HÍREK
A Rovatból

A Tiszánál a volt vezérkari főnök: „Drága urak, szólni kéne nekik, hogy a feudalizmusnak vége van!”

Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy szerint a katonáknak ma azt üzenik, kuss. Közben pénzért lehet rendfokozatot venni, a 20-30 éves tapasztalattal rendelkező tiszteket pedig úgy küldték el, hogy a szemükbe sem néztek.


Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök, a Magyar Honvédség volt parancsnoka is a szónokok között volt a Tisza Párt mai rendezvényén. Ruszin-Szendit 2021-ben Áder János akkori köztársasági elnök nevezte ki a Magyar Honvédség élére. Bár mandátuma eredetileg 2026. május 31-ig szólt, 2023. április 27-én Novák Katalin akkori köztársasági elnök váratlanul felmentette tisztségéből.

Most arról beszélt, az egyenruhások között az elmúlt években eluralkodott egy félelemalapú vezetés.

„Akkor, amikor a katonát indoklás nélkül egyik napról a másikra kirúghatják, annak az az üzenete, hogy kuss. Ne legyen véleményed. Nem kell neked okosnak lenni. Hajtsd végre, különben kifelé.”

Elmondta, ma át lehet helyezni katonát egyik helyőrségből a másikba úgy, hogy a körülményeit nem veszik figyelembe. Ha mégsem megy, és azt mondja, hogy nem szeretne menni, akkor ki van rúgva. Szerinte pár hete történt pont egy ilyen eset egy középszintű vezetővel az egyik helyőrségben.

„A véleménynyilvánítást nem nagyon lájkolják mostanában a honvédelem vezetésében.”

Az Irakban és Afganisztánban is szolgált altábornagy szerint rendkívül megalázó az, amikor főtisztek és tisztek azon gondolkodnak, milyen szakmát tanuljanak a saját szakmájuk mellé, hogy ha valami történik, el tudják tartani a családjukat.

„Több ezer főért felelős katonák járnak villanyszerelő-tanfolyamra, meg burkolótanfolyamra, hogyha valami történik, legyen valami. Mert az a tudás, ami bennük van, és az országnak hasznos, az a civil életben annyira nem hasznosítható.”

A következő probléma szerinte a szervezeti kultúra nem ismerete. Itt a honvédségnél végrehajtott „fiatalítást” hozta fel példaként.

„20-30 éves tapasztalattal engedtük el a kollégákat, engedtük el a kezüket egyszerűen méltatlan módon, gyakran a szemükbe sem néztek, hogy pontosan miért. Csak felsorolták a nevüket, kaptak egy borítékot, aztán hajrá.”

Emellett elmondta, jogszabályba foglalták, hogy büntetett előéletű lehet katona Magyarországon. „Nekem volt egy parancsnokom, az ilyenkor azt mondta, hogy kettőnk közül valaki nem ért a szakmájához. És ilyenkor nem ő volt az, aki nem értett hozzá.”

Ugyanez a helyzet szerinte a külföldi állampolgárokkal. Külföldi ma lehet katona, ha van egy magyar nyelvvizsgája.

„Kérdezem sírva-könyörögve, ha baj van, ő kinek az érdekeit fogja védeni? Nem véletlen, hogy magyar katona, magyar haderőben, ha lehet, magyar fegyverrel védje a magyar hazát.”

A volt vezérkari főnök hatalmas problémának látja, hogy ma Magyarországon pénzért lehet rendfokozatot venni.

„Igaz, hogy a tartalékos rendszerben, de akkor is. Drága urak, szólni kéne nekik, hogy a feudalizmusnak vége van!” – fogalmazott.

Hogy ki kihez hű, azt Ruszin-Szendi szerint jól mutatja, hogy Petőfi évében nevezték át a Petőfi Laktanyát Mária Teréziára. Közben az aktív állománytól elvették az étkezést. „Ezt azóta már korrigálták, de akkor is, abban az időszakban mit érzett a mai magyar katona?” – tette fel a kérdést. „Kap enni a kutya, kap enni a ló, kap enni a tartalékos, kivéve a tényleges állomány.”

Szerinte ezek bizonyítékok arra, hogy a kormányzat nem érti a szervezeti kultúrát. Úgy látja, az egyenruha tiszteletével is probléma van. „Azt hiszik, hogy a toborzásnak az a lényege, hogy majd fülbevalós bohócok a színpadon ugrálva bevonzzák a fiatalokat. Kérem tisztelettel, azok az emberek nagyon sokat küzdöttek azért az egyenruháért és rendfokozatért, hogy viselhessék. Az nem jelmez.”

Aztán a volt vezérkari főnök poénnal oldotta a hangulatot: „Valaki megpróbálja, aztán mégse sikerül neki, a védőmellény, mint egy melltartó, úgy áll neki...” Mire kitört a nevetés és a taps.

Visszakanyarodva a komolyabb témákhoz, Ruszin-Szendi szerint sikerült iszonyatos nagy bérfeszültséget okozni.

„Bevezették a sávozásos rendszert, aminek keretében altisztek keresnek többet, mint tisztek, közalkalmazottak keresnek többet, mint 20 éve szolgáló zászlósok, mert nem nézték meg pontosan, hogy ezek mit jelentenek.”

A korábbi vezérkari főnök szerint ráadásul a túlmunka kifizetését is úgy sikerült rendezni, hogy van olyan kollégája, aki 100-200 ezer forinttal kevesebbet visz haza. Az is feszültséget okoz, hogy az újoncok gyakran több pénzt kapnak, mint a régóta szolgálók.

Mindemellett a honvédség létszámproblémákkal küzd. „Az, hogy fiatalítás címen megszabadulunk rengeteg jól képzett kollégától, valós és mondvacsinált okokkal, utána meg boldog-boldogtalant igyekszünk felvenni, az egészségügyi és a testnevelési szabályokat meg nem bírják hová levinni, hogy legyen, aki bejön, és majd utána felkészítjük bent – ez biztos, hogy nem vezet jóra.”

Szerinte nemcsak azt kellene figyelni, hányan jelentkeztek, hanem azt is, hogy hat hónap múlva mennyien maradtak bent.

A volt vezérkari főnök a haderőfejlesztésről pozitívan beszélt. „Valóban jönnek a vasak, ami hiányzik, a magyar fejlesztések aránya.” Arra is felhívta a figyelmet, hogy a honvédelmi miniszter bizonyos jogköröket elvesztett, azok Nagy Mártonhoz kerültek.

A haderőn belüli jogbiztonságot a saját példájával érzékeltette. „Engem a köztársasági elnök öt évre, határozott időre nevezett ki. Ez azt jelenti, hogy vagy nekem kell felmondani, vagy bűncselekményt kell elkövetnem, akkor menthetnek fel. A felmentésem mégis megtörtént. A köztárasági elnök, aki aláírta, már nincs a rendszerben, a felterjesztő még mindig ott van.”

„És ennek az üzenete az egyenruhásoknak, hogyha ezt egy vezérkari főnökkel meg lehet tenni, akkor ő mire számítson?”

Szerinte vissza kell adni a kellő hitet és tiszteletet minden egyenruhásnak. Egyetért azzal, hogy az ukrán háborúba nem szabad belesodródnunk, az öldöklésnek mielőbb abba kell maradnia, és nem akar illegális migránsokat látni Magyarországon. Vissza kell foglalkoztatni azokat, akiket fiatalítás címen eltávolítottak. Meg kell változtatni azokat a jogszabályokat, amik lehetővé teszik a katonák indoklás nélküli felmentését, a külföldiek és a büntetett előéletűek besorozását. „A rendfokozatokat nem osztogatjuk, hanem kiérdemeljük.” Ki kell küszöbölni az illetményrendszer anomáliáit. Mindenkinek kell egyéni harcászati felszerelés, és a laktanyák felújítását is meg kell kezdeni. Vissza kell adni a Petőfi Laktanya nevét.

Az altábornagy a végén azt mondta, tudja, hogy szavait megpróbálják megcáfolni a következő napokban.

„Talán még egyenruhást is találnak, aki elmondja, hogy ez nem így van. Én is leszek minden, a legrosszabb tábornok, a legkövérebb, és mindenkit meggyaláztam. Én erre felkészültem természetesen, egy a lényeg: az állomány tudja, hogy igazam van.”

A volt vezérkari főnököt állva tapsolta meg a közönség a Tisza Párt rendezvényén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter szerint Lévai Anikó arról beszélt neki egy borozós estén, hogy Hatvanpusztán 30 milliós fák vannak
„Emlékszel, amikor egy üveg bor elfogyasztása után hazavezettél Felcsútra? A családi freskó elkészült már a főépületben? Tényleg félnek az unokák a kis házi szafaridban nevelkedő zebráktól?” - írta Magyar.


Magyar Péter egy hosszabb közleményben reagált arra a pénteki hírre, miszerint a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) visszavonhatja az EP-képviselők mandátumát, ha kifogásokat találnak a vagyonnyilatkozatukban. A politikus egy kommentben azt írta, hogy nemcsak az ő vagyonnyilatkozata lesz nyilvános, hanem a hozzátartozóié is.

Szombat reggel újabb közleményt adott ki, amelyben részleteket osztott meg a vagyonáról. Közölte, hogy van egy kisebb és egy nagyobb lakása, valamint egy balatonhenyei üres telke. „Toljuk le együtt a nadrágot miniszterelnök úr. Áll az alku?” – írta Magyar Péter hozzászólásában.

„Van egy kisebb és egy nagyobb lakásom, egy balatonhenyei üres telkem, kb. 90 millió forint lakáshitelem és ennél egy kicsivel több megtakarításom (forintban, euróban és részvényben). És egy minimális hasznot nyújtó Zrt. boldog tulajdonosa is vagyok. Van egy pianínóm és 5 darab festményem is (de abból kettőt ismerős festett). Ja, és egy 7 éves Volvom. A havi fizetésem felét minden hónapban jótékonysági célra ajánlom fel.”

A politikus közleményében kitért egy korábbi beszélgetésre is, amely során egy borozós estén Lévai Anikóval beszélgetett.

„Megfelelő árnyékot adnak a hatvanpusztai uradalmi birtokon ültetett, darabonként 30 millió forintért vásárolt, előnevelt fák, amiről a kedves feleséged mesélt azon az emlékezetes tabajdi estén, amikor véletlenül leöntöttem a fehér ingedet vörösborral? Emlékszel, amikor egy üveg bor elfogyasztása után hazavezettél Felcsútra? A családi freskó elkészült már a főépületben? Tényleg félnek az unokák a kis házi szafaridban nevelkedő zebráktól?”

A Tisza Párt vezetőjének közleményére egyelőre nem reagált a kormány.

(via 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Visszavonás, kirúgás: Varga Mihály megakadályozta Matolcsyék vagyonkimentési trükkjét
Az új jegybankelnök azonnal lépett, amikor kiderült, hogy Matolcsy György fiának üzleti környezete megpróbálta átjátszani a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány vagyonkezelését egy külső cégcsoportnak.


Az ügy a HVG által került napvilágra, amely szerint a régi jegybankelnök fiának emberei még Varga Mihály érkezése előtt próbálták meg átcsoportosítani a vagyont egy másik alapkezelőhöz.

A Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány vagyonkezelésére létrehozott cégháló egyik fontos tagja az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt., amelynek cégiratai szerint február 28-án új tulajdonosként a Közép-Európai Magántőkealap III-at jegyezték be, amely a Quartz alapkezelő irányítása alatt áll. Ezt a magántőkealapot Matolcsy Ádám, az előző jegybankelnök fiának barátja, Száraz István irányítja.

A Quartz alapkezelő ingatlanalapok kezelésére specializálódott, amelyeket gyakran magántőkealapok finanszíroznak.

A jegybanki alapítvány vagyona közel félezer milliárd forint, és a tervek szerint egy Matolcsy-családhoz köthető alapkezelő fennhatósága alá került volna.

A 24.hu információi szerint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) több feljelentést tett a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott alapítványok céghálójának ügyeiben, amelyek során a jelentések szerint durván 400 milliárd forint közpénz is érintett volt.

Az ÁSZ jelentései szerint több mint 500 milliárd forintnyi vagyon kezelése zajlott átláthatatlan céghálón keresztül, amiből egy rész valószínűleg elveszett.

Az ÁSZ jelentése alapján büntetőfeljelentéseket is tettek ismeretlen tettesek ellen.

Stofa György, az Optima Zrt. vezérigazgatója tagadta a vagyonkimentést, és azt állította: „vagyonkimentésről szó sincs, mivel ez a bizonyos Közép-Európai III. Magántőkealap végső soron a Pallas Athéné alapítványé.”

A cégbíróságnak benyújtott dokumentumok szerint az Optima Befektetési Zrt. kölcsönszerződést kötött a Közép-Európai Magántőkealap III-mal az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. részvényeiről.

Varga Mihály azonban nem hitt az állításoknak, és egyik első intézkedéseként kirúgta Stofa Györgyöt.

Az új vezetés visszavonta a vagyonkezelő átadását, és Stofát más alapítványi befektetéseket kezelő társaságokból is eltávolították.

Helyére Hegedüs Istvánt nevezték ki, aki a lengyel GTC és a svájci Ultima Capital tőzsdén jegyzett ingatlanvállalatokat birtokló holdingok irányítását is átvette. Hegedüst határozatlan időre nevezték ki vezérigazgatónak, így már kétszeres vezérigazgatói pozíciót tölt be, hiszen ő irányítja az Optima Befektetési Zrt.-t is. A cégiratok alapján Hegedüs István 62 éves, és nyíregyházi illetőségű.

A jegybank hivatalosan nem adott ki közleményt az ügyről, de Valkó Mihály, a Quartz alapkezelő vezérigazgatója a HVG-nek kijelentette: „a Közép-Európai III. Magántőkealap nem tulajdonosa az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt-nek.”

Március 14-én egy új dokumentum érkezett a cégbíróságra, amely szerint az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. összes részvénye ismét az Optima Befektetési Zrt. tulajdonában van. A módosított alapszabály is megerősíti, hogy az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. 100 százalékos tulajdonosa most ismét az Optima Befektetési Zrt. A cégnél ezen kívül az összes igazgatósági tagot visszahívták, köztük Dudás Lórántot, Köröskényi Mónikát és Huszár Zsófiát, új igazgatósági tagokat nem neveztek ki.

Ugyanazon a napon Hegedüs a GTC Holding Zrt. közgyűlését is megtartotta. A jegyzőkönyv alapján ő volt a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a szavazatszámláló is, mivel mindkét tulajdonos, az Optimum Ventures Magántőkealap és az Optimum Ventures Magántőkealap II is az ő irányítása alá tartozó Optimum Befektetési Alapkezelő Zrt. tulajdona – írja a 24.hu. A közgyűlés során Stofa Györgyöt visszahívták, helyére pedig Hegedüs Istvánt választották meg, saját szavazataival döntve a kinevezésről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Hadházy Ákos: A sürgősségi osztályon sokszor csak egy mentőtiszt hallgató vizsgálja meg és látja el a betegeket
Az országgyűlési képviselő szerint az egyik dél-dunántúli megyei kórház esete nem egyedi, hanem az egészségügy válságának súlyos tünetét jelzi.


Hadházy Ákos szombaton reggel Facebook-oldalán jelentkezett be, ahol arról írt, hogy egy dél-dunántúli megyei kórházban a sürgősségi osztályon csak egy mentőtiszt hallgató vizsgálja és látja el a betegeket. Ahogy írja bejegyzésében:

„Rendszeresen előfordul, hogy a beteg az orvossal nem is találkozik, az orvosnak csak a pecsétje és aláírása kerül a mentőtiszt HALLGATÓ pecsétje mellé a zárójelentésre. Az általam kapott dokumentumok ráadásul egyáltalán nem csak az »elrontotta a hasát« kategóriába tartozó esetekről szólnak.”

A megdöbbentő tényt a kórház több dolgozójának elmondása és a mellékelt dokumentumok is megerősítik – írja az országgyűlési képviselő. Állítása szerint az eredeti dokumentumokon a pecséten a név is szerepel. A kórház nevét két okból nem hozza nyilvánosságra. Egyrészt azért, mert az egészségügy nem csupán ebben a városban omlott össze, és országszerte súlyos szakemberhiánnyal küzd. Szerinte természetesen sok tényezőtől függ, milyen színvonalat tud biztosítani egy adott intézmény, de a rendszer szétveréséért, a drámai szakemberhiányért nem egy-egy kórház felelős. Másrészt azért sem nevezi meg a helyet, mert ő is ember. A közelmúltban az egyik legkedvesebb, 77 éves idős hozzátartozója ücsörgött heveny gasztrointesztinális vérzés tüneteivel tíz órát a „sürgősségi” váróteremben.

„Azt viszont engedjék meg, hogy a botrányos tény kapcsán írjak még néhány szót a politikai helyzetről is. Orbánék érzik, mert napi szintű közvélemény kutatásokkal mérik, hogy az ilyen »mindennapos« botrányos esetek miatt mennyire nő az elégedetlenség az országban.

A Pride-tiltással és a kínai rendszerű megfigyelés törvényesítésével kezdődő törvény sorozattal, az ellenzékkel leszámolással és az ellenzék elleni hergeléssel ezt akarják ellensúlyozni. Ha nem vagyunk észnél, ez sikerülhet is nekik, hiszen szóról szóra az oroszok által kifejlesztett kottából játszanak. Bármennyire bizarrnak és primitívnek, akár kétségbeesettnek is tűnhetnek ezek a módszerek, ezek már jónéhány országban »bevált« kottából játszanak”

– olvasható a politikus posztjában.

Döbbenet: a sürgősségi osztályon sokszor csak egy MENTŐTISZT HALLGATÓ vizsgálja meg és látja el a betegeket az egyik...

Közzétette: Hadházy Ákos – 2025. március 22., szombat

„Az elmúlt napokban döbbenten olvasom sok véleményvezér okfejtését arról, hogy nem kell foglalkozni a szabadságunk eddiginél is durvább korlátozásával, hanem ehelyett ezekkel a »kézzelfogható« problémákat kell bemutatni”

– emelte ki Hadházy.

„A vitát valójában egyszerűen nem értem: miért ne lehetne egymás mellett foglalkozni mindkettővel? Pedig muszáj lesz. Lehet, hogy már elkéstünk vele, de talán »csak« az utolsó pillanatban vagyunk ahhoz, hogy megtanuljuk, hogy mi a valódi ellenállás. Ezért is találkozzunk kedden az Erzsébet hídnál: követeljük a kínai típusú techfasizmust lehetővé tevő »Pride-törvény« visszavonását”

– írta bejegyzése végén a képviselő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Brutális összecsapások Törökország-szerte: könnygázzal és gumilövedékkel oszlatták a feldühödött tömeget
Isztambulban és más török városokban is tüntetések törtek ki pénteken, miután Recep Tayyip Erdogan elnök legfőbb riválisát, Ekrem Imamoglut letartóztatták korrupciós vádak miatt.


Pénteken tízezrek vonultak utcára Törökország több városában, miután a hatóságok őrizetbe vették Isztambul polgármesterét, Ekrem Imamoglut – írja a 24.hu a Financial Timesra hivatkozva. A politikust korrupciós vádakra hivatkozva szerdán tartóztatták le, ami jelentős felháborodást váltott ki az országban. Imamoglu az ellenzéki Republikánus Néppárt egyik legismertebb politikusa, aki az előválasztáson indulni akart az elnökjelöltségért.

A rendőrség a tüntetések során Isztambulban, Ankarában és Izmirben is könnygázt, gumilövedéket és borsspray-t vetett be a demonstrálók ellen.

A Halk TV jelentése szerint a rendfenntartó erők több helyszínen erőteljes intézkedésekkel próbálták meg feloszlatni a tömeget. A belügyminiszter, Ali Jerlikaja közlése szerint országszerte legalább 97 embert vettek őrizetbe a tüntetések során.

Recep Tayyip Erdogan elnök élesen reagált a megmozdulásokra, és azzal vádolta az ellenzéket, hogy zavargásokat próbálnak szítani az utcákon. Az AP hírügynökség idézte az elnököt, aki azt mondta:

„Ürügyként használnak egy isztambuli korrupcióellenes akciót, hogy zavargásokat szítsanak az utcákon. Szeretném, ha tudnák, nem engedjük meg, hogy egy maroknyi opportunista nyugtalanságot szítson Törökországban, csak azért, hogy megvédje fosztogató rendszerét.”

Az elnök azt is állította, hogy a legerősebb ellenzéki párt kapcsolatot ápol terrorszervezetekkel.

Imamoglut szerdán tartóztatták le, és a Cumhuriyet lap információi szerint négy órán keresztül hallgatták ki a rendőrök a korrupciós vádak miatt, amelyeket azonban a politikus tagadott. Az ügyészek várhatóan szombat este fogják kihallgatni.

A legnagyobb török ellenzéki párt vezetője, Özgür Özel továbbra is arra szólítja fel támogatóit, hogy menjenek az utcára, annak ellenére, hogy a hatóságok gyülekezési tilalmat rendeltek el, és felelőtlenségnek minősítették a tiltakozásokra való buzdítást.

Hasonló mértékű tüntetésekre Törökországban 2013 óta nem volt példa, amikor a megmozdulások során nyolc ember vesztette életét.


Link másolása
KÖVESS MINKET: