A tálibok nagy erőkkel vadásznak azokra, akik az előző afgán kormánynak vagy a külföldi csapatoknak dolgoztak

Tibi atya egyik helyi munkatársa is részt vett Magyar Péter országjáró sétáján Hajdú-Bihar megyében – derült ki a népszerű mémoldal Facebook-bejegyzéséből.

A poszt szerint a részvétel egy meghívásnak volt köszönhető.

Majd este írok róla egy picit. Dicsértessék!” – írták a bejegyzésben. A poszthoz egy fotót is mellékeltek, amelyen egy mezőn sétáló, magyar zászlókat lengető emberek láthatók hátulról.

A Tibi atya oldalt és az ahhoz kapcsolódó vállalkozásokat Tóth Máté vezeti, aki két évvel ezelőtt csatlakozott Gattyán György vállalkozói akadémiájához is.

A Tisza Párt Egymillió lépés elnevezésű országjárása múlt héten szerdán indult Budapestről. A résztvevők a Szent István Bazilika elől vágtak neki a mintegy 300 kilométeres gyaloglásnak, amely Nagyváradig tart.

Tavaly februári visszavonulása óta nem sokszor állt szóba a sajtóval Varga Judit. A volt igazságügyi miniszter Magyar Péter színre lépése után nem sokkal Hajdú Péter műsorában mesélt hosszan volt férjével való rossz házasságáról, de előtte vagy utána semmilyen megkeresésre nem mondott igent a sajtó részéről.

A volt politikus tehát hosszú idő után törte meg újra a csendet a sajtóban csütörtökön. Vargát a Magyar Hang kérdezte meg néhány mondat erejéig egy budapesti rendezvényen. A Dialógus Magyarország és a Magyarországi Német Gazdasági Klub közös eseményén a jogász a Tigra Kft. képviseletében vett részt.

A pódiumbeszélgetés címe Nők vezető pozícióban volt. Itt Varga Judit a nők karrierlehetőségeiről beszélt.

Arra a kérdésre, hogy hosszú távon marad-e a gazdasági életben, vagy visszatérhet-e még a politikába, azt válaszolta:

Elmondta azt is, hogy most az asztalos vizsgájára készül. Azt mondta, ez nagyon nehéz, mert sok műszaki ismeretet követel.

A beszélgetés során szóba került a kormány új átláthatósági törvénytervezete is, amely miatt Budapesten már tüntetések is voltak.

A Tigra Kft., amelyet Varga Judit képviselt, korábban több jelentős fejlesztésben is részt vett. Ők építették ki az Országos Mentőszolgálat mentésirányítási rendszerét, az Elektronikus Anyakönyvi Rendszert, dolgoztak minisztériumok, hivatalok, bankok és önkormányzatok számára is. A választási informatikai rendszer kiépítésében is szerepet vállaltak.

Az elmúlt öt hónapban közel egymilliárd forintot költöttek politikai hirdetésekre a Facebookon és az Instagramon – derült ki a Political Capital friss kutatásából.

A vizsgálat szerint a legtöbbet a kormányzati irányítású médiára fordították, ez a teljes összeg 30 százalékát tette ki. A kormánypárti proxyszervezetek 22 százalékkal részesedtek, a Fidesz politikusai és tagszervezetei 20 százalékot használtak fel, míg a különböző kormányzati szervek 11 százalékot költöttek hirdetésekre.

A fennmaradó 18 százalékon osztoztak az ellenzéki pártok, a civil szervezetek, a független médiumok és a nemzetközi szervezetek. Az összes hirdetés 11 százalékát az ellenzéki pártok és politikusaik adták fel, 2 százalékért civil szervezetek, további 2 százalékért független médiumok, míg 1 százalékért nemzetközi szereplők feleltek.

kisebb visszaeséseket leszámítva.

A Political Capital kutatói megjegyezték: „Tehát, bár még egy évvel vagyunk az országgyűlési választás előtt, már most hatalmas egyenlőtlenség van a politikai hirdetések terén, ami jelentősen befolyásolja a politikai üzenetek elérését a Facebookon.”

A szervezet azt ígérte, a jövőben rendszeresen beszámol majd a politikai hirdetések alakulásáról.

Orbán Viktor korábban azért hirdette meg a Fidesz Harcosok Klubja nevű, lényegében hivatásos trollokból álló mozgalmát, mert állítása szerint az internetet a kormány sokkal rosszabbul áll, mint az ellenzék.

(via 444)

Csütörtökön közleményt adott ki Varga Zs. András, a Kúria elnöke az MTI-n keresztül, amelyben reagált a Magyar Bírói Egyesület kritikájára. Az egyesület szerint az ellehetetlenítési törvénytervezet egyes pontjai sérthetik a bíróságok függetlenségét.

A MABIE állásfoglalása szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal döntéseivel szembeni jogorvoslati lehetőséget kizárólag a Kúriára bízná a tervezet. Mivel a Kúria nem változtathatná meg ezeket a döntéseket, az egyesület szerint ez súlyosan korlátozná az érintettek jogait, és kiiktatná az alsóbb szintű bíróságokat. Az állásfoglalásban azt írták:

»kiiktatva« az alsóbb szintű fórumokat.” Hozzátették: „Az ilyen jellegű törvényi változtatások hosszú távon aláássák a közbizalmat nemcsak az igazságszolgáltatásban és annak hatékonyságában, hanem veszélyeztetik a demokratikus intézményrendszer stabilitását, létét is.”

A Kúria elnöke szerint a javaslat „a Kúria elsőfokú hatásköreit bővítő törvényjavaslat”, de nem tért ki a részletekre. Ehelyett bírálta az egyesület szerdán kiadott állásfoglalását. Varga Zs. András úgy fogalmazott: „Egy törvényjavaslatról minden bíró, és bírókat is tagjai között tudó civil szervezet kifejtheti szakmai álláspontját.

Hasonló vélekedést mindeddig csak közéleti véleményformáló szervezetek nyílt politikai megnyilvánulásai tartalmaztak.”

A közlemény szerint „mindez új megvilágításba helyezi a MABIE bírósági érdekképviseletre hivatkozással elmúlt hónapokban kifejtett tevékenységét”. Varga Zs. András úgy látja, „elkerülhetetlen, hogy a Kúria integritása védelmében felülvizsgálja együttműködését a Magyar Bírói Egyesülettel”, miután szerinte „a politikai befolyásolási törekvések félreérthetetlenül utat találtak a bíróságokhoz”.

A Kúria elnöke áprilisban más szakmai szervezettel is nézeteltérésbe került. A 17. Magyar Jogászgyűlésen kivonult Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke beszéde közben. Havasi egyben a Magyar Jogász Egyesület alelnöke is.