Alkotmánybíróságon támadták meg a kata módosítását
Egy betéti társaság tagja terjesztett be alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybírósághoz (Ab) a nyáron módosított katatörvény miatt - írja a Napi.hu.
Az indítványozó felsorolja, hogy a módosítás szerinte mely pontokon sérti az Alaptörvényt, és azt kéri, hogy az AB semmisítse meg a jogszabályt.
Azt is írja: „Az általam támadott rendelkezések, illetőleg maga a teljes törvény hatályba léptetésére mindössze másfél hónap leforgása alatt sor került. Ezen időszakon belül, az adóév kellős közepén kell alkalmazkodnom a megváltozott körülményekhez és meghozni olyan fajsúlyos döntéseket, mint a legkevésbé terhes adózási nem kiválasztása, az ezzel felmerülő anyagi és infrastrukturális, valamint működésbeli átalakítások megtervezését és kivitelezését.”
Az indítványozó szerint Alaptörvényt sért:
- a felkészülési idő elmaradása. "Annyira kirívóan rövid időt adtak a döntésre, hogy nyilvánvaló, a jogszabály címzettjei jóhiszeműségük, legjobb szándékuk és igyekezetük ellenére sem – vagy csak rendkívüli erőfeszítések árán – tudnának kötelezettségeiknek eleget tenni"
- az egyeztetés elmaradása. "A törvény előkészítése során nemcsak a jogalkotási törvényben előírt egyetlen szabályt nem tartottak be, hanem a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló, a parlamentbe 2022. július 11-én 12 órakor beterjesztett törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalására vonatkozó kormányjavaslatot sem, amely semmilyen érdemi indoklást nem tartalmazott, ennek ellenére aznap 14 óra 39 perckor elfogadta a parlament többsége."
- visszaható hatály tilalmába ütközik. "Egy 1990-es Ab-határozat szerint az Alkotmánybíróság a kiszámíthatóság és az előreláthatóság követelményéből vezette le a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmának alkotmányos elvét. Jelen esetben a jogszabály a már folyamatban lévő (le nem zárt) jogviszonyokra is alkalmazandó, mégpedig úgy, hogy az a jogszabály hatályba lépését megelőző időben bekövetkezett események (eljárási kötelezettségek és cselekmények, létrejött jogviszonyok) jogi megítélését változtatja meg."
- emberi méltósághoz való jog sérelme. "Az emberi méltóság védelme megköveteli azt is, hogy az állam tartózkodjon olyan intézkedések törvénybe foglalásától, amelyek alkalmazása - a jogszabályi környezetből felismerhetően - súlyosan veszélyezteti a magánszemély és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését".
A panaszos ezek mellett hozzátette, véleménye szerint a katatörvény ellentétes az Emberi jogok európai egyezményével is, mert "nincs legitim célja a törvényi beavatkozásnak, a törvényi rendelkezések nem érik el azt a szintet, ami a beavatkozás előfeltétele (quality of law), és nem felel meg a fair balance tesztnek sem, mivel aránytalan terhet ró az érintettekre, és jogszabályi elkövetési tárgyként kezeli őket."
