Alkotmányjogi panaszt nyújtott be a PDSZ és a PSZ a szerintük Alaptörvény-ellenes kormányrendelet miatt
Az Alkotmánybírósághoz fordult a kormánnyal közös sztrájkbizottságban tárgyaló két szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Az alkotmányjogi panaszukkal a köznevelési intézményeket érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását és megsemmisítését szeretnék elérni - írják a közleményükben.
Szerintük:
mivel a jogalkotó nem tartotta be a rendeleti szabályozásra felhatalmazást adó törvényben előírt szükségesség és arányosság elvét. Ezzel túllép az Alaptörvény által biztosított különleges jogrendi hatáskörön, és sérti a munkavállalók munkabeszüntetéséhez való jogot.
Úgy vélik:
A sztrájkjog további korlátozását jelenti, hogy a még elégséges szolgáltatás tartalmát és felételeit az egyeztető eljárást, illetve az esetleges nemperes eljárást megelőzve, rendelet határozza meg, mivel ezzel kiüresíti a megállapodásra irányuló egyeztető tárgyalást és megállapodás hiányában a bírósági nemperes eljárást.
Közleményük szerint:
Idézik az alkotmányjogi panaszbeadványt: „A sztrájkjog gyakorlása éppen ezért akkor tölti be alkotmányos rendeltetését, ha a munkaadó rendeltetésszerű működését megzavarja, fennakadáshoz vezet: így nyer értelmet a kollektív nyomásgyakorlás, mint a sztrájkjog lényegi eleme. Ha a sztrájkjog gyakorlása csak úgy képzelhető el, hogy az nem okoz fennakadást a munkaadónál, nem zavarja meg a megszokott munkaadói üzemmenetet, tehát észrevétlen marad a sztrájkolók külvilágában: a sztrájkjog lényeges tartalma kerül korlátozásra, hiszen éppen annak nyomásgyakorló funkciója vész el.”
A beadvány kitér arra is, hogy a rendeleti előírások és a járványügyi veszélyhelyzet között kevés összefüggés van, ráadásul „a közvetlen összefüggést mutató, valamint a közvetett és részleges összefüggést mutató rendelkezések is kivétel nélkül olyan élethelyzeteket szabályoznak, amelyek nem specifikusan sztrájkhelyzetre jellemzően, azok a 2011. évi CXC. tv.-ben leírt valamennyi tanítási szünetre ráhelyezhetőek….
Felhívják a figyelmet arra is, hogy az Indokolások Tárában közzétett előterjesztői indokolás maga is csak kisebb részt hivatkozik járványügyi előírások érvényesítésére, nagyobbrészt a járványhelyzettől függetlenül is fennálló közpolitikai célokat fogalmaz meg.”
A megtámadott rendelet indoklásában erről az alábbi, rendeleti indoklásban meglehetősen szokatlan mondatok olvashatók: „A bérek tekintetében a baloldali kötődésű szakszervezetek 2010-ben nem szerveztek sztrájkot, amikor a pedagógusoktól a Gyurcsány-Bajnai kormány elvett egyhavi bért.
A közszféra bérrendezését 2010 után a Kormány a pedagógusokkal kezdte. Béremelés tekintetében most az egészségügyi dolgozók, ápolók, orvosok és a szociális szféra dolgozói vannak soron, vita a további pedagógus béremelés időzítéséről van.”
A sztrájkbizottságot alkotó szakszervezetek bíznak abban, hogy az Alkotmánybíróság mielőbbi határozatában megsemmisíti az alaptörvénysértő rendeletet, lehetővé téve a közoktatás területén is munkavállalói nyomásgyakorlása alkalmas, érzékelhető sztrájk megtartását.
