Újra egyesülhet a két Aldi, véget érhet a testvérháború, de nem lesz egyszerű a folyamat
A német sajtó szerint közös holding alá kerülhet a két rivális üzletlánc, az Aldi Süd és az Aldi Nord. Magyarországon az Aldi Süd van jelen, az anyacég bevétele évente 76 milliárd euró. Ez együtt kicsivel több, mint a teljes magyar GDP fele.
Több mint hatvan év után újra egyesülhet a két részre szakadt Aldi – számolt be róla a Portfolio a német sajtó alapján. Az Aldi Süd és az Aldi Nord fölé
egy közös holdingcéget hoznának létre, amit az alapító örökösei, a két családi ág tulajdonosai egyenlő arányban birtokolnának.
A cél az, hogy a cég hatékonyabban tudjon terjeszkedni a nemzetközi piacokon. A német lapok szerint a folyamat lassú lesz, és az idei évben biztosan nem fejeződik be.
Az Aldi története több mint száz évre nyúlik vissza: 1913-ban alapította Anna Albrecht Essen egyik külvárosában. A háború után, 1945-ben a bolt vezetését két fia, Karl és Theo Albrecht vette át, akik sikeresen építették fel a céget, és több száz üzletet nyitottak.
Az 1960-as évek elején a testvérek külön utakon folytatták, és megosztották egymás között az üzleteket. Megegyeztek abban, hogy Németország egyik részében csak az egyikük, a másik részében pedig csak a másikuk nyithat új boltot. A nemzetközi terjeszkedés során is igyekeztek elkerülni egymás területeit.
Az üzletlánc így két részre szakadt:
Németországban Aldi Süd és Aldi Nord néven működik, más országokban viszont egységesen Aldi márkanév alatt találkozhatunk velük. Magyarországon például az Aldi Süd van jelen.
Több európai országban Hofer néven is működnek a boltok, az ismert Aldi-logóval. Az amerikai piacra az Aldi Nord lépett be a Trader Joe’s lánc megvásárlásával.
A két rész összeolvadásával egy közel 13 ezer boltból álló nemzetközi diszkontlánc jöhetne létre. Az Aldi Nord jelenleg 70 ezer alkalmazottat foglalkoztat, éves bevétele 27 milliárd euró. Az Aldi Süd több mint 200 ezer munkavállalóval rendelkezik, bevétele pedig évente 76 milliárd euró. Ez együtt kicsivel több, mint a teljes magyar GDP fele.
Több mint hatvan év után újra egyesülhet a két részre szakadt Aldi – számolt be róla a Portfolio a német sajtó alapján. Az Aldi Süd és az Aldi Nord fölé
egy közös holdingcéget hoznának létre, amit az alapító örökösei, a két családi ág tulajdonosai egyenlő arányban birtokolnának.
A cél az, hogy a cég hatékonyabban tudjon terjeszkedni a nemzetközi piacokon. A német lapok szerint a folyamat lassú lesz, és az idei évben biztosan nem fejeződik be.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Brüsszelben már azt javasolják a Tiszának, hogy mondjanak le 3,9 milliárd eurónyi uniós pénzről
A Politico és a Népszava értesülései szerint az Európai Bizottság azt javasolja a leendő magyar vezetésnek, hogy ne is próbálja meg lehívni a teljes helyreállítási alapot. A testület szerint a 3,9 milliárd eurós hitelkeret megszerzéséhez szükséges jogállami feltételek teljesítésére már nincs elég idő a nyári határidőig.
Versenyt fut az idővel a felálló Tisza-kormány, hogy a nyár végéig lehívja a Magyarországnak járó, 10,4 milliárd eurós (körülbelül 3800 milliárd forintos) uniós helyreállítási csomag minél nagyobb részét. Az Európai Bizottságban azonban többen kételkednek abban, hogy a teljes összeg felhasználása sikerülhet a szűkös határidőig – írja a Népszava. A szabályok szerint a vállalt mérföldköveket és célokat augusztus 31-ig kell teljesíteni, ami ezután történik, azt már nem lehet elszámolni.
Hasonlóról írt a Politico is brüsszeli hírlevelében, amit a 24.hu szemlézett. A lap úgy tudja,
az Európai Bizottság azt javasolja a leendő kormánynak, hogy a 6,5 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatásra összpontosítson, a 3,9 milliárd eurós hitelkeretet pedig engedje el, mert már nem maradt elég idő a teljes csomag lehívásához szükséges jogállami reformok végrehajtására.
A Népszava szerint Magyar Péterék a tárgyalásokon egy, a teljes keretet meghaladó projektlistával készülnek, hogy a rendelkezésre álló néhány hónap alatt a lehető legnagyobb összeget tudják felhasználni. A párt stratégiájának középpontjában a hosszú távú beruházások állnak.
„A legfontosabb prioritás a Tisza számára, hogy a lehető legtöbb uniós pénzt olyan projektekre hívják le, amelyek hosszú távú befektetést jelentenek” – mondta a lapnak egy pártbeli forrás.
Másodlagos stratégiaként felmerült, hogy már megvalósult projekteket számoljanak el az alap terhére. Egy bizottsági forrás szerint mintegy 800 millió euró értékben már tervben is van korábbi energiahatékonysági beruházások átcímkézése.
Magyarország az egyedüli tagállam, amelyik még el sem kezdte a Covid-járvány után létrehozott helyreállítási alap (RRF) forrásainak lehívását. Ennek oka, hogy a leköszönő Orbán-kormány nem teljesítette kielégítően azokat a korrupcióellenes és átláthatósági feltételeket, az úgynevezett 27 szupermérföldkövet, amelyek a kifizetések előfeltételei. Bár korábban születtek elvi megegyezések a pénzek egy részéről, az Európai Parlament képviselői többször is jelezték, hogy a magyar kormány intézkedései nem elegendőek.
A Tisza Párt a választások óta intenzív tárgyalásokat folytat Brüsszelben. Magyar Péter több konkrét jogállamisági vállalást is tett, köztük az Európai Ügyészséghez való csatlakozást, valamint az igazságszolgáltatás, a sajtó és a felsőoktatás függetlenségének helyreállítását.
A technikai szintű egyeztetések most arról szólnak, hogy a korábbi helyreállítási tervből mi tartható, és milyen új célokat tud teljesíteni az új kabinet.
Az informálisan már jóváhagyott módosításokat várhatóan május végén mutatja be az új kormány, a tervet pedig a tagállamokat képviselő Tanácsnak is jóvá kell hagynia.
Vannak olyan nagyszabású projektek, mint a HÉV-vonalak felújítása, amelyeket nyilvánvalóan nem lehet néhány hónap alatt végrehajtani. Ezekre a feladatokra egy külön szervezet jöhet létre, amely az augusztusi határidő után vezényelné le a munkát, erre a megoldásra Magyar Péter is utalt korábban.
Versenyt fut az idővel a felálló Tisza-kormány, hogy a nyár végéig lehívja a Magyarországnak járó, 10,4 milliárd eurós (körülbelül 3800 milliárd forintos) uniós helyreállítási csomag minél nagyobb részét. Az Európai Bizottságban azonban többen kételkednek abban, hogy a teljes összeg felhasználása sikerülhet a szűkös határidőig – írja a Népszava. A szabályok szerint a vállalt mérföldköveket és célokat augusztus 31-ig kell teljesíteni, ami ezután történik, azt már nem lehet elszámolni.
Hasonlóról írt a Politico is brüsszeli hírlevelében, amit a 24.hu szemlézett. A lap úgy tudja,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Videó: Megnéztük mit épít Balásy Gyula Máriaremetén – Akkora luxusvillát találtunk, amihez még a hegyet is el kellett hordani
Megtekintettük, hogy milyen ingatlan épül pontosan Máriaremetén, amiről Balásy Gyula elcsukló hangon állította, hogy az egy többgenerációs családi ház. A munkások egy idő után megtiltották a videózást, és a helyszínen köröző autókból is érdeklődtek, miért vagyunk ott.
Miután Balásy Gyula maga sem tudta eldönteni, mit is jelent a „luxizás”, a Szeretlek Magyarország megnézte a vállalkozó Máriaremetén épülő házát. A helyszínre Hadházy Ákos útmutatása alapján jutottunk el, aki azt mondta,
„nem fogjuk tudni eltéveszteni, mert akkora építkezés lesz, hogy olyat még nem láttunk”.
Egy hatalmas toronydaru dolgozik a hegyoldalban, ahová annyira meredek út vezet, hogy a riporterünk csak lábujjhegyen tudott felfelé menni.
Balásy Gyula a Kontrollnak azt mondta, hogy „Igen, egy többgenerációs házat szerettünk volna építeni magunknak”, majd elcsukló hangon hozzátette, hogy nem tudja, hogy ez valaha megvalósul-e.
A helyszínen viszont úgy láttuk, hogy a beruházás léptéke messze meghaladja egy átlagos házét.
Az építkezéshez szemmel láthatóan el kellett hordani a hegy egy részét.
A forgatásunkat nem nézték jó szemmel a helyszínen. A munkások egy idő után megtiltották a videózást. Emellett riporterünk mellett több autó is megállt, hogy megkérdezzék, mi járatban van.
Miután Balásy Gyula maga sem tudta eldönteni, mit is jelent a „luxizás”, a Szeretlek Magyarország megnézte a vállalkozó Máriaremetén épülő házát. A helyszínre Hadházy Ákos útmutatása alapján jutottunk el, aki azt mondta,
„nem fogjuk tudni eltéveszteni, mert akkora építkezés lesz, hogy olyat még nem láttunk”.
Egy hatalmas toronydaru dolgozik a hegyoldalban, ahová annyira meredek út vezet, hogy a riporterünk csak lábujjhegyen tudott felfelé menni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Máris a vagyonon vitatkozik feleségével a válófélben lévő Matolcsy György
Kilenc év után ér véget a volt jegybankelnök és Vajda Zita házassága, a bontópert szerdán tartották. A nő korábban Matolcsy titkára volt, bruttó 1,7 milliós fizetéssel.
Kilenc év után véget ér Matolcsy György és második felesége, Vajda Zita házassága. A bontóper tárgyalását tegnap tartották a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon, de a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke nem jelent meg az ülésen. A válás nem tűnik zökkenőmentesnek, a Blikk szerint ugyanis a felek nem tudtak megegyezni a vagyonmegosztásról – írta a lap.
Vajda Zita korábban Matolcsy nemzetközi titkáraként dolgozott a jegybankban, később pedig a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítványnál tevékenykedett kutatóként. A nő civilben jógaoktatással is foglalkozik. Kapcsolatukat 2016-ban vállalták fel a nyilvánosság előtt, majd 2017 augusztusában házasodtak össze.
Vajda az esküvő után lemondott az MNB alapítványánál betöltött tisztségéről.
A kapcsolatuk kezdetén Vajda Zita bruttó 1,7 milliós fizetése és a Matolcsyval közös külföldi útjai is a sajtó érdeklődésének középpontjába kerültek. Amikor 2016-ban a Figyelő a viszonyukról kérdezte, Vajda Zita annyit mondott: „Nem bujkálunk, felvállaljuk”.
A válás híre abban az időszakban érkezett, amikor Matolcsy György és családja az MNB-alapítványok körüli ügyek miatt került a figyelem középpontjába. Hadházy Ákos független képviselő az elmúlt hónapokban több fotót is közzétett a jegybank luxusfelújításáról, bemutatva többek között Matolcsy szerinte 30 millió forintos mosdóját is.
Magyar Péter pedig egy nagykanizsai fórumon üzent a volt jegybankelnöknek. Annyit mondott: "Bilincs, bilincs, rács, rács."
Kilenc év után véget ér Matolcsy György és második felesége, Vajda Zita házassága. A bontóper tárgyalását tegnap tartották a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon, de a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke nem jelent meg az ülésen. A válás nem tűnik zökkenőmentesnek, a Blikk szerint ugyanis a felek nem tudtak megegyezni a vagyonmegosztásról – írta a lap.
Vajda Zita korábban Matolcsy nemzetközi titkáraként dolgozott a jegybankban, később pedig a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítványnál tevékenykedett kutatóként. A nő civilben jógaoktatással is foglalkozik. Kapcsolatukat 2016-ban vállalták fel a nyilvánosság előtt, majd 2017 augusztusában házasodtak össze.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Videó: Giorgia Meloni lenyűgöző palotában fogadta Magyar Pétert és Orbán Anitát
A leendő miniszterelnök Rómában járt, ahol találkozott az olasz kormányfővel, Giorgia Melonival. A fogadtatás Magyar szerint „ünnepélyes és szívélyes” volt.
Giorgia Meloni impozáns római hivatalában fogadta a leendő magyar miniszterelnököt és Orbán Anitát, aki a Tisza-kormány külügyminisztere lesz. Magyar Péternek egyébként ez volt az első személyes találkozója egy ország vezetőjével az áprilisi választási győzelem után.
Magyar a találkozóról megosztott videómontázshoz annyit írt: „Ünnepélyes és szívélyes fogadtatás Rómában.”
Korábban egyébként azt is elárulta, hogy miről egyeztettek az Európai Unió egyik vezető gazdaságának első emberével. Magyar szerint Melonival folytatott találkozója „sikeres és előremutató” volt. Megállapították, hogy Olaszország és Magyarország nagyon sok kérdésben hasonló álláspontot képvisel. Példaként említette az illegális migráció elleni határozott fellépést, a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozását és a tagállamok versenyképességének erősítését.
Emellett meghívta Melonit Magyarországra.
Giorgia Meloni egyébként Orbán Viktor egyik fő szövetségesének számított. A jobboldali kormányfő 3 és fél éve van hivatalban, ami kifejezetten hosszú időnek számít az instabil kormánykoalícióiról híres Olaszországban.
Giorgia Meloni impozáns római hivatalában fogadta a leendő magyar miniszterelnököt és Orbán Anitát, aki a Tisza-kormány külügyminisztere lesz. Magyar Péternek egyébként ez volt az első személyes találkozója egy ország vezetőjével az áprilisi választási győzelem után.
Magyar a találkozóról megosztott videómontázshoz annyit írt: „Ünnepélyes és szívélyes fogadtatás Rómában.”
Korábban egyébként azt is elárulta, hogy miről egyeztettek az Európai Unió egyik vezető gazdaságának első emberével. Magyar szerint Melonival folytatott találkozója „sikeres és előremutató” volt. Megállapították, hogy Olaszország és Magyarország nagyon sok kérdésben hasonló álláspontot képvisel. Példaként említette az illegális migráció elleni határozott fellépést, a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozását és a tagállamok versenyképességének erősítését.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
