prcikk: Áder János a kegyelmi ügyről: Nem véletlen, hogy tíz év alatt ehhez az esethez hasonló nem fordult elő velem | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Áder János a kegyelmi ügyről: Nem véletlen, hogy tíz év alatt ehhez az esethez hasonló nem fordult elő velem

A volt köztársasági elnök arról is beszélt egy interjúban, hogy a közbeszéd nagyon rossz állapotban van, szerinte már a vicsorgás a jellemző. Kiderült, hogy nagy bravúrnak tartja a kormány válságkezelését, és azt is elárulta, milyen eredményekre büszke az elnöki ciklusaiból.


A Mandinernek adott interjút Áder János volt köztársasági elnök, akinek a napokban jelent meg A haza minden előtt című könyve, amely tízéves államfői munkásságát foglalja össze. A volt államfő szerint húsz évvel ezelőtti, frakcióvezetői munkájáról szóló kötetéhez képest most más típusú kérdések és kihívások jellemzik az összegzést, ráadásul, mint fogalmazott, „kicsit korosabb is lettem, talán bölcsebb is”.

Az új könyv gerincét egy interjúsorozat adja, amit elnöki beszédeinek szerkesztett változatai egészítenek ki. Úgy véli, voltak olyan beszédei, amelyek túlélték az elhangzásuk idejét, példaként utolsó, 2022-es parlamenti felszólalását hozta fel, amely szerinte ma is aktuális.

Az interjúban felidézték egy 2017-es beiktatási beszédét is, amelyben a közbeszéd állapotáról beszélt. Áder János szerint amit akkor mondott, ma is érvényes, sőt, a helyzet inkább rosszabb lett. A volt elnök úgy látja, a közbeszéd hangulatára és tónusára vonatkozó akkori megjegyzései ma is helytállóak, mivel szerinte „ma már sok esetben nem beszélünk egymással, hanem csak vicsorgunk”. Hozzátette, bár alapvetően optimista, nem számít a közbeszéd javulására a közeljövőben.

„Alapvetően optimista ember vagyok, de nem hiszem, hogy az előttünk álló fél év a közbeszéd színvonalának jelentős javulását eredményezné”

– jelentette ki. Könyvéről elmondta, szándékosan szókimondó, mert nem akarta szépíteni vagy heroizálni az elmúlt tíz évet.

„Úgy is vissza lehetett volna tekinteni a tíz évre, hogy heroizáljuk, szépítjük a dolgokat, farigcsáljuk, méricskéljük: ez még belefér, az már nem... De úgy nem lett volna értelme”

– mondta.

Elnöki ciklusaiból több olyan eredményt is felidézett, amelyekre büszke. Ilyen például a Tomislav Nikolić szerb elnökkel kötött megállapodás a második világháború ártatlan magyar és szerb áldozatainak közös megemlékezéséről, aminek eredményeként felállították a csúrogi emlékművet. Ezzel szavai szerint „egy történelmi korszak lezárult, és jelentősen javultak a szerb–magyar kapcsolatok”. Büszkeséggel tölti el II. Rákóczi Ferenc borsi szülőházának felújítása is, amelyről Ivan Gašparovič szlovák elnökkel egyezett meg. Kiemelte, hogy hivatali ideje alatt ő volt az első államfő, aki elment a csíksomlyói búcsúra, mert úgy gondolta, ott lehet a legszemléletesebben megjeleníteni a nemzet egységét. Elmondása szerint személyesen győzte meg a bukaresti pápai nunciust arról, hogy Ferenc pápának romániai látogatása során el kell mennie Csíksomlyóra, ami „a román diplomácia áskálódása ellenére” végül meg is történt.

A jelenlegi politikai helyzetről szólva Áder János elmondta, bár követi az eseményeket és van róluk véleménye, már a felelősség terhe nélkül teszi ezt. Visszaemlékezett 2022-es parlamenti búcsúbeszédére, amelyben arra figyelmeztetett, hogy az új kormánynak emberfeletti erőfeszítésre lesz szüksége. A kormány válságkezelését értékelve kijelentette:

„Nagy bravúr, amit a kormány a válság kezelésében elért.” Hozzátette, hogy a kormány nem volt könnyű helyzetben. „Ez nem dicséret, hanem egyszerű helyzetleírás” – fogalmazott.

Az utódja, Novák Katalin lemondásához vezető kegyelmi üggyel kapcsolatban feltett kérdésre, hogy ő miként döntött volna, nem adott egyenes választ. Ehelyett a Geréb Ágnes-ügyet hozta fel példaként a saját elnöki gyakorlatából.

Elmondása szerint akkor komoly nemzetközi nyomás nehezedett rá, hogy adjon eljárási kegyelmet a jogerős ítélet előtt, de ő ezt nem tette meg.

Hangsúlyozta, hogy egy köztársasági elnöknek a bíróval ellentétben szélesebb a mozgástere, és olyan szempontokat is figyelembe vehet, mint a családi vagy egészségi állapot. Geréb Ágnes esetében végül úgy döntött, hogy nem kell börtönbe mennie, de a foglalkozásától való eltiltást fenntartotta. Áder szerint a jó döntéshez kiváló kollégákra és elegendő időre van szükség. Azt is elmondta, hogy a stábja megóvta a hibáktól.

„Nem véletlen, hogy tíz év alatt az említett esethez hasonló nem fordult elő velem” – mondta, majd hozzáfűzte: „Nem azért, mert annyira okos vagyok, hanem azért, mert a kollégáim tették a dolgukat, megóvtak attól, hogy ilyen helyzetbe kerüljek.”

A politikai visszatérés lehetőségét egyértelműen kizárta. „Egy: már nyugdíjas vagyok. Kettő: nincsenek politikusi ambícióim. Az elnöki munkát befejeztem, a lantot letettem, a politikai pályára nem fogok visszatérni” – szögezte le. Jelenleg közéleti feladataira koncentrál, többek között a felesége által irányított, covidárvákat támogató Regőczi István Alapítványban segédkezik, valamint a Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi elnöke. Utóbbi kapcsán elmondta, a fenntarthatóság témájában a megoldások javaslatát tartja fontosnak a riogatás helyett.

A klímavédelemmel kapcsolatban kijelentette, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez szükség van az atomerőművekre.

„Paks nélkül ebben a percben nem tudnánk világítani”

– érvelt, hozzátéve, hogy a megújuló energiaforrások, mint a szél- és naperőművek, nem biztosítanak folyamatos áramtermelést. Szerinte az energiatárolásra is szükség van, aminek ma a leghatékonyabb módja az akkumulátor.

Az interjú végén a horgászat iránti szenvedélyéről is beszélt, és megosztott egy currys-kurkumás harcsa receptet az olvasókkal. Ünnepi jókívánságként azt mondta: „Legyen békesség köztünk mindenkor!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A Szuverenitásvédelmi Hivatal megállapította, hogy Panyi Szabolcs „nem önálló, nem alanyi jogú tényező”
Az kormányszerv egy nappal a kormánymédia támadása után adott ki jelentést Panyi Szabolcsról. Az ötoldalas irat szerint az újságíró egy nemzetközi hálózat végrehajtója.


Villámgyorsan, mindössze egy nappal a Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró elleni kormánypárti sajtótámadás után egy ötoldalas „jelentést” tett közzé kedden a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A dokumentumban „hálózati személyként” azonosítják az újságírót, akinek a szerepét egy Magyarország ellen irányuló, titkosszolgálati hátterű művelet részeként értelmezik

- írta a HVG.

A hivatal szerint Panyi Szabolcs „szerepe csak a Magyarországgal szemben végrehajtott, dezinformációs célú és titkosszolgálati hátterű műveletek szempontjából, ebben a speciális, rétegzett hálózati struktúrában értelmezhető”.

A dokumentum tíz lábjegyzetéből nyolc a Szuverenitásvédelmi Hivatal saját, korábbi anyagainak linkjét tartalmazza. A hivatal arra a következtetésre jut, hogy „Panyi Szabolcs ebben a szisztémában nem önálló, nem alanyi jogú tényező, hanem egy Magyarországgal szemben mozgósítható nemzetközi politikai és média infrastruktúra aktív szereplője, végrehajtója”.

Lánczi Tamás, a hivatal elnöke már korábban jelezte álláspontját: „Pontosan ezért van szükség az átláthatósági törvényre. A Panyi-féléknek pedig nincs helyük a magyar közéletben”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentését az előzte meg, hogy hétfőn a kormánypárti Mandiner egy hangfelvételt hozott nyilvánosságra, amelyen Panyi egy feltételezhetően külügyminisztériumi forrással beszél. A portál azzal vádolta meg az újságírót, hogy segédkezett Szijjártó Péter külügyminiszter lehallgatásában azzal, hogy átadta a telefonszámát egy külföldi titkosszolgálatnak. A HVG szerint ez a vád a felvételből nem olvasható ki. Panyi a Mandiner cikkét előcsapásnak nevezte, mivel éppen egy olyan anyagon dolgozik, amely szerint Szijjártó Péter uniós tárgyalásokról szivárogtatott információkat Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek. Ennek alátámasztására közzétette a két miniszter egy 2020-as beszélgetésének leiratát is, amelyben Szijjártó arról győzködte Lavrovot, hogy avatkozzanak be a szlovákiai választásokba a magyar kormánnyal szövetséges pártok érdekében.

Az ügy keddre nemzetközi botránnyá terebélyesedett. Szlovákiában több ellenzéki párt is vizsgálatot sürget. Grendel Gábor, a Slovensko képviselője szerint „ez Szlovákia példa nélküli megalázása. Soha nem fordult elő a történelemben, hogy a szlovák kormányfőnek más kormány közbenjárását kell kérnie egy moszkvai látogatáshoz.” Az Európai Bizottság is magyarázatot vár a magyar kormánytól az állítólagos szivárogtatások miatt.

Az ügyben a politikai álláspontok élesen szemben állnak. A kormány és holdudvara hazaárulással vádolja Panyit, aki tagadja, hogy köze lenne Szijjártó lehallgatásához. Ezzel szemben Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke szerint nem az újságíró, hanem Szijjártó Péter követett el hazaárulást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
A forgókaput átlépve menekült a kérdések elől az ukrán hamis zászlós akciót irányító férfi
A 444.hu stábja a rendkívül furcsa interjúban azt szerette volna megtudni Balog Gézától, a Digitális Demokrácifejlesztési Ügynökség egyik vezetőjétől, hogy fizetett-e azoknak, akik a Tisza menetén ukrán zászlót feszítettek ki. Ő azt válaszolta, nem fizetett soha senkinek, de azt nem árulta el, miért is csinálták.
M.M. / Fotó: 444 - szmo.hu
2026. március 24.



A 444.hu stábja a Digitális Demokrácifejlesztési Ügynökség irodájánál készített interjút Balog Gézával, a cég egyik regionális vezetőjével, aki a március 15-i Tisza meneten egy ukrán zászló kifeszítését koordinálta egy Deák térhez közeli erkélyről. A riporter kérdésére, hogy mit csinált a nemzeti ünnepen az erkélyen, Balog úgy felelt:

„Igazából ti is, pontosan tudjátok, hogy az a menet az a háborús menet volt, és a mészárszékért meneteltek.”

Balog az interjú alatt elég sietősre vette figurát. A beszélgetés során meg sem állt, előbb a forgóajtóba menekült, majd a beléptetőkapun úgy ment át, hogy átlépte azt. Ezután - valószínűleg a közös liftezést elkerülendő - a lépcsőházba vette az irányt, ahol gyorsan felgyalogolt, és közölte, hogy innen az újságírók nem jöhetnek tovább.

A kampányban egyre gyakrabban felbukkanó, rejtélyes non-profit cég tavaly nyáron került először a nyilvánosság elé, mint a Fidesz egyik kampányeszközének, a Digitális Polgári Köröknek a szervezője. Ők menedzselik a több száz csoportból álló Facebook-hálózatot, szervezik az offline találkozókat és árulják a Lázárinfós pólókat.

A cégnek azonban van egy láthatatlanabb oldala is: a 444 szerint egy XIII. kerületi irodából trollfarmot működtetnek, ahonnan az alkalmazottak fideszes és kormányzati posztok alá kommentelnek pozitív üzeneteket. Emellett a nevükhöz kötik a Magyar Péter filmjére történt tömeges mozijegyvásárlásokat és a március 15-i „hamis zászlós műveletet” is.

A nemzeti ünnepre a cég alaposan felkészült: a Tisza menetének útvonalán lakásokat vettek ki, köztük egy Bajcsy-Zsilinszky úti penthouse-t, ahonnan különféle akciókat hajtottak végre.

A Digitális Demokrácifejlesztési Ügynökségn irodájához tartó Balogot a riporter tovább faggatta, többek között arról, hogy fizetett-e azoknak a kiskorúaknak, akiket az ukrán zászló kifeszítésével hoztak összefüggésbe. „Nem fizettem soha senkinek” – hangzott a rövid válasz. Arra a kérdésre, hogy a Digitális Demokrácifejlesztési Ügynökség vagy a Morális Forráskód Kft. alkalmazásában áll-e, és hogy mik a tervek a céggel a választások után, Balog kitérő választ adott.

„Nem tudom, nem én vagyok az ügyvezetője a cégnek” – mondta, majd a kormányzati megrendelésekre vonatkozó felvetést is elhárította: „Szerintem nem történt semmilyen kormányzati megrendelés.”

A stáb egészen a cég első emeleti irodájáig jutott, ahol a választások előtt három héttel meglehetősen zsúfolt volt a hétfő reggel. A reggeli mítingre befutott Tatabánya fideszes önkormányzati képviselője, Horváth Kristóf is. Amikor a riporter arról kérdezte, miért a Digitális Demokrácifejlesztési Ügynökségnél kezdte a hetet, a politikus nem válaszolt érdemben. „Itt sétálok az utcán, kérem szépen! Legyenek szívesek, ne zaklassanak! Dolgozunk minden nap, Fidesz győzelem lesz, ne aggódjanak!” – zárta rövidre a beszélgetést.

