A Vatikán közölte Ferenc pápa temetési szertartásának újabb részleteit: péntek este lezárják a koporsóját, szombaton helyezik végső nyugalomra

Israel Katz izraeli védelmi miniszter csütörtökön élesen bírálta Irán legfőbb vezetőjét, Ali Hámeneit. Azt mondta: „Egy olyan diktátor, mint Hámenei, aki egy olyan állam élén áll, mint Irán, és aki Izrael állam elpusztítását tűzte a zászlajára, nem létezhet tovább" - írta a Süddeutsche Zeitung.

A kijelentés előzménye, hogy iráni rakétacsapás érte a dél-izraeli Szoroka kórházat. A támadás során több rész is megrongálódott az épületben, amely több mint ezer ággyal működik. A kórházat az életveszélyes esetek kivételével lezárták, és nem fogad új betegeket.

A témában korábban Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is megszólalt. Június 16-án arról beszélt, hogy nem zárja ki az ajatollah likvidálásának lehetőségét. Úgy fogalmazott, Hámenei halála nem eszkalálná a konfliktust, hanem véget vetne neki.

(via 444)

Teheránban napok óta zárva tart a központi bazár, a bankrendszer akadozva működik, és sok vállalkozás leállt. Az internet rendkívül lassú, gyakoriak az áramkimaradások, és előfordult olyan nap is, amikor a mobilhálózat 5-6 órán keresztül teljesen elérhetetlen volt. Az egyetemi vizsgákat elhalasztották, és az utcák szokatlanul üresek a megszokott 15 millió fős napi forgalomhoz képest, írta az Euronews.

Sokan elhagyták a fővárost, és a Kaszpi-tenger partjára költöztek ideiglenesen, gyakran több család is összeköltözve. A vidéki városok infrastruktúrája azonban nem készült fel ilyen mértékű népmozgásra.

Az Euronews Persia vezetője, a Lyonban élő Kamiar Babak szerint eddig körülbelül két-hárommillió ember hagyta el Teheránt. Akik megtehették, már korábban elköltöztek külföldre, főként a középosztály tagjai. Sokan azonban anyagi okok vagy a lehetőségek hiánya miatt maradtak a városban. Vannak, akik még mindig dolgoznak, és ezért sem tudnak elindulni. Babak úgy fogalmazott:

A szakértő három fő csoportba sorolta az iráni társadalmat. Az első csoportba a rezsim támogatói tartoznak. Ők úgy érzik, hogy az izraeli támadások miatt össze kell fogniuk. Ezt erősítette meg a Legfelsőbb Vezető nyilatkozata is, amely szerint „nemzeti ellenállásra van szükség, nem lehet megbízni más államokban, hogy majd békét és boldogságot akarnak teremteni Iránban”.

A második csoport az apolitikus, csendes többség, amely a túlélésre koncentrál. Ők már eddig is komoly gazdasági nehézségekkel szembesültek, és sokan közülük még mindig emlékeznek az Irak–Irán háborúra. A háború és a további szankciók lehetősége aggodalommal tölti el őket, és leginkább békét és stabilitást szeretnének.

A harmadik csoport a rezsim ellenzékéből áll. Eleinte pozitívan fogadták az izraeli beavatkozást, de ez megváltozott, amikor a támadások civil lakónegyedeket is elértek. Mostanra sokan elítélik a légicsapásokat. Továbbra is támogatják azokat, ha a rendszer bukásához vezetnek, de elutasítják a káoszt és az instabilitást.

Az amerikai elnök, Donald Trump kijelentése – miszerint meg tudják ölni a Legfelsőbb Vezetőt, de egyelőre nem teszik – újabb bizonytalanságot keltett. Több iráni ellenzéki úgy értelmezte, hogy egy nemzetközi kompromisszum eredményeként a jelenlegi hatalom meggyengített formában maradhat fenn.

Babak szerint

Mahsza Amini halálát követően felmerült az elűzött sah Amerikában élő fiának neve, aki kapcsolatot ápol Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel. Bár őt sokan favoritnak tartják, nem élvezi az iráni társadalom teljes támogatását. A fiatalabb generáció leginkább azt szeretné, hogy véget érjen a jelenlegi rendszer. A gazdasági válság, az emberi jogok megsértése és a nők elnyomása miatt szenvednek, de kevésbé foglalkoztatja őket, ki vezeti majd az országot.

2024-ben ismét Magyarországon volt a legalacsonyabb a háztartások fogyasztása az Európai Unió tagállamai közül – derült ki az Eurostat friss, tegnap nyilvánosságra hozott becsléséből. Az uniós statisztikai hivatal az egy főre jutó tényleges fogyasztást (AIC) vizsgálta, amely a megvásárolt áruk és szolgáltatások értékét mutatja, figyelembe véve az országok árszínvonalát is.

Az AIC egyébként az életszínvonal pontosabb mérőszáma lehet, mint a GDP, mert jobban tükrözi, hogy mennyit fogyasztanak ténylegesen az emberek.

A 27 uniós tagállam közül mindössze kilencben haladta meg a fogyasztás szintje az uniós átlagot. Luxemburg kiemelkedett a mezőnyből: az ott mért érték 41 százalékkal volt az uniós átlag felett. A második helyre Hollandia került 20 százalékos többlettel, őket Németország követte 18 százalékkal.

Magyarország ezzel szemben az utolsó helyen állt.

A régió több országa is előttünk jár. Szlovákia és Horvátország 22 százalékos eltéréssel szerepeltek az uniós átlaghoz képest. Lengyelország 16 százalékon, Románia pedig 12 százalékon áll, vagyis jóval közelebb vannak az európai átlaghoz, mint Magyarország.

Ha a GDP-t nézzük, ott valamivel kedvezőbb a kép.

A környező országok közül Szlovénia és Csehország 91 százalékos értékkel szerepelt, Litvánia 88 százalékot ért el. Magyarországot megelőzte Észtország, Lengyelország és Románia is – mindhárom ország 78–79 százalékos arányt ért el.

A legmagasabb egy főre jutó GDP-értéket Luxemburgban mérték: ott az uniós átlag 242 százalékát is eléri. Második helyen Írország áll 211 százalékkal, harmadik pedig Hollandia lett, 136 százalékkal.

(via Blikk)

Ahogy már írtunk róla, Brüsszelből, az Európai Parlament épületéből jelentkezett csütörtökön délelőtt Magyar Péter.

Az országjárás pontos menetéről még nem beszélt, de elmondta, hogy „ezen a nyáron újra felszántjuk az országot, körbejárjuk a csodálatos magyar vidéket”.

Magyar korábban már többször indult országjárásra, miután ígéretet tett arra, hogy „az ország minden szegletébe eljuttatja a változás üzenetét”. Legutóbb májusban kelt útra híveivel, Budapestről Nagyváradig gyalogolt, egymillió lépést tett meg azért, hogy kiálljon a nemzet egységéért.