakat, hogy leírjam, milyen fájdalmas. Szörnyű számomra, hogy hetek óta itt ülök, és mindent újra átélek” - mondta.

Ezután felidézte megismerkedésük és szerelmük történetét, majd hosszan sorolta, hogy Depp szerinte mi mindent tett házasságuk alatt.

Heard például sírva mesélte a bíróságnak, hogy 2013 májusában ő és Depp a kaliforniai Hicksville-ben, a Joshua Tree közelében lévő lakókocsiparkban nyaraltak, amikor férje azzal vádolta meg, hogy flörtöl egy másik nővel, majd átkutatta a testüregeit kokaint keresve.

Azt mondta, Depp előtte kiabált vele, látta rajta, hogy valamit keres. Azt kérdezgette: hol van, mióta rejtegeti. „Letépte a ruhámat. Megragadta a mellemet, megérintette a combomat és letépte a fehérneműt is rólam.”

Amber Heard szerint Depp az ujjaival kereste a kokaint.

„Nem tudtam, mit tegyek" - mesélte zaklatottan a bíróságon.

Arról is beszélt, hogy volt férje egy alkalommal megragadta kutyájukat, Boo-t, és kitartotta egy mozgó autó ablakán. "Közben úgy üvöltött, mint egy állat” - állította a színésznő.

„Az autóban mindenki lefagyott. Senki nem csinált semmit. Én is kétségbe voltam esve, hogy mit tegyek. Nem akartam, hogy olyasmit csináljak, ami miatt elengedi a kutyát.” Depp végül visszahúzta az állatot a kocsiba, és letette az ülésre.

Arról is beszélt, hogy Depp állítólag megütötte, amikor a Winona Ryderre emlékeztető tetoválásáról kérdezte. Ez volt az első alkalom, hogy bántotta.

„A kanapén ültem, és normálisan beszélgettünk. Ő ivott. Azt hiszem, kokaint is használt, mert az asztalon egy tégely kokain volt. Szólt a zene, cigarettázott, amikor a karján lévő tetoválásról kérdeztem.” Depp karjára azt tetováltatta: „Wino Forever”.

Heard szerint ő nevetett rajta, mire Depp pofon vágta. Először azt hitte, csak viccel, felnevetett, de Depp nem nevetett vele. És utána másodszor is megtörtént. Újabb pofont kapott. Közben Depp azt kérdezte: "Azt hiszed, ez vicc?"

„Ez már nem volt vicces. Abbahagytam a nevetést. Nem tudtam, mit csináljak.”

Amikor harmadszor is megütötte, elveszítette az egyensúlyát.

„Ott ültem a szőnyegen, és néztem ezt a piszkos szőnyeget... Csak ültem ott, és azon gondolkodtam, hogy mennyi időm van."

Amber Heard azt mondta, nem akarta elhagyni a férfit, akibe szerelmes volt, de azt is tudta, hogy ezek után meg kellene tennie. Depp ezután állítólag térden állva kért bocsánatot.

Amber Heard szerint Depp 2012-ben kezdte el hűtlenséggel vádolni, és egyre gyakoribbá vált a fizikai erőszak.

„A falakat ütötte, közvetlenül a fejem mellett.”

Többször meg is lökte. Arcon ütötte, amikor tagadta, hogy volt párjával viszonya lenne.

2013 júliusában Depp, Heard és két gyermekük, Lily-Rose és Jack elmentek egy magánszigetére a Bahamákon, hogy még egy utolsó utat megtegyenek a színész jachtján, mielőtt eladja JK Rowling írónak.

Heard azt mondta a bíróságnak, hogy Depp ivott, de titkolni akarta a gyerekeik elől, és egy kávéscsészébe öntötte az italt. A hajóról ugrált a vízbe, de egyre veszélyesebben. Lily-Rose, aki akkor körülbelül 14 éves volt, „pánikrohamot kapott”, és sírt.

Depp a hálószobájukban ezután azzal vádolta feleségét, hogy lejáratja a gyerekei előtt, mert részegnek nevezte.

„A nyakamnál fogva a hálószoba oldalfalához csapott, ott tartott egy pillanatra, és azt mondta, hogy meg tudna ölni” - idézte fel a színésznő.

Johnny Depp és Amber Heard pere április 11-én kezdődött. Depp 50 millió dollár kártérítést követel volt feleségétől, amiért családon belüli bántalmazással vádolta meg egy 2018-as Washington Post cikkben, és a színész szerint ezzel tönkretette karrierjét, például kirakták a Karib tenger kalózai című sorozatból. A bíróságon Depp azt állította, hogy épp ő az áldozat, őt érték folyamatosan attrocitások, és soha nem bántotta feleségét. Heard viszontkeresetet indított, amiben 100 millió dollárt követel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fűtés és meleg víz nélkül maradhat a 244 milliárdos állami szuperiroda Zuglóban
Egy jelentés nem javasolja a geotermikus engedélyt a Tiborcz-közeli Balázs Attila projektjének. A plázát már megnyitották, hónapokon belül jönne több minisztérium, a NAV és az ÁSZ.


A Népszava cikke szerint az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízásából tavaly készült jelentés nem javasolja a Bosnyák tér mögötti új irodanegyed és bevásárlóközpont geotermikus hőhasznosításának környezetvédelmi engedélyét. A lap azt írja:

így a kormány által 244 milliárd forintért megvett irodakomplexum könnyen fűtés és meleg víz nélkül maradhat.

A cikkben az áll, hogy az épületet Balázs Attila cége húzta fel, akit közismerten jó viszony fűz Tiborcz Istvánhoz. A következő hónapokban több minisztériumi részleg, valamint a NAV és az Állami Számvevőszék költözne ide, a plázát pedig már megnyitották.

A jelentés szerint a Csömöri–Cinkotai út metszésének közelében lévő termálkutak a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága jelentésében kijelölt piros zóna belsejébe esnek.

Ez a terület a geotermikus hőhasznosítás szempontjából „tiltott terület, ide visszasajtolással se javasolt engedélyt kiadni”.

A projekt kiemelt kormányzati beruházás. A Pest Vármegyei Kormányhivatalnak gyorsított eljárásban kell döntenie az engedélyről.

A Népszava megkeresésére a Bayer Construct nem válaszolt. A lap hozzáteszi: a kormány eddig minden segítséget megadott a cégcsoport sikeres működtetéséhez, Balázs Attila projektjei pedig rendre „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű” státuszt kapnak.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Már több mint 100 település korlátozza a beköltözést: ilyen szabályokat vezettek be
Nem az agglomerációban születnek tömegével a rendeletek, hanem az elnéptelenedő térségekben. Új pénzügyi terhek és szűrők jelentek meg, és ezek egy része alapjogi kockázatokat rejthet a szakemberek szerint.


Alig négy hónap alatt több mint száz település hozott helyi rendeletet a júliusban életbe lépett törvény alapján. A helyi önazonosság védelméről szóló jogszabály célja hivatalosan a túlnépesedés megelőzése volt, de egy szakember szerint a rendeletekbe foglalt feltételek éppen ellentétes hatást váltanak ki.

A törvény lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy megszabják, kik és milyen feltételekkel költözhetnek a településükre, illetve kik vásárolhatnak ott ingatlant. Az eddig elfogadott rendeletek szinte mind pénzügyi kötelezettségeket, bizonyos végzettséget, meglévő munkaviszonyt és büntetlen előéletet követelnek.

Navracsics Tibor miniszter korábban elismerte, hogy a rendeletek nem feltétlenül azokon a településeken születnek, ahol a kormány agglomerációs nyomásra számított, de a kormányhivatalok jelzik, ha az alapjogok megsértésével találkoznak.

