HÍREK
A Rovatból

Akár több százezer embert is kimenekíthetnek Oroszországba a délkelet-ukrajnai Donyec-medencéből

A két szakadár 'népköztársaság' azért evakuálja a lakosságot, főként a gyerekeket, a nőket és az időseket, mert szerintük az ukrán fegyveres erők támadásra készülnek. Kijev viszont tagadja, hogy ilyen terveik lennének.


Péntek délután a két délkelet-ukrajnai szakadár "köztársaság" vezetője az ukrán hadsereg támadási terveire hivatkozva elrendelte a nők, a gyerekek és az öregek tömeges Oroszországba menekítését.

Gyenyisz Pusilin, a függetlenségét önhatalmúlag kikiáltott, délkelet-ukrajani "Donyecki Népköztársaság" vezetője úgy vélekedett, hogy

Oroszország területére akár több százezer embert menekíthetnek ki.

Az első menekítő buszok, amelyek a helyi hatóságok szerint árvaházak és más gyermekintézmények lakóit szállították, közép-európai idő szerint 18 órakor indultak el, de az Oroszországba vezető utakon ezt megelőzően jelentősen megnőtt a magánautók forgalma. Donyeckben zavarok léptek fel a mobiltelefon-szolgáltatásban.

Az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím vezetése közölte, hogy kész bármilyen segítséget megadni Donyecknek és Luhanszknak.

Pusilin a Rosszija 24 televíziónak nyilatkozva közölte, hogy Donyeck központjában, a kormányépület parkolójában felrobbantották a "köztársaság" népi milíciája parancsnokának páncélozott autóját. Mint mondta, a parancsnok, Gyenyisz Szinyenykov "a szerencsés véletlennek" köszönhetően maradt életben.

Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte, hogy minden, a délkelet-ukrajnai Donyec-medencéből az oroszországi Rosztov megyébe érkező menekültnek fizessenek ki 10 ezer rubel (mintegy 40 ezer forint) segélyt. A menekültek elhelyezésének, valamint meleg étellel való és orvosi ellátásának biztosítására Rosztov megyébe küldte Alekszandr Csuprijant, a rendkívüli helyzetek minisztériumának megbízott vezetőjét. Vaszilij Golubev, a régió kormányzója támogatásért fordult az elnökhöz a nagyszámú menekült miatt.

Az Eho Moszkvi rádió háttérösszeállítása szerint a szakadár területeknek jelenleg mintegy 3 millió lakója lehet, akiknek közel egynegyede megkapta az orosz állampolgárságot. A 2014 óta tartó fegyveres konfliktus miatt egymillióan Ukrajna más területeire, kétmillióan pedig Oroszországba menekültek. A rádió szerint az elmúlt nyolc év alatt mintegy 9 ezer helyi lakos vesztette életét.

Kijev tagadja, hogy támadásra készülne a szakadár területek ellen.

Nincs parancs a Donyec-medencei megszállt területek erőszakos felszabadítására - jelentette ki péntek esti sajtótájékoztatóján Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára.

"Ma ketten nyilatkoztak Donyeck és Luhanszk területéről az állampolgárok evakuálásával kapcsolatban. Azt mondták, hogy állítólag hadseregünk Donyeck és Luhanszk ellen fog támadni, hogy felszabadítsák területeinket. (...) Mindez teljesen valótlan"

- idézte az UNIAN hírügynökség Danyilovot.

A tisztségviselő arra utalt, hogy a Donyec-medencében önkényesen kikiáltott két szakadár "népköztársaság" vezetői bejelentették nap közben: evakuálják a lakosságot, főként a gyerekeket, a nőket és az időseket Oroszországba, mert az ukrán fegyveres erők támadásra készülnek.

Danyilov leszögezte, hogy a területek katonai erővel történő felszabadítása komoly polgári veszteséggel járna, ezért "szó sem lehet" arról, hogy ilyen utasítást adna ki a kijevi vezetés.

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka pénteken üzenettel fordult a szakadár területek lakosaihoz, amelyben ő is hangsúlyozta, hogy az ukrán állam katonai-politikai vezetése nem tervez és nem folytat támadó hadműveleteket Kelet-Ukrajnában, és ezt az EBESZ-nél is megerősítik.

Zaluzsnij szavai szerint az Oroszország által támogatott szakadárok élezik a helyzetet az ideiglenesen megszállt területek lakosainak szándékos félrevezetésével. "Népünk és területünk felszabadításának a számunkra elfogadható egyetlen módja a politikai-diplomáciai rendezés" - szögezte le.

