Alaposan átdolgozták a bérlakástörvény módosításáról szóló javaslatot - itt vannak a részletek
Egy nappal a Törvényalkotási Bizottság csütörtöki ülése előtt küldték ki a lakástörvény Böröcz László fideszes országgyűlési képviselő májusban benyújtott módosításának újabb változatát, amelyből kiderül, hogy jelentősen átdolgozták az eredeti javaslatot - írja a Népszava.
A lap szerint az új verzióban erősen szűkítették a vételi jogot: egyrészt már csak kizárólag olyan lakások esetén áll fenn amelyek világörökségi helyszínen és annak védőövezetében műemléképületben találhatóak, illetve olyan házakban, amelyek akkor elidegenítési és terhelési tilalommal terheltek voltak, de azóta ezt a korlátozást feloldották. Másrészt a bérlő csak akkor veheti meg a lakást, ha határozatlan idejű bérleti jogviszonya volt 2020. december 31-én és annak időtartama eléri az öt évet. Ugyakkor az is szerepel benne, hogy „a vételi jog jogosultja a forgalmi érték megállapítását a tulajdonos államtól, illetve önkormányzattól e rendelkezés hatálybalépését követő – vagy ha a vételi jog alapjául szolgáló bérleti jogviszony időtartama e rendelkezés hatálybalépésekor az öt évet még nem éri el, úgy az öt év elteltét követő – egy éven belül kérheti."
A tervezetben azt is rögzítették, hogy akik a törvény hatályba lépésekor három havi lakbérrel vagy más jogcímen tartoznak a bérbeadó önkormányzatnak vagy az államnak, illetve egyéb köztartozásuk van, se most, se máskor nem vehetik meg a bérlakást, ahol élnek.
A módosítás szerint a lakást a bérlő, a bérlőtársak együtt, illetve azok egyenesági rokonai és örökbe fogadott gyermeke is megveheti. Bárki is vásárolja meg a lakást, négy évig nem adhatja el.
A vételárakat illetően meghatározták, hogy akik már 1996 előtt is bérlők voltak, a forgalmi érték 15 százalékát kell kifizetniük a lakásért. 15-25 évi bentlakás esetén a forgalmi érték 50 százalékát, 5-15 év esetén a forgalmi érték 80 százalékát. Ezt azzal indokolták, hogy ezzel ismerik el a hosszú bérleti jogviszony alatt a lakásra fordított költségeket. Egyösszegű fizetés esetén további 5 százalék kedvezmény érhető el. A részletfizetés idejét viszont 25 évről 15 évre csökkentették.
Azoknak a bérlőknek, akik csere útján, tulajdonjog elcserélésével szerezték meg a bérleti jogot szintén csak a forgalmi érték felét kell megfizetni, mivel ezek a bérlők az előterjesztő szerint a cserekor már kifizették a forgalmi érték 50-60 százalékát a tulajdonjog átadásával. A vételi joggal hat hónapig lehet élni, kivéve a fent említett esetet.
A lakások eladásából származó bevételt az önkormányzatok a későbbiekben kizárólag saját tulajdonú lakóingatlanok, illetve bérlakások felújítására, továbbá lakáscélú állami támogatáshoz pályázati önrész finanszírozására költhetik.
A javaslatban azt külön is meghatározták, hogy a Budai Várnegyedben csak a Dísz tértől északra a várfalon belül elhelyezkedő, az Anjou bástya utca – Hunfalvy utca – Franklin utca – Szabó Ilonka utca – Hunyadi János út – Dísz tér – Tóth Árpád sétány által lehatárolt területen belüli ingatlanokat vásárolhatóak meg a fenti feltételekkel. Külön kitétel, hogy a Várban az államon, az önkormányzaton és a magyar állampolgárokon kívül csak valamely uniós tagország, illetve az Európai Gazdasági Térség országainak polgárai szerezhetnek tulajdonjogot, de ők is csak két lakást, kivéve az öröklést.
Böröcz László eredeti módosítóindítványa azt tartalmazta, hogy a bérlakásokat az önkormányzatoknak kötelezően el kellene adni a bérlőknek a piaci ár legfeljebb 30 százalékáért, de lehet, hogy még ennél is jóval kevesebbért.
Ez nagyjából 100 ezer lakást érintett volna az országban, és az önkormányzatok komoly vagyonvesztést szenvedtek volna el - mintegy 800 milliárdos vagyon került volna magánkézbe tőlük.
Mi is megírtuk, hogy a módosítást fideszes polgármesterek is bírálták, Kovács Péter, a főváros 16. kerületének kormánypárti polgármestere egyenesen marhaságnak nevezte, de sem Papp László debreceni, sem Cser-Palkovics András székesfehérvári, de a győri városvezető Dézsi Csaba András sem tartotta jó ötletnek.
