Alaptörvény-ellenesnek ítélte a Kúria döntését az Alkotmánybíróság az ellenzéket támadó kormányzati körlevél ügyében
Az Alkotmánybíróság a Kúria döntésével szemben a Rogán Antal vezette Kormányzati Tájékoztatási Központ mellett állt ki.
Mint arról korábban mi is beszámoltunk, a Kúria korábban úgy döntött, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ a 2022. február 25-én az [email protected] e-mail címről küldött hírlevéllel megsértette a választási törvényt, mert az ellenzékről írt a covid-tájékoztatós hírlevélben.
A levélben a kifogásolt mondat úgy hangzott: „Éppen ezért felelőtlennek tartjuk és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére”.
Az állítás Márki-Zay Péter egy korábbi, a Partizánnak adott interjújából származott. Ebben azt fejtegette, hogy Magyarországnak mindenben a szövetséges NATO álláspontját kellene képviselnie – ha a szövetség úgy dönt, hogy katonákat küld Ukrajnába, akkor akár abban is. Igaz, azt már ő is hozzátette, hogy ennek jelenleg semmi jele. (A NATO azóta sem tervez ilyesmit.)
Az ellenzék pártjai azt kifogásolták, hogy a kormány, illetve a Miniszterelnöki Kabinetiroda a vakcinaregisztráció során megadott címekre küldte ki „A Kormány álláspontja az ukrán helyzetről” címet viselő, de valójában az ellenzéket támadó levelet.
A Kúria szerint a kormányzati levél az esélyegyenlőség elvét, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét is sértette azzal, hogy az Ukrajnában folyó háborúval kapcsolatban a vélt ellenzéki álláspontot felelőtlennek minősítette.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ ezt követően alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Kúria döntése ellen. Azt állították, hogy a Kúria a döntésében tévesen azonosította az ellenzéket a választásokon szereplő jelölő szervezettel.
Az Alkotmánybíróság szerint a Kúria nem vette kellő súllyal figyelembe, hogy a leveleket az "állampolgárok tájékoztatását célzó, jogszabályon alapuló, a választási eljárásról szóló törvényben nevesített kampányeszköznek nem minősülő kommunikációs közlésre sajátos körülmények között, rendkívüli háborús helyzetben, elsődlegesen az állampolgárok tájékoztatása érdekében" küldték.
Az Alkotmánybíróság határozatában azt írja, hogy "a kormány ugyanis az intézményvédelmi kötelezettsége körében kifejtett tájékoztatási kötelezettségnek tett eleget".
A magyarázat szerint: "Egy olyan előre nem várt, rendkívüli és az állampolgárok biztonságérzetét alapjaiban meghatározó helyzetben,
Az Alaptörvényből az következik, hogy a tájékoztatási kötelezettség mindenkori címzettjének a tényeken alapuló helyzetet kell objektíven, a demokratikus közvélemény kialakulását elősegítendő, a saját álláspontjától eltérő véleményeket is bemutatva, a lehető legszélesebb körű nyilvánosság elé tárnia" - áll a közleményükben.
Az Alkotmánybíróság tanácsa mindezek alapján megállapította, hogy a Kúria döntése alaptörvény-ellenes, ezért megsemmisítette azt.