A főparancsnok hozzáfűzte, hogy az ukrán fegyveres erők nem vesznek részt provokációkban, és nem lőnek olyan lakott területekre sem, amelyekben fegyveresek helyezték el állásaikat. Arra kérte az embereket, hogy ne higgyenek "a megszállók hazugságainak", akik felhasználják őket a feszültség további szítására, amellyel az a céljuk, hogy újabb vérontást idézzenek elő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Mindenképpen szeretnénk generációváltást a megyei jogú városokban
A miniszterelnök szerint a megyei jogú városokban, ahol nagyon sokat változott a lakosság összetétele, nekik is alkalmazkodniuk kell ehhez a folyamathoz.


Orbán Viktor kedden Zalaegerszegen járt, ahol interjút adott a megyei hírportálnak. A miniszterelnök a zaol.hu-nak többek között a választással kapcsolatos témákról is beszélt.

A miniszterelnök szerint a Fidesz elnöksége már megtárgyalta a 106 fős jelöltlistát, és ő mindegyikükkel személyesen is beszélt.

„A megyei jogú városokban, ott, ahol tudunk, mindenképpen szeretnénk generációváltást elérni”

- fogalmazott Orbán.

Az jelenleg is látszik, hogy a Fidesz a 2026-os országgyűlési választásokon új arcokat is indít majd a régóta beágyazott politikusok helyett. Zalaegerszegen például a 2006 óta képviselő Vigh Lászlót a 37 éves Szilasi Gábor válthatja, Debrecenben pedig Kósa Lajos helyett Barcsa Lajos alpolgármester lesz a jelölt.

„Általában úgy látom, hogy a megyei jogú városokban, ahol nagyon sokat változott a lakosság összetétele, nekünk is alkalmazkodnunk kell ehhez a folyamathoz, és az alkalmazkodás időnként új személyi megoldásokat követel. Ez a helyzet Zalaegerszegen és néhány más megyei jogú városban is”

– mondta Orbán, aki szerint a kormánypártok viszont még nem kezdték el a kampányt.

„Mi még nem tudjuk bedurrantani a kampánymotorokat, mert kormányoznunk kell”

– fogalmazott.

„Az ellenzéknek nincs ilyen felelőssége, nekünk viszont a hivatalos választási kampány megindulásáig alkotmányosan is az ország kormányzása a kötelességünk. Ezt semmilyen kampányszempont nem előzheti meg” – jelentette ki. Hozzátette, el tud számolni az elmúlt négy évvel, és úgy véli, a változtatás veszélyes lenne.

„A változtatás veszélyes, különösen, ha baloldali vagy brüsszeli irányba akarnánk változtatni”

– mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
A MÁV megkapta az 1 milliárd eurós fejlesztési hitelt, amiről Lázár korábban állította, hogy a Tisza miatt nem adják oda
„Eredményesebben védtük a nemzeti érdeket, mint ahogy az ellendrukkerek támadták” - fogalmazott bejelentésében a miniszter.


„Honvédők vs. árulók 1:0!” - ezzel a felütéssel jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter szerda este a Facebook-oldalán, hogy az Európai Beruházási Bank befogadta a magyar vasútfejlesztési hitelkérelmet.

Lázár János szerint

a döntés értelmében 1000 kilométernyi vasúti pálya felújítása kezdődhet meg, és a következő bő egy évben közel 800 milliárd forint értékű beruházás valósulhat meg.

A miniszter a közlésében politikai győzelemként értékelte az eseményeket.

„Eredményesebben védtük a nemzeti érdeket, mint ahogy az ellendrukkerek támadták”

– fogalmazott.

A tegnapi bejelentést egyelőre nem kísérte az Európai Beruházási Bank hivatalos sajtóközleménye, így a „befogadás” pontos jogi státusza a miniszteri közlésen alapul. A bank döntéshozatali eljárása többlépcsős: a projekteket először a Menedzsmenttanács javasolja támogatásra, a végső jóváhagyást azonban az Igazgatótanács adja meg.

A kormány 2024 szeptemberében nyújtotta be a hitelkérelmet, az eredeti konstrukció szerint a bank 1 milliárd eurós (mai árfolyamon körülbelül 382 milliárd forintos) hiteléhez a kabinet további 1 milliárd euró saját forrást tett volna hozzá. A cél akkor 500 kilométernyi pálya felújítása volt. Ez a szám a kommunikációban folyamatosan nőtt: júliusban a MÁV vezérigazgatója már 600 kilométerről és 800 milliárd forintos hitelkeretről beszélt, a tegnapi bejelentésben pedig már 1000 kilométer szerepelt.

Lázár János az elmúlt hónapokban ugyanakkor rendre azt állította, hogy a Tisza Párt brüsszeli lobbitevékenysége miatt késlekedik az uniós bank döntése.

A miniszter júliusban például azzal vádolta meg a Tisza Pártot, hogy „rátámadt a magyar vasútra”. Szeptember végén még tovább fokozta ezt. „A Tisza Párt megakadályozta, hogy az Európai Beruházási Bank odaadja azt az egymilliárd eurós hitelt a MÁV-nak” – fogalmazott akkor. Októberben pedig már azt állította, hogy Magyar Péter személyesen Ursula von der Leyennél, az Európai Bizottság elnökénél járt közben, hogy a választások előtt ne szülessen támogató döntés.

A Tisza Párt elnöke minden alkalommal visszautasította a vádakat.

Az Európai Beruházási Bank szeptemberben a sajtó megkeresésére annyit közölt, hogy az ügyben „még nincs döntés”, a sztenderd értékelési folyamat zajlik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Lövöldözés volt a Fehér Ház közelében: megtámadtak és súlyosan megsebesítettek két nemzeti gárdistát
A Nyugat-Virginia nemzeti gárdájában szolgáló két katonát súlyos sérülésekkel vitték kórházba. A merénylőt elfogták és azonosították.


Lövöldözés alakult ki szerdán magyar idő szerint késő este az Egyesült Államok fővárosában, Washingtonban, a Fehér Ház közelében. A támadó egy utcasarok takarásából nyitott tüzet két nemzeti gárdistára.

A CNN szerint a támadó szándékosan célozta meg a gárdistákat.

Az egyik katonát közvetlen közelről találta el, a másikat pedig azután, hogy az egy buszmegálló mögé próbált bújni.

A lövésekre egy harmadik gárdista figyelt fel, aki viszonozta a tüzet, majd a kiérkező rendőrökkel együtt elfogta a támadót, akit szintén sérülésekkel szállítottak kórházba. A hatóságok szerint nincs arra utaló jel, hogy lett volna másik elkövető.

A Nyugat-Virginia nemzeti gárdájában szolgáló két katonát súlyos sérülésekkel vitték kórházba.

Patrick Morrisey, az állam kormányzója korábban az X-en azt közölte, hogy a nemzeti gárdisták állapotáról ellentmondó információk keringenek.

A hatóságok a gyanúsítottat Rahmanullah Lakanwal néven azonosították.

A CNN információi szerint az Afganisztánból érkező férfi 2024-ben menedékjogot kért, amit a Trump-kormány idén áprilisban meg is adott neki. Ezzel szemben Kristi Noem belbiztonsági miniszter az X-en azt írta, hogy a gyanúsított „a Biden-kormányzat alatt, 2021. szeptember 8-án az Operation Allies Welcome keretében” érkezett az Egyesült Államokba.

A támadás után az amerikai állampolgársági és bevándorlási hivatal közölte, hogy „a biztonsági és átvilágítási protokollok további felülvizsgálatáig határozatlan ideig felfüggesztjük” az afgán bevándorlókkal kapcsolatos összes bevándorlási ügy feldolgozását.

Donald Trump elnök felszólított, hogy vizsgáljanak felül minden egyes afgán bevándorlót, aki Joe Biden kormányzása alatt lépett be az országba. A Truth Socialön az elnök azt írta:

„Az állat, amelyik meglőtte a két nemzeti gárdistát – akik mindketten súlyosan megsebesültek, és most két külön kórházban vannak – szintén súlyosan megsebesült, de ezzel együtt is nagy árat fog fizetni. Isten áldja a nagyszerű nemzeti gárdát, valamint minden katonánkat és a rendfenntartókat.”

Pete Hegseth védelmi miniszter később közölte, Trump azt kérte tőle, hogy a támadás miatt további 500 nemzeti gárdistát küldjön a fővárosba.

Kash Patel, az FBI vezetője szerint a támadást szövetségi szinten vizsgálják, és első körben a rendfenntartó szervek elleni támadásként kezelik. J. D. Vance alelnök elmondta, a támadó motivációja egyelőre ismeretlen. A Trump-kormány egy szövetségi fellebbviteli bírósághoz fordult, hogy sürgősen függessze fel azt a múlt heti bírói rendeletet, amely jogellenesnek ítélte a Nemzeti Gárda washingtoni bevetését. Donald Trump elnök augusztusban döntött arról, hogy szövetségi hatáskörbe vonja Washington rendőrségének irányítását, és a városba vezényelte a nemzeti gárdát, mert a várost szerinte elárasztotta a bűn.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Pokoli tűzvész Hongkongban: több mint 24 órája lángol a toronyház-komplexum, 55-re nőtt a halottak száma
A lángok percek alatt falták fel a toronyházakat a gyúlékony bambuszállvány miatt. Hetvennél is többen sérültek meg, sokuk állapota válságos. A hatóságok közel 300 embert még mindig nem érnek el.


Több mint egy nappal azután, hogy kigyulladt, még most is hatalmas lángokkal ég a hongkongi Tai Po kerület nyolc tornyot magában foglaló Wang Fuk Court lakókomplexuma.

A város modern kori történetének egyik legpusztítóbb lakástüzében a hatóságok csütörtök délutánig legalább 55 halálos áldozatot erősítettek meg, köztük egy tűzoltót is. Hetvennél is többen sérültek meg, sokuk állapota válságos, és az illetékesek közel 300 lakóval továbbra sem tudtak kapcsolatba lépni.

A tűz még szerdán, helyi idő szerint délután három óra előtt pár perccel csapott fel, és a rendkívül gyors terjedés miatt a kormány este hat óra után a legmagasabb, ötös fokozatú riasztást rendelte el.

Több mint 1200 tűzoltó és mentős dolgozik a helyszínen, munkájukat több mint kétszáz tűzoltó- és mentőjármű, valamint huszonhat különleges kereső-mentő egység segíti. Az oltást és a bent rekedtek felkutatását rendkívüli módon nehezíti a hatalmas hőterhelés és a folyamatosan lezuhanó, lángoló állványzatdarabok.

„A tűz helyszínén belül a hőmérséklet még mindig rendkívül magas”

– nyilatkozta Derek Armstrong Chan, a hongkongi tűzoltóság főigazgató-helyettese.

A hatóságok a környéket hermetikusan lezárták, harminckilenc buszjáratot eltereltek, a közeli iskolák pedig csütörtökön nem nyitottak ki.

A lángok az egyik épület külső, felújításhoz használt bambuszállványzatán és a zöld védőhálón kaptak erőre, majd a szél és a homlokzaton használt gyúlékony műanyag burkolóanyagok, ponyvák és polisztirol elemek miatt percek alatt felkúsztak az épületeken. A tűz végül hét toronyra terjedt át. A rendőrség szerint a védőhálók és a burkolatok nem feleltek meg a tűzállósági előírásoknak, sőt, egy, a tűztől még érintetlen épület ablakait is gyúlékony habanyaggal zárták le.

A hatóságok szerint a katasztrófát súlyos gondatlanság okozta, a rendőrség ezért emberölés gyanújával őrizetbe vett három embert: a felújítást végző cég két igazgatóját és egy mérnöki tanácsadót. „Okunk van feltételezni, hogy a cég felelősei súlyosan gondatlanok voltak, ami ehhez a balesethez vezetett, és a tűz megfékezhetetlen terjedését okozta, tömeges áldozatokat követelve” – mondta Eileen Chung hongkongi rendőrségi főfelügyelő a Reutersnek. Ezzel párhuzamosan a hongkongi korrupcióellenes ügynökség is külön vizsgálatot indított a mintegy 330 millió hongkongi dolláros (átszámítva nagyjából 14,1 milliárd forintos) felújítási szerződés ügyében.

A hatóságok eddig több mint 900 lakót helyeztek el ideiglenes menedékhelyeken, ahol pszichológusok és szociális munkások próbálnak segíteni nekik. Sokan a hozzátartozóikról várnak hírt. „Ő és az apja még mindig nincsenek kint” – mondta egy 52 éves nő, aki a lányát kereste. Mások mindenüket elvesztették.

„Nem maradt semmink. Most mit tegyünk?”

– mondta egy 51 éves lakó.

John Lee, Hongkong kormányzója bejelentette, hogy a városban minden folyamatban lévő, nagy felújítás alatt álló lakótelepet azonnal átvizsgálnak, különös tekintettel a homlokzati anyagok és az állványzati védőhálók tűzállóságára. Hszi Csin-ping kínai elnök részvétét fejezte ki, és minden lehetséges erőforrás bevetését sürgette a mentéshez. Független szakértők szerint ugyanakkor a hatóságok évek óta tudtak a bambuszállványzat és bizonyos műanyag védőhálók kombinációjának veszélyeiről, de a szabályozás és az ellenőrzés nem tartott lépést a kockázatokkal és a kivitelezők költségcsökkentési törekvéseivel. A katasztrófa fókuszba helyezte a vitát a kulturális okokból is népszerű, de vitatott biztonságú bambuszállványok jövőjéről.

(via BBC, South China Morning Post)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk