„A tevékenység az újságírás, nem pedig a hírszerzés, mint amit sugallni próbál a hivatal” – Reagált az Átlátszó a Szuverenitásvédelmi Hivatal vádjaira
Reagált az Átlátszó a Szuverenitásvédelmi Hivatal vádjaira. A Szuverenitásvédelmi Hivatal hétfői közleményében ugyanis azt írták:
Az Átlátszó főszerkesztőjét, Bodoky Tamást a Telex kereste meg az ügyben. Bodoky a lapnak elmondta, hogy érintettként nem kapták meg előzetesen a hivatal jelentését.
A hivatal jelentésében arról ír, hogy az általuk lefolytatott vizsgálat során "bizonyítást nyert, hogy a magát oknyomozó portálként definiáló szervezet egy összetett nemzetközi hálózatnak a tagja, amely a világ minden pontján a finanszírozók érdekeit képviseli a célország érdekeivel szemben". Bodoky Tamás ezzel kapcsolatban úgy reagált: az Átlátszó újságíró hálózatok tagja, teljesen transzparens módon, ilyen például a szervezett bűnözéssel és korrupcióval foglalkozó OCCRP projekt, vagy a GIJN, a Globális Oknyomozó Újságírás Hálózat, ezeket az Átlátszó honlapján fel is tüntetik.
"Ezekben különböző országokban élő újságírók dolgoznak együtt sztorikon, de ennek nem valamiféle hírszerzés az eredménye, hanem mindig nyilvános cikkek, amik az adott országokban megjelennek. Tehát a tevékenység az újságírás, nem pedig a hírszerzés, mint amit sugallni próbál a hivatal" – fogalmazott Bodoky Tamás.
A hivatal szerint a vizsgálat során azt is megállapították, hogy "az Átlátszó összetett, több szervezetet érintő finanszírozása nem átlátható, az Asimov Alapítvány, az Átlátszónet Alapítvány és az atlatszo.hu Nkft. pénzügyi elszámolásai helyenként zavarosak és ellentmondásosak, a támogatások és felhasználásuk összefüggése sok esetben nem követhető".
Bodoky Tamás erről a Telexnek azt mondta, hogy nem egyszerű áttekinteni az Átlátszó finanszírozását, mert évi 100-200 millió forintot több forrásból kell minden évben összegyűjteniük, ezt pedig nemzetközi donorok egyre bővülő körétől tudják megtenni. "Ez a bevételünk 50 százaléka körülbelül, amit egyébként a hivatal sem vitat, a másik fele az olvasóktól érkezik mikroadományok és egy százalékos felajánlások formájában. De nem igaz, hogy ez nem átlátható, hiszen a pénzügyi beszámolóinkban mindig leírjuk, hogy az adott évben milyen donor mire és mekkora támogatást nyújtott." Az Átlátszó főszerkesztője azt is hozzátette, hogy a saját ötleteik megvalósítására keresnek támogatót, és nem fogadnak megrendeléseket a donoroktól.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentésében azt is állítják, hogy az Átlátszó "szisztematikusan visszaél a közérdekű adatokkal. Eddig több mint 9000 dokumentumot töltött fel a hálózat amerikai központjának szerverére, és ezzel eszközt biztosít külföldi befolyásolási kísérletekhez. Komoly kockázatot jelent, hogy a feltöltött dokumentumokban az állami és önkormányzati intézmények, magyar magánvállalkozások és magánszemélyek közötti szerződések, levelezések mellett több száz telefonszám, valamint más személyes, szenzitív információk is szerepelnek"
"Hazugság, hogy mi feltöltjük bárhová ezeket a dokumentumokat. Arról van szó, hogy a KiMitTud-adatbázisra kerülnek, ami egy közérdekű adatigénylő rendszer. Az adatigénylésre válaszul a magyar állami intézmények feltöltenek közérdekű adatokat, amik így nyilvánosságra kerülnek, ezeket mindenki láthatja. Az OCCRP Aleph adatbázis, amit ők megtaláltak, valóban létezik, de erre nem mi töltünk fel dokumentumokat, hanem a rendszer nyílt forrásból szedi össze mindenhonnan a dokumentumokat. Ezek az adatbázisok kereshetők, és valóban van az OCCRP-nek egy olyan dataszetje, ami az Átlátszóról leszedett nyilvános dokumentumokból áll, de ebben mi nem működtünk közre. Azt egyébként, hogy ezeket a dokumentumokhoz hozzáférjen, bárki megteheti, onnantól, hogy a közadat nyilvánosságra kerül, és fent van az interneten. Tehát egyrészt mi ebben nem működtünk közre, másrészt pedig, mivel közérdekű adatokról van szó, nem mi töltöttük őket fel, hanem az állami intézmények, és ezek szabadon terjeszthetők, így még ha mi is csinálnánk ilyen adatkészleteket, bármilyen szerveren, az sem lenne törvénysértő" – reagált Bodoky Tamás.
