„A szülők és a diákok sem tudnak tiltakozni az ellen, hogy nem tanítják őket a tanárok” – mondja a sztrájkról a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke
Azt még nem tudják, hogy az iskolákban is 18 fokig lehet-e csak felfűteni a tantermeket, de kockázatokat rejthet magában, ha a diákoknak a hidegben kell végigülniük a tanítási napot. Nem tudják, miért bocsátották el a miskolci iskolaigazgató-helyettest, aki részt vett a polgári engedetlenségben, de azt korrektnek tartják, hogy a tiltakozó tanárokat levélben figyelmeztették a jogsértésre.
Horváth Péterrel, a Nemzeti Pedagógus Kar elnökével beszélgettünk.
A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke lapunknak elmondta, hogy számukra még nem egyértelmű, hogy az iskolákban és az óvodákban is bevezetik-e a 18 fokos fűtési határt, amit a múlt héten jelentett be Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter. Hivatalos tájékoztatást még nem kaptak.
Hozzátette azt is, hogy iskolaépületek nem alkalmasak arra, hogy mindenhol konstans 18 fok legyen.
Nemrég megírtuk, a Szülői Hang szerint elfogadhatatlan, hogy a gyerekeken spóroljon a kormány úgy, hogy a rezsiterheket a családokra hárítja át. De hasonlóan vélekedett Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke is, aki elmondta, hogy a legtöbb iskolában nehéz is lenne meghatározni, hogy hány fok legyen, ugyanis a legtöbb intézmény nem esett át fűtéskorszerűsítésen.
A Nemzeti Pedagógus Kart arról sem tájékoztatták, hogy amennyiben az energiaválság tovább fokozódik, akkor a fűtésszezonban a takarékoskodás miatt átállhatnak-e online oktatásra.
Horváth Péter szerint az, aki polgári engedetlenségben vesz részt, azt tisztában van minden jogkövetkezménnyel, azzal is, hogy alapjogokat sért.
- mondta a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, aki hozzátette, ez még jobb, mintha azonnal lenne valamilyen következménye a polgári engedetlenségnek.
Horváth Péter arra felvetésünkre, hogy a megszigorított a sztrájktörvény miatt a tanároknak nincs más lehetőségük tiltakozni, elmondta, hogy a szülők és a diákok sem tudnak tiltakozni az ellen, hogy nem tanulhatnak, és nem tanítják őket a tanárok.
Hozzátette, a többi ágazathoz képest valóban nehezebb a közoktatásban sztrájkot meghirdetni. Felhívta a figyelmet, hogy a tanárok a sztrájkot előzetesen kötelesek bejelenteni és kötelesek egy minimális szolgáltatásban megállapodni. Szerinte ennek a megállapodásnak az elmaradása miatt maradhatott el több intézményben is a jogszerű sztrájk.
Arra, hogy mennyi pedagógus hiányzik számításaik szerint a szakmából, elmondta, hogy ezt nehéz pontosan megállapítani.
Az intézményi összóraszámot elosztják 22-vel és így kapják meg azt a számot, hogy mennyi pedagógusra lenne szükség egy intézményben. Ettől függetlenül a kötelező heti tanítási óraszám 22 és 26 óra között van meghatározva, de a kész szám között majdnem 20% a különbség, így a hiány mértékét sem mindegy, milyen óraszámmal számolják ki.
Hozzátette, ez a heti 26 óra egy nagyon magas szám, hiszen a tanórákra fel is kell készülni.
- hozzátette, nem tudja, hogy a szakszervezetek mi alapján számolták ki a 15-16 ezer hiányzó pedagógust.
- tette hozzá a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.
- mondta Horváth Péter, aki hozzátette, hogy ez irányban voltak is tárgyalások, de ilyen kérdésekben a jogszabály a szakszervezeteknek biztosít lehetőséget tárgyalásokra.
A kar a bérekkel kapcsolatos kérdést olyan helyzetben vetette fel a kormány képviselőinek, hogy veszélyben van a pedagógus utánpótlás és a szakmai munka.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke korábban úgy nyilatkozott lapunknak, hogy információik szerint idén nyáron is nagyon sok pedagógus mondott fel, mert a kormány sztrájktárgyaláson tanúsított magatartását elfogadhatatlannak tartották.
Horváth Péter úgy fogalmazott, nem tudja, hogy a szakszervezetek honnan szereztek ilyen információkat.