A teljes videót itt láthatjátok


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter szerint Orbán Viktor öngólt lőtt: a 2024-ben alakult Tisza Párton kéri számon Szijjártó 2020-as lehallgatását
A miniszterelnök a Facebookon támadta be Magyar Péter pártját a külügyminiszter lehallgatása miatt. Magyar szerint a vád azért sántít, mert a pártja akkor még sehol sem volt.


Magyar Péter szerint Orbán Viktor úgy vádolta meg a Tisza Pártot azzal, hogy tudott Szijjártó Péter 2020-as lehallgatásáról, hogy közben a pártot négy évvel később, 2024-ben alapították. A pártelnök a Facebookon reagált a miniszterelnök posztjára, amelyben Orbán Viktor azt írta, hogy „külföldi titkosszolgálatok a Tisza párt tudtával és a Tisza párt érdekében lehallgatták a magyar külügyminisztert.”

Magyar Péter a bejegyzésében szó szerint azt írta:

„Orbán Viktor szerint a külföldi szolgálatok 2020-ban a TISZA tudtával figyelték meg Szijjártó (hazaáruló) Pétert. A TISZA Párt 2024-ben indult. Orbán Viktor az öngólok királya”

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy beszélgetést tett közzé a Facebookon, ami állítólag Szergej Lavrov orosz és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter között zajlott le 2020-ban. A felvételen Szijjártó szívességet kér moszkvai kollégájától, hogy egy meghívással segítsék a szlovák szociáldemokraták választási esélyét.

A kormánypárti Mandiner egy hangfelvételt közölt Panyi Szabolcsról. Az erről szóló cikkükben pedig úgy keretezték az elhangzottakat, mintha Panyi azt mondaná, hogy átadta Szijjártó telefonszámát egy külföldi szolgálatnak, ezért tudták lehallgatni. A felvételen nem ez hangzik el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Feketekabátosok tépték ki az Orbán ellen tüntetők kezéből a transzparenseket Nagykanizsán
Szervezettnek tűnő csoport vette el és tépte szét a kormányellenes táblákat Orbán Viktor nagykanizsai gyűlésén. Az incidens új szintre emelte a kampányrendezvényeken tapasztalható feszültséget.


A színpad mögé, a kordonon keresztül tűnt el az a feketekabátosokból álló csoport, amely kedden este Orbán Viktor nagykanizsai kampányrendezvényén kormányellenes tüntetők kezéből tépte ki a táblákat, majd darabokra szaggatta azokat. A szervezettnek tűnő férfiak a helyszínen dolgozó újságírókat is kérdőre vonták és megfenyegették – írta a Telex.

A feszültség akkor éleződött ki, amikor a kormányfő beszéde alatt több ellentüntető is azt kezdte skandálni, hogy „Mocskos Fidesz” és „Hazudsz”. Erre a tér egyik oldalán fel-alá járkáló, fekete kabátos csoport tagjai körbevették a tiltakozókat, majd elvették és széttépték a transzparenseiket.

Amikor a lap munkatársai arról kérdezték őket, hogy kik ők és szervezetten érkeztek-e, a legtöbben nem nyilatkoztak. Egyikük a kérdésre annyit válaszolt, hogy

„no parlo italiano”.

A rendezvény után a csoport több tagja a színpad mögötti, elzárt területre ment be.

Orbán Viktor a beszédében maga is utalt a tiltakozókra, akiket úgy jellemzett: „tiszások ott hátul a félhomályban”. A miniszterelnök nekik azt üzente, hogy Magyarországon a legkönnyebb saját lakáshoz jutni.

A kormányfő a felszólalásában arról is beszélt, hogy Nagy Imre temetésekor ő is fiatal volt, és akkor a kommunizmus vett el éveket az emberektől. Ezzel párhuzamot vonva kijelentette: „ha ukránbarát kormány alakul, akkor keresztet vethettek a következő húsz évetekre”.

A nagykanizsai események nem előzmény nélküliek, az elmúlt napokban több helyszínen is megjelentek a kormányellenes tüntetőkre reagáló csoportok. Hétfőn Kecskeméten egy tízfős, feketébe öltözött társaság vonult a tiltakozók elé, és azt skandálták, hogy „Hajrá Fidesz!” és „Ukrán Tisza!”. A két csoport egymástól alig fél méterre kiabált, de fizikai atrocitás akkor nem történt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk