A Tiszánál a volt vezérkari főnök: „Drága urak, szólni kéne nekik, hogy a feudalizmusnak vége van!”
Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök, a Magyar Honvédség volt parancsnoka is a szónokok között volt a Tisza Párt mai rendezvényén. Ruszin-Szendit 2021-ben Áder János akkori köztársasági elnök nevezte ki a Magyar Honvédség élére. Bár mandátuma eredetileg 2026. május 31-ig szólt, 2023. április 27-én Novák Katalin akkori köztársasági elnök váratlanul felmentette tisztségéből.
Most arról beszélt, az egyenruhások között az elmúlt években eluralkodott egy félelemalapú vezetés.
Elmondta, ma át lehet helyezni katonát egyik helyőrségből a másikba úgy, hogy a körülményeit nem veszik figyelembe. Ha mégsem megy, és azt mondja, hogy nem szeretne menni, akkor ki van rúgva. Szerinte pár hete történt pont egy ilyen eset egy középszintű vezetővel az egyik helyőrségben.
„A véleménynyilvánítást nem nagyon lájkolják mostanában a honvédelem vezetésében.”
Az Irakban és Afganisztánban is szolgált altábornagy szerint rendkívül megalázó az, amikor főtisztek és tisztek azon gondolkodnak, milyen szakmát tanuljanak a saját szakmájuk mellé, hogy ha valami történik, el tudják tartani a családjukat.
„Több ezer főért felelős katonák járnak villanyszerelő-tanfolyamra, meg burkolótanfolyamra, hogyha valami történik, legyen valami. Mert az a tudás, ami bennük van, és az országnak hasznos, az a civil életben annyira nem hasznosítható.”
A következő probléma szerinte a szervezeti kultúra nem ismerete. Itt a honvédségnél végrehajtott „fiatalítást” hozta fel példaként.
Emellett elmondta, jogszabályba foglalták, hogy büntetett előéletű lehet katona Magyarországon. „Nekem volt egy parancsnokom, az ilyenkor azt mondta, hogy kettőnk közül valaki nem ért a szakmájához. És ilyenkor nem ő volt az, aki nem értett hozzá.”
Ugyanez a helyzet szerinte a külföldi állampolgárokkal. Külföldi ma lehet katona, ha van egy magyar nyelvvizsgája.
„Kérdezem sírva-könyörögve, ha baj van, ő kinek az érdekeit fogja védeni? Nem véletlen, hogy magyar katona, magyar haderőben, ha lehet, magyar fegyverrel védje a magyar hazát.”
A volt vezérkari főnök hatalmas problémának látja, hogy ma Magyarországon pénzért lehet rendfokozatot venni.
Hogy ki kihez hű, azt Ruszin-Szendi szerint jól mutatja, hogy Petőfi évében nevezték át a Petőfi Laktanyát Mária Teréziára. Közben az aktív állománytól elvették az étkezést. „Ezt azóta már korrigálták, de akkor is, abban az időszakban mit érzett a mai magyar katona?” – tette fel a kérdést. „Kap enni a kutya, kap enni a ló, kap enni a tartalékos, kivéve a tényleges állomány.”
Szerinte ezek bizonyítékok arra, hogy a kormányzat nem érti a szervezeti kultúrát. Úgy látja, az egyenruha tiszteletével is probléma van. „Azt hiszik, hogy a toborzásnak az a lényege, hogy majd fülbevalós bohócok a színpadon ugrálva bevonzzák a fiatalokat. Kérem tisztelettel, azok az emberek nagyon sokat küzdöttek azért az egyenruháért és rendfokozatért, hogy viselhessék. Az nem jelmez.”
Aztán a volt vezérkari főnök poénnal oldotta a hangulatot: „Valaki megpróbálja, aztán mégse sikerül neki, a védőmellény, mint egy melltartó, úgy áll neki...” Mire kitört a nevetés és a taps.
Visszakanyarodva a komolyabb témákhoz, Ruszin-Szendi szerint sikerült iszonyatos nagy bérfeszültséget okozni.
A korábbi vezérkari főnök szerint ráadásul a túlmunka kifizetését is úgy sikerült rendezni, hogy van olyan kollégája, aki 100-200 ezer forinttal kevesebbet visz haza. Az is feszültséget okoz, hogy az újoncok gyakran több pénzt kapnak, mint a régóta szolgálók.
Mindemellett a honvédség létszámproblémákkal küzd. „Az, hogy fiatalítás címen megszabadulunk rengeteg jól képzett kollégától, valós és mondvacsinált okokkal, utána meg boldog-boldogtalant igyekszünk felvenni, az egészségügyi és a testnevelési szabályokat meg nem bírják hová levinni, hogy legyen, aki bejön, és majd utána felkészítjük bent – ez biztos, hogy nem vezet jóra.”
Szerinte nemcsak azt kellene figyelni, hányan jelentkeztek, hanem azt is, hogy hat hónap múlva mennyien maradtak bent.
A volt vezérkari főnök a haderőfejlesztésről pozitívan beszélt. „Valóban jönnek a vasak, ami hiányzik, a magyar fejlesztések aránya.” Arra is felhívta a figyelmet, hogy a honvédelmi miniszter bizonyos jogköröket elvesztett, azok Nagy Mártonhoz kerültek.
A haderőn belüli jogbiztonságot a saját példájával érzékeltette. „Engem a köztársasági elnök öt évre, határozott időre nevezett ki. Ez azt jelenti, hogy vagy nekem kell felmondani, vagy bűncselekményt kell elkövetnem, akkor menthetnek fel. A felmentésem mégis megtörtént. A köztárasági elnök, aki aláírta, már nincs a rendszerben, a felterjesztő még mindig ott van.”
Szerinte vissza kell adni a kellő hitet és tiszteletet minden egyenruhásnak. Egyetért azzal, hogy az ukrán háborúba nem szabad belesodródnunk, az öldöklésnek mielőbb abba kell maradnia, és nem akar illegális migránsokat látni Magyarországon. Vissza kell foglalkoztatni azokat, akiket fiatalítás címen eltávolítottak. Meg kell változtatni azokat a jogszabályokat, amik lehetővé teszik a katonák indoklás nélküli felmentését, a külföldiek és a büntetett előéletűek besorozását. „A rendfokozatokat nem osztogatjuk, hanem kiérdemeljük.” Ki kell küszöbölni az illetményrendszer anomáliáit. Mindenkinek kell egyéni harcászati felszerelés, és a laktanyák felújítását is meg kell kezdeni. Vissza kell adni a Petőfi Laktanya nevét.
Az altábornagy a végén azt mondta, tudja, hogy szavait megpróbálják megcáfolni a következő napokban.
A volt vezérkari főnököt állva tapsolta meg a közönség a Tisza Párt rendezvényén.