KULT
A Rovatból

A tavalyi év egy rossz vicc volt, amiből többet is ki lehetett volna hozni – Megnéztük a 2020: Legyen már vége című filmet

Valószínűleg több ez annál, mint hogy a fikció úgysem érheti utol a valóságot egy ilyen káoszos esztendőben. Kicsit több munka és eredetibb gondolatok nem ártottak volna a közepesen jónál jobb eredményhez.


- Miről akartok dumálni? Mire is kell ez?

- Ez egy visszatekintés az évre. Újraéljük a 2020-as eseményeket.

- És mégis mi a faszért akartok ilyesmit csinálni?!

Ez a párbeszéd a kamu-dokumentumfilm kamukészítői és Dash Bracket (Samuel L. Jakson), a New Yorkerly(!) Times újságírója között zajlik le a 2020: Legyen már vége (eredetiben: Death to 2020, azaz Halál 2020-ra) című netflixes ál-doku nyitójelenetében. Ezzel rögtön meg is kapjuk a film kulcsmondatát, amin mindjárt el is gondolkodhatunk: nem inkább elfelejteni akarnánk az ausztrál erdőtüzeket, az Amerikát felkavaró erőszakos tüntetéseket, majd a történelem két leginkompetensebb elnökjelöltjének küzdelmét – a mindent elsöprő és felforgató koronavírusról már nem is beszélve?

Ezek után csak akkor lenne érdemes nekimenni az egésznek, ha a készítők tényleg őszintén rá akarnának cáfolni karakterük felvetésére, és bebizonyítanák, hogy igenis van létjogosultsága egy szatirikus filmnek „minden idők legfurcsább évéről”. (Abba most ne menjünk bele, hogy ennek a mondatnak, a történelem ismeretében, mennyi a valóságalapja.) Azonban ahogy a klasszikus is mondja:

ebből a viccből többet is ki lehetett volna hozni.

A filmet a Black Mirror című méltán híres sorozat két brit alkotója, Charlie Brooker és Annabel Jones készítette, ami elvileg lehetne garancia a sikerre, de az alkotás kicsit olyan, mintha több ember amúgy jópofa kisfilmjeinek összevágása lenne - amit idő hiányában már nem tudtak egy koherens egésszé összecsiszolni. Ezért remek ötletek és félmondatok keverednek borzalmasan blőd poénokkal, hangosan röhögős képeket követnek többször ismételt, fásult beszólások.

Közhely, hogy a valóság manapság olyan kacifántokat produkál, hogy a Family Guy, a South Park, a Black Mirror vagy bármelyik random amerikai late night-show alkotói letehetnék a lantot. Így érdekes, hogy valaki épp most kezd bele egy valóságelemző áldokumentum-szatírába – és ha már belekezd, nem próbál meg különösebben egyedi látásmódot adni a történésekhez.

A 2020: Legyen már végé-ben keveredik a Monty Python és a Family Guy abszurditása Ricky Gervais némileg szelídített standup-stílusával, és sajnos netes mémek ezerszer lerágott csontjával.

Ezzel önmagával még nem is lenne akkora baj, de mint említettem (és még fogom), az összefésülés folyamatát sajnos megspórolták az alkotók.

Amiben nagyon erős az alkotás, az a szereplőválogatás: közhely, hogy Samuel L. Jackson nem tud hibázni (itt sem teszi), de minden más szereplő is remekül hozza a figurát, legyen szó fiatal, naiv tudósról, a világ tudományosan bizonyítottan legátlagosabb nőjéről, egy kőbuta, rasszista, összeesküvéselmélet-hívő amerikai futballistafeleségről (aki nyilván öndefiníció szerint nem is rasszista, és természetesen ő csak nyitott szemmel jár az internet világában...), a Z generáció megtestesítőjéről, a minden percben mindent streamelő és lereagáló youtuberről, vagy a saját, föld alatti bázisán élő millárdos tech-gururól.

Lisa Kudrow és Hugh Grant is remekül hozza figuráját: előbbi egy teljesen gátlástalanul opportunista politikai tanácsadó-félét, míg utóbbi egy öreg, konzervatív brit professzort alakít – a szerep kedvéért egyébként át is esett egy, Friderikusz Sándor időutazós műsorához hasonló öregítésen. A probléma azonban ott leledzik, hogy hiába zseniálisak a színészek, ha nem mindig jók, és pláne nem következetesek a karakterek.

Grant félhülye, elegánsan arrogáns professzoráról még elhisszük, hogy élő figura, de Kudrow percenként véleményt változtató, idegesítő női Havasi Bertalan-karaktere annyira karikírozott, hogy kilóg a filmből.

És itt újra elérkezünk (megpróbálom megígérni, hogy utoljára) a film összeszedetlenségéhez: a teljesen túltolt idiotizmus és a finom, szatirikus utalásokban élő fanyar humor is kiváló eszköze volna a 2020-as év görbe tükrének, de a kettő folyamatos, kissé koncepció nélküli váltogatása kényelmetlen érzést hagy a nézőben.

Az sem tesz jót a filmnek, hogy félútig meglehetősen bátran gázolnak bele a szereplőkbe és át minden határon, a Black Lives Matter-tüntetések bemutatásánál viszont nagyon hirtelen nyomnak satuféket a cinizmuson, és tekerik feljebb a pc-adagolót, nem tesznek komoly kísérletet arra, hogy akár az ízlésesség határán belül maradva bemutassák a mozgalom és a köré épülő események visszásságait. Cserébe viszont a színesbőrű, agresszív pszichológusnő karaktere meglehetősen sztereotipra sikerült, még ha kíméletlen őszinteségével valóban szórakoztató figura.

2020-ról tehát nem sikerült eget rengetően vicces szatírát csinálnia a netflixes készítőgárdának, és bár méltányolandó az igyekezet és a számos tényleg ütős poén, azért ne mentsük fel őket annyival, hogy az ilyen valóságot nehéz überelni a humor eszközével. Mert szembe találjuk magunkat egy közel tökéletes megoldással, ráadásul szintén a kamu-dokumentumfilm műfajából. Ez az év ugyanis a megszokottakhoz képest annyival bizarrabb volt, hogy valamivel korábban még Sacha Baron Cohen is úgy döntött, hogy fogadalmával ellentétben leporolja Borat-bajszát, és tükröt tart elénk.

Nagy különbség azonban, hogy míg a minden határt előszeretettel átlépő Cohennek világos és határozott elképzelése volt arról, hogyan lehet viccesen bemutatni az önmagában sokszor komikus valóságot, addig a 2020... készítőiben a lelkesedésen túl hiányzott valami.

Lebeszélni senkit nem fogunk a 2020: Legyen már vége megnézéséről, de „ha csak egy dolgot” a témában, az inkább legyen Borat visszatérése. Ezt az alkotást pedig tegyük el a korszak szülötteinek, mert arra kétségtelenül tökéletes, hogy megmutassa, milyen bizarr időket éltünk az évezred harmadik tíz évének kezdetén. (Legyen annyi elég, hogy kritikám azért csúszott néhány napot, mert hosszúra nyúlt ügyeletben kellett tájékoztatnom a becses olvasókat arról, hogy egy szarvval felszerelt vikingsisakos, szőrmekabátos, amúgy félmeztelen, kifestett férfi és számos, hasonszőrű társa verte szét a demokrácia egyik szimbólumának tekinthető washingtoni Capitolium épületét – a 2020-film egyik főszereplőjének biztatása mellett...)

És persze szurkoljunk a 20-as éveknek, hogy 2040-ben a film megtekintése mellett ne kelljen a „régenmindenjobbvolt” nosztalgiáját éreznünk.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Egy Dankó utcai ereszcsatornán köszöntötték a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlót, aki mélyen meghatódott
A Józsefvárosból érkezett kedves üzenet híre gyorsan eljutott az íróhoz. Hivatalos oldalán, egy posztban azonnal válaszolt is a rajongóinak.


Egy VIII. kerületi ereszcsatornára ragasztott üzenet mélyen megindította a friss irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlót, aki hivatalos oldalán reagált a gesztusra:

„Drága magányos, fáradt, érzékeny olvasók a Dankó utcában! Isten tartson meg titeket sokáig a kegyeiben!”

A 24.hu írta meg, hogy a Nobel-díjas íróhoz is eljutott annak az ereszcsatornára ragasztott gratulációnak a híre, amelyet olvasói helyeztek ki a Dankó utcában. A papírlapon az író arcképe mellett ez a szöveg állt:

„Kedves Krasznahorkai László! A Dankó utca olvasói hálás szívvel gondolnak rád, és gratulálnak a Nobel-díjadhoz! Köszönjük.”

Az eseményről az író hivatalos oldalán számoltak be, ahol a köszöntésről készült fotót és a rá adott választ is közzétették.

„Krasznahorkai Lászlót mélyen megindította a ma délelőtt kiragasztott s alább látható köszöntés. Drága magányos, fáradt, érzékeny olvasók a Dankó utcában! Isten tartson meg titeket sokáig a kegyeiben! KL” – írták a bejegyzésben.

A Svéd Akadémia október 9-én ítélte oda az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai Lászlónak „lebilincselő és látnoki erejű életművéért, amely az apokaliptikus rettegés közepette is a művészet erejét hirdeti.” A nemzetközi sajtóban a díj kapcsán leggyakrabban a Sátántangó, Az ellenállás melankóliája és a Báró Wenckheim hazatér című műveit, valamint a Tarr Bélával közös munkáit emelték ki.

Krasznahorkai nemrég egy másik Nobel-díjas honfitársával, Karikó Katalinnal is találkozott a budapesti Svéd Nagykövetség vacsoráján. A nagykövetség beszámolója szerint „az este egyben a két Nobel-díjas első, különleges személyes találkozásának is színtere lett.”

A Nobel-hét programja szerint az író december 7-én tart előadást a Svéd Akadémián, a díjátadó ünnepséget pedig december 10-én tartják Stockholmban. A beszédet a Magvető Kiadó könyv formájában is megjelenteti.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Meghalt Kenedi János
78 éves korában érte a halál az írót, Budapest díszpolgárát. A hírt Karácsony Gergely főpolgármester közölte, aki egy személyes emléket is megosztott róla.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2025. november 28.



78 éves korában elhunyt Kenedi János író, műkritikus, Budapest díszpolgára - közölte Karácsony Gergely a Facebook-oldalán.

„Ő őrizte azt a töltőtollat, amivel a főpolgármesteri eskümet aláírtam. Bibó István tulajdona volt, halála előtt Jánosnak ajándékozta, tőle jutott hozzám.

Miként maga Bibó is Kenedi János által jutott el a magyar szellemtörténet rendíthetetlenjei közé. Kenedi János pedig egész életében tartotta magát ahhoz, amit Bibó úgy fogalmazott: »a hatalom demoralizál, a hatalom igazolásra szorul, a hatalomgyakorlás csak valamilyen morális célja révén kaphat igazolást, nyerhet felmentést«” – fogalmazott a főpolgármester.

Karácsony szerint Kenedi a rendszerváltás előtt a demokratikus ellenzék egyik vezéralakjaként küzdött a diktatúra ellen, a rendszerváltás után pedig azért, hogy a diktatúra titkai ne legyenek a demokrácia titkai is. „Nem rajta múlt, hogy ez nem sikerült. Akinek fontos a szabadság, akinek fontos a demokrácia, annak Kenedi János erkölcsi mérce és kiindulópont, és az marad mindörökre már” – írta Karácsony.

Kenedi János szervezője volt a magyar társadalom problémáiról rendezett 1985-ös monori tanácskozásnak, valamint az 1956-os forradalomról 1986-ban tartott illegális konferenciának. 1979-ben, Bibó István temetésén Illyés Gyula mellett ő mondott beszédet. Előkészítette Bibó összes munkáinak kiadását is. A rendszerváltás éveiben a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének alapító tagja, a Szabad Demokraták Szövetsége elvi nyilatkozatának egyik megfogalmazója, valamint a Nyilvánosság Klub ügyvivője volt. 1990-től az 1956-os Intézet tudományos munkatársaként dolgozott.

2007 és 2010 között ő vezette azt a bizottságot, amely az állambiztonsági iratok levéltári átadását vizsgálta, és amelyet a köznyelv Kenedi-bizottságként ismert. A testület 2008-ban egy több mint 400 oldalas jelentést adott át a kormánynak, amelyben számos jogszabályi változtatást sürgettek a múltfeltárás érdekében. A bizottság megbízatása 2010 decemberében szűnt meg. Karácsony Gergely szerint Kenedi a rendszerváltás után azért küzdött, hogy a diktatúra titkai ne legyenek a demokrácia titkai is. „Nem rajta múlt, hogy ez nem sikerült. Akinek fontos a szabadság, akinek fontos a demokrácia, annak Kenedi János erkölcsi mérce és kiindulópont, és az marad mindörökre már” – írta a főpolgármester.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Ilyen még nem volt: Majka versenyzője esett ki az X-Faktorból, megvan a három döntős
A rapper csapatából eddig mindig továbbjutott mindenki, most azonban Farkas Ancsi búcsúzott a versenytől. A jövő heti döntőben három versenyző küzd meg a győzelemért.
DKA – Fotó: RTL - szmo.hu
2025. november 30.



Szombat este kik küzdhetnek meg az X-Faktor fődíjáért a jövő heti fináléban.

Az elődöntőben Farkas Ancsi számára ért véget a megmérettetés, így a döntőbe Belano, Varga Imi és a Tonix Honix jutott be.

A továbbjutásról ezúttal is a székes rendszer és a nézői szavazatok döntöttek. Az este során a mentorok székeket oszthattak a továbbjutóknak.

Belano és Varga Imi viszonylag hamar biztosították a helyüket, a harmadik továbbjutó sorsáról azonban a közönség döntött: a nézők a Tonix Honixot szavazták be a döntőbe, ezzel Farkas Ancsinak kellett búcsúznia.
Ezzel megtörtént az, amire az idei évadban még nem volt példa: Majka elveszítette az egyik versenyzőjét. A rapper csapata az elődöntőig menetelt teljes létszámban.

Az este különlegességét a sztárduettek adták: Varga Imi a műsorba 15 év után a visszatérő Takács Nikolasszal, Farkas Ancsi Nikával, Belano VZS-zel, a Tonix Honix pedig az Éberkómával lépett színpadra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Megvan, mit nézünk a karácsonyi vacsora után! A Stranger Things továbbra is annyira jó, hogy nem csoda, hogy a Netflixet is lefagyasztotta
A Stranger Things 5. évada minden eddiginél grandiózusabb, de vajon képes lesz megtartani ezt az elképesztő szintet? 980 millió dollár, órás epizódok és mit keres Sarah Connor Hawkingsban? A Netflix tényleg mindent feltett egy lapra!
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2025. november 28.



Az ötödik évad érkezése előtt hetek óta izzott a levegő, a premier napján pedig szó szerint „elszállt” a Netflix: hajnali kettőkor 5-10 percre még elérhetetlenné is vált az oldal. Nem véletlenül. A streamingóriás minden eddiginél nagyobb összeget pumpált a Stranger Things fináléjába.

A nyolc epizódra állítólag közel 1 milliárd dollárt költöttek marketingköltséggel együtt.

Ekkora összeg már önmagában is magasra teszi a lécet, és szerencsére az évadnyitó részek alapján úgy tűnik, nem hiába kockáztattak.

A széria mindig is mestere volt a lassú, atmoszférateremtő építkezésnek, és ez most sincs másként. A kezdés megfontolt, szinte komótos tempóban bontakozik ki, mintha az alkotópáros, Duffer testvérek direkt időt adnának a nézőnek, hogy visszazökkenjen Hawkins különös világába. A történet szerint nagyjából másfél esztendő telt el a legutóbbi események óta.

Ez idő alatt a katonaság gondosan lezárta a Hellyel lefelé repedéseit, és csupán egyetlen kaput hagyott nyitva, amely köré bázist építettek, mind Hawkinsban, mind az Upside Down (nem kívánom többet leírni a Hellyel lefele szókapcsolatot) mélyén.

Hawkinst pedig elkülönítették és vesztegzár alá vonták. A központot Dr. Kay, vagyis Linda Hamilton karaktere vezeti, aki kitartóan és rejtélyes indokkal kutat Eleven (Millie Bobby Brown) után. Hogy miért, arról egyelőre csak találgatni lehet, de a sejtelmesség jól működik: új feszültséggócot ad a cselekménynek.

Eközben a jól ismert csapat is teljes létszámban visszatér és szerencsére egyikük sem válik olyan idegesítő mellékalakká, mint korábban egy-kettő újonnan érkező… rád gondolok kedves Argyle a negyedik évadból.

A szereplők dinamikája mostanra kiforrott és gördülékeny, mindenkinek megmarad a maga apró mellékszála, amelyen tevékenykedik, de ezek szépen belesimulnak a közös küldetésbe.

Most először érezni igazán, mennyire egységesen működnek együtt, mintha végre összeért volna az a hosszú karakterépítés, amelyet a sorozat éveken át gondosan építgetett.

A kritikusabb hangok szerint a cselekmény lassú, de ez a vád alighanem a negyedik évad grandiózus fináléjának árnyékából fakad. Nem szabad elfelejteni: a Stranger Things kezdő epizódjai mindig óvatosabban haladtak előre.

A tempó itt is fokozatosan emelkedik, míg az alapozás után valóban beindulnak az események, és a rendezés ismét bizonyítja, milyen erősen tud játszani a feszültséggel.

A forgatókönyv tökéletesen adagolja az információkat, eközben pedig ügyesen tereli a néző figyelmét a felszín és az árnyék között. Hőseink ugyan elszántan kutatják Vecnát az alvilág sötét bugyraiban, de lehet, hogy jobban kellett volna a fenti világukra figyelniük? Bárhogyan is lesz, ez a kettősség jó eséllyel a szezon egyik fő konfliktusává nő majd.

Ami a látványvilágot illeti, minden porcikáján látszik a gigászi költségvetés. A produkciós design olyan részletességű, mintha minden epizód önálló mozifilm lenne. A díszletek, az effektek és az Upside Down baljós atmoszférája most még mocskosabb, még sötétebb árnyalatokat kapott. A technikai megvalósítás nemcsak hibátlan, hanem lélegzetelállító sok esetben. A zenék gondosan válogatott ’80-as évekbeli nosztalgiabombák.

A mostani etap záró epizódja egy epikus mészárlással elég jó kis „finálé” volt úgy, hogy van még négy jó hosszú részünk.

Nehéz nem elismerően bólintani, amikor a sorozat újra és újra bizonyítja, miért vált az elmúlt évtized egyik kultikus produkciójává. Nem véletlenül szereti ezt ennyi ember. Itt mindenkinek valami, amihez tud kapcsolódni: humor, nosztalgia, horror, kis Stephen King még egy kis H.P. Lovecraft is.

Összefoglalva, a szezon első fele hatásos és látványos, amit egy érzelmileg is megrázó fináléval koronáz meg, mely tökéletesen előkészíti a karácsonyra ígért három részt (december 25). Bár egyelőre nem teljesen világos, merre tart majd a történet, mégis erős a bizalmam, a Duffer testvérek eddig sosem tértek le a helyes útról.

Még a sokat bírált második évad is újra nézés után meglepően lekötött, és jobb színben tűnt fel számomra.

Ott akadt egy gyengébb történetszál, ami sajnos megmaradt az emberek emlékezetében. Egy érdekesség az új szezonról, hogy a harmadik részt nem más, mint Frank Darabont rendezte. Neki köszönhetjük A remény rabjait, A zöld mérföldet és a 2007-es A ködöt is. Itt is megmutatja a veterán Stephen King-rendező, hogy mit tud!

Ha a folytatás tartja ezt a szintet, akkor valóban méltó lezárást kaphat a Stranger Things. Én, bevallom, aggódtam egy kicsit, a Trónok harcából tanulva próbáltam kerülni a hype vonatot, de itt úgy érzem, pozitívan fogok csalódni. Csak a szinkront ne használjátok, ha egy negatívumot ki lehet emelnem, az a szinkron minősége, az eredeti hangokhoz viszonyítva gyalázatos.

Egy biztos: aki eddig kitartott a sorozat mellett, annak nem lesz oka csalódni.

Én pontosan tudom, hogy mit fogok nézni karácsony másnapján, míg mások töltött káposztát falatoznak. A válasz aligha kérdéses. Ti mit fogtok?


Link másolása
KÖVESS MINKET: