HÍREK
A Rovatból

Állampopulizmus és közmunka: így hódította meg a Fidesz a vidéket

Két magyar szociológus készített tanulmányt arról, hogyan sikerült a Fidesznek behálóznia a vidéket. 2018-ban a falvak 58 százaléka a Fideszre szavazott, míg az elmaradott települések 65 százaléka.


Czibere Ibolya és Kovách Imre, a Debreceni Egyetem szociológusai tanulmányt írtak arról, hogyan hódította meg a Fidesz állampopulizmusa a vidéki Magyarországot - írja a 24.hu. A dolgozat célja, hogy feltárja, miért olyan sikeres a Fidesz politikája vidéken, és mik lesznek ennek a "konzervatív populizmusnak" a következményei.

Állampopulizmus és konzervatív populizmus

Czibere és Kovách ezt a két fogalmat használják, hogy hangsúlyozzák a kormány törekvését a kényszerítő, fegyelmi államiságra és a társadalmi egyenlőtlenségek megőrzésére.

  • Állampopulizmus: a populizmus önmagában az olyan politikát jelenti, ami a dolgozó osztályt szeretné megnyerni magának. Az állampopulizmus viszont már egy hatalmi rendszert jelez, tehát itt nem a hatalom megszerzéséről, hanem annak megtartásáról van szó.
  • Konzervatív populizmus: az állampopulizmust támogató társadalmi bázis kibővül, és a kezdeti évek radikalizmusát már bürokratikus eljárások is kísérik a hatalomgyakorlásban. Az alapvető radikális reformok után a populista kormányzati vezetők a politikai, társadalmi rendszerek és struktúrák megszilárdítására törekednek.
A populizmus ideális funkciója, hogy ellensúlyozza a politikai és gazdasági rendet, ehelyett itt arról van szó, hogy az autoriter hatalom fenntartásában segít.

A kutatók megjegyzik, hogy a rendszerváltás után kialakult az a helyzet, hogy vidéken rosszabb viszonyok között lehet élni, ennek ellenére a falvakban és kisvárosokban élők teszik ki az ország lakosságának több mint a felét.

2018-ban a falvak 58 százaléka a Fideszre szavazott, míg az elmaradott települések 65 százaléka.

A kormány ezt felismerte, ezért magukévá tették a Jobbik politikájának a vidéksegítő részét. Elindították a Magyar Falu programot, és nagy támogatásokat kezdtek osztani a jobboldali többségű kisvárosoknak. Eközben a kormányzati intézkedések háttérbe szorították a civil mozgalmakat, különösen a politikában aktívakat, az egyházak viszont egyre nagyobb szerepet kaptak a társadalompolitikában és az oktatásban. Az állam megszerezte magának a vidéki médiát, és kiszorította a versenytársakat, uralják az identitáspolitikát, így egységessé rendezik a társadalmat.

A hajdúnánási sztori

A falvak és kisvárosok függenek a külső forrásoktól, amelyeket az állam ellenőriz. Itt nem csak uniós pénzekről van szó, a tanulmányban nagy hangsúly van a közmunkaprogramon, amit a polgármester szervez, így megerősödik a függőségi viszony.

A szociológusok Hajdúnánást emlegetik példaként, ahol 2012-ben indult a közmunkaprogram, amely során ott mezőgazdasági termelés és élelmiszer-feldolgozás zajlik. A helyieknek először nem tetszett a dolog, de megbékéltek vele, ma már 180-200 család művel egy-egy kisebb darab földet, ami az önkormányzat tulajdonában van, sőt, a munkához is ők adnak mindent, gépeket, magokat és palántákat. A program politikai sikert hozott, 2014-ben "újraválasztották a polgármestert, a szociális munkások a helyi politikai élet szereplőivé váltak, a családsegítő központ vezetője pedig 2014 óta önkormányzati képviselő" - olvasható a 24-en.

A kutatók szerint ezzel a reintegráció illúzióját keltik a földművelő családokban, valójában arról van szó, hogy az állam függőjévé tették őket.

 

A problémák forrása

Természetesen adódnak gondok, így vannak elégedetlen csoportok is, akiket a hatalom látszatintézkedéssel igyekszik elcsendesíteni. Azt hangsúlyozzák, hogy a problémákért a megélhetési bűnözés és a deviáns viselkedés a felelős, ezt nevezik a tanulmány írói büntető populizmusnak. Ennek keretében belül nem próbálják megoldani a mélyen gyökerező társadalmi problémákat, ehelyett a megszokottól eltérő, elfogadhatatlan viselkedést büntetik, okolják.

Fontos elem, hogy a politikai elit reagál az összetett társadalmi ügyekre, amelyeket leegyszerűsítenek a gyors és látványos siker érdekében. A kutatók szerint ez működik, a leegyszerűsített üzenetek könnyen érthetők, az erős érzelmek és az állandó szorongás pedig kedvez a gyors döntéshozatalnak, így fogékonyak az egyszerű, gyors megoldásokra.

Összességében Czibere és Kovách megállapította, mit ismert fel a Fidesz: az alsó középosztályok társadalmi igazságosságra és rendre vonatkozó igénye összefügg a munkához való hozzáféréssel és a létbiztonság érzésével, és az sem érdekli őket, ha ezek elérése – az állam segítségével – mások kárára történik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Török Gábor: az adatokból nem az látszik, hogy kifulladt, megfordult, bezuhant, megroppant volna a TISZA
A politológus két ma megjelent közvélemény-kutatás eredményeire reagált. Az egyik szerint éppenhogy vezet a Fidesz, a másik szerint 18 százalékkal előz a TISZA.
Szerző: GJ - szmo.hu
2025. október 13.



Török Gábor a Facebookon posztolt rövid bejegyzést arról, hogy a ma (eddig) megjelent két közvélemény-kutatás alapján szerinte hol tart a két legnagyobb párt választási háborúja.

„A Magyar Nemzet publikálta a XXI. Század Intézet "debütáló" adatait, sajnos a teljes népességre vonatkozó számok nélkül. Ebben olyan szoros eredményt látunk a "politikailag aktív" választóknál a két párt között (44-41 a Fidesznek), amelyet emlékeim szerint kormánypárti oldalon még nem közöltek” - írja a politológus, arra utalva, hogy a kormányközeli intézetek ennél magabiztosabb kormánypárti előnyt szoktak közölni.

A másik felmérés, amiről Török említést tesz, a 21 Kutatóközponté. Ebből korábban megosztottuk a legfontosabb adatokat, amelyek teljesen eltérő képet mutatnak: a pártot választani tudó, részvételüket biztosra mondó (vagyis politikailag aktív) szavazók között a TISZA Párt előnye már 18 százalékos (53-35%).

A politológus azonban kiemeli, hogy „fél évvel a választás előtt még informatívabb” a teljes népességre vonatkozó adat, amely a 21 Kutatóközpontnál 33-26 a TISZA javára, míg a XXI. Század Intézet ugyanebben a kategóriában mért számai nem ismertek.

„Fő tanulság: rengeteg dolog történt az elmúlt hónapokban, sokszor elhangzott olyasmi, hogy kifulladt, megfordult, bezuhant, megroppant, de ezekben az adatokban egyelőre semmi ilyen nem látszik” - vonta le a következtetést Török.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Ukrajnában fejlesztették a Kormányhivatalok interaktív térképét?
Pontosan ott, amelyik országgal való kapcsolatért jó ideje támadják a Tisza Pártot, az utóbbi héten turbófokozatra kapcsolva a mesterséges intelligenciával is megtolt kampányt.


Arról korábban mi is beszámoltunk, hogy az Index cikke szerint adatvédelmi aggályokat vet fel a Tisza Párt Tisza Világ elnevezésű alkalmazása. A lap szerint az appból kb. 18–20 ezer felhasználó adata (név, e-mail, telefonszám) kerülhetett ki, és a fejlesztésben állítólag ukrán hátterű cég is feltűnt. Ezt a Tisza cáfolta, a kormánypárt mégis szinte azonnal egy ukránozós kampányt épített fel rá, Orbán Viktor megfogalmazása szerint pedig – utalva A tizedes meg a többiek című film legendás idézetére – „az ukránok már az okostelefonodban vannak”. Még egy mesterséges intelligenciával készült videót is készítettek az esetről, amire Török Gábor úgy fogalmazott: „Egyre többször látszik úgy, mintha már nem hideg profik irányítanák a kormánypárt kampányát.”

Ezek után különösen pikáns dologra lett figyelmes a 444 egyik olvasója. Ahogy arra felhívta a figyelmet, a Kormányhivatalok hivatalos oldala, a kormanyhivatalok.hu megnyitása után rákereshetünk egy interaktív térképre is, ahol információkhoz lehet jutni a megyei és a járási kormányhivatalokról és a kormányablakokról. A térkép alkalmazást egy Leaflet nevű fejlesztőcég készítette.

A Leaflet pedig egy ukrán vállalkozás – erre a jobb alsó sarokban található (már-már provokatív propagandának is felfogható) kis ukrán zászló is utal.

Ez egész pontosan így néz ki:

A beágyazott térkép egy olyan, nyílt forráskódú megoldást is használ, amit egy ukrán fejlesztő indított el.A nyílt foráskód miatt egy nemzetközi együttműködésről van szó, több mint 800-an fejlesztettek benne valamit.

A Leafletet 14 évvel ezelőtt Volodimir Agafonkin, egy Kijevben élő ukrán hozta létre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
New York Times: Orbán Viktor „propagandaállama” kezd repedéseket mutatni
A Fidesz-közeli Nézőpont Intézet vezetőjét is idézték, aki szerint eddig nem működtek a Magyar Péter elleni lejáratókampányok. Mráz Ágoston Sámuel azonnal reagált a cikkre.


Hadházy Ákos, Kéri László és több magyar közéleti szereplő is megszólalt a The New York Times hétfőn megjelent cikkében, amely azt vizsgálja, hogy „Orbán Viktor propagandaállama” vajon kezd-e repedezni. A lap több témát is érintett: szó volt Orbán politikai irányváltásáról, a sajtó helyzetéről, a rekordméretű Budapest Pride-ról és Hatvanpusztáról is, amelyhez a Telex YouTube-csatornájára feltöltött drónfelvételt is felhasználták.

A cikkben idézték Mráz Ágoston Sámuelt, a kormánypárti Nézőpont Intézet vezetőjét is, akit a Magyar Péter ellen irányuló kampányokról kérdeztek. A lap szerint Mráz azt mondta:

„Ezek a kampányok eddig nem bizonyultak sikeresnek, az világos.”

Miközben több közvélemény-kutató intézet a TISZA Párt előretörését méri, a Nézőpont Intézet továbbra is a Fideszt tartja a legnépszerűbb pártnak. Augusztusban például azt közölték, hogy a digitális honfoglalás eredményes volt a kormánypárt számára, és 8 százalékos előnnyel vezetnek a TISZA előtt. Ugyanekkor a Publicus Intézet éppen fordított eredményt publikált: náluk a TISZA Párt vezetett 8 százalékkal.

A cikk megjelenése után Mráz Ágoston Sámuel a közösségi oldalán reagált. Azt írta: „Fake News!”. Azt is hozzátette, hogy több mint négy hónapja találkozott a New York Times újságírójával, és akkor arról beszélt, hogy 2024 júniusa és 2025 júniusa között a TISZA erősödött, de ez a többi ellenzéki párt rovására történt. Bejegyzésében így fogalmazott:

„Ehhez képest októberben a számba adni egy soha el nem hangzott mondatot még propagandának is rossz. Azt, hogy mi működik, mi nem, a közvélemény-kutatás és a választás mutatja meg. Jelzem: vezet a Fidesz!”.

Forrás: Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Négy óra sorban állás után kaptunk időpontot ultrahangra” – a váci kórházban így zajlik az időpontkérés
A váci kórházban havonta egyetlen napon lehet személyesen időpontot kérni ultrahangra. A telefonos rendszer gyakorlatilag elérhetetlen – állítja egy Facebook-bejegyzés.


[sz]Malinovszki András / Fotó: MTI/Máthé Zoltán[/caption]

„Megalázó és bosszantó az UH időpontkérés a váci kórházban. Egy hónapban egy napon lehet személyesen!” – írta egy Facebook-felhasználó, aki szerint telefonon gyakorlatilag lehetetlen időpontot szerezni. Erika elmeséli, „több mint két órán keresztül próbálkoztunk, de természetesen nem sikerült”.

A poszt szerint nem egyedi esetről van szó, mások is hasonló élményekről számoltak be: „Sokan mesélték, hogy ők is így jártak. Igen, volt idő a beszélgetésre! Sajnos! Négy órát álltunk a földszinttől az első emelet Röntgenig!”

A bejegyzés írója szerint „álltunk és egymást támogattuk, bíztattuk, hogy kibírjuk, már felértünk a lépcsőfordulóig 1 óra alatt!” A sorban nyolcvan év felettiek, friss protézis-műtöttek, daganatos betegek és aggódó szülők is várakoztak. „Azt mondták, maguk miatt már rég feladták volna. Sorsok, fájdalmak, aggódások, remények, elkeseredések” – írta Erika.

A poszt szerint volt, aki feladta, de sokan kitartottak: „Sokan káromkodtak és kiálltak a sorból! De ez nem megoldás! Szükségleteinket visszatartva araszoltunk tovább.”

Az első emeletig vezető út „2,5 óra alatt” telt el, és utána jött a felismerés: „Akkor láttuk meg, mi vár ránk a folyosón! Tömött sorok, rengeteg ember! Járványos időszakban oxigén nélküli folyosóra beszorítva! Ez embertelen!”

A panaszos szerint a kórház munkatársa is rossz körülmények között dolgozott: „Az egészségügyi dolgozó egy tákolt bódéban, ajtónyílásban, jó nagy huzatban, papírhegyek között állta a sarat! A fiatalembernek gratulálok a türelméért.”

A bejegyzés végén az illető azt írja: „Négy óra (4 óra!!!) sorban állás után sikerült időpontot kapni az ultrahangra!” Tanácsot is ad azoknak, akik sorba állnának: „Vigyen magával széket, asztalt, kártyát, szendvicset, vizet vagy bort, egy levél nyugtatót!”

A szerző végül így zárja a bejegyzést: „Ennek így kell lennie? Miért???”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk