News here

HÍREK

A svédek is szigorítanak: 8-nál többen nem vehetnek részt nyilvános eseményen

A svédek a koronavírus kitörése óta külön utakon járnak. A korlátozás csak a nyilvános összejövetelekre, sport és kulturális eseményekre vonatkozik. Az éttermek, üzletek és iskolák egyelőre nyitva maradnak.

Link másolása

Svédországban mostantól maximum nyolcan vehetnek részt nyilvános eseményeken. Eddig akár 300-an is összegyűlhettek egy esküvőn, vagy temetésen. Ez eddig a legszigorúbb intézkedés a koronavírus járvány kitörése óta Svédországban. Stefan Löfven miniszterelnök bejelentette, hogy az intézkedés november 24-én lép életbe.

"A szigorítás a társadalom minden tagjára vonatkozik" - mondta Löfven, hozzátéve, hogy a svédek a második hullám során nem tartották be a koronavírussal kapcsolatos ajánlásokat, úgy mint ahogy azt tavasszal tették. „Ne járjanak edzőterembe, ne menjenek könyvtárakba, ne rendezzenek vacsorákat! Mondják le" - mondta.

Svédországot egyébként a második hullám később érte el, mint Európa többi részét, de kórházban kezeltek, új fertőzöttek száma ott is megugrott a hónap eleje óta - írja a Guardian.

A legfrissebb adatok szerint a skandináv országban rekord számú 5990 új esetet regisztráltak egy nap alatt. Így Svédországban eddig összesen 177 355-en kapták el a koronát és 6164 ember halálát okozta a vírus. Ami első látásra valóban magasnak tűnhet, azt azonban fontos hozzátenni, hogy míg ott az utolsó adatok szerint egy nap alatt 11-en haltak meg, addig Magyarországon tegnap 91 ember vesztette életét a koronavírus miatt.

A skandináv országban eddig viszonylag könnyeden kezelték a pandémiát. A vírust a jelenlegi szigorúbb intézkedéssel lassítani próbálják, az egészségügyi ellátórendszer fenntarthatósága érdekében.

A korlátozás egyébként csak a nyilvános összejövetelekre, sport és kulturális eseményekre vonatkozik. Az otthoni, családi találkozókat nem tiltják meg. Az éttermek, üzletek és iskolák egyelőre nyitva maradnak.

"Ez egyre rosszabb lesz" - mondta Löfven. „ Mindenki tegye a kötelességét és vállaljon felelősséget a vírus terjedésének megállításáért. Tavasszal nagy együttműködést tapasztaltunk. Ehhez elég volt ajánlásokat megfogalmaznunk, például, hogy mindenki tartsa a megfelelő távolságot és lemondja a személyes találkozóit. Most úgy tűnik kisebb az együttműködés" - fogalmazott Löfven.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Matolcsy ezt nem teszi zsebre: Bayer Zsolt már Simicska Lajoshoz hasonlítja, miután kritizálta a gazdaságpolitikát
A publicista sálat ajánl a szánkózáshoz az MNB elnökének.

Link másolása

Nagy vihart kavart a héten, hogy durván beleszállt Matolcsy György a kormány gazdaságpolitikájába. Szerinte nem csak a brüsszeli szankciók, hanem a kormány elrontott döntései is hozzájárultak a magyar gazdaság jelenlegi állapotához.

A korábban Orbán Viktor által saját jobbkezének is titulált Matolcsyt azóta többször is kritizálták a kormányoldali sajtóban, és csütörtökön bevetette magát a jobboldal egyik legkeményebb hangú publicistája is.

Bayer Zsolt blogjában osztotta ki a Magyar Nemzeti Bank elnökét, Simicska Lajoshoz, a korábban Fidesz-közeli, majd a párttól teljesen eltávolodott oligarchához hasonlítva őt.

„Te is fiam, Brutus? Szánkózni indul az elnök úr? Húzzon sálat, hideg lesz...”

írta Bayer, utalva Simicska ún. G-napi interjújára. 2015 februárjában a milliárdos üzletember, miután trágár szavakkal szidta a miniszterelnököt, a kérdésre, hogy mit fog csinálni azt felelte: elmegy szánkózni.

Matolcsy György kritikájában többek között az ársapkák negatív hatásával vádolta a kormányt. A jobboldali médiabirodalom sajtóorgánumai jellemzően sértettséggel vádolják a jegybank elnökét, aki azonnal helyreigazítást is követelt a lapoktól.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A veszélyhelyzetre hivatkozva rendeleti úton írják át a teljes jövő évi költségvetést, nem kell hozzá a parlament se
A nyáron elfogadott 2023-as büdzsét a gazdasági helyzet változása miatt akarják átírni.

Link másolása

Még decemberben módosul a már elfogadott 2023-as költségvetés. Ám ez nem a parlamentben, hanem kormányrendeleti formában várható, mivel az Országgyűlés szerdán befejezte az őszi ülésszakot – erősítette meg a hírt a Pénzügyminisztérium a Világgazdaságnak.

A lap emlékeztet rá, hogy Orbán Viktor szeptemberben közölte, hogy decemberben alakítják ki a 2023-as költségvetés végleges formáját, amiben már az új családtámogatási intézkedések is benne lesznek.

A korábbi bejelentést a Pénzügyminisztérium is megerősítette. Indoklásuk szerint az átalakításra a megváltozott gazdasági helyzet miatt van szükség, mert az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciós politika egész Európa gazdaságát válságba taszította.

Azt ígérik, hogy a költségvetés továbbra is az elfogadott, legfontosabb irányvonalak mentén készül, így fontos lesz a családok és a nyugdíjasok támogatása, Magyarország biztonsága, valamint a munkahelyek védelme.

Az Országgyűlés szerdán befejezte az idei munkáját, és majd februárban ül össze újra. Így

a költségvetés módosításáról nem az Országgyűlés dönt majd, hanem a kormány minden bizonnyal rendeletben fogja átírni a büdzsét, amire az ukrajnai háború miatt hatályban lévő veszélyhelyzet ad lehetőséget

– jegyzi meg a portál, hozzátéve, hogy a részletek majd a Magyar Közlönyből derülhetnek ki.

A nyáron elfogadott 2023-as büdzsé, amelyre a kormány a rezsi- és a honvédelem költségvetéseként hivatkozott:

• 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel,

• 3,5 százalékos GDP-arányos hiánycéllal,

• a bruttó hazai termék – a 2022 végén várható 76,1-ről – 73,8 százalékára csökkenő államadóssággal és

• 5,2 százalékos inflációval számol.

Azóta a gazdasági helyzet megváltozott, így jövőre már 15 százalék körülire inflációval számol a kormány, ehhez pedig 1-1,5 százalékos GDP-növekedést jósolnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Lázár János továbbra is tájsebnek tartja a MOL ma átadott új, 143 méter magas toronyházát
Hernádi Zsolt szerint viszont nem is látható olyan sok helyről, a történelmi belvárosból például egyáltalán nem.

Link másolása

Átadták Budapest és Magyarország legmagasabb irodaházát, az új MOL-székházat. A Kopaszi-gátnál épült 143 méteres toronyházról az átadón azt mondták: az ország egyik legkorszerűbb irodaháza, amelynél odafigyeltek a takarékosságra is.

Az építkezést évekig viták övezték, sokak szerint a torony belerondít a főváros dunai látképébe.

Lázár János még kancelláriaminiszterként bírálta a projektet, ma az RTL Híradó megkeresésére is azt írta: „megvalósulása után is tájsebnek tartja azt”.

„Pont egy gázolaj- és üzemanyag-kereskedőnek kellene arra törekednie a 21. században, hogy ökológiailag viselhető és sebet nem ejtő épületeket hozzanak létre. Egy 120 méteres épület Budapesten tájseb lesz”

– véli az Építési és Közlekedési Minisztériumot vezető miniszter.

Vele ellentétben Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója úgy véli: „nagyon kevés helyről lehet majd látni az úgynevezett történelmi belvárosból, történelmi városközpontból”, így szerinte nem mondható ki, hogy az épület rontana Budapest látképén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
15-17 százalékos emelés várható a minimálbérben jövőre
A mostani állás szerint 230-235 000 forint körül alakulhat jövőre a bruttó minimálbér összege.

Link másolása

A partnerség jegyében, konstruktívan folytatódtak a jövő évi minimálbérről szóló egyeztetések – közölte Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár csütörtökön az MTI-vel.

Czomba a megbeszélésen kifejtette, hogy a kormány a járulékcsökkentések terén már „elment a falig”, és arra kérte a munkáltatók és munkavállalók képviselőit, hogy ők is tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy sikeresen meg tudjanak állapodni a 2023-as kötelező legkisebb keresetek mértékéről.

„El kell kerülnünk a recessziót, meg kell védenünk a teljes foglalkoztatottságot és a családokat. Ehhez jól teljesítő gazdaságra van szükség. Mindenki abban érdekelt, hogy a megállapodás megszülessen, csak így őrizhető meg a bérbiztonság, a munkahelyek és vállalkozások stabilitása” – így fogalmazott.

Az államtitkár megállapította, hogy közeledtek az álláspontok, a tárgyalások pedig a jövő hét folyamán folytatódnak.

Az Indexnek Czomba Sándor úgy fogalmazott:

„Mostani várakozásaink szerint 15–17 százalékos béremelés várható. A munkáltatóktól 15 százalék alatti számokat hallottam, munkavállalói oldalról pedig 15 százalék felettit. Nagyjából ekörül látom az egyezséget, de ez teljességgel a partnerektől fog függeni”.

Mivel jelenleg kormányrendelet szerint a havi bruttó minimálbér összege 200 000 forint, a garantált bérminimum pedig 260 000 forint, az alku mostani állása alapján 230-235 000 forint körül alakulhat jövőre a bruttó minimálbér összege.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy a munkáltatók is érdemi segítségben részesülnek: a kormány Gyármentő Programot, valamint ehhez kapcsolódóan 100-100 milliárdos garancia és hitelprogramot indított, kiterjesztette a kkv-kra a kamatstopot, rendkívül kedvező hitelt biztosít a Széchenyi Kártya Programon keresztül, valamint elindította az energia-intenzív kkv-k támogatását 220 milliárd forintos kerettel.


Link másolása
KÖVESS MINKET: