Alacsony a részvétel a francia elnökválasztás első fordulójában
A választásra jogosultak 25,48 százaléka adta le vasárnap délig szavazatát a francia elnökválasztás első fordulójában, ami három százalékponttal kevesebb, mint az előző, öt évvel ezelőtti voksoláskor - közölte a belügyminisztérium.
A viszonylag alacsony részvételi arány az előrejelzéseknél valamivel magasabb, és nem éri el a húsz évvel ezelőtti negatív rekordot. Akkor délig a jogosultaknak csak a 21,4 százaléka voksolt.
Csaknem 49 millió választópolgár választja ki vasárnap a 12 jelölt közül azt a kettőt, akik április 24-én a második fordulóban megmérkőzhetnek az államfői posztért. A felmérések szerint Emmanuel Macron jelenlegi elnöknek (26-27 százalék) és a szuverenista jobboldali Marine Le Pennek (24-25 százalék) van esélye arra, hogy bejusson a második fordulóba, amely az öt évvel ezelőtti párbaj visszavágójának ígérkezik.
Mind a 12 jelölt már délelőtt leadta szavazatát: Emmanuel Macron az észak-franciaországi Le Toquet üdülőhelyen, ahol feleségével egy családi ház tulajdonosa, Marine Le Pen pedig a közeli Hénin-Beaumont nevű kisvárosban, amely pártja, a Nemzeti Tömörülés egyik fő bázisa.
A mozgósítás a választás egyik meghatározó eleme lehet, miután a választásra jogosultak mintegy harmada az utolsó napokig a bizonytalanok táborát erősítette.
A baloldali jelöltek közül a legjelentősebb, 15-16 százalékos támogatottságot élvező radikális Jean-Luc Mélenchon abban bízik, hogy ő az egyetlen, aki beleszólhat a Le Pen-Macron párharcba, és bejuthat a második fordulóba.
Le Pen és Mélenchon a nemzetközi kérdésekben az államfővel teljesen ellentétes álláspontot képvisel. Mindkét radikális jelölt az európai integráció ellen száll síkra, és kiléptetné Franciaországot a NATO katonai parancsnokságából.
Amióta a felmérések szerint a Nemzeti Tömörülés jelöltje felzárkózott a jelenlegi államfő mellé, és a verseny fej-fej mellett halad kettejük között, több elnökjelölt már előre jelezte, hogy a Le Pen elleni fellépésre fogja kérni választóit a második forduló előtt. Az államfő környezete ugyanakkor elismerte, hogy az úgynevezett "köztársasági front", amely öt évvel ezelőtt kétharmados többséghez segítette Emmanuel Macront, 2022-ben már nem biztos, hogy működni fog.
Marine Le Pen és pártja, a Nemzeti Tömörülés úgy véli, hogy "még soha nem álltak olyan közel a győzelemhez, mint most". Bár a kampány elején a másik radikális jobboldali jelölt, Eric Zemmour publicista veszélyt jelentett Marine Le Pen számára, egyben megosztó radikális megszólalásaival lehetővé tette az elnökválasztáson harmadik alkalommal induló szuverenista politikusnak, hogy a korábbiaknál mérsékeltebbnek tűnjön, és szélesíteni tudja táborát - állapították meg az elemzők.
Miközben Zemmour kizárólag bevándorlás- és iszlámellenes témákkal kampányolt, Marine Le Pen a franciákat első helyen nyugtalanító vásárlóerő-javításról beszélt. Jóllehet választási programja továbbra is radikális a bevándorlást és az államszervezést illetően, a Nemzeti Tömörülés jelöltje utolsó nagygyűlésein elsősorban az áfa mérsékléséről és egyéb gazdasági kérdésekről szólt.
Az ukrán-orosz konfliktusban vállalt közvetítői szerepe miatt a jelenlegi elnök - aki öt évvel ezelőtti megválasztása óta megszakítás nélkül a felmérések élén állt - a tervezettnél később kezdte meg kampányát, s eközben szuverenista riválisa és közte a közvélemény-kutatók szerint a különbség olyannyira, a háromszázalékos hibahatárra csökkent, hogy most először matematikailag Marine Le Pen győzelme is lehetségessé vált. Ha most tartanák a második fordulót, a pénteken megjelent öt felmérés szerint Macron 51-54 százalékot érne el, Le Pent pedig a választók 46-49 százaléka támogatná.
