A világ egyik legnagyobb római kori Isis-temploma Szombathelyen látható
Az ókori történelem számos magyarországi emléke közül az egyik legizgalmasabb hely az - Európában is ritkaságnak számító – Iseum. Szombathely egyik fő látványossága még a városi címerből is visszaköszön.
A régvolt Savaria számtalan megmaradt épülete, útja, csatornája, az ott élt emberek használati tárgyai, a kultúrájuk és vallásuk, hitviláguk megannyi kőbevésett emlékei a föld alatt vészeltek át sok száz évet. Ma Szombathely alatt pihennek, mintegy város a város alatt, ám néhány igen érdekes és értékes részét már sikerült feltárni, és mára az arra járók is megnézhetik.
A római korban virágzó Savaria a híres Borostyánút egyik állomása volt.
Különösen fontos volt, ezt mutatta, hogy a mai Magyarország területén lévő római települések közül ez kapta meg legkorábban a városi rangot. A 2. századtól a tartomány vallási központja lett, majd Pannonia Prima tartomány székhelye. Itt született a tours-i püspök, Szent Márton is. A régi híres település végül a népvándorlás idején elpusztult.
Savaria felkutatását az 1930-as években kezdték el, ekkor tárták fel a mai Romkertet. Azt tudták, hogy létezik az Iseum, amit végül 1955-ben egy véletlennek köszönhetően találtak meg. Egy raktár építésekor kerültek elő az első leletek és így álltak neki a feltárásnak. A fellelt értékeket először 1963-ban mutatták be. A négyoszlopos építmény a város jelképévé vált, bár az idő lassan kikezdte.
A kutatás 2001-ben indult újra, és 2010-ben döntött a város arról, hogy felépítik a templom - feltételezett - mását. Az újjáépített Iseumban egy modern kiállítóteret is kialakítottak, és rendszeresen tartanak előadásokat, rendezvényeket, fesztivált is a falak között. Az épületén kívül is találni érdekességet, hiszen itt végigsétálhatunk a Borostyánút egy szakaszán is.
A méltán világhírű hatalmas ókori szentélyegyüttes, az Iseum, a világon ma ismert, - részben vagy egészben - feltárt római kori Isis-templom közül a harmadik legnagyobb.
Csak az alexandriai és a római főtemplomok voltak nagyobbak nála.
Az ásatások során kiderült, hogy a szentély előtt iparnegyed volt a területen, ahol szövő, fazekas, bronzöntő műhelyek működtek. Ezeket bontották el, hogy helyükre felépülhessen az egyiptomi eredetű Isis istennő 42x70 méteres szentkerülete.
Egy hatalmas előcsarnokból nyílt a ma is álló gránitoszlopok által díszített udvar, a fő helyen egy magas pódiumon helyezték el Isis istennő szentélyét. A hatoszlopos, faragott fehérmárvány gerendákkal és párkányokkal díszített főhomlokzatot a kutyán "lovagoló" Isis, valamint Serapis, Mars és Viktoria teljes alakos képmásai díszítették. Ezek ma is a legfontosabb leletek, hiszen méretűk és kivitelük is egyedülálló Pannóniában.
A szentélyben kultuszszobrok töredékeit is megtalálták, többek között Serapis kisméretű képmásának fejét, egy Venus szoborcsoport mellékalakjainak tartott Amor és Psyche finoman faragott márvány torzóit. Emellett a szertartáshoz használt edények, csengettyűk, kolompok is előkerültek.
A szentélyt végül a 350-es években a rómaiak bontották le, és az egykori pogány szentély helyén egy keresztény temető létesült.
Az itt talált Isis-kultusz leletei mellett Pannonia római császárkori vallási életét is bemutatják. De láthatók építészeti rekonstrukciók, makettek és a központi szentély homlokzatának monumentális márványfalai is. Ez nem egyszerű kiállítás, hanem a modern eszközök - kivetítőkön futó háttérfilmek, audiotárlatvezetés, interaktív 3D modellek és életszerű enteriőrök – segítségével szeretnék megértetni, milyen volt az az antik ember, akinek mindennapjait teljes egészében áthatotta kora vallásossága.
A nyári Savaria Történelmi Karnevál ideje alatt rekonstruált római szertartások részese is lehet a látogató.
Bővebben ITT
Íziszről és az ókori múlt emlékeiről a következő oldalon olvashatsz!
