Hamarosan kezdődik az albérletkereső szezon, de már most több megyében is kiugró a kereslet. A továbbtanulók nemsokára tömegesen kezdenek lakhatás után nézni, ugyanakkor az infláció és a rezsi emelkedése miatt is drágulás várható az albérleti piacon - írják az ingatlan.com oldalán.
Már most 24 százalékkal nőtt Budapesten, és 20 százalékkal Győr-Moson-Sopron megyében az ezer albérletre jutó kereslet. A fiatalok elsősorban az olcsóbb megoldásokat keresik. A legolcsóbb 10 százalékába tartozó albérleteknél Budapesten átlagosan 130 ezer forint volt a havi bérleti díj, Győrben 113 ezer forint, Szegeden 94 ezer forint, Debrecenben 107 ezer forint.
Az ingatlan.com legfrissebb elemzése szerint a növekvő kereslet mellett a kínálat is bővült és drágulás tapasztalható.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint: „A háború miatt is bizonytalanabbá váló gazdasági környezet és az átlag feletti energiafogyasztásra vonatkozó piaci árazásról szóló új rezsiszabály az alacsony bérleti díjú, az alacsonyabb bérleti díjú és olcsón fenntartható albérletek felé fogják eltolni a keresletet”.
Jelenleg Budapest mellett Győr-Moson-Sopron és Csongrád megyében látni kiugró érdeklődést.
Budapesten a teljes kínálat legolcsóbb 10 százalékába tartozó kiadó lakásoknál júliusban 195 ezer forint volt az átlagos bérleti díj. A legalacsonyabb havonta 130 ezer forintnál is alacsonyabb volt.
Győrben 150 ezer forint volt az átlag, a legkedvezőbb ár 113 ezer forint volt. Szegeden a 140 ezer forintos városi átlaghoz képest 94 ezer forintért kínálták a legolcsóbb albérleteket. Debrecenben 107 ezer forint, Veszprémben 130 ezer forint, Miskolcon 75 ezer forint, Pécsen 90 ezer forint volt a legolcsóbb havi díj.
A szakember szerint alapos kutatással még el lehet csípni viszonylag olcsó albérleteket.
Hamarosan kezdődik az albérletkereső szezon, de már most több megyében is kiugró a kereslet. A továbbtanulók nemsokára tömegesen kezdenek lakhatás után nézni, ugyanakkor az infláció és a rezsi emelkedése miatt is drágulás várható az albérleti piacon - írják az ingatlan.com oldalán.
Már most 24 százalékkal nőtt Budapesten, és 20 százalékkal Győr-Moson-Sopron megyében az ezer albérletre jutó kereslet. A fiatalok elsősorban az olcsóbb megoldásokat keresik. A legolcsóbb 10 százalékába tartozó albérleteknél Budapesten átlagosan 130 ezer forint volt a havi bérleti díj, Győrben 113 ezer forint, Szegeden 94 ezer forint, Debrecenben 107 ezer forint.
Az ingatlan.com legfrissebb elemzése szerint a növekvő kereslet mellett a kínálat is bővült és drágulás tapasztalható.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Legutóbb egy hete, a Fidesz súlyos választási vereségének napján üzent a Facebookon Szijjártó Péter. A Fidesz külgazdasági és külügyminisztere hat nap után törte meg a csendet, de egyáltalán nem politikával kapcsolatban posztolt szombat késő este.
„Akármi történik, akármi történt, a mi szövetségünk: örök + 2 év. Elkezdtük: Dunakeszi Kinizsi. Ma: Csak a Kispest!”
– írta közösségi oldalán a miniszter. A szöveghez egy fotót is mellékelt.
Az üzenet alapján a másodállásban a Budapest Honvéd elnökeként is tevékenykedő politikus futsalra (Dunakeszi Kinizsi) és focira (Kispest) célzott. Az NB2-ben éppen a feljutásért küzdő Honvéd tegnap idegenben győzött a Mezőkövesd otthonában.
Legutóbb egy hete, a Fidesz súlyos választási vereségének napján üzent a Facebookon Szijjártó Péter. A Fidesz külgazdasági és külügyminisztere hat nap után törte meg a csendet, de egyáltalán nem politikával kapcsolatban posztolt szombat késő este.
„Akármi történik, akármi történt, a mi szövetségünk: örök + 2 év. Elkezdtük: Dunakeszi Kinizsi. Ma: Csak a Kispest!”
– írta közösségi oldalán a miniszter. A szöveghez egy fotót is mellékelt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fél év után elvitték az Ötöslottó főnyereményét, valaki 6,78 milliárd forinttal lett gazdagabb
Az Ötöslottó történetének eddigi legnagyobb nyereményét fizetik ki egyetlen szelvényre, a nyertesnek 90 napja van, hogy jelentkezzen. A telitalálat mellett 54-en lettek milliomosok a négyesükkel.
Fél év után valaki elvitte az Ötöslottó főnyereményét szombaton, és ezzel minden idők legnagyobb Ötöslottó-főnyereményét zsebelte be: 6 780 926 220 forintot.
A Szerencsejáték Zrt. szombat esti sorsolásán a 9-es, a 23-as, a 45-ös, a 71-es és a 84-es számokat húzták ki.
Egyetlen szelvényen találták el mind az öt számot.
A Joker-szám a 867069 lett, amin szintén volt egy telitalálat, ez közel 30 millió forintot ért. A főnyeremény mellett 54-en nyertek egyenként 1 297 580 forintot négy találattal, míg a hármasokért 19 260, a kettesekért pedig 2805 forint járt.
A mostani nyeremény megdöntötte a korábbi, 2024. októberi 6,613 milliárd forintos rekordot.
A jackpot azért nőhetett ekkorára, mert nagyjából fél éve, 2025. október 4. óta nem volt telitalálatos szelvény az Ötöslottón.
A nagy lottónyeremények mögött sokszor egészen hétköznapi történetek állnak. Korábban egy 4 milliárdos főnyeremény nyertese például egy véletlennek köszönhette a szerencséjét: csak egy papucsot akart venni, de az üzlet zárva volt, ezért inkább lottózni ment.
A nyertesnek most 90 napja van, hogy jelentkezzen a nyereményéért a Szerencsejáték Zrt. nagynyertes-vonalán. A 300 millió forint feletti összegeket banki átutalással fizetik ki, és a jelenlegi szabályok szerint a nyeremény után nem kell személyi jövedelemadót fizetni.
Fél év után valaki elvitte az Ötöslottó főnyereményét szombaton, és ezzel minden idők legnagyobb Ötöslottó-főnyereményét zsebelte be: 6 780 926 220 forintot.
A Szerencsejáték Zrt. szombat esti sorsolásán a 9-es, a 23-as, a 45-ös, a 71-es és a 84-es számokat húzták ki.
Egyetlen szelvényen találták el mind az öt számot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter bizalmasa lehet az új igazságügyi miniszter - pénteken a Parlamentbe is elkísérte
Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt jogi igazgatója a legesélyesebb jelölt a posztra a sajtóértesülések szerint. Korábban ő dolgozott a pártfinanszírozás átalakítását célzó javaslatokon is.
Vasárnap reggelre sem érkezett hivatalos megerősítés arról, hogy a Tisza Párt jogi igazgatója, Melléthei-Barna Márton lenne a párt jelöltje az igazságügyi miniszteri posztra. A sajtóban keringő információt maga az érintett sem kívánta kommentálni, mondván, sokféle hír kering most, és erről biztosan nem ő hoz döntést.
A találgatások azután kaptak szárnyra, hogy pénteken egy szűk, négyfős delegáció élén érkezett Magyar Péter a Parlamentbe. A Tisza Párt elnökét Bujdosó Andrea fővárosi frakcióvezető, Velkey György László kabinetfőnök, valamint egy világoskék öltönyös, a nyilvánosságban eddig keveset szereplő férfi, Melléthei-Barna Márton kísérte el
A jogi igazgató szerint nincs semmi különös abban, hogy helyet kapott a delegációban, hiszen két éve vezeti a párt jogi csapatát, és a párt listájáról képviselői mandátumot is szerzett.
Melléthei-Barna egyetemista kora óta ismeri Magyar Pétert, évfolyamtársak voltak a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán, ahol 2004-ben végzett.
Pályafutását egy washingtoni emberi jogi szervezetnél kezdte, majd a Freshfields Bruckhaus Deringer és az Oppenheim nemzetközi ügyvédi irodáknál dolgozott versenyjogi és kereskedelmi jogi területen, mielőtt 2020-ban saját irodát alapított.
Már a kezdetektől csatlakozott a párthoz, az első tíz belépő egyike volt, amikor Magyar Péter 2024 áprilisában átvette a Tisztelet és Szabadság Pártot.
A párt pénzügyi beszámolója szerint már akkor kétmillió forinttal támogatta a Tiszát, ami abban az évben a negyedik legmagasabb összeg volt a névvel feltüntetett adományozók listáján.
A 2024-es választások előtt ő volt a párt delegáltja a Nemzeti Választási Bizottságban, tavaly pedig átvette a jótékonysági akcióiról ismert Legyél a Változás Egyesület vezetését.
Jogi igazgatóként több fontos ügyben képviselte Magyar Pétert és a pártot. Az ő irodája járt el például a Magyar Nemzet és a Ripost ellen indított sajtóperekben, amelyeket a bíróság helyreigazításra kötelezett, miután azt állították, hogy a Tisza adóemelésre készül.
Melléthei-Barna dolgozott a pártfinanszírozás átalakítását célzó javaslatokon is, amelyek többek között visszaállítanák a kampányköltések felső határát.
Tavaly nyáron a kormányközeli média korábbi munkahelyei alapján próbálta összekapcsolni Soros Györggyel és az ukrán kormányzattal.
Azt írták, „komoly nemzetközi jogász hálózat rajzolódik ki a Tisza Párt mögött, amelynek szálai egészen az ukrán kormányzatig és Soros Györgyig érnek”. Magyar Péter erre úgy reagált, hogy a támadás visszafelé sült el, mivel korábban volt felesége, Varga Judit is a Freshfields irodánál dolgozott, és Melléthei-Barna éppen az ő helyét vette át. Magyar Péter szerint
„a rogáni propaganda odáig jutott, hogy szerintük a volt feleségem, Varga Judit is Soros-ügynök”.
Vasárnap reggelre sem érkezett hivatalos megerősítés arról, hogy a Tisza Párt jogi igazgatója, Melléthei-Barna Márton lenne a párt jelöltje az igazságügyi miniszteri posztra. A sajtóban keringő információt maga az érintett sem kívánta kommentálni, mondván, sokféle hír kering most, és erről biztosan nem ő hoz döntést.
A találgatások azután kaptak szárnyra, hogy pénteken egy szűk, négyfős delegáció élén érkezett Magyar Péter a Parlamentbe. A Tisza Párt elnökét Bujdosó Andrea fővárosi frakcióvezető, Velkey György László kabinetfőnök, valamint egy világoskék öltönyös, a nyilvánosságban eddig keveset szereplő férfi, Melléthei-Barna Márton kísérte el
A magyarok többsége lemondatná az Orbán-kormány közjogi méltóságait egy friss felmérés szerint
A magyar felnőtt lakosság 55 százaléka helyesli az Orbán-kormány alatt kinevezett közjogi méltóságok lemondását egy friss Europion-kutatás szerint. A Tisza Párt szavazóinak 94 százaléka egyetért a felvetéssel, míg a fideszesek közel 70 százaléka elutasítja azt.
A magyar felnőtt lakosság több mint fele, közel 55 százaléka helyesli, hogy az Orbán-kormány alatt kinevezett közjogi méltóságok, például a köztársasági elnök vagy a Kúria elnöke, mondjanak le tisztségükről – derül ki a Népszava által ismertetett Europion-felmérés szerint. Míg ez a kérdés mélyen megosztja a politikai táborokat, egyetlen célban szinte teljes a nemzeti konszenzus: a befagyasztott uniós források megszerzése. A felmérés apropóját Magyar Péter szerdai, a közmédiában (Kossuth Rádió, M1) adott, nagy port kavart interjúi adták. A Tisza Párt vezetője az M1 stúdiójában azzal kezdte a beszélgetést:
„Jó érzés itt lenni, másfél évvel azután, hogy utoljára itt jártam, beengedték a legnagyobb párt vezetőjét.”
A kutatás szerint a válaszadók 49 százalékának tetszett a határozott fellépés, a Tisza-szavazók 82 százaléka pedig kifejezetten pozitívan értékelte. Ezzel szemben a Fidesz-táborban tízből heten, a Mi Hazánk szavazóinak pedig 55 százaléka túlságosan ellenségesnek tartotta a hangnemet. A közjogi méltóságok lemondatását a Tisza Párt szavazóinak 94 százaléka támogatja, miközben a fideszesek közel 70 százaléka elveti azt. A teljes lakosságot tekintve a támogatók 55 százalékos táborán belül 42 százalékpontot tesznek ki azok, akik teljes mértékben helyeslik a követelést. Az ellenzők aránya 31 százalék, míg 14 százalék bizonytalan a kérdésben. A kormányzati feladatok rangsorában az uniós pénzek hazahozatala toronymagasan vezet.
A befagyasztott uniós források megszerzését a megkérdezettek 52 százaléka tartja az új kormány egyik legfontosabb feladatának.
Ez az egyetlen terület, amellyel a Fidesz-szavazók (35 százalék) és a Mi Hazánk támogatói (40 százalék) is viszonylag magas arányban értenek egyet. Ezt követi az egészségügyi reform és a gazdasági növekedés beindítása, mindkettőt 37-37 százalék jelölte meg prioritásként. Az elszámoltatás és az állami intézmények függetlenségének megteremtése viszont elsősorban a Tisza-tábor számára fontos, a kormánypárti szavazók körében ezek csak marginális jelentőséggel bírnak. Az uniós források felhasználásával kapcsolatban Magyar Péter az interjúban megjegyezte, azokat a jövőben „nem lombkorona nélküli lombkoronasétányokat készítenek uniós pénzekből.”
Az Europion az adatokat csütörtökön rögzítette telefonos és webapplikációs adatfelvétellel, 1100 fős, az ország 16 évesnél idősebb lakosságára reprezentatív mintán.
A magyar felnőtt lakosság több mint fele, közel 55 százaléka helyesli, hogy az Orbán-kormány alatt kinevezett közjogi méltóságok, például a köztársasági elnök vagy a Kúria elnöke, mondjanak le tisztségükről – derül ki a Népszava által ismertetett Europion-felmérés szerint. Míg ez a kérdés mélyen megosztja a politikai táborokat, egyetlen célban szinte teljes a nemzeti konszenzus: a befagyasztott uniós források megszerzése. A felmérés apropóját Magyar Péter szerdai, a közmédiában (Kossuth Rádió, M1) adott, nagy port kavart interjúi adták. A Tisza Párt vezetője az M1 stúdiójában azzal kezdte a beszélgetést:
„Jó érzés itt lenni, másfél évvel azután, hogy utoljára itt jártam, beengedték a legnagyobb párt vezetőjét.”
A kutatás szerint a válaszadók 49 százalékának tetszett a határozott fellépés, a Tisza-szavazók 82 százaléka pedig kifejezetten pozitívan értékelte. Ezzel szemben a Fidesz-táborban tízből heten, a Mi Hazánk szavazóinak pedig 55 százaléka túlságosan ellenségesnek tartotta a hangnemet. A közjogi méltóságok lemondatását a Tisza Párt szavazóinak 94 százaléka támogatja, miközben a fideszesek közel 70 százaléka elveti azt. A teljes lakosságot tekintve a támogatók 55 százalékos táborán belül 42 százalékpontot tesznek ki azok, akik teljes mértékben helyeslik a követelést. Az ellenzők aránya 31 százalék, míg 14 százalék bizonytalan a kérdésben. A kormányzati feladatok rangsorában az uniós pénzek hazahozatala toronymagasan vezet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