Dr. Szabó Judit Anna ingatlanjogász a Blikknek azt mondta, a legtöbb rendeletből hiányzik, hogy pontosan mit akarnak megőrizni. Egyetlen helyi szabályozás sem fogalmazta meg például, hogy milyen hagyományt, értéket vagy életformát védenének meg a beköltözőktől. Saját példáján keresztül érzékeltette is a problémát: az ő dédszülei véméndiek voltak, ahol régen több nemzetiség élt együtt békésen. Erre most a falu egyik célja a homogenitás fenntartása, ami szerinte érthetetlen.

Azt mondta, eddig több mint száz ilyen döntés született, de volt, ahol már vissza is vonták – például Mezőkeresztesen.

A jogász azt látja, hogy az önazonosság védelméről szóló rendeletek meglepő gyorsasággal terjednek. Arra persze számított, hogy lesz igény a törvényre, de arra nem, hogy szinte minden nap újabb rendelet jelenik meg. Azt mondta, a törvény létjogosultságát elvileg az adta, hogy segítsen olyan településeknek, ahol az infrastruktúra nem bírja a betelepülők számát, ahogy erre jó néhány példa akad a fővárosi agglomerációban és a Balaton környékén.

Mégis, ezek helyett főként más térségekben hoztak új szabályokat.

Dr. Szabó Judit Anna úgy látja, már az elfogadás előtt látszott, hogy ez a törvény a túlnépesedés megfékezésére nem lesz alkalmas, mivel aki állami támogatással vásárol ingatlant, az mentesül is a korlátozások alól.

Döbbenetes továbbá, hogy főleg olyan elnéptelenedő települések alkalmazzák, ahol olcsók az ingatlanok, de a helyiek nem szeretnék, hogy „bárki beköltözhessen”.

A jogász problémásnak tartja azt is, hogy a települések szabadon határozhatják meg a feltételeket, így akadnak olyanok, ahol csak bizonyos bűncselekményekre szűkítik a tiltást. Ez azt a téves üzenetet hordozza, hogy más bűncselekmények az önkormányzatok részéről elfogadhatók.

Úgy véli, a bűncselekmények megelőzése és büntetése az állam feladata, nem az önkormányzatoké.

A jogrend szerint, ha valaki letöltötte büntetését, esélyt kell kapnia a visszailleszkedésre, különben a bűnözés újratermelődik. Jó példa erre az, ha valaki balesetet okoz: bár büntetett előéletű lesz, de az esete semmiképp sem hasonlítható össze súlyos bűntettek elkövetőivel. Mint mondta, a választások közeledtével sokan úgy érezhetik, kontrollt kaptak a kezükbe a népesség összetételének szinte szabad meghatározására, de az államnak nem lenne szabad kiszolgálnia ezt az igényt. Sátoraljaújhely (képünkön) önkormányzata le is nyilatkozta egy médiumnak, hogy azért alkották a helyi rendeletet, hogy ne költözzenek oda a bűnözők - emlékeztetett.

A megkülönböztetés akár alaptörvénybe is ütközhet, de mivel ez a szabályozás újszerű, még nincsenek bírósági döntések vagy joggyakorlat.

A szakember szerint jogszerűtlen, hogy néhány településen – például Rajkán, Balatonföldváron és Győrújbaráton – betelepülési hozzájáruláshoz kötik az ingatlanvásárlást, mert a törvény erre nem ad lehetőséget. Úgy fogalmazott, nem lenne rossz ötlet, ha a hozzájárulást például az óvodai férőhelyek bővítésére szednék, de aki állami támogatással vásárol, annak ezt sem kellene fizetnie.

A legtöbb rendelet egyébként Borsodban és Nógrádban született.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Lánczi Tamás nekiment a Kabukinak Schmidt Mária színpadi agyonverése miatt
Bejegyzésében erőszakot legitimáló mintát emlegetett, és külföldi finanszírozásról írt. Közben egy fővárosi fideszes képviselő a támogatásról szóló állítását vitatta, Szentkirályi a helyzet elmérgesedésétől tart.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 28.



Az Átriumban teltházzal fut Pintér Béla új bemutatója, a Kabuki. A történet egyik jelenetében bottal agyonverik a fideszes oligarchát. Lánczi Tamás szerint a Schanda Vera nevű szereplőn Schmidt Mária alakja ismerhető fel, erről a közösségi oldalán írt, amit a 24.hu vett észre.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke így fogalmazott: „először egy színpadon a miniszterelnök lelövését játsszák el, megfenyegetik a köztársasági elnököt, majd csaknem meglincselnek egy ferences szerzetest, amiért harangozni merészelt, most pedig egy liberális színházi előadásban Schmidt Mária konzervatív történész és közéleti szereplő agyonverését imitálják”. Szerinte ez trend:

„a külföldről finanszírozott erők legitimálni akarják az erőszakot, ugyanis valódi társadalmi támogatottság híján egyetlen eszközük maradt: a fizikai erőszakra való felbujtás.”

Lánczi a tavaszi ügyekre is utalt, Hadházy Ákos Majdan-típusú felkelésről szóló kijelentésére. Hozzátette: „Nem kell Majdan, nem kellenek ukrán módszerek, nem kellenek ilaria salisok.”

A posztban nem tért ki arra, mi váltja ki a darabbeli konfliktust. A cselekményben Csányi Miklós kulturális menedzser Szabadszálláson új tájházat szeretne nyitni. A fideszes oligarcha, Schanda Vera felkéri, hogy legyen a párt jelöltje. A férfi ezt nem vállalja, mert felháborítja a kormány oroszbarátsága.

A finanszírozással kapcsolatban Lánczi tévedett, amire a Fővárosi Közgyűlés fideszes képviselője, Gulyás Gergely Kristóf hívta fel a figyelmet. Nyílt levélben fordult Nagy Ervinhez, a Pro Cultura Urbis Közalapítvány kuratóriumi tagjához, és rákérdezett, hogyan kaphatott támogatást a produkció.

Szentkirályi Alexandra frakcióvezető külön bejegyzésben azt írta, Magyar Péter „felbukkanása óta tégláról téglára közelebb kerülünk ahhoz, hogy az uszítás vérontásba torkolljon. Az Átrium »produkciója« egyszerűen nem fér bele a »művészi megjelenítés« kategóriájába.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Nagy Mártonék majdnem lenullázták a Milipolt, mielőtt visszakerült a HM-hez
A könyvvizsgálat 682 milliós saját tőkét mutatott ki, a tervezett kivét ezt 22,5 millióra apasztotta volna. A figyelmeztetés után a cég a honvédelmi struktúrába került vissza.


2024-ben kormányrendelet írta elő, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium adja vissza a Milipol nevű fegyverkereskedő céget a Honvédelmi Minisztériumnak. A Magyar Védelmi Exportügynökség az átadás előtt minél több pénzt akart kivenni a cégből, ami akár csődhelyzethez is vezethetett volna, írja a 24.hu.

A hadiipari cégek nagy része 2024-ben az N7 Holdingon keresztül Nagy Márton alá került, év végén pedig bejelentették, hogy a nemzetgazdasági tárca gyakorolja a VEX tulajdonosi jogait. Később új döntés született: a VEX egyetlen komoly bevételt hozó leányvállalata, a Milipol térjen vissza a honvédelmi tárcához.

A Milipol néhány éve még az egyik legsikeresebb hazai fegyverkereskedő magáncég volt. Rendszeresen nyert a honvédség, a rendőrség és az Országgyűlési Őrség pályázatain. 2020-ban kétmilliárd forintos lőszerbeszerzési keretmegállapodást kötött, miközben a kormány kartellgyanúra hivatkozva megpróbálta megakadályozni a tendergyőzelmet. Akkor Székely Herbert és a később elhunyt Ecsedi Ferenc volt a tulajdonos, 8,8 milliárd forintos árbevétel mellett 2,2 milliárd forint nyereséget értek el, amit osztalékként ki is vettek. A kormány ezután a felvásárlás mellett döntött.

2021-ben Maróth Gáspár jelezte, hogy az ügylet folyamatban van. Az állam szerint a cég megkerülése nem sikerült, mert sok külföldi partnerrel volt kizárólagos megállapodása. A Milipol NATO-beszállítói minősítéssel rendelkezett, és nagyjából 90 külföldi gyártó termékeit forgalmazta kizárólagosan Magyarországon.

A Hvg.hu később megírta, hogy az állam 6 milliárd forintot fizetett a vállalatért, és azt várták, hogy 2–2,5 év alatt megtérül a vételár. Az állami tulajdonba kerülés után azonban visszaesett a forgalom, a nyereség pedig annyira csökkent, hogy a befektetés évtizedek alatt sem térült volna meg. A vásárlást a HM EI Zrt. alá tartozó Techimpex Kft. bonyolította 2021 közepén. A céget rövid időre átnevezték, majd 2022-ben megszüntették és beolvasztották egy utódba. Helyette jött létre a VEX, amely a HM EI-ből vált ki, és megörökölte a Milipolt.

A megvásárlás évében még 900 millió forint feletti nyereség keletkezett, utána viszont erős visszaesés jött. A tavalyi eredmény már alig haladta meg az 50 millió forintot. A VEX a csökkenő bevételek ellenére is jelentős osztalékot vett ki: 2024 áprilisában 800 millió forintról döntött, amelyet 2024 végéig több részletben kellett utalni. A VEX 2024-ben 75,7 millió forint bevételt ért el, 2023-ban pedig alig haladta meg az 1 milliót. Ezek az összegek nem fedezték az ügynökség kiadásait.

Időközben kormányhatározat rögzítette, hogy a Milipol a VEX-től a HM EI-hez kerül. 2025 tavaszán elindult a beolvadásos kiválás: elkészült a dokumentáció tervezete és lezárult az átvilágítás. A könyvvizsgáló 682 millió forint saját tőkét állapított meg.

A HM EI vezetése a szétválási szerződés tervezetében talált egy pontot, amely lehetővé tette volna, hogy a VEX további 650 millió forintot vegyen ki a cégből az átadás előtt.

Trembeczki László vezérigazgató 2025. május 7-én levelet írt Barthel-Rúzsa Zsolt államtitkárnak, és segítséget kért. A levél szerint az osztalék után a saját tőke 22,5 millió forintra csökkent volna, ami még a dolgozók negyedéves bérére sem elég. Trembeczki egyeztetést kért, és jelezte, hogy a kormányhatározat alapján a VEX csak a HM egyetértésével hozhat végső döntéseket a Milipolról.

A jelzés után a HM EI igazgatósága és felügyelőbizottsága 2025 májusának végén elfogadta a beolvasztást, és nem merült fel új észrevétel. Barthel-Rúzsa Zsolt júniusban véglegesítette a cégátvételt.

A Milipol ügyében a 24.hu megkereste Pachner Róbertet, a VEX vezérigazgatóját, aki azt írta, hogy az ügynökség nem illetékes a kérdések megválaszolásában. 2024 decemberéig Pachner a Védelmi Beszerzési Ügynökség Zrt.-t is vezette. Tavaly hekkerek elfoglalták a cég szervereit, amelyeken a magyar katonai és rendvédelmi szervek beszerzési adatai voltak, és a visszaadásért több mint másfél milliárd forintot kértek. Az incidens után a honvédelmi miniszter menesztette őt ebből a pozícióból.

A Honvédelmi Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium a lap megkeresésére nem válaszolt.


Link másolása
KÖVESS MINKET: