KULT
A Rovatból

Aki közöttetek áll, az a mi emberünk – Pörgős és izgalmas lett az HBO új sorozata, A besúgó

A hazai filmkészítők figyelme csak a közelmúltban fordult a nyolcvanas évek Magyarországa felé. Ezt a világot mutatja be Szentgyörgyi Bálint sorozata is, annak viszonylagosan szabad légkörével és fojtó kádárizmusával együtt.
Malinovszki András - szmo.hu
2022. április 01.



Adott egy csapat egyetemista 1985-ben Budapesten, akik a kollégiumi éveket nem csak bulizásra és párkeresésre használják, de jobbá is szeretnék tenni az országot (talán a világot is), amiben élnek, ezért a langyos és halódónak tűnő Kádár-rendszerben demokratikus ellenzéki mozgalmat szerveznek egyetemi kollégiumuk alagsorában. Hogy mennyire nem haldoklik még a rendszer, annak jó bizonyítéka, hogy az állambiztonság beszervezi közéjük az elsőéves Demeter Gergelyt (Váradi Gergely), akit beteg öccse államilag kiutalható gyógyszereivel zsarolnak. Így el is vállalja a nem túl hálás feladatot, és lélekben edzi magát arra, hogy beépüljön a nehezen megközelíthető csapatba, és jelentéseket írjon annak karizmatikus vezetőjéről, Száva Zsoltról (Patkós Márton).

Dióhéjban ez az HBO első, magyar ötletből született és teljesen magyar készítésű sorozatának, A besúgónak szinopszisa. Amivel azért nem tudok spoilerezni, mert mindezek a dolgok az első rész első negyedében kiderülnek, hogy aztán innen induljanak az igazi izgalmak: Demeter és Száva pávatánca, vagy még inkább – a főhős kedvenc elfoglaltságára utalva – kettejük sakkjátszmája. Aminek tábláján még számos másik szereplő is sasszézik: az örök bizalmatlan Barna (Lengyel Benjámin), Geri minden hájjal megkent, a pre-kapitalizmusra nagyon ráérző sefthuszár szobatársa, Máté (Varga Ádám), a matekzseni Karcsi (Borbély Richárd) vagy épp a félig femme fatale, félig csapatvezér Kata (Szász Júlia). Ha a színészek többségének neve nem mindenkinek ismerős, az nem a véletlen műve: a harmincéves forgatókönyvíró–rendező Szentgyörgyi Bálint generációja kevésbé agyonjátszott tehetségeit igyekezett egy ütős csapattá formálni a filmben. És ha egy-egy pillanatban bizonyos szereplők mintha zavarban is lennének a rájuk kiosztott szereppel, alapvetően nagyon jól működnek, az első öt rész megtekintése után

Száva és Demeter (részben) szemben álló karaktereiben pedig a legendává válás lehetősége is ott rejlik.

Mellettük epizódszerepeket kapnak az idősebbek: a Geri apját játszó Gyabronka József, a Kata értelmiségi édesapjaként feltűnő Mácsai Pál, Hajdu Szabolcs mint egyetemi tanár vagy az állambiztonság vezetőjének kisebb szerepében brillírozó Funtek Frigyes.

Ezt a generációt erősíti kicsit hangsúlyosabb jelenléttel az a Thuróczy Szabolcs is, aki nagyjából azt a karaktert hozza, amit a filmjei és szerepei többségében, de egy félművelt, ideges, lefelé taposó, felfelé nyaldosó tartótiszt karakterét egyszerűen nehéz másmilyennek elképzelni. Ugyanakkor a forgatókönyvet dicséri, hogy személyiségéből és saját élete nehézségeiből egyre többet megismerünk a sztori folyamán. Nem utolsósorban pedig elég frappánsan (még ha kicsit didaktikusan is) elénk tárul a tény, hogy az állam fontos embere bizony nem mindig különbözik olyan élesen az ellene gerillaharcot folytató fiataloktól.

Az év, amelyben járunk, 1985, ami kellően távol van már tőlünk időben, hogy érdekes lehessen, ugyanakkor a rendszerváltás előtti évek kellőképpen izgalmasak is ahhoz, hogy egy igazán ütős és pörgős sztorit lehessen belőle kerekíteni. (Mostanában a filmesek mintha fel is fedeznék a benne rejlő potenciált.) Szentgyörgyi Bálintnak ez sikerül is, bár ha nagyon kekeckedni akarunk, mintha dramaturgiailag kicsit összemosná az éveket. Az mindenképpen stimmel, hogy a „laza 80-as évek” mítoszával ellentétben ekkoriban még bőven folytak a beszervezések, a hatóság emberi pedig a korban nem finomkodtak a kényszerítő eszközökkel. Sőt még később sem, éppen ezért kicsit túlzóan optimistának tűnik a film másik végpontja, a szabadság szelét szinte már arcukon érző fiatalok, akik teljes hittel bíznak a falak (képletes vagy akár szó szerinti) leomlásában, akik percek alatt kijátsszák és hülyére veszik a hatalom embereit vagy akiknek tanára minden retorzió nélkül utalgathat egy esetleges kapitalista rendszerváltás lehetőségére. Ma már talán nem sokat számít 3 év ide vagy oda, de a nyolcvanas évek folyamatosan változó világában inkább képzelhető el Száváék hurráoptimista szabadságérzete mondjuk '88-'89 táján, mint évekkel korábban. Lehet, hogy nagyon mellélövök, de az időben korábbra tett sztori talán összefüggésben lehet azzal, hogy Szentgyörgyi több évadosra tervezi a sorozatot, aminek viszont kifejezetten jót tesz, hogy csak lágyan érinti, nem pedig elsodorja a szabadság és a rendszerváltás szele.

Az 1992-es születésű rendező nem titkolja, hogy hatalmas rajongója a kornak, és szerencsére minden igyekezetével próbálja át is érezni annak szellemiségét. A helyszínek kiválasztása lényegében ideálisnak mondható, és Szentgyörgyi kezére játszott az is, hogy a főváros számos pontján találni olyan épületeket, amik alig változtak a Kádár-korszak vége óta. Emellett azért persze meg kell dicsérni Láng Imola és Tasnádi Zsófi munkáját, akik autentikus 80-as éveket varázsoltak a nézők szeme elé. Egyedül az egyébként remekül játszó főbb szereplők (nem tudok jobb szót rá) fizimiskája az, ami elbírt volna még némi alakítgatást, mert a rendszer megreformálásán-leváltásán dolgozó fiatalok hiába centrumos szatyrokban hurcolják cuccaikat és Zsigulikkal furikáznak a budapesti neondzsugelben, néha kissé olyan benyomást keltenek, mint akik most fejeztek be egy Insta-live-ot vagy toltak le egy élő streamet YouTube-csatornájukon.

És bár a rendező általában elhárítja azokat a felvetéseket, amelyek az aktualitásokat vagy a mai valós személyes filmbéli fiatalkorát firtatják, azért a közéletben tájékozott nézőknek nem lehet nem ismerős a mindenkinél okosabb, de zabolázatlan természetű matematikus figurája, ahogy elég komoly aktuális éle van az olyan mondatoknak is, mint például: „Nem szeretném, hogy egyetlen leválthatatlan ember legyen az ország élén”. Arról persze végképp nem tehet a sztorit több mint négy éve megíró Szentgyörgyi, hogy majdnem 1985-höz hasonlóan időszerű az utóbbi hetekben a Ruszkik, haza! rigmus.

A történet azonban a fentebb említett aspektusok miatt lesz elképesztően pörgős, ami miatt még a szereplők néhány logikátlannak tűnő lépését is elnézzük – különösen mivel a sztori előrehaladtával több utólag nyer értelmet. Ahogy Szentgyörgyi Bálint is megjegyezte,

a sorozat egyszerre felnövéstörténet, kordokumentum, krimi és egy lélektani dráma keveréke. Szerencsére egyiket sem akarja túladagolni, és ha bármelyik összetevő túlságosan „kifutna”, a többi vissza tudja fogni.

Magam nagyon sajnáltam, hogy újságíróként csak öt részt kaptam meg, és egy komoly cliffhangernél kellett hirtelen leállnom a sorozattal, de van egy erős tippem, hogy a széles nézőközönség az évadzáró 8. epizód után is ezt érezheti majd. Ha az immár nemzetközi filmes szakmában dolgozó Szentgyörgyi Bálint és csapata ezután is tudja hozni a produkció színvonalát, nem kétséges, hogy hamar tehet szert nagy rajongótáborra a sorozat. És mivel A besúgó április elsején nem csak Magyarországon, de további hatvan országban is az HBO kínálatába kerül (spanyol- és angolajkú országokban szinkronizáltan), könnyen lehet, hogy hazánk és Közép-Európa közeli és középtávú múltja „divatba jöhet” a világ más pontjain is.

Számos egyéb erénye mellett A besúgó főcíme tehet még sokat ehhez, ami kétségkívül a legütősebb, amit Magyarországon ebben a műfajban valaha alkottak. „Jó, hogy vége a nyolcvanas éveknek, és nem jön újra el”, de még jobb, hogy szemmel láthatóan van egy fiatal generáció, aki nem feledkezett meg róla. Péntektől az HBO Maxon mindenki meggyőződhet erről.

(A Szeretlek Magyarország oldalán jövő héten interjút olvashattok Szentgyörgyi Bálinttal, a produkció forgatókönyvírójával és rendezőjével, aki mesél a korszakhoz való vonzódásáról, a sorozat létrejöttének szinte meseszerű körülményeiről és filmes eszközeiről is.)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Isztriai tengerparti hangulat a Városmajorban – különleges színházi est vár Budapesten
Igazi horvátországi tengerparti hangulat lesz a Városmajori Szabadtéri Színpadon a Zentai Magyar Kamaraszínház kiváló színészei jóvoltából!


Nem kell tehát a tomboló hőségben órákat várakozni az autópályán, hogy átéljük az Isztria hangulatát, a városmajori nézők ugyanis lírai-groteszk tengerparti társasutazáson vehetnek részt, hiszen augusztus 25-én Budapestre érkezik a Szedjetek szét!

Közel van a Vajdaság, valahogy sokaknak mégis távol: az, ami az ütemes tempóban megújuló zentai színházzal történik, feltétlenül figyelemre érdemes. A Dévai Zoltán és Mezei Kinga vezette teátrum gyorsan felkerült újra a délvidéki magyar színházak összetéveszthetetlen esztétikája iránt rajongók belső térképére. Kicsi, de erős – talán így lehetne leírni legrövidebben azt, ahogyan és ami itt történik.

Merész vállalásokból nincs hiány, és erről megbizonyosodhat az, aki ellátogat a nagy vajdasági költő, Domonkos István műveiből készült, 2024-ben bemutatott előadásra.

Aminek van előtörténete, többféle is. Egyrészt a hosszú színházi memóriával rendelkezők emlékezhetnek Mezei Kinga korai, nagy visszhangot kiváltott Via Italia-rendezésére, melyet „Domi” szövegei nyomán álmodott színpadra. Néhány éve a Zenta melletti szomszédvárban, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban született meg az első Szedjetek szét, szintén Mezei rendezésében. Az egykori szereplők közül Hajdú Tamás, Mészáros Gábor és Pálfi Ervin az újragondolt változatban is részt vesz, de a színpadon látjuk még többek között a rendezőt magát, vagy a Budapestről Zentára szerződött Vilmányi Benettet is.

Domonkos István költészete alapélmény számtalan vajdasági alkotónak. A Szedjetek szét kiindulópontja A kitömött madár című regény, majd a rá néhány évre, 1971-ben publikált Kormányeltörésben című vers. Ez utóbbi jelentőségéről Keresztury Tibor irodalomtörténész így fogalmaz: „az idegenség, a magány, kitaszítottság, a nyelvvesztés, a hazához fűződő viszony, az elveszített otthon, a sehová sem tartozás... keserű himnusza ez, melynek végetérhetetlen avantgárd sodrását, áradását visszatérő motívumok strukturálják... Élő, működő, aktuális, frissnek ható matéria: éppúgy meggyőződhet erről Domonkos régi híve, ismerője, mint az, aki ezt a verset, ezt a költőt most fedezi magának fel.”

És a felfedezéshez, illetve újraismerkedéshez tökéletes matéria a zentai színház előadása. Az isztriai tengerparton vagyunk a hetvenes években, a zenészek az üdülők szórakoztatására kitartóan húzzák a talpalávalót. Közben pedig a véletlen által egymás mellé sodort, karakteres és emlékezetes figurák élővé és átélhetővé varázsolják a horvát (rém)álmot. Négy monológot hallunk, és mindnek központi témája a menni vagy maradni kérdése – Domonkos szomorú varázslata, hogy a kérdés aktualitása mit sem kopott az elmúlt négy és fél évtizedben ezen a vidéken...

Ahelyett, hogy az apró történéseknél leragadnánk, érdemes egy nagy levegőt venni, és úgy elmerülni ebben a különös világban. Aki nem szakértője a vajdasági kultúrának és gondolkodásnak, annak sem kell aggódnia, hiszen az előadás jófajta humorral mutat görbe tükröt a mindig abszurd világnak. Eljön az a pillanat is, amikor a nevetés megszakad, és minden elsötétül egy pillanatra, de a keserű valóság is szerethetővé nemesül a fináléban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Vecsei H. Miklós az SZFE-s tanáráról: Büszke voltam rá, hogy az én farkamat fogja
A színész az Ördögkatlanon beszélt a színházi közeg visszaéléseiről vagy családja megosztottságáról. Az interjúban arról is beszélt, miért utasított vissza egy állami díjat.


Vecsei H. Miklós az Ördögkatlan fesztiválon beszélgetett Veiszer Alindával, az interjú Veiszer Patreon-oldalán jelent meg, amelyet a Telex szemlézett. A színész-rendező többek között a Nemzeti Színházhoz való szerződéséről, a családja megosztottságáról, az SZFE-s éveiről és egy visszautasított állami díjról is beszélt.

Elmondta, hogy mesterei és szakmabeli barátai közül senki nem beszélte le arról, hogy elfogadja Vidnyánszky Attila ajánlatát. A döntés előtt kikérte Jordán Tamás, Molnár Piroska, ifj. Vidnyánszky Attila és gyimesi nagymamája véleményét is. Hozzátette, hogy közülük csak

nagymamája nevezhető Orbán Viktor „véres szájú hívének”. Vecsei hangsúlyozta: ő a Nemzeti Színházban hisz, nem valamelyik igazgatójában.

A beszélgetésben arról is szó esett, hogy mennyire megosztottnak látja Magyarországot. Vecsei úgy fogalmazott: imádja az országot, de sírnia kell, milyen állapotban van. Példaként említette, hogy

a családja egyik része a Pride-on van, a másik fele pedig a nagymamájánál nézi a csíksomlyói búcsút.

Az interjúban felidézte az SZFE-n töltött éveit is. Azt mondta, hogy öt évig volt ott hallgató, és teljesen természetesnek számított, hogy egy hatvanas férfi tanár fogdosta őt, miközben instruálta. Szavai szerint:

„Sőt, még büszke is voltam rá, hogy az én farkamat fogja, és nem a másokét, mert akkor engem akar instruálni.”

Vecsei arról is beszélt, hogy az SZFE modellváltásával nem értett egyet. Éppen ebben az időszakban kapta volna meg a kormánytól a Fiatalok a Polgári Magyarországért Díjat. Írt egy levelet az akkor még államtitkár Novák Katalinnak, amelyben jelezte: a kitüntetést csak akkor veszi át, ha beszélhet vele az ügyről. „Nem válaszolt nekem Novák Katalin. És nem is fogadott. És akkor én sem fogadtam el ezt a díjat” – mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Váratlan műsorváltozás az RTL-en: ma este több sikerműsor is elmarad
Az ugrás és A mi kis falunk ismétlése ma elmarad, helyettük a Tottenham–PSG UEFA Szuperkupa-meccset láthatják a nézők. A mérkőzés 20:15-től élőben megy, a késő esti híradó pedig 23:20-kor kezdődik.


Szerda estére változtatott a műsorrendjén az RTL, így a nézők most nem láthatják Az ugrás és A mi kis falunk ismétlését, vette észre a Média klub.

Az ugrás tavaly tél végén indult Gundel Takács Gábor vezetésével. A játékban a versenyzők egy öt méter magas, mesterséges híd egyik végéből indulnak, és a másikig kell eljutniuk. Tíz szinten, a híd adott pontján mindig a helyes állítást kell kiválasztaniuk, hogy megtalálják az egyetlen igaz átjárót. Aki téved, a mélybe esik, aki végig helyesen dönt, elviheti az ötmillió forintos főnyereményt. A vetélkedő idén új évaddal tért vissza, de a mai adás kimarad, ahogy A mi kis falunk ismétlése is.

A helyüket az UEFA Szuperkupa döntőjének élő közvetítése veszi át, amelyen a Tottenham és a PSG csap össze.

Ez egyben a 2025/2026-os Bajnokok Ligája-szezon kezdete is, amelynek fináléját Budapesten rendezik. A mérkőzés 20:15-kor kezdődik a Fókusz után. Az RTL Híradó ezen az estén 22:50 helyett 23:20-kor kerül adásba. Az ugrás és A mi kis falunk csütörtökön a megszokott időpontban folytatódik.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Mókusokat nyúzott, nem mosakodott, és szexuális erőszaknak tartja a pucér fotói ellopását – 35 érdekesség a 35 éves Jennifer Lawrence-ről
Thomas Jefferson leszármazottja? Odaadta a szüleinek az Oscar-díját? Jeremy Rennerrel unokatestvérek? Ilyen és ehhez hasonló érdekességekkel ünnepeljük J-Law szülinapját.


1. 1990. augusztus 15-én, délután 15:20-kor született Jennifer Shrader Lawrence néven, a Kentucky állambeli Louisville-ben.

2. Édesapja, Gary S. Lawrence (született Kentuckyban, 1956-ban) építőmunkás volt, majd egy betonipari vállalkozást, a Lawrence & Associates-et vezette, édesanyja, Karen M. Koch (született Kentuckyban, 1956-ban) pedig egy nyári gyermektábort irányított. Jennifer és két bátyja, Ben és Blaine is Kentuckyban nőttek fel.

3. Apai nagybátyja Thomas Jefferson, az Egyesült Államok harmadik elnökének leszármazottja.

4. 14 évesen fedezte fel egy tehetségkutató egy New York-i utcán, amikor 2005-ben a családjával nyaralt, aki később elintézte, hogy elmehessen egy meghallgatásra.

5. A középiskolás osztálya két egymást követő évben is a „legbeszédesebb” diáknak választotta.

6. 23 éves korára ő lett a legfiatalabb színésznő, aki három Oscar-jelölést (A hallgatás törvénye, Napos oldal, Amerikai botrány) kapott, ebből kettőt főszerepért (A hallgatás törvénye, Napos oldal), egyet pedig meg is nyert (Napos oldal).

7. Nagy rajongója Jeff Bridgesnek, akivel 2013-ban a San Diegó-i Comic-Conon futott össze. Odament hozzá, nem tudva, hogy éppen interjút ad az Entertainment Tonightnak, majd sietve elmenekült. Bridges azonban észrevette őt, és azonnal visszahívta. A riporter ekkor átadta a mikrofont a megszeppent Lawrence-nek, és megkérte, hogy folytassa az interjút.

8. A Cool Ranch Doritos (népszerű nacho chips) iránti szeretete miatt több ruháját is összepiszkolta az Amerikai botrány (2013) forgatásán, és ezzel majdnem tönkretette őket. A jelmeztervezők úgy oldották meg a problémát, hogy több azonos ruhát készítettek neki, hogy a forgatás során mindig legyen egy tiszta darab.

9. A hallgatás törvénye (2010) című filmben játszott szerepéhez megtanult mókusokat nyúzni, fát vágni és bunyózni.

10. Első mozgóképes szerepét a Monk - Flúgos nyomozó című sorozat egyik 2006-os epizódjában játszotta (kabalafigura volt egy kosármeccsen) 15 évesen.

11. A 2013-ban a Napos oldalért kapott Oscar-díját a szüleinek adta, akik a Kentucky állambeli Louisville-i otthonukban őrzik azt, Jennifer ugyanis „furcsának” érezte, hogy a saját házában tartsa.

212. Egy interjúban elmondta, hogy mivel ő és Az éhezők viadala című filmben játszó Josh Hutcherson annyira jó barátok lettek, úgy döntött, hogy a szomszédjában vesz házat.

13. Amikor megkérték, hogy hízzon meg Tiffany Maxwell szerepéhez a Napos oldalhoz, miután le kellett fogynia Katniss Everdeen karakteréhez az Az éhezők viadalában, a válasza az volt: „Persze, hogyne!”

14. 2014-et Hollywood legjobban kereső színésznőjeként zárta, a filmjei világszerte több mint 1,4 milliárd dolláros bevételt hoztak a mozikban.

15. Az éhezők viadala forgatásán többször is ugyanazzal a vérrel és sebekkel sminkelve jelent meg, mint az előző napon. Emiatt Elizabeth Banks színésznő a „Katpiss Neverclean” („Katpisi Sosemtiszta”) becenevet adta neki.

16. A Napos oldalért elnyert Oscar-díjával a második legfiatalabb díjazott lett e kategóriában a 22 évével. A legfiatalabb azóta is Marlee Matlin, aki az Egy kisebb isten gyermekei című filmjéért kapta meg a szobrot 1987-ben, 21 évesen.

17. Meghallgatásra jelentkezett Bella Swan szerepére az Alkonyat (2008) című filmben, de Kristen Stewart elhappolta előle a karaktert.

18. Természetes szőke. Az éhezők viadala (2012) című film kedvéért festette barnára a haját.

19. 2019. október 19-én feleségül ment a nála hat évvel idősebb galériatulajdonos Cooke Maroney-hoz egy fényűző ceremónia keretén belül Belcourtban (Newport, Rhode Island). A vendégek között volt Ashley Olsen, Kris Jenner, Emma Stone, Cameron Diaz, Nicole Richie és Sienna Miller is. A pár az év februárjában jelentette be az eljegyzését.

20. Első gyermekét, a Cy Maroney nevű fiúcskát 31 évesen, 2022 februárjában szülte.

21. 2015 decemberében a Watch What Happens Live with Andy Cohen című műsorban elárulta, hogy kamerán kívül megcsókolta Liam Hemsworth színésztársát. Ugyanebben az interjúban azt is elismerte, hogy egyszer, az Oscar-gálán megjelenése előtt marihuánát szívott az egyik bátyjával.

22. 2013-ban a Time magazin a világ 100 legbefolyásosabb embere közé választotta.

23. Azok között volt, akiket érintett a különböző hírességek – többnyire nők – magánfotóinak meghackelése/ellopása, amelyek közül sok meztelen felvételeket is tartalmazott, és amelyeket a 4chan weboldalon tettek közzé 2014-ben, majd más internetes hálózatokon is terjesztettek. Az eseményt a média „The Fappening'” néven emlegette. A hackelés teljesen új vitát indított el az internetes korszakbeli magánéletről, valamint arról, hogy az emberek igazságtalanul és rosszindulatúan bírálják az áldozatokat azért, mert egyáltalán elkészítették és a számítógépükre, telefonjaikra mentették ezeket a képeket. Jennifer 2014-ben a Vogue magazinnak adott interjúban így nyilatkozott erről: „Ez nem botrány. Ez nemi bűncselekmény. Ez szexuális erőszak. Undorító. Meg kell változtatni a törvényt, és nekünk is meg kell változnunk.”

24. Ő és Jeremy Renner ötödik unokatestvérek. 2015-ben az Ancestry.com kutatócsoportja felfedezte, hogy van egy közös ősük Kentuckyban: a farmer Robert Tague Lawrence ötödik dédapja és Renner negyedik dédapja volt. Lawrence és Renner együtt dolgoztak az Amerikai botrány (2013) című filmben.

25. Édesanyja, Karen egyszer ellopta az Oscar-szavazólapját, és megpróbált helyette voksolni. Lawrence megdöbbent, amikor megtudta, hogy az anyja kitöltötte a hivatalos szavazólapot, és el is küldte – csakhogy az rossz címre ment, ezért visszajött hozzájuk. Karen és Jennifer nem értettek egyet abban, hogy kire kéne szavazni.

26. A „J-Law” beceneve nem a hírneve után született, hanem már korábban: a hetedik osztályos tanára találta ki neki.

27. Meghallgatásra jelentkezett Olive Penderghast szerepére a Könnyű nőcske (2010) című filmben, de Emma Stone kapta meg a szerepet.

28. Cameoszerepet játszott Fraida Felcherként a Dumb és Dumber kettyó (2014) egyik flashbackjében, de Jennifer később kérte, hogy vágják ki a jelenetét.

29. Meghallgatásra jelentkezett Blake Lively A pletykafészek című sorozatának egyik szerepére, a sorozat alkotója, Josh Schwartz emlékei szerint pedig nagyon csalódott volt, hogy nem őt választották ki.

30. Az Oscar-díjas francia színésznő, Marion Cotillard nagy rajongója.

31. Az AskMen magazin 2013-as listáján az első helyen végzett a 99 legvonzóbb híresség között.

32. A Forbes magazin szerint 2015-ben és 2016-ban ő volt a legjobban fizetett színésznő.

33. Nagy támogatója a Planned Parenthood nevű szervezetnek, amely a fogamzásgátlás és a nők, különösen a tinédzserek egészségügyi ellátását segíti.

34. A kedvenc filmjei: Jurassic Park (1993), A hosszú búcsú (1973), Bridget Jones naplója (2001), Büszkeség és balítélet (2005), Tesó-tusa (2008), Party zóna (1978), Ace Ventura – Állati nyomozoo (1994), Superbad – Avagy miért ciki a szex? (2007), Édes kis semmiség (2002) és A híres Ron Burgundy legendája (2004). Hmm, egy vérbeli Adam McKay-rajongóhoz van szerencsénk? Talán nem véletlen, hogy feltűnt a rendező Ne nézz fel! (2021) című filmjében is.

35. Kamala Harris elnökjelöltet támogatta a 2024-es amerikai elnökválasztásokon.


Link másolása
KÖVESS MINKET: