HÍREK
A Rovatból

Állampopulizmus és közmunka: így hódította meg a Fidesz a vidéket

Két magyar szociológus készített tanulmányt arról, hogyan sikerült a Fidesznek behálóznia a vidéket. 2018-ban a falvak 58 százaléka a Fideszre szavazott, míg az elmaradott települések 65 százaléka.


Czibere Ibolya és Kovách Imre, a Debreceni Egyetem szociológusai tanulmányt írtak arról, hogyan hódította meg a Fidesz állampopulizmusa a vidéki Magyarországot - írja a 24.hu. A dolgozat célja, hogy feltárja, miért olyan sikeres a Fidesz politikája vidéken, és mik lesznek ennek a "konzervatív populizmusnak" a következményei.

Állampopulizmus és konzervatív populizmus

Czibere és Kovách ezt a két fogalmat használják, hogy hangsúlyozzák a kormány törekvését a kényszerítő, fegyelmi államiságra és a társadalmi egyenlőtlenségek megőrzésére.

  • Állampopulizmus: a populizmus önmagában az olyan politikát jelenti, ami a dolgozó osztályt szeretné megnyerni magának. Az állampopulizmus viszont már egy hatalmi rendszert jelez, tehát itt nem a hatalom megszerzéséről, hanem annak megtartásáról van szó.
  • Konzervatív populizmus: az állampopulizmust támogató társadalmi bázis kibővül, és a kezdeti évek radikalizmusát már bürokratikus eljárások is kísérik a hatalomgyakorlásban. Az alapvető radikális reformok után a populista kormányzati vezetők a politikai, társadalmi rendszerek és struktúrák megszilárdítására törekednek.
A populizmus ideális funkciója, hogy ellensúlyozza a politikai és gazdasági rendet, ehelyett itt arról van szó, hogy az autoriter hatalom fenntartásában segít.

A kutatók megjegyzik, hogy a rendszerváltás után kialakult az a helyzet, hogy vidéken rosszabb viszonyok között lehet élni, ennek ellenére a falvakban és kisvárosokban élők teszik ki az ország lakosságának több mint a felét.

2018-ban a falvak 58 százaléka a Fideszre szavazott, míg az elmaradott települések 65 százaléka.

A kormány ezt felismerte, ezért magukévá tették a Jobbik politikájának a vidéksegítő részét. Elindították a Magyar Falu programot, és nagy támogatásokat kezdtek osztani a jobboldali többségű kisvárosoknak. Eközben a kormányzati intézkedések háttérbe szorították a civil mozgalmakat, különösen a politikában aktívakat, az egyházak viszont egyre nagyobb szerepet kaptak a társadalompolitikában és az oktatásban. Az állam megszerezte magának a vidéki médiát, és kiszorította a versenytársakat, uralják az identitáspolitikát, így egységessé rendezik a társadalmat.

A hajdúnánási sztori

A falvak és kisvárosok függenek a külső forrásoktól, amelyeket az állam ellenőriz. Itt nem csak uniós pénzekről van szó, a tanulmányban nagy hangsúly van a közmunkaprogramon, amit a polgármester szervez, így megerősödik a függőségi viszony.

A szociológusok Hajdúnánást emlegetik példaként, ahol 2012-ben indult a közmunkaprogram, amely során ott mezőgazdasági termelés és élelmiszer-feldolgozás zajlik. A helyieknek először nem tetszett a dolog, de megbékéltek vele, ma már 180-200 család művel egy-egy kisebb darab földet, ami az önkormányzat tulajdonában van, sőt, a munkához is ők adnak mindent, gépeket, magokat és palántákat. A program politikai sikert hozott, 2014-ben "újraválasztották a polgármestert, a szociális munkások a helyi politikai élet szereplőivé váltak, a családsegítő központ vezetője pedig 2014 óta önkormányzati képviselő" - olvasható a 24-en.

A kutatók szerint ezzel a reintegráció illúzióját keltik a földművelő családokban, valójában arról van szó, hogy az állam függőjévé tették őket.

 

A problémák forrása

Természetesen adódnak gondok, így vannak elégedetlen csoportok is, akiket a hatalom látszatintézkedéssel igyekszik elcsendesíteni. Azt hangsúlyozzák, hogy a problémákért a megélhetési bűnözés és a deviáns viselkedés a felelős, ezt nevezik a tanulmány írói büntető populizmusnak. Ennek keretében belül nem próbálják megoldani a mélyen gyökerező társadalmi problémákat, ehelyett a megszokottól eltérő, elfogadhatatlan viselkedést büntetik, okolják.

Fontos elem, hogy a politikai elit reagál az összetett társadalmi ügyekre, amelyeket leegyszerűsítenek a gyors és látványos siker érdekében. A kutatók szerint ez működik, a leegyszerűsített üzenetek könnyen érthetők, az erős érzelmek és az állandó szorongás pedig kedvez a gyors döntéshozatalnak, így fogékonyak az egyszerű, gyors megoldásokra.

Összességében Czibere és Kovách megállapította, mit ismert fel a Fidesz: az alsó középosztályok társadalmi igazságosságra és rendre vonatkozó igénye összefügg a munkához való hozzáféréssel és a létbiztonság érzésével, és az sem érdekli őket, ha ezek elérése – az állam segítségével – mások kárára történik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Megszólalt a hatvanpusztai birtokról Orbán Viktor apja: Jövőre már beindulhat a gazdálkodás
Orbán Győző egy interjúban arról is beszélt, hogy pontosan milyen épületek találhatóak a hatvanpusztai birtokon. Azt is elárulta, hogy miből van pénze minderre.


„Hatvanpuszta egy gazdaság. A semmi közepén, mint a neve is mutatja” - mondta a Borsnak adott interjújában Orbán Viktor édesapja. Orbán Győző azt mondta, azért vállalja az interjút, mert közelednek a választások, és fiát rajta keresztül támadják a birtok miatt, igaztalanul.

Némi történelmi kitekintés után a miniszterelnök apja elmondta, hogy mezőgazdasági üzemmérnök, és fel akarja támasztani az egykori mintagazdaságot.

„Aki ismer, tudja, hogy szívügyem a mezőgazdaság és ez a vidék. Először földeket vásároltam, vagy 300 hektárt. Aztán megvettem ezt a telepet is, amit rendbe hozok, és beindítom a gazdálkodást”

- fogalmazott Orbán Győző, aki azt is elárulta, mire lesz kész a hatvanpusztai birtok.

„A földek rendben vannak, a gazdasági központ is elkészülhet az ősz végére. Nagy terület, sok épület, még évekig kell rajta dolgozni. De jövőre már beindulhat a gazdálkodás”

- mondta.

Az interjúban a hatvanpusztai birtok épületeiről is beszélt, elmondta, mit láthatnak a leskelődök.

„Portaépület, őrszolgálat, trafóház, szennyvízközpont, napelemtelep. Aztán a tisztilakot, ahol valaha a gazdatiszt családja élt.

Visszaépítettem a valamikor béresházat is, itt laktak a telepen dolgozók és a családjaik. Kiütöttem a födémet, és könyvtárat csináltam belőle, itt lesz a családunk összes könyve, irata, mindaz, ami megmaradt a múltból. Lesz egy tanulóterem és két diáklak, ha valakit mindez érdekel, és netán kutatni akarna.

Az egyik nagy birkaistállóból műhelyházat csináltam, ahol feldolgozhatjuk a terményeket. Gépszín lesz, szerelőakna, aszaló, akarok pálinkafőzőt is, minden, amire egy igazi gazdálkodónak szüksége lehet. És persze szociális helyiségek, munkáslakás, ha igény lesz rá. Vannak raktárak, pincék, garázsok.

A másik nagy birkaistállóból vendégházat csináltam. Ha összejön az egész család, vagyunk vagy ötvenen. A dédunokáknak csináltattam egy gyerekmedencét.

12 unokám és 7 dédunokám van. Eddig. Aztán van itt egy nagy gépszín és egy hatalmas pajta, ami még mindig rogyadozik, de már nem ázik be. Azt már biztosan nem én fogom rendbe hozni” - sorolta.

Orbán Győző azt is elárulta, honnan van pénze a birtokra.

„50 éve dolgozom a gánti kőbányában. A rendszerváltáskor összeálltunk, és megvettük. A kevés sikeres MRP (Munkavállalói Résztulajdonosi Program) egyike volt. Öten még mindig megvagyunk. 51 százaléka az enyém. Jól gazdálkodtunk. Komoly üzem lett belőle, ma hetven környékbeli családnak ad kenyeret

- fogalmazott a miniszterelnök apja.

„Mi sikeresek voltunk az Antall-, a Horn-, a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány alatt is. Tisztességesen gazdálkodtunk, nálunk nincs és nem is volt soha semmiféle „visszaosztás”, mindig minden szabályt betartunk. Közbeszerzésen nem indulunk. Ha valakinek jó minőségű, szabályosan előállított kőre van szüksége, fizet, és viheti”

- tette hozzá Orbán Győző, aki végül azt is megjegyezte, hogy sok mindent felépített és létrehozott már, ezt a gazdaságot is tető alá fogja hozni, hiába próbálják gáncsolni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
„Magyar módra fogok válaszolni” – keményen beszólt Szijjártó Péternek az ukrán külügyminiszter
Andrij Szibiha vasárnap reagált a magyar külügyminiszter kritikájára. A vita az orosz–ukrán háború, a függetlenség napja és a Barátság kőolajvezeték körüli feszültségek kapcsán lángolt fel.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 24.



Vasárnap az X-en reagált Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter Szijjártó Péter bejegyzésére. A magyar külgazdasági és külügyminiszter korábban ugyanezen a felületen írt arról, hogy szerinte Volodimir Zelenszkij az ukrán függetlenség napját arra használta, hogy Magyarországot fenyegesse.

Szijjártó úgy fogalmazott, hogy elutasítják az ukrán elnök megfélemlítését. Bejegyzésében hangsúlyozta:

„A szuverenitásra és a területi integritásra úgy tekintünk, mint a nemzetközi politika alapvető értékeire. Ezért tiszteletben tartjuk minden ország szuverenitását és területi integritását, és ugyanezt várjuk el cserébe. Az elmúlt napokban Ukrajna súlyos támadásokat hajtott végre az energiaellátásunk ellen. Az energiabiztonság elleni támadás a szuverenitás elleni támadás.”

A külügyminiszter hozzátette, hogy Magyarországnak nincs köze az orosz–ukrán háborúhoz, és az nem lehet indoka a magyar szuverenitás megsértésének. Felszólította Zelenszkijt, hogy hagyjon fel „Magyarország fenyegetésével és az energiabiztonságunk elleni felelőtlen támadásokkal”.

Erre válaszolt Andrij Szibiha az X-en, amit a Telex vett észre. Azt írta:

„Magyar módra fogok válaszolni. Nem kell megmondania az ukrán elnöknek, hogy mikor mit tegyen vagy mondjon. Ő Ukrajna elnöke, nem Magyarországé. Magyarország energiabiztonsága a saját kezükben van. Diverzifikáljanak, függetlenedjenek Oroszországtól – ahogy Európa többi országa is tette.”

Nem ez volt az első alkalom, hogy a két külügyminiszter üzenetváltásba bonyolódott. Múlt héten Szibiha azt írta Szijjártónak, hogy „a panaszait és a fenyegetéseit mostantól küldheti a moszkvai barátainak”. Ezt azután írta, hogy a magyar külügyminiszter arra kérte Ukrajnát, ne támadják a kőolajvezetékeket, mert a Magyarországról érkező áram fontos szerepet játszik Ukrajna energiaellátásában. Szibiha akkor azt is hozzátette: „Péter, Oroszország az, nem pedig Ukrajna, amelyik elkezdte ezt a háborút, és amelyik nem hajlandó véget vetni neki.”

A szóváltások előzménye, hogy Szijjártó Péter augusztus 18-án a Facebookon jelentette be: Ukrajna megtámadta a Magyarországra vezető Barátság-vezetéket, emiatt átmenetileg leállt a kőolajszállítás hazánk irányába.

A Mol másnap közölte, hogy újra elindult a nyersolajszállítás a vezetéken. Szijjártó a helyreállítás hírére azt írta, elvárják, hogy Ukrajna ne kövessen el újabb támadást „a hazánk energiaellátása szempontjából kritikus vezeték ellen”. Egyúttal megköszönte az orosz energiaminiszter-helyettesnek a vezeték megjavítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter Orbán Viktor apjáról: Meg kell hagyni, hogy az idősebb Orbánnak is van humora
Magyar Péter is reagált Orbán Győző Borsnak adott interjújára, amelyben a hatvanpusztai birtokról beszélt. „Lesz dolga a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalnak” - jegyezte meg a Tisza Párt elnöke.


Mint azt mi is megírtuk: Orbán Viktor édesapja interjút adott a Borsnak a hatvanpusztai birtok kapcsán. Orbán Győző többek között elárulta, hogy pontosan milyen épületek találhatóak a hatvanpusztai birtokon, és, hogy minderre miből volt pénze.

„Sajnos a 30 milliós előnevelt fákról, a pánikszobáról és a birtokon tárolt harcjárművekről nem osztott meg részleteket, ahogy arról se, hogy az antilop-, vagy a zebratenyésztés lesz-e a gazdaság a főprofilja. Azt viszont megtudhattuk, hogy Orbán Győző sosem indult állami közbeszerzéseken. Persze, csak azok a cégek, akiktől ő a tízmilliárdos megrendeléseket kapta”

- írta Magyar Péter az interjúban elhangzottakra reagálva a Facebook-oldalán.

„Meg kell hagyni, hogy az idősebb Orbánnak is van humora. Vagyis annak, aki ezeket a válaszokat írta. Bár, ha Orbán Győző életrajzát nézzük, lehet nem is volt szüksége segítségre”

- jegyezte meg a Tisza Párt elnöke, majd bemásolta a következő részletet a miniszterelnök édesapjának életrajzából: „Orbán Győző 1966-ban belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba, ahol előbb KISZ-patronáns, később propagandista funkciót látott el”.

„Lesz dolga a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalnak”

- zárta posztját Magyar.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Lavrov szerint indokolt lépés volt a Munkács elleni orosz támadás
Az orosz külügyminiszter egy interjúban azt mondta: a hírszerzésüknek nagyon jó értesülései vannak.


Szergej Lavrov az NBC amerikai televízió Meet the Press című politikai magazinműsornak adott interjújában a csütörtöki, Munkácsot ért orosz támadás is szóba került.

„Oroszország soha, de soha nem célzott szándékosan olyan létesítményeket, amelyeknek semmi közük nincs Ukrajna katonai képességeihez”

- fogalmazott az amerikai elektronikai üzemet ért rakétatámadással kapcsolatban az orosz külügyminiszter, majd közölte, hogy hírszerzésüknek nagyon jó értesülései vannak.

„És ahogy mondtam a célpontok között csak hadiüzemek, katonai létesítmények, illetve olyan ipari vállalatok vannak, amelyek közvetlenül állítanak elő katonai felszerelést az ukrán hadsereg számára”

- fogalmazott.

A támadás után az ukrán külügyminiszter, Andrij Szibiha ugyanakkor arról beszélt, hogy egy teljesen polgári létesítményről van szó, és a helyiek is azt mondták, hogy az üzemben nem gyártanak katonai berendezéseket.

„Egyes emberek nagyon naivak, és ha látnak egy kávéfőzőt a kirakatban, azt hiszik, hogy ott kávéfőzőket gyártanak. Hírszerzésünk nagyon jó információkkal rendelkezik, és mi csakis olyan célpontokat támadunk, ahogy mondtam is: katonai üzemeket, katonai létesítményeket vagy ipari üzemeket, amelyek közvetlenül részt vesznek az ukrán hadsereg számára készülő katonai felszerelések gyártásában”

- mondta ezzel kapcsolatban Lavrov.

A riporter ezután arra kérte Lavrovot, erősítse meg, hogy Oroszország valóban célba vette és megtámadta azt az amerikai tulajdonú céget, mire az orosz külügyminiszter azt mondta, soha nem is hallott az esetről.

„Nem hallottam erről az esetről. Ha tud küldeni nekem valamilyen hivatkozást az incidensre, amelyről beszél, utánanézek”

- fogalmazott.

(via MTI, 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET: