A Vodafone örömmel értesítette ügyfeleit a 15,4 százalékos áremelésről
A cég szerint jelentősen csökkennek az ügyfelek terhei azzal, hogy „csak” ennyi emelést és „csak” márciustól kell fizetni. Emelhetnének ugyanis 22 százalékot is, amennyi az infláció volt a KSH szerint idén.
A Pénzcentrum egy olvasótól közöl egy furcsa levelet, amelyet a Vodafone küldött neki. Azt írják benne, hogy ugyan lesz díjemelés, de nem akkor, amikorra várták: mivel a fogyasztói árindex alacsonyabb lesz a vártnál, ezért 22 helyett "csak" 15 százalékos áremelésre kell készülniük az ügyfeeknek.
A lap szerint az olvasójuk nem pontosan érti, minek kellene örülnie, mikor megkapta a levelet. A cég szerint jelentősen csökkennek az ügyfelek terhei azzal, hogy "csak" ennyi emelést és "csak" márciustól kell fizetni.
"Kedves Ügyfelünk! Örömmel értesítjük, hogy az elmúlt hónapok kedvezőbb gazdasági hatásai, továbbá ügyeleink anyagi terheinek mérséklése érdekében 2024-ben az előző évi KSH fogyasztói árindex alapján számított 22,01 százalékos díjkorrekció helyett jelentősen kedvezőbb, mindössze 15,4 százalékos díjkorrekciót alkalmazunk a publikus tarifákat használó lakossági és kisvállalati ügyfeleink esetében"
- írta levelében a telekommunikációs cég.
"További könnyítés ügyfeleink számára, hogy a díjkorrekciót nem januártól, hanem 2024. március 1-től érvényesítjük. Mindezzel egyidejűleg az ügyfelek számára nyújtott egyes kedvezmények mértéke is 15,4 százalékkal emelkedik, így az Ön számára nagyobb mértékű kedvezményt biztosítunk március 1-től" - folytatták.
A Pénzcentrum egy olvasótól közöl egy furcsa levelet, amelyet a Vodafone küldött neki. Azt írják benne, hogy ugyan lesz díjemelés, de nem akkor, amikorra várták: mivel a fogyasztói árindex alacsonyabb lesz a vártnál, ezért 22 helyett "csak" 15 százalékos áremelésre kell készülniük az ügyfeeknek.
A lap szerint az olvasójuk nem pontosan érti, minek kellene örülnie, mikor megkapta a levelet. A cég szerint jelentősen csökkennek az ügyfelek terhei azzal, hogy "csak" ennyi emelést és "csak" márciustól kell fizetni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Teheránban napok óta zárva tart a központi bazár, a bankrendszer akadozva működik, és sok vállalkozás leállt. Az internet rendkívül lassú, gyakoriak az áramkimaradások, és előfordult olyan nap is, amikor a mobilhálózat 5-6 órán keresztül teljesen elérhetetlen volt. Az egyetemi vizsgákat elhalasztották, és az utcák szokatlanul üresek a megszokott 15 millió fős napi forgalomhoz képest, írta az Euronews.
A benzint csak korlátozott mennyiségben lehet megvásárolni, egy autóba legfeljebb 15 litert lehet tankolni.
Sokan elhagyták a fővárost, és a Kaszpi-tenger partjára költöztek ideiglenesen, gyakran több család is összeköltözve. A vidéki városok infrastruktúrája azonban nem készült fel ilyen mértékű népmozgásra.
Az utak túlzsúfoltak, közlekedési dugók alakultak ki, a boltokat és piacokat az emberek már kiürítették.
Az Euronews Persia vezetője, a Lyonban élő Kamiar Babak szerint eddig körülbelül két-hárommillió ember hagyta el Teheránt. Akik megtehették, már korábban elköltöztek külföldre, főként a középosztály tagjai. Sokan azonban anyagi okok vagy a lehetőségek hiánya miatt maradtak a városban. Vannak, akik még mindig dolgoznak, és ezért sem tudnak elindulni. Babak úgy fogalmazott:
„Egyszerűen nem tud mindenki elmenekülni.”
A szakértő három fő csoportba sorolta az iráni társadalmat. Az első csoportba a rezsim támogatói tartoznak. Ők úgy érzik, hogy az izraeli támadások miatt össze kell fogniuk. Ezt erősítette meg a Legfelsőbb Vezető nyilatkozata is, amely szerint „nemzeti ellenállásra van szükség, nem lehet megbízni más államokban, hogy majd békét és boldogságot akarnak teremteni Iránban”.
A második csoport az apolitikus, csendes többség, amely a túlélésre koncentrál. Ők már eddig is komoly gazdasági nehézségekkel szembesültek, és sokan közülük még mindig emlékeznek az Irak–Irán háborúra. A háború és a további szankciók lehetősége aggodalommal tölti el őket, és leginkább békét és stabilitást szeretnének.
A harmadik csoport a rezsim ellenzékéből áll. Eleinte pozitívan fogadták az izraeli beavatkozást, de ez megváltozott, amikor a támadások civil lakónegyedeket is elértek. Mostanra sokan elítélik a légicsapásokat. Továbbra is támogatják azokat, ha a rendszer bukásához vezetnek, de elutasítják a káoszt és az instabilitást.
Az amerikai elnök, Donald Trump kijelentése – miszerint meg tudják ölni a Legfelsőbb Vezetőt, de egyelőre nem teszik – újabb bizonytalanságot keltett. Több iráni ellenzéki úgy értelmezte, hogy egy nemzetközi kompromisszum eredményeként a jelenlegi hatalom meggyengített formában maradhat fenn.
Babak szerint
egyelőre nincs olyan vezető vagy közös eszme, aki vagy ami mögé az ország többsége felsorakozna. Számos ellenzéki csoport létezik, de egyik sem tűnik alkalmasnak az ország irányítására.
Mahsza Amini halálát követően felmerült az elűzött sah Amerikában élő fiának neve, aki kapcsolatot ápol Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel. Bár őt sokan favoritnak tartják, nem élvezi az iráni társadalom teljes támogatását. A fiatalabb generáció leginkább azt szeretné, hogy véget érjen a jelenlegi rendszer. A gazdasági válság, az emberi jogok megsértése és a nők elnyomása miatt szenvednek, de kevésbé foglalkoztatja őket, ki vezeti majd az országot.
Teheránban napok óta zárva tart a központi bazár, a bankrendszer akadozva működik, és sok vállalkozás leállt. Az internet rendkívül lassú, gyakoriak az áramkimaradások, és előfordult olyan nap is, amikor a mobilhálózat 5-6 órán keresztül teljesen elérhetetlen volt. Az egyetemi vizsgákat elhalasztották, és az utcák szokatlanul üresek a megszokott 15 millió fős napi forgalomhoz képest, írta az Euronews.
A benzint csak korlátozott mennyiségben lehet megvásárolni, egy autóba legfeljebb 15 litert lehet tankolni.
Sokan elhagyták a fővárost, és a Kaszpi-tenger partjára költöztek ideiglenesen, gyakran több család is összeköltözve. A vidéki városok infrastruktúrája azonban nem készült fel ilyen mértékű népmozgásra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Nem létezhet tovább!” - Halálosan megfenyegette Irán legfőbb vezetőjét az izraeli védelmi miniszter
Az izraeli miniszter azután szólalt meg, hogy iráni rakétatámadás ért egy dél-izraeli kórházat. Netanjahu szerint az ajatollah halála véget vethetne a konfliktusnak.
Israel Katz izraeli védelmi miniszter csütörtökön élesen bírálta Irán legfőbb vezetőjét, Ali Hámeneit. Azt mondta: „Egy olyan diktátor, mint Hámenei, aki egy olyan állam élén áll, mint Irán, és aki Izrael állam elpusztítását tűzte a zászlajára, nem létezhet tovább" - írta a Süddeutsche Zeitung.
A kijelentés előzménye, hogy iráni rakétacsapás érte a dél-izraeli Szoroka kórházat. A támadás során több rész is megrongálódott az épületben, amely több mint ezer ággyal működik. A kórházat az életveszélyes esetek kivételével lezárták, és nem fogad új betegeket.
Katz szerint Hámenei nyíltan elismerte, hogy el akarja pusztítani Izraelt, és ő adja ki a parancsot a kórházak elleni támadásokra is.
A témában korábban Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is megszólalt. Június 16-án arról beszélt, hogy nem zárja ki az ajatollah likvidálásának lehetőségét. Úgy fogalmazott, Hámenei halála nem eszkalálná a konfliktust, hanem véget vetne neki.
Israel Katz izraeli védelmi miniszter csütörtökön élesen bírálta Irán legfőbb vezetőjét, Ali Hámeneit. Azt mondta: „Egy olyan diktátor, mint Hámenei, aki egy olyan állam élén áll, mint Irán, és aki Izrael állam elpusztítását tűzte a zászlajára, nem létezhet tovább" - írta a Süddeutsche Zeitung.
A kijelentés előzménye, hogy iráni rakétacsapás érte a dél-izraeli Szoroka kórházat. A támadás során több rész is megrongálódott az épületben, amely több mint ezer ággyal működik. A kórházat az életveszélyes esetek kivételével lezárták, és nem fogad új betegeket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ismét sereghajtók lettünk: Magyarországon a legalacsonyabb a fogyasztás az egész EU-ban
Az Eurostat friss adatai szerint nemcsak a tavalyi, de az idei évben is a magyaroké a leggyengébb életszínvonal az EU-ban. A szomszédos országok többsége már elhúzott mellettünk.
2024-ben ismét Magyarországon volt a legalacsonyabb a háztartások fogyasztása az Európai Unió tagállamai közül – derült ki az Eurostat friss, tegnap nyilvánosságra hozott becsléséből. Az uniós statisztikai hivatal az egy főre jutó tényleges fogyasztást (AIC) vizsgálta, amely a megvásárolt áruk és szolgáltatások értékét mutatja, figyelembe véve az országok árszínvonalát is.
Az AIC egyébként az életszínvonal pontosabb mérőszáma lehet, mint a GDP, mert jobban tükrözi, hogy mennyit fogyasztanak ténylegesen az emberek.
A 27 uniós tagállam közül mindössze kilencben haladta meg a fogyasztás szintje az uniós átlagot. Luxemburg kiemelkedett a mezőnyből: az ott mért érték 41 százalékkal volt az uniós átlag felett. A második helyre Hollandia került 20 százalékos többlettel, őket Németország követte 18 százalékkal.
Magyarország ezzel szemben az utolsó helyen állt.
Nálunk az AIC értéke 28 százalékkal maradt el az uniós átlagtól. Hasonlóan alacsony értékeket mértek Bulgáriában és Észtországban is: mindkét országban 26 százalékos volt a lemaradás.
A régió több országa is előttünk jár. Szlovákia és Horvátország 22 százalékos eltéréssel szerepeltek az uniós átlaghoz képest. Lengyelország 16 százalékon, Románia pedig 12 százalékon áll, vagyis jóval közelebb vannak az európai átlaghoz, mint Magyarország.
Ha a GDP-t nézzük, ott valamivel kedvezőbb a kép.
Magyarországon az egy főre jutó GDP az EU-átlag 77 százaléka volt. Ez öt másik tagállamnál még mindig magasabb érték, viszont minden esetben csökkent a különbség.
A környező országok közül Szlovénia és Csehország 91 százalékos értékkel szerepelt, Litvánia 88 százalékot ért el. Magyarországot megelőzte Észtország, Lengyelország és Románia is – mindhárom ország 78–79 százalékos arányt ért el.
A legmagasabb egy főre jutó GDP-értéket Luxemburgban mérték: ott az uniós átlag 242 százalékát is eléri. Második helyen Írország áll 211 százalékkal, harmadik pedig Hollandia lett, 136 százalékkal.
2024-ben ismét Magyarországon volt a legalacsonyabb a háztartások fogyasztása az Európai Unió tagállamai közül – derült ki az Eurostat friss, tegnap nyilvánosságra hozott becsléséből. Az uniós statisztikai hivatal az egy főre jutó tényleges fogyasztást (AIC) vizsgálta, amely a megvásárolt áruk és szolgáltatások értékét mutatja, figyelembe véve az országok árszínvonalát is.
Az AIC egyébként az életszínvonal pontosabb mérőszáma lehet, mint a GDP, mert jobban tükrözi, hogy mennyit fogyasztanak ténylegesen az emberek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy már írtunk róla, Brüsszelből, az Európai Parlament épületéből jelentkezett csütörtökön délelőtt Magyar Péter.
A Tisza Párt elnöke bejelentette, hogy nyáron újabb országjárásra indul, de előtte július 12-én „a kormányzati felkészülés jegyében tartunk kongresszust, és meghallgatjuk minden magyar ember hangját”.
Az országjárás pontos menetéről még nem beszélt, de elmondta, hogy „ezen a nyáron újra felszántjuk az országot, körbejárjuk a csodálatos magyar vidéket”.
Magyar korábban már többször indult országjárásra, miután ígéretet tett arra, hogy „az ország minden szegletébe eljuttatja a változás üzenetét”. Legutóbb májusban kelt útra híveivel, Budapestről Nagyváradig gyalogolt, egymillió lépést tett meg azért, hogy kiálljon a nemzet egységéért.
Ahogy már írtunk róla, Brüsszelből, az Európai Parlament épületéből jelentkezett csütörtökön délelőtt Magyar Péter.
A Tisza Párt elnöke bejelentette, hogy nyáron újabb országjárásra indul, de előtte július 12-én „a kormányzati felkészülés jegyében tartunk kongresszust, és meghallgatjuk minden magyar ember hangját”.
Az országjárás pontos menetéről még nem beszélt, de elmondta, hogy „ezen a nyáron újra felszántjuk az országot, körbejárjuk a csodálatos magyar vidéket”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
