HÍREK
A Rovatból

A szakembereket is meglepte az Indiában tomboló koronavírus-járvány

Korábban azt gondolták, a kontinensnyi ország aránylag jó számokkal átvészelte a pandémiát.


Az egészségügyi szakembereket is meglepte az Indiában tomboló koronavírus-járvány, amely - a hivatalos adatok szerint - már naponta hússzor több halálos áldozatot követel, mint februárban - írta elemző cikkében a The New York Times című amerikai napilap hétfőn.

A cikk szerint az elmúlt év nagy részében a Covid-19 járványhoz köthető halálesetek száma feltűnően alacsony volt Ázsia és Afrika országainak többségében. Mint írták: Afrikában és Kelet-Ázsiában továbbra sem változott a helyzet, de Indiában tombol a járvány. A jelentések szerint a kórházak kifogytak a betegek ellátásához szükséges oxigénből, a vírussal összefüggésbe hozható halálesetek száma pedig napi kétezer fölé emelkedett a februári százhoz képest.

A The New York Times felidézte, hogy a fertőzések és halálesetek számának erőteljes növekedése sokakat meglepett.

„India hatalmas Covid-hulláma fejtörést okoz a tudósoknak” - írta Smriti Mallapaty, a Nature című brit tudományos folyóirat ázsiai térséggel foglalkozó vezető riportere. Shahid Jameel, az indiai Ashoka Egyetem virológusa pedig azt mondta: „új fertőzéshullámokra számítottam, de nem gondoltam volna, hogy ennyire erős lesz”.

A cikk emlékeztet: tavaly az indiai orvosok és tisztviselők arra készültek, hogy a dél-ázsiai országot is elérik ugyanazok a súlyos hullámok, amelyek a világ nagy részét. Ugyan Indiában is emberek milliói kapták el a koronavírust, azonban a legtöbben enyhe tünetekkel átvészelték a betegséget. A szakemberek akkor azt gondolták, hogy az ország - hasonlóan sok szomszédjához - „megúszta a világjárvány legsúlyosabb részét”.

A cikk szerint erre a feltételezésre jutottak a szakemberek is, miután a tudományos kutatások kimutatták, hogy a nagyvárosokban a felnőttek körülbelül fele már megfertőződött. „Ez ahhoz a feltételezéshez vezetett, hogy Indiát olcsón, természetes módon beoltották” - mondta a lapnak Dr. Prabhat Jha, a Torontói Egyetem epidemiológusa.

A történtek után az ázsiai ország kormánya is magabiztosan állt a kihívások elé. Hivatalos üzenetük úgy szólt: „India leigázta a Covid-19-et” - emlékeztetett a lap.

A kedvező fejleményeket követően szinte minden korábbi korlátozást feloldottak, azaz esküvőket, politikai gyűléseket és vallási összejöveteleket is lehetett tartani. Áprilisban az ország északi részén megrendezték a világ egyik legnagyobb vallási összejövetelét, ahol emberek milliói ünnepeltek.

A The New York Times cikke szerint a koronavírus újabb indiai hullámának egyik tanulsága lehet, hogy azok az emberek, akik korábban enyhe tünetekkel vagy tünetmentesen átestek a Covid-19 okozta betegségen, továbbra is kiszolgáltatottak a vírusnak.

Ezen kívül a fertőzőbb új mutációk megjelenése is szerepet játszhatott a jelenlegi helyzet kialakulásában - írták.

A cikk szerint az Indiában uralkodó súlyos állapotokat jól mutatja, hogy egyes városokban már a krematóriumok is túlterheltek. A lapnak nyilatkozó egyik krematóriumi dolgozó azt mondta, hogy soha nem tapasztaltak még ilyen „véget nem érő halálozási sorozatot.”

Az ázsiai országnak is azt a stratégiát kellene követnie, mint amelyet a világ nagy részén alkalmaznak, azaz a vírus terjedésének korlátozását és az oltások ütemének felgyorsítását - olvasható a cikkben. Az elmúlt két hétben egyes helyi önkormányzatok - köztük Delhi és Mumbai vezetése - ismét korlátozásokat vezettek be például az utazások, esküvők és vásárlások területén.

A lap szerint az oltások ütemének felgyorsítása bonyolult feladat lesz Indiában. Az országban eddig a lakosság körülbelül 10 százaléka kapott legalább egy oltást, így még több mint egymilliárd ember vár arra, hogy mindkét oltását megkapja. A célok elérése érdekében a közelmúltban csökkentették az országban kifejlesztett vakcina exportját.

A cikk felidézi, hogy az indiai tisztviselők kritizálták az amerikai adminisztrációt, amiért nem exportál több oltóanyagot az ázsiai országba. Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy az Egyesült Államok megosztja az Amerikában gyártott AstraZeneca koronavírus elleni vakcinákat más országokkal a következő hónapokban.

Psaki azt mondta: a felhalmozott készletek azután hagyhatják el az országot, hogy az Egyesült Államok élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hivatala elvégezte a biztonsági vizsgálatokat.

Várhatóan a közeljövőben további részleteket is megosztunk a tervekről és arról, hogy kik fognak kapni a vakcinákból, de jelenleg a tervezés folyamatában vagyunk

- fogalmazott a szóvivő.

Az Egyesült Államok több tízmillió AstraZeneca vakcinát halmozott fel, amelyet azonban nem oltottak el, ugyanis az FDA nem adta meg az ehhez szükséges sürgősségi engedélyt. Az elmúlt időszakban a világ több vezetője - köztük Narendra Modi indiai miniszterelnök - szorgalmazta Joe Biden elnöknél, hogy ossza meg másokkal a felhalmozott készleteket.

Joe Biden hétfőn telefonon tárgyalt az indiai miniszterelnökkel, és - a Fehér Ház hivatalos közleménye szerint - „elkötelezte magát amellett, hogy az Egyesült Államok és India szorosan együttműködik a Covid-19 elleni harcban”.

Az elnök ígéretet tett, hogy segítséget nyújtanak az ázsiai országnak például „az oxigénkészletek, az oltóanyagok és terápiák területén”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Felmérés igazolja: nyugat-európai árakon vásároljuk az ételt, miközben fizetésünk a legértéktelenebb az egész EU-ban
A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése szerint az élelmiszerek ára már az uniós átlag 95 százalékát is eléri. Eközben a magyar bérek az EU-átlag mindössze 49 százalékán állnak.


A Gazdaságkutató Zrt. annak a sokak által ismert jelenségnek próbált utánajárni, amikor a külföldön dolgozó ismerős hazaérkezik, és panaszkodásba kezd, hogy Magyarországon minden drága, sőt még drágább is, mint abban a nyugat-európai országban, ahol tartózkodik.

Habár a kutatás nem igazolja azt a feltételezést, hogy az élet drágább lenne Magyarországon, mint máshol, arra viszont rávilágít, hogy fizetésünk vásárlóerejének növekedése mellett a drágulás is jelentős volt. Vagyis a boltokban már szinte nyugat-európai árakkal találkozunk, de továbbra is gyengébb vásárlóerővel bíró fizetést tartunk a kezünkben.

Ráadásul a vásárlóerő tekintetében továbbra is az uniós rangsor végén állunk, annak ellenére is, hogy magyar bérek az elmúlt tizenhat évben gyorsabban nőttek az áraknál az uniós átlaghoz viszonyítva,.

2010-ben a hazai árszínvonal az EU-átlag 59 százalékán, míg a bérek csupán a 32 százalékán álltak. 2025-re az árak elérték a 72 százalékot, a bérek viszont csak 49 százalékra emelkedtek.

A kutatás részletesen bemutatja, hogy egyes termékcsoportokban már szinte teljesen elértük az uniós árszintet.

2025-re az élelmiszerek ára az EU-átlag 95 százalékára, az alkohol- és dohánytermékeké 87, a bútoroké és háztartási készülékeké pedig 89 százalékra emelkedett.

A kommunikációs szolgáltatások már 2010-ben is közel uniós áron futottak, ez a mutató 2025-re 96 százalékra mérséklődött. A lakhatás és rezsi 67 százalékon áll, amit erősen torzít, hogy a hatósági áras rezsi a 2010-es 90 százalékról 38-ra esett vissza, miközben a teljes lakhatási költség jelentősen nőtt.

A legnagyobb áremelkedés a szolgáltatásoknál ment végbe a gyors bérnövekedés miatt: a turizmus 33, az oktatás 31 százalékponttal került közelebb az uniós átlagárhoz. Az idei erősödő forint a hazai áremelkedést ugyan visszafogja, de a felértékelődés miatt a forintban mért árak és bérek euróban számolva még közelebb kerülnek az EU-átlaghoz.

A GKI elemzése szerint a gyorsabb bérfelzárkózás érdemi vásárlóerő-növekedést hozott. Azonban ennek ellenére Magyarország az egy főre jutó vásárolt fogyasztás tekintetében az utolsó helyen áll az uniós rangsorban.

Ez azt jelenti, hogy bár a bérek relatíve jobban nőttek, mint az árak, a régiós versenytársak sokkal jobban teljesítettek. Így a magyarok ténylegesen kevesebbet tudnak fogyasztani a jövedelmükből, mint más uniós polgárok.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Szombaton szavaz a Tisza-frakció az új köztársasági elnökről
A Tisza parlamenti képviselőcsoportja a hétvégén szavaz államfőjelöltjéről, és javasolták a keddi parlamenti választást. Az új köztársasági elnököt Sulyok Tamás mandátumának megszűnése miatt, augusztus 19-ig kell megválasztani.


Szombaton dönt a Tisza-frakció az államfőjelöltjéről, hétfő reggelig lezárul a jelölés, kedden pedig akár meg is választhatja az Országgyűlés Magyarország új köztársasági elnökét.

Szombaton szavaz a Tisza parlamenti képviselőcsoportja arról, hogy kit jelöl köztársasági elnöknek – mondta Bujdosó Andrea frakcióvezető csütörtökön az MTI kérdésére.

A frakcióvezető elmondta, a hivatalos jelölés határideje jövő hétfőn tíz órakor jár le, a folyamatot ehhez igazítják. Bujdosó Andrea hozzátette, a jelöltek kiválasztása még folyamatban van, de a céljuk az, hogy a frakcióülésen több ember közül válasszanak. A Tisza-frakció szerdán kezdeményezte, hogy a parlament már jövő kedden válassza meg az új államfőt.

Az államfőválasztásra azért van szükség, mert Sulyok Tamás köztársasági elnök mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt. Ez azután történt, hogy a Tisza-párti többségű Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amit a leköszönő államfő maga írt alá.

Az új szabályozás értelmében a parlamentnek 30 napon belül, legkésőbb augusztus 19-ig kell új elnököt választania. Sulyok Tamás távozása óta az államfői jogköröket ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.

Július 19-én a tudomány, a kultúra és a sport tizenhat szereplője levélben javasolta Polgár Judit sakkozót a posztra, Magyar Péter miniszterelnök pedig jelezte, hogy megtiszteltetésnek érezné, ha a sakknagymester elvállalná a felkérést.

Polgár Judit azonban egy nappal később bejelentette, hogy nem vállalja a köztársasági elnöki tisztséget. A miniszterelnök ezt követően többek között találkozott Fülöp Botond ügyvéddel, aki Vidéki Prókátor néven hívta fel a figyelmet a 2024-es kegyelmi ügyre, valamint Romsics Ignác történésszel és Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével is.

A Mi Hazánk július végén Tóth Máté energiajogászt javasolta a tisztségre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Bár jó poénnak tűnik, mindenképp lebeszélnénk róla titeket” - Súlyos veszélyre figyelmeztet a Sziget főszervezője
Kádár Tamás videóban hívta fel a figyelmet a Dunán átgázolás kockázataira a terjedő felvételek miatt. A Dunán átjutók egy természetvédelmi oltalom alatt álló, kezeletlen ártéri erdőbe érkeznek.


Már videók is készültek arról, ahogy a Duna rendkívül alacsony vízállását kihasználva többen megpróbálnak besétálni a Sziget Fesztivál területére. A felvételekre a Sziget főszervezője, Kádár Tamás is reagált, aki szerint a dolog sokkal veszélyesebb, mint amilyennek tűnik. A főszervező egy csütörtökön közzétett videóban elmondta, hogy a Dunán átgázoló emberek egyáltalán nem a fesztivál nyüzsgő részére érkeznek meg.

„Ahova megérkeztek, az itt a mögöttünk elterülő galériaerdő, ami egy ártéri erdő, ennél fogva a természetvédelem szabályai vonatkoznak rá” – magyarázta Kádár Tamás.

A főszervező kiemelte, hogy a terület teljesen kezeletlen. „Itt senki nem nyúlhat hozzá semmihez, a fákat nem lehet karbantartani, a letört gallyakat, ágakat, rönköket nem szabad elmozdítani, ennek megfelelően itt járkálni ezen a területen súlyosan balesetveszélyes, adott esetben életveszélyes is lehet” – tette hozzá.

A szervező szerint a terep és a biztonsági elemek miatt sem reális ez az út.

„Különös tekintettel arra, hogy a galériaerdő tetején még egy őrzött kerítés is van, ami a belépést a fesztiválra finoman szólva is megnehezíti” – mondta.

Kádár Tamás hangsúlyozta, nem a potyázás megelőzése a fő szempont, hanem a biztonság. „Nem azért, mert nem szeretnénk, hogy belógjatok a szigetre, nyilván, ismerjük a sztorikat, tudjuk a történeteket a múltból, de ez a dolog baleset és életveszélyes.”

„Mi azt javasolnánk, hogy használjátok a normális bejáratokat” – zárta a gondolatait.

A trükközés hátterében a hetek óta tartó rendkívül alacsony Duna-vízállás áll, amely Budapestnél július végén megdöntötte a negatív vízállási rekordot. A folyó több szakaszán, így a főváros környékén is hatalmas kavicszátonyok és sekélyes részek bukkantak elő a vízből, azt a látszatot keltve, hogy a meder akár gyalog is bejárható. A vízirendészet azonban korábban külön is figyelmeztetett, hogy a meder tele van veszélyekkel: a csúszós, algás kövek, a hirtelen mélyülő szakaszok és a víz alatti, nem látható akadályok súlyos sérüléseket okozhatnak.

A Sziget főszervezője által említett ártéri erdő szintén komoly kockázatot jelent. Ezek a folyóparti területek természetvédelmi oltalom alatt állnak, ami azt jelenti, hogy a kezelésüket a természetvédelmi terv szigorúan korlátozza, és a beavatkozás csak meghatározott esetekben megengedett.

A viharokban letört, korhadt ágak, kidőlt fák a helyükön maradnak, sűrű és nehezen járható aljnövényzetet alkotva. A terep egyenetlen, rejtett gödrökkel és akadályokkal teli, ami különösen veszélyessé teszi az ott tartózkodást. A fesztivál területe és ez a védett zóna között ráadásul egy őrzött kerítés húzódik, így a Dunán átkelők egy dupla csapdába sétálnak bele.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
800 millióért szerződött Balásyékkal a Honvédelmi Minisztérium cége, Ruszin-Szendi Romulusz feljelentést tett
A honvédelmi miniszter feljelentést tett a Lounge Event Kft. több mint 800 millió forintos szerződései ügyében hűtlen kezelés gyanúja miatt. A lépést a tárca cégénél, a Zrínyi Nonprofit Kft.-nél lefolytatott belső ellenőrzés előzte meg.
F. O. - Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.



Feljelentést tett Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter a HM Zrínyi Nonprofit Kft. és a Lounge Event Kft. között korábban megkötött, összesen több mint 800 millió forint értékű szerződések ügyében. A lépést egy belső ellenőrzés előzte meg, amely komoly kérdéseket vetett fel a szerződések teljesítésével kapcsolatban.

A miniszter a Facebookon közzétett bejegyzésében hangsúlyozta: „Mivel felmerülhet a hűtlen kezelés vagy a csalás gyanúja, ezért a feljelentést megtettem.”

A tárcavezető a közösségi oldalán ma megjelent posztját azzal a kijelentéssel indította, hogy „Nincs helye félrenézésnek – a honvédelmi tárcánál rendet teszünk.” Kifejtette, hogy náluk egyértelmű az alapelv, miszerint a honvédelemre fordított közpénzekkel felelősen, átláthatóan és a honvédség érdekeit szem előtt tartva kell gazdálkodni. Elmondta, hogy a Zrínyi Nonprofit Kft. új vezetésének kinevezését követően azonnal megkezdődött a társaság korábbi szerződéseinek és működésének átvilágítása. A poszt szerint „több, a Lounge Event Kft.-vel kötött szerződés teljesítésével kapcsolatban merültek fel komoly kérdések.” A vizsgálat olyan rendezvényszervezési, illetve videó- és vizuáltechnikai szolgáltatásokat érintett, amelyekért összességében több mint 800 millió forintot fizettek ki.

Ruszin-Szendi leszögezte, nem állítja, hogy bűncselekmény történt, de kötelességének tartja, hogy ne nézzen félre, ha ennek gyanúja felmerül.

A nyomozó hatóság feladatának nevezte annak megállapítását, hogy történt-e bűncselekmény, és ha igen, kit terhel felelősség.

Kiemelte, hogy egy dologban nincs vita: „A honvédségre szánt közpénz nem lehet magánérdekek forrása.”

Világossá tette a tárcánál követett eljárásrendet: ahol szabálytalanság gyanúja merül fel, ott vizsgálatot rendel el, ahol pedig bűncselekményé, ott feljelentést tesz. Hozzátette, ahol a felelősség megállapítható, ott annak következménye kell, hogy legyen. Posztját azzal zárta, hogy a honvédelemben rendet, átláthatóságot és felelős gazdálkodást vár el mindenkitől. „Ebből nem engedek.”

Ruszin-Szendi Romulusz májusi kinevezése óta többször is hangsúlyozta a rendteremtés és az átláthatóság fontosságát a tárcánál. Néhány hete szintén feljelentést tett a honvédségtől eltűnt, mintegy 500 millió forint értékű szünetmentes tápegységek ügyében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk